Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk | Egy hallgatag ezredes a vádlottak padján A MARYLAND-ALLAMBEU Fort Meade-ben had-: bírósági tárgyalás kezdődött. Ahogy ilyenkor lenni szo­kott, mind a bírói pulpituson, mind a védő és az ügyész helyén, mind a vádlottak padján, egyenruhák és rang­jelzések láthatók. A mi számunkra ezúttal az utóbbiak a figyelemre­méltók: a rangjelzések, különösen a vádlotté. Az a Hen­derson nevű tiszt ugyanis, aki most bírái előtt áll: ez­redes. Hogy miért érdekes ez? Azért, mert a per témája Cgy immár világhírű, sokszorosan szerencsétlen dél-viet­nami falucska neve — My Lai. A hírhedt vérengzés el­követése idején Henderson ezredes a tizenegyedik gya­logos dandár parancsnoka volt. Emlékezzünk csak: amikor nyilvánosságra került - egy becsületes amerikai katona jóvoltából — ez a rém­tett, a Pentagon először1 reflexeit követte: egyszerűen mindent tagadott. Ma már groteszk olvasmány az ame­rikai hadügyminisztérium akkori nyilatkozatainak nem éppen épületes gyűjteménye. Az alaphang az, hogy az ' amerikai hadsereg minden rendű és rangú hazai és kül­földi ellenségeitől nem is lehet várni mást, mint ilyen „rágalmakat”. AZTAN TÖRTÉNT VALAMI nagyon kellemetlen: kiderült, hogy a szörnyűségről képek is léteznek, sőt ezek a felvételek — meggyilkolt asszonyok, gyermekek és öre­gek tetemei hevernek egy nyomorúságos falu viskói kö­zött — bejárták a világsajtót. Most már nem lehetet egyszerűen tagadni — a ké­pek tanúsága egyszerűen megcáfolhatatlan volt: amit a lencse megörökített, azt nem tudta meg nem történtté tenni a földkerekség legköltségesebb propagandagépezete sem. A tagadás ideje lejárt, valamit tenni kellett. Es a Pentagon pontosan azt tette, amit ebben a hely­zetben várni lehetett tőle: talált egy bűnbakot Calley fő­hadnagy, a vérengző szakasz vezetője személyében. Csak­hogy az ötszögű épületben és a Fehér Házban ismét le­becsülték a hazai és a nemzetközi közvéleményt. Hogy lehet az, hogy egy tömeggyilkosságért csak és kizárólag egy főhadnagy a felelős? — záporoztak a kér­dések az USÁ-ban és külföldön. Valamit újra tenni kel­lett és bíróság elé állt Calley felettese, Ernest Medina százados is. MOST MEDINA PARANCSNOKÁNÁL, Henderson ezredesnél tartunk, aki a tanúk szerint megdicsérte Calley alakulatát, csak hallgatást parancsolt nekik. Fő­hadnagy, százados, ezredes... ami My Lai ügyében tör­tént és történik, egy hadsereg és egy államvezetés riásztó kórképe. „Ugyanabban a hajóban utazunk és minden erőfeszí­tést meg kell tennünk, ne­hogy együtt süllyedjünk el" —, jelentette ki Szato japán miniszterelnök az amerikai pénzügyi intézkedések poli­tikai-gazdasági visszahatásai­ról szólva James Restonnak, a New York Times elnökhe­lyettes szerkesztőjének adott nyilatkozatában. A lap csütörtöki számában közölt interjúban a japán kormányfő elismerte, hogy Nixon lépései „sokkszerűen” érték. Ami a japán—ame­rikai kapcsolatokat illeti, „a helyzet komoly” és’az ame­rikai intézkedések „visszaha­tásai messzemenőek lehet­nek” —, mondotta. Egyiptomban, Szíriában, Líbiában m leadoSt ssauazatok 98 sxásaléka „igen** TRIPOLI Az UPI amerikai hírügy­nökség számítása szerint az Egyiptomban, Szíriában és Líbiában együttesen leadott szavazatok 98 százaléka tá­mogatta az államszövetséget és a közös alkotmányt. A szerdai népszavazást kö­vetően megkezdődött az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát egyesítő arab államszövetség gyakorlati megvalósítása, az alkotmányos és politikai in­tézmények kiépítése. Az egyiptomi és a líbiai parlamenti