Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
<AA,#sA,*lAAA,vvvWAA<ViA^AAAAAAAAAAAAAAAAZyVNAAAA^AAAAAAAAA/VVXAMA Szerda esti külpolitikai kommentárunk A i»övidtävfiito magányossága CSÜTÖRTÖK, péntek, szombat..-, meglehet, Nguyen Van Thieu, a saigoni rezsim elnöke is nyugtalanul számolgatja, mint a gyermekek, hányat kell még aludnia, amíg újra választások lesznek? Van is ebben valami gyermekes, legalábbis első pillantásra. A másodikra már korántsem az: akkorra már átlátni az egész játék cinizmusát. ' Csütörtök, péntek, szombat... még hármat kell aludni és vasárnap, október 3-án elnökválasztás lesz Dél- Vietnamban. A régi elnök írta ki a választásokat, a régi, akit Thieunek hívnak. Egyébként ugyanígy hívják az új elnököt is. Honnan tudjuk? Egyszerű. A biztonság kedvéért gondoskodott ő arról, hogy egyedüli jelölt legyen. Másra nem is lehet szavazni. Csak Thieure. örülhet Thieu: vasárnap reggel még elnökként ébred — és este már ismét elnökként fekhet le. ETTŐL ELTEKINTVE azonban nincs sok oka az Örömre. Szaporodnak a rezsim politikai válságának elmélyülésére valló jelek. Politikai — és katonai a válság. Nézzük csak: 1. Ismét beszélt Mirth tábornok, aki eredetileg indulni akart az október 3-i választásokon, de „rábírták” őt, hogy mondjon le szándékáról. Most kijelentette: „A Thieu-rezsim nem képes létrehozni a békét és csak idegen hatalom támogatásával tudja létét fenntartani. Az október 3-i választás még attól a kevés hitelétől is megfosztja a saigoni rezsimet, amelyet eddig esetleg élvezett a külvilág előtt”. 2. A diktatúra ellen fellépő Népi Erők Koordinációs Bizottsága nevű szervezet szóvivője kijelentette: Thieu elszigetelődött a néptől, s a bizottság politikai harcot fog vívni ellene. 3. Bomba robbant az együk saigoni előváros katonák és rendőrök által látogatott éttermében. Ezzel egy időben kormányellenes tüntetések zajlottak le. Riadókészültségbe rendelték az országban állomásozó amerikai fegyveres erőket és a saigoni rezsim különösen jól felfegyverzett rendőrségét. 4. Súlyosra, csaknem válságosra fordult a katonai helyzet Saigon körzetében. Á kambodzsai és a dél-vietnami népi felszabadító erők elfoglalták a Saigonba vezető országút 50 kilométeres szakaszát és súlyos veszteségeket okozó sikeres támadásokat intéztek Thieuék hadserege ellen. CSAK NÉHÁNY JELZÉS a válság mélyüléséről. Mind magányosabbá válik tehát a saigoni rezsim, s az élen — Thieu elnök. Ez azonban már — a rövidtávfutó magányossága. Mert túl hosszú időt ennek az amerikai szuronyok hegyén ülő Thieu-rendszernek még a legoptimistább washingtoni jósok sem jövendölnek. Egyiptom számot vetett azzal Izrael nem akar békét Gromiko beszédének visszhangja WASHINGTON Az amerikai sajtó szerdáin vezető helyen, na©' terjedelemben ismerteti Gromiko beszédét, s csaknem egyöntetűen azt emeli ki 'Lső helyen, hogy a szovjet külügyminiszter -.elvileg természetes fejleménynek” minősítette az amerikai—kínai kapcsolatok normalizálását, de ugyanakkor félreérthetetlenül óva intette az USA-t attól, hogy Washington—Péking „társulással” próbáljon nyomást gyakorolni a Szovjetunióra. Gromiko által körvonalazott szovjet álláspontokra amerikai részről csak a jövő hétfőn várható részletes érdemi reagálás, amikor az ENSZ közgyűlésében sor kerül Rogers külügyminiszter többször elhalasztott felszólalására. „Nem engedhetjük meg, hogy jelenlegi helyzetünk befejezett ténnyé változzék. Hosszú és gondos tanulmányozás után jutottam el ahhoz a kijelentéshez, hogy 1971 döntő év lesz a béke vagy a háború szempontjából -r-, mondotta Szadat egyiptomi elnök az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának keddi ülésén, miután hosszasan méltatta Gamal Abdel Nasszer életútját, kiemelkedő történelmi szerepét halálának első évfordulóján. — Mindent megtettünk, ami tőlünk tellett — folytatta — olyannyira, hogy Amerika maga is elismerte, nem kérhet tőlünk többet. Ezt mondják ma is.” Szadat azt a következtetést vonta le a helyzetelemzés végén, hogy Egyiptomnak harcba kell bocsátkoznia, bármilyen következményekkel is járjon az. Szadat a Gazai övezet lakosságához intézett üzenetében hangsúlyozta: legyetek türelemmel, s ne feledjétek el, hogy 1971 döntő esztendő lesz. Ugyanezt a gondolatot fejtette ki Mahmud Riad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter az amerikai Columbia tv-állomásnak adott nyilatkozatában. Riad pozitívnak minősítette Jarri ágnak azt a lépését, hogy ez év februárjában mind Egyiptomot, mind Izraelt felszólította: vállaljanak kötelezettséget a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására, amely