Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-03 / 207. szám
EX LIBRIS „Ex libris Nagy István Trojan Marian munkája. ■> CSALÁDI CÍMER, RANG ÉS HIVATAL. Ezek rajza díszük az elsők közül való magyar ex-libris-en, amelyet pecsétlenyomat formájában hordoznak Nádasdy Ferenc országbírónak a XVII. század derekáról reánk maradt könyvei. Később bővült a rajzok témaköre, s külföldi hatásra önálló életet kezdett ez a grafikai műfaj. Szinte függetlenítette magát a létrehívó szükségtől: a könyvtől, melynek tulajdonjogát bizonyította a művészet eszközeivel. El is kanyarodott később a giccs, a sekélyesebb polgári ízlés irányába, s ezt az egészségtelen kanyart csak mostanában sikerült kiegyenesíteni. — Korunkban ismét látásformáló és közhasznú grafikai tényező az ex libris, ösvény, út a képzőművészethez, a tartalmasabb alkotások megértéséhez. Ennek megfelelően mind külföldön, mind hazánkban a legjelentősebb festők, grafikusok foglalkoznak rajzolásával. Azt hiszem, e tekintetben elég, ha Picasso, vagy Buday György, Cso- hány Kálmán, Kass János neveit említem szavaim igazolására — mondja Ebergényi Tibor, a Heves megyei Könyvtár igazgatója, akinek kezdeményezésére a siroki, majd vámosgyörki iskolák mintakönyvtárában saját ex libris díszít minden könyvet. A sirokiakét kitűnő bélyeggrafikusunk, Disltay Lenke készítette, s a helybéli vár rajza felett a tudást, szellemet szimbolizáló nap stilizált mása ragyog. A JÓ ÉRTELEMBEN VETT GYŰJTÉS örömmel és haszonnal szolgál egyszerre. A gyönyörűség örömével és a nemesedés hasznával ajándékozza meg azt aki a művészeti alkotások bármely fajtáját szenvedéllyel szereti. Ilyen gyűjtők ma már fog-' lalkoznrk az ex libris műfajával. Mi több: hazánkban is egyesületbe tömörültek, s Budapest központtal néhány éve megalakították a Kis- grafika Barátok Körét. Ennek'a szervezetnek Cegléden, Pécsen, Sopronban és Keszthelyen erős fiók csoportjai vannak, és éopen a legutóbbi válla)!-., c.u arra, hogy kétévenként országos kiállítást rendez balatoni témájú ex librisekből a Georgikon napok keretében. — Most rajtunk, Egeren a sor. Megyénk székvárosában, de a távolabbi városokban, falvakban is szép számmal akadnak ex libris-kedvelők, akik magukra hagyva, szakmai irányítás nélkül hódolnak a gyűjtés szenvedélyének —, folytatta a beszélgetést a könyvtár igazgatója. — Őket kívánjuk rövidesen ösz- szefogni, s a több száz főt számláló Kisgrafika Barátok Körének tagjává avatni. Az egri fiókcsoport létrejötte lehetővé teszi, hogy állandó kapcsolatban legyünk a Gianni Montero vezette világszervezettel, valamint a hazai gyűjtőkkel, s önálló kiállításokat, csoport-összejöveteleket rendezzünk a szakmai ismeretek bővítése végett. Az ex libris a könyvhöz, a könyvtárhoz kapcsolódik. Érthető tehát, ha mi, megyei könyvtárosok vállalkoztunk arra, hogy otthont biztosítunk a szerveződő, s már most több tucat kisgra- fika-gyűjtőt számláló Heves megyei csoportnak. Első köz- érdeklődésre számító megmozdulásunk szeptember 18- án lesz, amikor az Egerben élő lengyel származású grafikus és ex libris-rajzoló Trojan Marian műveiből nyitunk ikiállítást. ELMONDOTTA A KÉSŐBBIEKBEN Ebergényi Tibor, hogy tulajdonképpen a 1 írlatnyitás kapcsán alakul meg hivatalosan a KBK megyei csoportja, s tagjai 12 lapból álló, mappába zárt ex libris-sorozatot