választásokat kö­vetően még az év vége előtt megalakítják a szövetségi nemzetgyűlést. Az elnöki ta­nács megválasztja az Arab Várakozó riporterek WWWWWx/ Tjnneplő tömeg fogadta Salvador Allende chi­lei köztársasági elnököt Quitóban, Ecuador fővárosá­ban. Dél-Amerika baloldali rendszere iránt olyan magas­ra csaptak a rokonszenvnyil- liánítás hullámai, hogy végül a rendőrség lépett közbe, ne­hogy az ecuadori lakosok Ve­lasco Ibarra elnök elleni tün­tetéssé változtassák át Allen- de ünneplését. A rendőrség aggodalma nem is volt alap­talan, s a felfokozott légkör­ben ezután — közös meg­egyezésre —, a két fél he­lyesebbnek látta, ha Allende elnök egészségi állapotára hivatkozva lemondják a chi­lei elnök egyik nyilvános be­szédét. Egy nappal később viszont a kolumbiai főváros­ban ismétlődtek meg szinte azonos módon az események. A bogotai lakosok ugyancsak a chilei államfőt éltették, a saját elnökük, Pastrana Bor- rero úgy kerülhette el a nyílt bírálatot, hogy a rendőrség jó előre megtette a biztonsá­gi intézkedéseket, letartózta­tásokat foganatosítottak a „túlzott lelkesedés” csillapí­tására. Salvador Allende látogatá­sa a két Andok-menti or­szágban valóban győzelmi menetnek bizonyult. Ecuador és Kolumbia lakossága egy- . értelműén kinyilvánította ro- konszenvét a latin-amerikai kontinens életében nagy fon­tosságú változást hozó chilei baloldali rendszer iránt. Egy esztendeje, 1970. szeptember 4-én győzött a választásokon a haladó erőket, a hat balol­dali pártot tömörítő Népi Egység. Quito és Bogota la­kossága a chilei Népi Egység által azóta megtett utat él­tette. A Népi Egység kormá­nya vezetőjének szóló hiva­talos meghívásban pedig az ecuadori és a kolumbiai el­nököknek az a meggyőződése fejeződött ki, hogy ma La­tin-Amerikában Chile nélkül nem lehet politizálni. áTk mnSiieäa nirfHr 1971. szeptember 3., péntek Chile baloldali kormánya hatalomrajutása óta rendkí­vül aktív külpolitikát foly­tat. Ennek egyik első lépése volt a dimplomáciai kapcso­latok felvétele Kubával, amelyben mintegy kifejező­dött a két ország közötti el­vek és célok hasonlóságának elismerése. A washingtoni sajtó, és maga Nixon is an­nak idején ezt a lépést az Amerikai Államok Szerveze­te „megsértésének” mi­nősítette, hiszen az AÁSZ ki­zárta a szocialista Kubát. A washingtoni fenyegetéseknek azonban nem lett foganatjuk, sőt július végén Salvador Al- lende már első hivatalos lá­togatására utazhatott az ar­gentínai Salta városba. Ta­lálkozója Lanusse elnökkel nagy jelentőségű esemény volt. A chilei államfő először ugyanis éppen abba az or­szágba látogatott el, amely Brazília mellett vezető sze­repet játszik a latin-amerikai ■ politikai életben, s amely ko­rábban igen hevesen bírálta a baloldali kormány győzel­mét Chilében. Az argentin álláspontban történt változás egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy az Egyesült Ál­lamok manővere nem sike­rült, s Chile egyre inkább kezdeményező szerepet játsz­hat a kontinensen. Ebbe a folyamatba illesz­kedik bele Allende mostani ecuadori és kolumbiai útja is, illetve a már bejelentett perui látogatás. A magas szintű megbeszélések külön­leges fontosságát húzza alá viszont az a tény, hogy mind a négy ország tagja az An- dok-páktumnak. Chile, Bolí­via, Ecuador, Kolumbia es Peru múlt év decemberében hozott fontos határozatokat a gazdasági együttműködés ki­építéséről. Hosszútávú prog­ramot fogadtak el az egymás közötti vámok fokozatos le­építéséről, és a külföldi tu­lajdonban levő vállalatokkal kapcsolatos politikáról. (A Legfrisebb hírügynökségi jelentések