a megszállt arab területek kiürítésére kötelezi Izraelt. „Mi ugyanabban a hónapban pozitív választ adtunk — mondotta —. míg Izrael kategorikusan elutasította a felhívást, kijelentvén, hogy nem hajlandó visszavonulni a június 4-i határokra”. Egyiptom számot vetett azzal, hogy Izrael nem gkar állandó békét, hanem inkább terjeszkedni kíván, eltökélte, hogy annektálja területeinket. Megértjük Izrael magatartását, de egyáltalán nem értjük meg Ajnfit-l rikáét a helyzet fejleményeit illetően. Meglepetéssel hallottuk Rogerstől, hogy tárgyalások folynak a Szue- zi-csatornával kapcsolatos ideiglenes rendezésről. Az u tóbbi 70 nap folyamán senki sem lépett velünk érintkezésbe — mondotta Riad. Az ENSZ XXVI. közgyűlésén kedden mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét Gromiko szovjet külügyminiszter, aki újból megismételte a Szovjetunió javaslatát, hogy 1973-ban tartsanak leszerelési világértekezletet. Képünkön: Gromiko az ENSZ közgyűlése előtt beszél. (Telefoto — AP—MTI—KS) Indira Gandhi meghívta Brezsnyevet és Ksszigint Indiába Szovjet—indiai közös nyilatkozatot adtak ki abból az alkalomból, hogy Indira Gandhi indiai miniszterelnök szeptember 27-től 29-ig hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Nyi- kolaj Podgamijjal és Alek- szej Kosziginnal. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, a szovjet vezetőknek és Indira Gandhinak az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréje „megmutatta, hogy megegyezik, vagy közel áll egymáshoz a Szovjetunió és India álláspontja’’. A Szovjetunió és India „kifejezte aggodalmát azon súlyos helyzet miatt, amely kialakult a Híndusztán-félszi- geten a Kelet-Pakisztánban nemrégiben végbement események miatt és kijelentette, eltökélt szándéka folytatni a térség békéjének megőrzésére irányuló erőfeszítéseket”. A Szovjetunió megerősítette álláspontját a menekültek problémáját és a kelet-pakisztáni események következtében keletkezett más kérdéseket illetően. Ezt az álláspontot NyikóLaj Podgomij kifejtette Jahja Khanhoz intézett április 2-i felhívásában. Mint a nyilatkozat leszögezi: a felek véleménye szerint „a béke megőrzésének érdekei megkövetelik, hogy haladéktalanul intézkedéseket tegyenek a Kelet-Pakisztánban kialakult problémák politikai rendezésére, figyeAz alkotmány módosításának A Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely 1949. augusztus 20-án lépett hatályba, a szocialista társadalom kialakulásának kezdeti viszonyai között fogalmazta meg a dolgozó nép hatalmát és körvonalazta a társadalmi fejlődés legfontosabb vonásait. A szocializmus felépítésében határozta meg a magyar nép nagy célját. Az alkotmány elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés szükségessé teszi az alkotmány módosítását. Az élteit 22 esztendő alatt — a szélesen kibontakozott szocialista építőmunka nyomán — a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életben olyan gyökeres változások következtek be, amelyeknek tükröződniük kell az alkotmányban. Az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a magyar nép lerakta a szocializmus szilárd alapjait. Megváltoztak az osztály viszonyok: az országban nincsenek ellentétes érdekű osztályok. Szilárd a munkás—paraszt szövetség. S e szövetség köré nemzeti egységbe tömörül valameny- nyi dolgozó réteg. Emelkedett az emberek általános és szakmai műveltsége, és a szocialista erkölcs mind szélesebb körben válik a mindennapi magatartás normájává. Fejlődött és korszerűsödött az állami és társadalmi rend, az államszervezet és a közigazgatás. Lét- ilejöttek -az objektív gazdasági, s gyarapodtak a tudat- beli feltételei is annak, hogy az állampolgári jogok és kötelességek újból, a megváltozott viszonyoknak megfelelően megfogalmazást nyerjenek. A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges azonban új alkotmányt kidolgozni, mert a hatályos alkotmány alapelvei: a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — változatlanok, szükséges és indokolt viszont az alaptörvényben is regisztrálni az élet minden területén elért eredményeket, utalni az államéletben, az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a kormány, a tanácsok tevékenységében — általában az állami intézmények munkájában — bekövetkezett pozitív változásokra, és a fejlődéssel összhangban kifejezi a legjelentősebb társadalmi intézményeknek, elsősorban a pártnak, mint egész társadalmi rendszerünk eszmei, politikai vezető erejének, továbbá a Hazafias Népfrontnak, a szakszervezeteknek és a szövetkezeteknek a szerepét. A