kapnak emléNégyexer tonna tanulnivaló Jelentés a tankönyvellátásról Négyezer tonnánál több tankönyvet „terített szét” az Állami Könyvterjesztő Vállalat az országban a tanévkezdésre. ötven napon át, naponta 80—100 konténerrel 30 —40 teherautót indítottak, hogy az ellátó megyei, járási, kerületi könyvesboltok (ösz- szesen 300 üzlet), szeptember elsejére mintegy hétezer oktatási intézménybe továbbíthassák az írásos tanulniva- lót. Nemes László, az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgatóhelyettese elmondta az MTI tudósítójának, hogy az időzítés, a példány szám és az elosztás szempontjából egyaránt kedvezően alakult a tankönyv-helyzet. Az alacsonyabb, de legnagyobb számú iskolatípusok — legnagyobb tételű — könyveit a nyomdák előrevették, az igényeknek megfelelő példányszámban készítették el, csak egyikmásik könyv példányszáma kisebb a várható keresletnél. Az általános iskolai tankönyvekhez kizárólag az iskolában jutnak hozzá a diákok. összesen 134 féle könyvből tanulnak, s közülük csak egy nem készült el, az ötödikesek énekkönyve. Egyébként az iskolákban esetleg megmaradó fölösleges példányokat a területi ellátó könyvesboltok visszakapják, tehát ha valaki ezen a héten nem jut hozzá valamelyik tankönyvhöz, szeptember 6-a után még kaphat a boltokból. A technikumoknak 541 féle tankönyvet szállítottak, további 120 féle a következő hetekben, hónapokban kerül ki a nyomdákból. Hasznos kezdeményezés, hogy sok gimnáziumban megszervezték a helyi árusítást. Ugyancsak a helyszínen árusítanak a szakközépiskolákban is, ahol összesen 366 féle könyvet tölt meg a tananyag, s már csak 20 tankönyv hiányzik rövid ideig. A tanítóképzők, a gyógypedagógiai iskolák tankönyvei — kettő, illetve egy kivételével —, elkészültek. A szeptember elsejénél később kezdő iskolatípusok, a dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolái részére a szükséges tankönyvek kétharmadát már OSm&t\ K71. szeptember 3., péntek kiszállították, a továbbiakat szeptember közepéig juttatják el a rendeltetési helyükre. Az egyetemi és főiskolai jegyzetekből a teljes készletet továbbította mar a ÁKV a boltokba, illetve a leginkább helyszíni árusítást szervező felsőoktatási intézményekbe. Várhatóan problémát jelenthet, hogy néhány egyetemi tankönyv, arhely évek óta hiányzik — az idén is — „hiánycikk” marad. (MTI) kül Trojan Marian munkáiból. A tizenkét kisgrafikát a kirJlításon szereplő, nemrégen zsűrizett 70 alkotásból válogatta ki a művész, s baráti ajándékként 'adja a helyi szervezet tagjai sorába lépő gyűjtőknek. — Az ex libris egyébként olyan megjelenítési eszköz és forma, amely téma dolgában legtöbbször szorosan ahhoz az egyénhez kötődik, aki könyvtára részére ilyen dolgot készíttet. Ez a kötődés azonban nem szolgai. S bár a kisgrafikák rajza igyekszik a könyvtulajdonos társadalmi szerepét, munkáját, továbbá személyes tulajdonságát tükrözni, a műfaj tág teret enged az alkotónak a stilizálásra, szimbólumok meg teremtésére. (moldvay) Fordította: Ferenci Győző 35. Harberry Jergert szapul- ta a földszinten. — Mi a fenének jöttek ide? — szidta össze Jergert és súlyos tekintetét ráfüggesztette. — Hová mehettem volna? Egészen Moszkvától végigkísért egy autó! — Miféle autó? — A kémelhárítás! — És maga id evezette őket? — Mit tehettem volna? — De hiszen fél