szerint péntekre halasztották a nyugat-berlini megállapodás-tervezet rati­fikálását. Ezt a francia dele­gáció képviselője közölte a várakozó újságírókkal. A halasztás oka feltételezések szerint az, hogy a szakértők­külföldi vállalatok tőkebe­fektetéseire vonatkozó intéz­kedések július 1-től léptek érvénybe.) Az öt Andok-men­ti ország kormánya ezentúl kizárólag olyan esetben en­gedélyez külföldi befekteté­seket, ha az nem sérti a nemzeti érdekeket. Előírták, hogy hysz esztendő alatt a külföldi vállalatokat állami ellenőrzés alá helyezik. A Pravda, az Andok-paktum határozatait kommentálva, jogosan állapította meg, hogy új korszak kezdetét jelzik a latin-amerikai népeknek a nemzeti függetlenségért, a külföldi monopóliumok el­nyomása ellen vívott sok­éves harcában. Természetesen az öt ország belpolitikai berendezkedése, valamint a gazdasági helyze­te nem azonos. Chile a szo­cialista útra való áttérést, hir­dette meg, Peruban haladó programot kezdett a katonai vezetés, ugyanakkor Ecua­dorban és Kolumbiában egyelőre még nem nagyon ér­ződnek a változás szelei, Bo­líviában pedig a közelmúlt­ban jobboldali fordulat aka­dályozta meg Torres elnök irányvonalának következe­tes megvalósítását. (Bizonyá­ra Allende quitói és bogotai tanácskozásainak egyik napi­rendi pontja éppen az volt. hogy milyen következményei lehetnek Latin-Amerika, va­lamint az Andok-paktum jö­vője szempontjából a bolíviai fordulatnak.) A llende mostani látoga­tása azt a célt szol­gálta, hogy erősítse a három ország összefogását, hiszen ez biztosíthatja az észak-ameri­kai monopóliumok és Wa­shington terveinek meghiú­sulását. Nem véletlen, hogy a chilei elnök Bogotában el­mondott beszédében hangsú­lyozta a latin-amerikai orszá­gok gazdasági fejlődésének fontosságát, mint a tényle­ges függetlenség egyik felté­telét. A függetlenséghez az államok akkor juthatnak csak el, ha a kormányok bátran támaszkodnak a népre —, tette hozzá Allende. Chile baloldali kormánya valóban ezen az úton jár. L. Gy. nek eddig még nem sikerült megállapodniuk a megálla­podás-tervezet szövegének pontos német fordításában. A DPA úgy tudja, hogy ugyancsak péntekre halasz­tották a bonni kabinet csü­törtökre tervezett rendkívüli ülését, s szintén pénteken tartja sajtóértekezletét Wal­ter Scheel külügyminiszter. Köztársaságok Szövetségének elnökét, aki a nemzetgyűlés előtt teszi le esküjét. Meg­alakítják a konföderáció mi­nisztertanácsát és miniszteri bizottságait. A miniszteri bi­zottságok koordinálják a tag­államok tevékenységét a gaz­dasági, a politikai és a kul­turális élet szféráiban. Az államszövetség gyakorlati megvalósításáért felelős bi­zottság, amely a három ország alelnökéből áll, két­éves tervet dolgoz ki az alkotmányos intézmények és szervek kiépítésére. Már a kezdeti időszakban is összehangolják a tagálla­mok külpolitikáját, a külön­böző nemzetközi szerveze­tekben kifejtett tevékenysé­güket. Az államszövetség főváro­sává Kairót jelölik ki. Pá­lyázatot írnak ki az állam- szövetség himnuszára és nemzeti zászlajára. Egyiptom csütörtöktől az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet veszi fel. Szeptember 11-én népsza­vazásra bocsátják Egyiptom állandó alkotmányának ter­vezetét. Ezt követően az ASZÚ júliusi kongresszusán meghirdetett program szel­lemében fontos változásokra kerül sor az ország állami életében. Az ASZÚ központi bizottsága a jövő héten hagy­ja jóvá az állandó alkot­mánytervezetet. TOKIO: A Japán Telefon- és Táv­író-társaság bejelentette: a kínai postaügyi miniszté­rium hozzájárult ahhoz a kéréshez, hogy Japánon ke­resztül telefon-összeköttetést létesítsen az Egyesült Álla­mokkal. A kérés eredetileg az American Telephone and Telegraph Co.