társadalmi rendünk alkotmányos kérdései kapcsán ki kell fejezni azokat a változásokat, amelyek a társadalom osztálvszerkezetében zailrdtak le. Ezek. a váltó- . zások összefüggnék a munkásosztálynak a társadalom által elismert vezető szerepével, a termelőszövetkezeti parasztság kialakulás áva^._a szocialista értelmiség növekvő szerepével, valamint a növekvő szocialista nemzeti összefogás erősödő folyamatával. Az alkotmány — majdan módosított — szövegében kifejezésre kell juttatni, hogy társadalmunkban uralkodókká váltak a szocialista termelési viszonyok, a mezőgazdaságban kialakult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, megerősödött a szocialista állami és szövetkezeti tulajdon. A társadalom fejlődésével összhangban, állampolgári jogokként kell kifejezni azokat az alapvető jogokat is, amelyeket az 1949. évi alkotmány, mint a „dolgozók” jogait fogalmazza meg. Az alkotmánymódosítás tervezetének alapvető gondolatai közé tartozik, hogy államunk osztályjellege nem változott: ma is a proletár- diktatúra állama, amely típusában szocialista álammá fejlődött. A társadalom alkotmányos rendjét az országgyűlés garantálja. A Mi. nisztertanácsra vonatkozó alkotmányos rendelkezések között a módosított alkotmány szövegtervezetében helyet kapnak a Minisztertanács bizottságai, valamint a kormány kapcsolatai a társadalmi szervekkel. A tanácsok és a tanácsi szervezet jellegét, feladatait és szervezetének főbb vonásait a mó. dosításkor az új tanácstörvény alapelveinefc megfelelően határozzák rag, i^éÍMÍ lembe véve a kelet-pakisztáni nép akaratát, elidegeníthetetlen jogait és törvényes érdekeit. Ugyancsak haladéktalan intézkedésekre van szükség avégett, hogy a menekültek miélőbb és biztonságban visszatérhessenek hazájukba, becsületük és emberi méltóságuk megőrzése mellett. Figyelembe véve a Hindusztán-félszigeten kialakult helyzet súlyosságát, a félek egyetértenek abban, hogy továbbra is fenntartják egymással a kapcsolatokat és folytatják a véleménycserét az e téren felvetődő kérdéseket illetően.” A Szovjetunió és India állást foglalt amellett, hogy ki kell vonni minden külföldi csapatot Lndokínából. A felek hangsúlyozták: minden érdekelt állam erőfeszítésére szükség van- hogy el lehessen érni a Közel-Kelet tartós, szilárd és igazságos békéjét a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én hozott határozatának maradéktalan teljesítése alapján. Az indiai kormány —mint a közös nyilatkozat hangsúlyozza —, nagyra értékeli az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot. A felek véleménye szerint nagy jelentőségű lenne a leszerelési világkonferencia összehívása minden ország részvételével. „A felek teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a szovjet—indiai szerződés megkötése még szilárdabbá teszi a Szovjetunió és India között meglevő őszinte barátságot, tiszteletet, kölcsönös bizalmat és jószomszédi együttműködést. A két fél megállapodott abban, hogy gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi együttműködési bizottságot hoznak létre. Az indiai miniszterelnök meghívta Leonyid Brezsnye- vet és Alekszej Koszigint Indiába. A meghívást elfogadták. Nasszer halálának első évfordulóján az arabok tízezrei vonultak el volt elnökük kairói sírja előtt. Képünkön: Kairóiak ezrei a Nasszer-síretnlék előtt. (Telefoto — AP—MTI—KS) Nem okozott meglepetést, hogy a törökök már az első perctől jóformán csak a védekezésre gondoltak. Jobbára a jobb oldalon vezette a magyar csapat a támadásait, Szőke sokat volt játékban, de beadásait a csatárok rendre elhibázták. A 21. percben aztán bal oldalról indult akció végén jutott vezetéshez a zöld-fehér együttes Bálint előretört, begurított, a török védők menteni próbáltak, de Branikovics közelről a hálóba rúgta a labdát. (1:0). Most már nem védekeztek ilyen tömören a kék-sárga mezes isztambu- liak, többször kitámadtak, de csak egyszer akadt nagy helyzetük, amit viszont Vépi tisztázott. A 42. percben Sző- . faJUBB-ggabadrugását a kapus kiütötte, de a csatárok lemaradtak. A második félidőben szabálytalanságokkal folytatódott a küzdelem, de Branikovics újabb két gólja le- hűtötte a kedélyeket. Ezután is sok ferencvárosi helyzet maradt kihasználatlanul. A mérkőzés végeredményét Ür_ kü gólja állította be: 3:1 az FTC javára. KOMLÖ—CRVENA ZVEZDA 2:1 (1:1) Gcillövők: Juhász (41. p.), Bencsik (30. p.), illetve Acsi- movics (39. p.). • A 16 közé a 8:4-es összesítéssel a jugoszláv kapugyőztes került. MALMÖ—U. DÓZSA VJ0 összesített gólaránnyal — U. Dózsa—Malmö 4:1 — magyar csapat jutót tovább,