óra leforgása alatt itt lehet Patterson? — Pompás! Csak nem merik feltartóztatni? — Aztán? — Aztán, Bili. maga be fogia bizonyítani, hogy igazi ba.itárs. — Nem értem magát. Hobby,.. — De hát mit kell itt érteni? Azok egyszerre felismertek, ez pedig annyit jelent, hogy elkapnak. Menekülésem egyedüli útja: Patterson! Két óra múlva én már a határon túlról integetek! — De hiszen akkor elbukik az egész akció! — A villám csapjon belé! Noble majd vár egy kicsit! Aztán maga is megtalálja a kedvező álltaimat... Harberry megrázta a fejét. — Maga egy őrült, Robby! Jer jer kétségbeesetten tekintett Harberryre. — Micsoda? Maga nem így akarja? — Nem, Robby, nem tehetem ... Harberry hallgatott. Aztán hirtelen, mint akinek megvilágosodott valami, kez-'i nyújtott Jergemék. — Meggyőzött, Robby. A bajtársat nem szabad m ra hagyni a bajban. Bo csásson meg. Ebben a pokoli országban meg!i;1' i.l az ember. Átsegítem a határ Levél az olvasótól jelentős egri évfordulók éve: 1972 Nagy ünnepek, fontos évfordulók éve lesz 1972 Eger életében. Olyan ünnepek és évfordulók éve, amelyek nemcsak a történelmi várost érintik, de túl azon, országos érdeklődésre számíthatnak. Elsőként az EGRI KÉPTAR, s egyben az egri múzeum alapításának CENTENÁRIUMÁRA emlékezhetünk. A képtárról, e jelentős kultúrtörténeti gyűjteményünkről tudni kell, hogy 1872-ben történt létrehozása Bartakovics Béla egri érsék nevéhez fűződik. Gazdag anyaga a XVI. századtól kezdődően korszakonként elrendezett, s olyan külföldi és hazai mesterek alkotásait tartalmazza, mint Dosso Dossi, Sebastiano Ricci, Hendrick van Teforug- Qen, Markó Károly, Ligeti Antal, Mednyánszky László, Barabás Miklós, valamint a Heves megyei illetőségű Bal- kay Pál, Kovács Mihály és Műeke Ferenc. 1372—1973 MÁJUS. Ez a két dátum Dobó István egri várkapitányt idézi fel. Kerek 400 esztendeje lesz jövőre annák, hogy az egri várvédők hősi vezére Szered nye várában örökre lehunyta a szemét. Teteme ma is szülővárosában, Ruszikán pihen, síremléke pedig honvédő kötelessége teljesítése színhelyén, az egri várban látható. 1552—1972. OKTÓBER 18. Nagy történelmi eseményünk, az egri várvédelem 420. évfordulója. Minden évben megemlékeznek erről a napról Eger legifjabb polgárai, az úttörők. A kerek évforduló még inkább ki kell emelje e történelmi dátum jelentőségét. 1922—1972. OKTÓBER 30. Az „egri remete”, a magyar hazaszeretet nagy regényének, az Egri csillagok megalkotójának, Gárdonyi Géza halálának 50. évfordulójára emlékezünk. Majthényi Júlia, az egri, Dobó István Vármúzeum dolgozója hivta fel figyelmünket ezekre a fontos évfordulókra, szerkesztőségünkhöz küldött levelében. A levél egyszersmind figyelemfelhívás a város tudományos, kulturális, művelődéspolitikai, s idegenforgalmi életének irányítóihoz is, hogy a jövő évben Egerben tartandó országos rendezvények sorozatával készüljünk a város életében jelentős évfordulók megünneplésére. „Föltétien szükség volna — írja levelében Majthényi Júlia — a városi pártbizottság, a Hazafias Népfront, a városi KISZ-bizottság, a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága, a TIT, az Eger Vár Baráti Köre, az Idegenforgalmi Hivatal, a Dobó és a Gádonyi gimnáziumok összefogására, előkészítő munkájára. Ne másoljuk le más városok rendezvényeit, hanem adjunk valami egyéni ízt, „egri”-t. Tegyük