-tól szárma­zott, ez a társaság szervezi Nixon amerikai elnök kínai látogatása távközlési prob­lémáinak megoldását. A japán bejelentés sze­rint a telefon-összeköttetést csak ideiglenesen valósítják meg. A Tokión keresztül az Egyesült Államokat és a Kí­nai Népköztársaságot össze­kötővonal használata az első három percre 12 dollárba kerül. MOSZKVA: Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­r íír ;;; 1 etsoroaal Belfastban LONDON Csütörtökön délben Bel­fast szívében újabb bomba­merényletsorozatot hajtottak végre a szélsőséges IRA ide­iglenes szárnyának terroris­tái. Három pokolgép robbant fel szinte percekkel egymás után az üzleti negyedben. Mindegyik robbanást nagy­erejű bomba idézte elő. Az egyik bomba a hatal­mon levő Unionista Párt székházában puszíttott. A BBC televízió riportere a helyszínről arról számolt be, hogy az unionista székház­ban a bombát a kapubejárat­ba telepítették és a pokol­gép szétvetette az épület frontját, kitörte az összes ab­lakot. Az épület előtti autó­busz megállóban várakozó emberek közül sokan megse­besültek, miközben ez tör­tént, újabb két pokolgép rob­bant fel a közeli irodaház alatt levő autóparkolóban, a gépkocsik kigyulladtak, a belváros megtelt a gará­zsokból kitóduló koromfeke­te füsttel. A karhatalom nemsokára kiürítette a kör­nyéket, mert a közelben még egy fel nem robbant bom­bát találtak és továbbiaktól tartottak. A szélsőséges IRA a ter­ror-akciókat nyilvánvalóan válasznak szánja a protes­táns unionisták ugyancsak szélsőséges akcióira: az in­ternálásokra, Joe Cahill New York-i letartóztatására és a protestáns „héják” fegy­veres fenyegetőzéseire. nak titkára csütörtökön Moszkvában fogadta Tu Toant, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ideig­lenes moszkvai ügyvivőjét. A találkozó baráti, szívélyes légkörben zajlott le. ROMA: Bolognában csütörtökön megnyílt az Uniténak, az Olasz Kommunista Párt sajtóorgánumánál: fesztivál­ja. A rendezvény a fiata) munkások, parasztok és diá­kok nagyszabású antiimpe- rialista tüntetésével kezdő­dött meg. PÁRIZS: Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök csü­törtökön javasolta, hogy új nemzetközi valutarendszer megteremtésével oldják meg Nixon pénzügyi rendelkezé­sei nyomán kialakult nem­zetközi valutaválságot. Franciaország — hangoz­tatta Chaban-Delmas — ar­ra törekszik, hogy közös alapot találjon Nyugat-Né- melországgal, a többi közös piaci országgal és Nagy- Britanniával. Belpolitikai kérdésekről szólva, Chaban- Delmas kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket dol­goz ki az állandósuló ár­emelkedés megfékezésére. WASHINGTON: Melvin Laird hadügymi­niszter 49. születésnapja al­kalmával megosztotta szü­letésnapi tortáját néhány meghívott újságíróval és kö­zölte velük, hogy az USA megállapodást kötött a nyu­gatnémet kormánnyal, s en­nek értelmében 175 darab F—4 típusú Phantom va­dászbombázót szállít az NSZK-nak, mintegy 750 mil­lió dollár értékben. A nyugatnémet légierő a Phantomokkal óhajtja fel­váltani az ugyancsak ameri­kai gyártmányú Starfighte- reket, amelyek tucatjával zuhantak le, több mint 100 pilóta halálát okozva. Q'y'ifíSff fh'W í Magyarország—Jugoszlávia labdarúgó-mérkőzés (2:1) magyar csapat győztes gólját. Kép: Szőke a vetődő Vikcsevics mellett megszerzi m föSTI foto — Petrovics László íelvéífiís _ A llende útja Szato-interjú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents