Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
Mindennapi kenyerünk A kenyér minősége és a technológia A kenyérsütés évezredes múltra tekint vissza, tapasztalati ismereteik alapján szállt elkészítésének módja családról családra, a háztartási munikát végző anyáról lányára. Az ipar termelése is kézműipari jellegűvé vált és a gépesítés csak az utóbbi évtizedekben tudott tért hódítani. A gyártási folyamat teljes automatizálása pedig csak napjainkban van kialakulóban. Növekvő igények, növekvő termelés A háztartási kenyérsütés^ ről — miután egyre kevesebb az önellátó családok száma — folcozott ütemben kellett és kell áttérni a nagyüzemi sütőipari tevékenységre. így van ez megyénkben is, ahol a sütőipari termékeket gyártó üzemeknek naponta 1140 mázsa kenyeret és 140 ezer darab péksüteményt kell előállítaniuk. Ezt a jelentős mennyiségű, nagy tömegű árut jelenleg 44 sütőüzemben termelik. Az üzemek közül 32 sütőipari vállalat 3 mező- gazdasági termelőszövetkezet, egy általános fogyasztási szövetkezet kezelésében üzemel, nyolc pedig magánkip- iparos tulajdona. Ennek megfelelően a termelésnek közel 90 százalékát a tanácsi sütőipari vállalatok, 10 százalékát pedig a szövetkezeti és magánszektorhoz tartozó üzemek állítják elő. A szövetkezeti, illetve a magánszektor részesedése a termelésben 1967-ben mindösz- sze egy százalék volt Országos tapasztalatok sarlcallták a kormányt arra, hogy a széles körben megnyilvánuló panaszok megszüntetésére rendelettel tegye lehetővé a többszektorúság kialakulását a sütőiparban. Ennek alapján nyílt lehetőség a szákbolthálózat bővítésére és a szállítókapacitás növelésére is. Megyénkben is történtek intézkedések, bár az eltelt három év nem tette lehetővé a hiányosságok teljes felszámolását. A sütőipari kapacitás napi 117 tonnáról 150 tonnára emelkedett, mivel az összes sütőüzemek száma is 31-ről 44- re nőtt. Szabvány és minőség Megyénkben éppúgy, mint országosan, elmondható, hogy a mennyiségi igényeket mindenütt ki tudják elégíteni a különböző szektorokhoz tartozó sütőipari üzemek. A panaszok nagy része általában a kenyér minőségére vonatkozik. A péktermékek minőségét egészségügyi, beltartalmi, mennyiségi és érzékszervi jellemzők ösz- szessége határozza meg. Szerepet játszanak ebben az egyes területeken kialakult fogyasztói szokások is, s így az ítéletalkotásban esetenként az általános igényen túlmenően egyéni ízlésbeli óhajok is érvényesülnek. Extra igényeket a sütőipartól senki sem követelhet, de azt igen, hogy az előírásoknak megfelelő, az általános igényeket kielégítő árut állítson elő és hozzon forgalomba. Ehhez szolgál támpontul a termékekre kiadott kötelező érvényű szabvány. A kenyérre vonatkozóan 1970-ben jelent meg új országos szabvány, amelynek hatálya az állami és szövetkezeti iparon kívül a raa- gánkisiparra és a magánkereskedelemre is kiterjed. Meghatározza azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyek betartása kötelező, továbbá az egyes kenyérfélékhez felhasználható ' liszt típusát és keverési arányát is. A sütőipari termékek minőségénél egyébként döntő szerepe van a felhasználásra kerülő lisztek minőségének, amit viszont az egyes évjáratokban termett kenyérgabona minősége alapvetően meghatároz. Az alapanyag minőségére vonatkozói» is az elmúlt évben jelent meg azi új országos szabvány. Az idei tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az ellátáshoz szükséges, minőségileg is megfelelő alapanyag rendelkezésre áll, s lényegesen főbb mint a tavalyi. Fejlesztési célkitűzések A minőségjavításnak, az előírt szabványok betartásának fontos feltétele a megfelelő, korszerű sütőipari technológiák kialakítása is. Az elmúlt évek ilyen irányú fejlesztései ugyan segítettek az ellátás megjavításában, de még mindig van e tekintetben bőven tennivaló. Az elmúlt tervezési időszakban megyénk sütőipari fejlesztésekre 17 millió forint állami támogatást kapott, s a IV. ötéves tervi feladatokhoz pedig 47 millió forint a tanácsi fejlesztési alapból felhasználható támogatás összege. Célkitűzéseink között szerepel a 27 tonnás új egri kenyérgyár, valamint a 13,2 tonnás hatvani új üzem felépítése. Ezenkívül több meglevő egység korszerűsítésre kerül. Az állami támogatásból egyébként a parádi és a hevesi általános fogyasztási szövetkezetek is kapnak egy-egy millió forintot, hogy ebből és a saját, erre a célra biztosított anyagi erejükből Párád és Heves községekben új üzemeket építhessenek. A 47 millió forint központi fejlesztési alappal a megyei tanács egyébként úgy akart gazdálkodni a negyedik ötéves tervben, hogy a kapacitás bővítésén túlmenően, a jobb ellátás lehetőségeinek megteremtésére az egyéb szektorok (tsz, fogyasztási szövetkezetek) aránya is jelentősen növekedjen. A terv összeállítása előtt ezért tájékozódtak a termelőszövetkezetek területi szövetségeinél és a fogyasztási szövetkezetek megyei központjában, hogy a sütőipari fejlesztési igényeiket felmérjék. A várható pénzügyi keretekből az évek óta húzódó egri kenyérgyár megvalósítását, valamint a hatvani új üzem felépítését biztosítja elsősorban a megyei tanács. Sajnos, előreláthatóan elhúzódik a gyöngyösi és a do- moszlói rekonstrukció, valamint a recski üzem építése is. A Minisztertanács is foglalkozott legutóbbi ülésén a sütőipart érintő kérdésekkel: az ipar helyzetének, a sütőipari dolgozók munkakörülményeinek és bérezésének megjavítását elősegítő határozatokat hozott. Ennek kedvező hatását minden bizonnyal rövidesen érzékelhetjük mindannyian, mindennapi kenyerünk minőségének, az ellátás színvonalának mindenoldalú javulásában is. Nagy Lajos, a Hteves Megyei Tanács élelmezésügyi szakfelügyelője a jégverés ellen Érdekes kísérletet kezdtek Balatonbogláron, az állami gazdaság szőlőjében. Az ún. jégzúgos területen műanyaghálót feszítettek a szőlő fölé, az olasz mintára készült hálót egyelőre egy hektárnyi területen helyezték el kísérleti céllal. Elsősorban a jégverés ellen véd, de a kísérletek már bizonyították azt is, hogy kiválóan alkalmas a seregélyek elleni védekezésre is. A viszonylag drága mű- anyaghdló kifizetődőnek bizonyul jégzúgos területeken. (MTI-foto — Bojkor József.) Hálóval Öröm és üröm öröm nézni, hogy az évek óta folyó alkoholellenes propagandánk jóvoltából, nemcsak a pompás italreklámok és -fajták szaporodtak, de tán szaporodnak a tejivók lelkes látogatói is. Hovatovább egy tejivóban annyian fordulnak már meg> mint egy-egy rosszhírű kocsmában. S ez nagy szó! Hogyne örülne hát az italt ugyan meg nem vető, de a tej egészségét és fontosságát mindenekfelettinek tartó szívem. Öröm azt is nézni, hogy amíg így felszaporodott a tejivó látogatóinak száma, addig az italboltok nemes kon- kurrenciaharcba kezdtek és csinosítják önmagukat. Már le lehet bennük ülni, már kezdenek tiszták lenni, az ital mellett enni is lehet ott: néhány italboltra hál’ isten már a régi törzsvendége sem ismer rá. Nem is látogatja! Egyszóval az italboltok és a tejivók harcában a látogatottságot illetően mintha kezdene az utóbbi javára dőlni a mérleg — lehet, hogy túlságosan optimista vagyok? —, míg az italboltok javára a csín és kellem szól.' Mert mégiscsak üröm, akár csak a két egri tejivót nézni is. Ütött-kopott itt minden, szűk és a szűkps környezet miatt meddő a harc a megfelelő tisztaságért —, nem hiszem, hogy az elmúlt években festésen túl (?) valamit is költöttek volna rájuk. Italboltból bisztrót? Helyes! Csináljunk. De nemártana talán a tejivókból is —, tejivókat létesíteni! Kongresszusra készülnek a megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetei... Sajtótájékoztató a MESZÖV-ben Ez év december H, 15. 16- án tartják VII. kongresszusukat az általános fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek. Az országban — így Heves megyében is —, a szövetkezetek e jelentős eseményre készülnek. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa felhívásában közreadta a kongresszus irányelveit, amelyben a legfontosabb elveket jelölte meg a mozgalom számára. A Heves megyei szövetkezetek kongresszusi készülődéséről, a IV. ötéves terv első évében elért sikerekről, az akcióprogramok végrehajtásának eredményeiről tartott sajtótájékoztatót szerdán délután dr. Havellant Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke. Elmondotta, hogy a szövetkezetek az ötéves terv folyamán további dinamikus fejlődést irányoztak elő. így többek között a kereskedelmi forgalom 45 százalékkal, a vendéglátóiparí pedig 35 százalékkal növekszik. A tervidőszak végén megyénk szövetkezeteinek összes forgalma 2,8 milliárd forint lesz. Jelentősen fejlődik az ipari szolgáltatás. Különösen a lakosság, a szövetkezeti tagság mindennapos életét segítő tevékenységek bevezetését tervezik. Így többek között a megyében több sütőüzem, háztartási gépjavítórészleg, lakáskarbantartó, gépkocsi- javító létesítése szerepel, s főleg a dolgozó nők munkáját megkönnyítő kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatások kerülnek megvalósításra. Az üzlethálózat továbbfejlesztésében is jelentős, feladat hárul a szövetkezetekre. A falusi boltok felújítása, korszerűsítése és új egységek, létesítmények mellett —, támogatva az illetékes megyei párt-, tanácsszervek törekvéseit —, elsősorban Eger és a városok kereskelelmi hálózatának fejlesztésében vállalnak részt. A megyei közös alapok felhasználásával Egerben iparcikkámház, ön- kiszolgáló étterem, a megye városaiban, valamint Hevesen, Bélapátfalván, Recsken ABC- és kisáruházak építése kezdődik meg — állami támogatással. A szövetkezeti kereskedelmi hálózat mintegy 20 ezer négyzetméterrel növekszik. A megye 27 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete megalapozott munkával kezdte az 1971-es évet. mint a IV. ötéves terv első évét. A kidolgozott közép- és rövidtávú tervek alapján arra törekednek, hogy minél jobb ellátást biztosítsanak a falvak, városok lakosságának, javítsák az áruválasztékot és növeljék eredményeiket. Nyolc hónap távlatából elmondható, hogy a szövetkezetek eredményesen munkálkodnak már az első évben is, mivel célkitűzéseiket néhány kivétellel időarányosan túlteljesítették, többségükben kiemelkedő eredményeket értek el. Ezen idő alatt a szövetkezeti kereskedelem 1 milliárd 468 millió forintos forgalmat bonyolított le, amely 200 millióval haladja meg az előző év hasonló időszakát. A szövetkezetek éltek a lehetőségekkel, növelték gazdasági eredményeiket. Féléves munkájuk eredményeként — a hatékonyságjavításával —, közel 38 millió forint nyereséget értek el, 29,3 százalékká! többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ez az eredmény országosan is a legjobbak közé tartozik. Havellant Ferenc kifejtette, hogy a gazdasági eredmények növelését jelentős mérétk-ben segítette az év elején indított szocialista munkaverseny. amelyben kezdeményező szerepet kaptak az ÁFÉSZ-eknél dolgozó 52 szocialista és munkabrigád tagjai. A takarékszövetkezetek munkájával is elégedett a több mint 54 ezer főt számláló tagság. A takarékbetétekben elhelyezett pénzösz- -szefi — megyénkben meghaladja a 340 málliió forintot; Nyólc hónap alatt 56 millió forint betétnövékedést értek el a 24 takarékszövetkezetben. A legnagyobb segítséget azonban kölcsönök nyújtáséval adják a takarékszövetkezetek falun. A kölcsönállo- rnány ez idő szerint 136 millió forintot tesz ki megyénkben. Megyénkben 16 lakásszövetkezet működik, amelyeknek 1136 tagja van és több mint 300 millió forint értékű lakásvagyont kezelnek, mint tulajdonosok. A lakásszövetkezetekben az év folyamán, különösen a szövetkezeti jelleg fokozására az építőipari ügyek lerendezésére, a javítási munkák gazdaságos elvégzésére törekedtek. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által nyilvánosságra hozott irányelvek jelentős segítséget nyújtottak a felkészülés időszakában. Az irányelveket a szövetkezeti küldöttek útján juttattuk el a szövetkezeti tagsághoz. Az OFT irányelvei értékelik a szövetkezetek tevékenységét, a szövetkezés helyzetét és szerepét társadalmunkban. Meghatározzák a következő időszak legfontosabb szövetkezetpolitikai célkitűzéseit. Foglalkozik az irányelv mindhárom szövetkezeti ágazat tevékenységének továbbfejlesztésével. A MÉSZÖV elnöksége a kongresszus és a megyei küldöttértekezlet előkészítésére megyei szervező bizottságot hozott létre, amelyben képviseletet kaptak a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek . A szövetkezeti küldöttgyűléseket megelőzően ajánlás készült, amelyben a szervező bizottság javaslatot tett a gyűlések szervezésére, lebonyolítására és a küldöttek 'étszamára. A szövetkezetek kongresz- szusi akcióprogramokat készítettek, amelyben rögzítették mindazokat a legfontosabb tennivalókat, amelynek végrehajtásával növelik a szövetkezeti tagság érdekeltségét, eredményeiket, javítják munkájukat és hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához. Több szövetkezet akcióprogramjában figyelemre méltó kezdeményezéseket irányoztak élő. így többek között Hevesen a tennivalók koordinálására héttagú szervező bizottságot hoztak létre. A kápolnai ÁFÉSZ igazgatósága véleménykutatási kérdőívet bocsátott ki a szövetkezeti tagság körében, hogy véleményt kérjenek tevékenységükről. A részjegynövelés, illetve a magasabb összegű részjegyek befizetése szinte valamennyi ÁFÉSZ akcióprogramjában szerepel. Különösen sokat tésznek ennek érdekében Párádon, Ka- rácsondon, Vámosgyörkön, Tamamérán, Komlón, Verpe- léten és számos, szövetkezetben. A füzesabonyi körzeti ÁFÉSZ igen helyes kétoldalú kapcsolatot alakított ki a tagsággal. Eddig a tagok 4 millió 700 ezer forint kölcsönt adtak és 16 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A kongresszusra való felkészülés időszakában 140 új taggal gyarapodott a létszám és 20 ezer forinttal a részjegyalap. A szövetkezet sokoldalú szolgáltatásai mellett 450 ezer forintos kedvezményt nyújtott a tagoknak az év végi visszatérítésen túlmenően. A szövetkezeti nőbizottságok is aktív munkát fejtettek ki. Több szövetkezetnél a nőbizottság javaslatára felülvizsgálták a szövetkezeteknél dolgozó nők munkakörülményeit, munkaidejét és f izetését. Ahol szükséges volt, intézkedtek a munkakörülmények javítására és a fizetésekre vonatkozóan. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban zajlanak le megye- szerte a KISZ—ÁFÉSZ napok, melyek szeptember 27- én kezdődtek és október 3-ig tartanak. Ez alkalomból 4 megyei rendezvényt és a szövetkezetek .többségében helyi öröm, hogy van iskolatej. Külön öröm. hogy a fejecskét korszerűen műanyag fásakban, benne szalmaszállal hozzák forgalomba: higiénikus, tiszta és gyors így a tej szállítása, fogyasztása. Öröm — mondom őszintén; üröm — mondom mérgesen. Iskolatej — kakaóról beszélni sem merek! —, csak Budapesten van. Egyelőre. Hogy meddig tart ez az „egyelőre”, azt nem lehet tudni. Távol álljon tőlem, hogy a budapesti kis és nagy köly- köktől irigyeljem a tejet, sőt örülök, hogy legalább már ott van. De sajnálom, hogy a vidéki kis és nagy kölykök százezrei számára se tej, se szalmaszál. Így lesz üröm a tejből! (gyurkó) rendezvényeket tartanak. A gazdag programokban nagy szerepet kaptak a szövetkezeti és a községi KlSZ-Iia- talok. A takarékszövetkezetek széles körű ismeretterjesztő tevékenységet folytatnak pl. Füzesabonyban, Horton, Szi- halmon és Tiszanánán, amelyben a KlSZ-fiatalokkal megismertetik a takarékszövetkezeti szolgáltatásokat. A fiataloknak kedvezményes kölcsönt nyújtanak lakásépítéshez. A füzesabonyi, do- moszlói és körnlői takarék- szövetkezetek több millió forinttal növelik betétállományukat. A lakásszövetkezetek elsősorban a költségek csökkentését irányozták elő. Tapasztalataink szerint a kongresszusi irányelvek széles körben való ismertetése hozzájárult a küldöttek, a tagok és a választott vezetőségek aktívabb bekapcsolásához a kongresszusra való felkészülésben. Mindezek alapján megállapítható, hogy megyénkben a szocialista fogyasztási szövetkezeti mozgalom jelentős szerepet tölt be a mindennapos életben. Negyedszázados hagyományra épül és szilárd, egyre fejlődő szervezet. A párt szövetkezetpolitikai elvei szerint a megye életének szerves részeként a testvérszövetkezetekkel, tanácsokkal, más szervekkel és intézményekkel szorosan együttműködve fejlődésünk együtt jár a falvak, városok fejlődésével. A fogyasztási szövetkezetekben tevékenykedő vezetőségi tagok, dolgozók lelkes munkájukért a szövetség elnöksége, s a magam nevében ezúton is elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki. Üj lendületet ad munkánknak az egységes szövetkezeti törvény. Mindannyiunk feladata, hogy megvalósításán dolgozzunk, melyhez úgy gondolom, nagy segítséget ad majd a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határozata is —, fejezte be tájékoztatóját a MÉSZÖV elnöke. Hifin fii? fin A 1971, szeptember owitefti*