feledhetetlenné a jövő évi programokat, váljanak maradandó élménnyé a látott, hallott eseményeik. Az Egerbe látogató idegen távozzék azzal, érdémes volt Idejönni, nem volt hiábavaló fáradozás, Eger ismét újat nyújtott, a város ismét új oldaláról mutatkozott meg. Népszerűsítő előadásokkal már most megkezdhetnénk — a város és a megye határain túl is — a jövő évi rendezvények előkészítését, propagálását. A jövő esztendőben az országos érdeklődés középpontjába állíthatnánk Eger városát a változatos és sokrétű programok, rendezvények sorozatával.” „Hiszem és remélem — írja befejező soraiban —, hogy föl ébresztheti ük a lakosság érdeklődését és megindul a hivatalos és társadalmi élet aktíváinak munkája. melynek nyomán megszületik az ünnepségeket előkészítő bizottság.” Majthényi Júlia soraihoz nem kell kommentár. Kétrészes film dupla helyárakkal — egy részben Lehet, hogy első olvasásra kissé érthetetlennek tűnik ez a cím —, de így igaz. Kifelé jövet a moziból a közönség is értetlenül csóválta a fejét: nem tudta, miért kétrészes a Darling Inly című amerikai film, amikor azt csupán egy részben vetítették. Azt meg különösen nem érti, miért kell dupla hely árat fizetni, amikor szimpla a vetítési idő. Nem beszélve 'itt és most a film művészi értékéről, amelyet rövidén ugyancsak a szimpla jelzővel illethetünk. Tudjuk, elég nagy dzsungel a filmművészet, különösen a filmpiac, de legalább igyekezzünk valamilyen rendet teremteni benne es körülötte. Lehetnek ugyan egymástól eltérő művészi vélemények arról, hogy hol kezdődik a kétrészes film, a közönség azonban szinte■ egyöntetűen vallja a kialakult gyakorlatot, miszerint a dupla helyárakért kétszeres hosszúságú film jár. Félreértés ne essék, nem a felemelt helyárak ellen emelünk szót. Tudjuk, vannak filmek, amelyeket a film- forgalmazás is magasabb áron vásárol és így azt csak felemelt helyárakkal mutatja be. Ismerjük azokat a művészetpolitikai célkitűzéseket is, amelyek megszabják egy- egy alkotás bemutatásának körülményeit. Lehet, hogy a Darling Lily esetében éppen e célkitűzések helytelen értelmezéséről van sz;ó? Lehet, hogy a minisztérium film-1 művészeti főosztálya úgy találta, hogy a szóban forgó film mézgás romantikáját csak dupla helyárakkal élvezheti a közönség? Nos, lm így van, akkor meggondolandó: érdemes volt-e bemutatni? Mi szívesen lemondtunk volna erről az „élvezetről". Mindezt azért vetettük most papírra, mert bár a Darling Lilyt átvészeltük valahogy, de az előzetes jelzések szerint ismét bemutatásra vár néhány „kétrészes’’ produkció. S ősnnten szólva nem nagyon szeretjük a kétrészes í filmeket, különösen akkor nem, lm azok vetítési ideje, tartalma, s nem utolsósorban művészi értéke csak egy- részes... (márkusz) ron. De jó tett helyébe jót várj. Nem akarom cipelni Kovriginát. Levisszük őt... Van itt egy jó kis hely: Mihajlov egykori villatulaj- donos családi kriptája. És ott maga ... valamit csinálni fog vele, S amikor maga már elrepült, Antonio majd elviszi valahová ... Jerger még egyszer Har- berryre nézett és határozott léptekkel a kijárathoz indult. — Mehetünk — az ajtóban megállt. — De hol van Violet? — A nagy házban. — Akkor menjünk! A pincében a piszkos üvegbúra sápadt fényt szórt. A sárgás félhomály, a hideg és a nedvesség, a hullaliázra emlékeztette Jergert. Beléptek a szobába, amelyben előbb a fotólaboratórium volt. Marija Szergejevna az ágyon feküdt. Mélyen aludt Egy bolyhos kék takaróba csavarták, melyet erre az alkalomra Violettől kértek el még az este és kivitték az asszonyt a szobából — Adjon, Robby, még egy takarót. Hordágy helyett Ügy könnyebb lesz. Jerger visszament. Nem sikerült még takarót szereznie, amikor az a.itó 1 •'csukódott a háta mögött. Hát ez meg mi?! — Bili! — Jerger az ajtót verte ökleivel — Bili! ! ! Semmi hang! Harberry nem tartotta szükségesnek, hogy mondjon valamit... Egy halk surranás, aztán •^'nden elcsendesedett. Tsrger megértette, hogy Írd ült a függöny. Hátát r <,atho'* **? hátrabillentette a fejet, tarkóját a hideg, nedves sjl’rjaségnek nyomta, behunyta a szemét és bús révetegségbe esett. Lénoeska ezalatt a ruhásszobában húzódott meg, abban, amelyből három perccel előbb rohant ki Harberry. Amikor a fogadóban hagyták, sokáig várt. De senki sem jött. Tudta, hogy ellenségeik között van. Tkacsev jó előre figyelmeztette, hogy hova fog kerülni. Egyik perc rohant a másik után, s a félelem érzése mind jobban hatalmába kerítette. Levetette a cipőjét, kilépett a fogadóból és óvatosan leereszkedett a lépcsőn. Távolról homályos szófoszlányok hallatszottak. Lé- n^cska halkan benyomta az ajtó kilincsét. Nem engedett. Erősebben lenyomta a kilincset... Zárva volt! Szóval, valamilyen fortélyt kell kieszelni... Gondolkozásra nem volt idő. Lénoeska felfutott az emeletre! Kinézett az ablakon... Magas! De lent, az első emeleten szintén nyitva van az ablak. Mellette — kézzel is el lehet érni —az esőcsatorna. Odafutott az ablakhoz, felkapaszkodott a párkányra, kinyújtott kezén lógott egy ideig, lábával kitapogatta az esőcsatornát és jó erősen megmarkolva az első emeleti ablakpárkányra ereszkedett. Az ablakon keresztül egy nagy szobába ugrott: sötétre pácolt bútorok, nehéz ablakfüggöny ... Bizonyára ez az ebédlő. Kipislantott az ajtó mögül. Az ismerős hang! Ide is leh illa^zottak a hangfoszlányrv. de egyetlen értelmes szól sikerült L -nocskán&k elk gn\&... Aztán meghallotta, mint Koroljov es a házigazda elmentek melj?tte valahová lefelé. Angolul beszéltek. Ezen már nem is csodálkozott Lénoeska, el volt rá készülve. Valamiféle Patter - sonról karattyoltak, aztán valamilyen koffer elküldéséről, végezetül pedig őt hozták szóba. Hogy pontosan miről beszéltek, ezt Lé- noeskának nem sikerült megtudnia. Az angolt nem tar-, tóttá annak idején fontosnak és most gondolatban elátkozta magát, amiért úgy elhanyagolta.. . Aztán minden elcsendesedett, de néhány perc múlva Lénoeska azt hallotta, hogy valaki lejön, lassan lépeget és nehezen, mintha valamilyen nehéz terhet cipelne ... Lénoeska még lélegezni is alig mert. Megint jött valaki. Ezúttal felfelé. Megfordította a zárban a kulcsot, aztán eltávozott ... , Lénoeska nem tudta, mit határozzon. így múlt el két- három perc... Kikukkantott a hallba, de nyomban vssza is húzta a fejét. Fölötte zajosan becsapódott az í-jtó. Valaki lero- bo?ott a lépcsőn. Becsű íród ott a bejárati ajtó. Lénoeska megint kidugta a fejét. Nincs senki! Kilépett az ajtón, még eevszer szemügyre vette az előcsarnokot és abba a szobába ment, ahová az imént valamit bevittek. Nem tévedett, A szoba állt a bőrkoffer, vagy inkább láda, hosszú és lapos, (Folytatjuk)
