Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
.•vs*** «irwrep» V állalatok a mezSgazd óságért Van elég vetőmag, gép és műtrágya az őszi munkákhoz Hivatalosan beköszöntött az ősz, amely naptár szerint is az újabb csúcsmunkák megkezdését jelenti a mezőgazdaságban. Ahhoz, hogy az üzemek kéllő időben és jó minőségben végezzék el a mélyszántást, a Vetést, a kapásnövények betakarítását, gondos, előrelátó munkaszervezésre, áldozatkész, odaadó munkára van szükség. A személyi feltételeken kívül azonban a tárgyi feltételek megteremtése is éppoly fontos, vagyis optimális meny- nyiségű gépre, vetőmagra és műtrágyára is szükség van. Dé van-e elegendő ezekből? Jóű. felkészültek-e a vállalatok a mezőgazdasági üzemeik ilyen irányú igényeinek kielégítésére? Körsétánk során erre igyekeztünk feleletet kapmi. Háromszáz vagon fémzárolt őszi búza A Vetőmag Vállalat észak- magyarországi központjában Nagy István főmérnök arról tájékoztatott, hogy a korábbi szerződéskötéseknek megfelelően megyénk közös gazdaságai összesen 300 vagon őszi búza, 65 vagon őszi árpa, 10 vagon rozs és 10 vagon búzából és rozéból nemesitett triticále magot vásároltak az őszi idényre. A nyáron a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakbizottsága hazánk valamennyi megyéjében felülvizsgálta a búzavetőmag-termelés és -forgalmazás minőségét E vizsgálat alapja« Heves megyébe« is kijelölték, hogy a jövőben a hevesi Rákóczi Tss-en letvSl a keAlkatrész, meginti íí Oujüid!utói; szeretett M- ■zmmk kapuján, meglátom a Ida fehér tábláit, hogy a lift stém működik. Sebaj, sóhajtok és fiatalos lendülettel tokáitok a második emeletig. A negyedik emeleten elégedett büszkeséggel állapítom, meg, hogy én már nem is vagyok olyan túlon- fiatal, a hetediken iga- íjat odoto a hinduk lélek- ‘oáMutorlas elméletének. Az ém, léOaem u> kezd kwándo- toéni te torkomon. A nyálánlüketm nmet ama bizonyos harcos, aki Marathon- bóf vitte a hírt, összpontosítok, hogy annyit még ki tudják nyögni nejemnek, hogy; győztem, a nyolc emelet maradt álul. Még elhagyok egy hatvanéves fejkendős nénikét — ötven lehetett az elsőn! —, aztán ■meghallom, hogy fönt, a gépházban dolgozik valaki. Bekopogok, a szerelő a kapcsolószekrényen babrál. — Mikor lesz kész? — sűrítek drámaian. — Talán egy hét. — Ezt, hogy tetszik gondolni? — Lerobbant a fél kapcsolószekrény. Mire azt Pesten be tudjuk szerezni, vagy leszállítják... Ajaj! — És miért nem szerzik be itt, Egerben? — Mert nincs_ liftekhez alkatrész, Egerben sehol nem lehet kapni. Miért? Ezt a kérdést már mariamnak teszem fel, néhány társammal egyetértésben. akik között nem egy idős, asszony, férfi koptatja a kilcncemeletes házak- lépcsőit, amikor rossz a lift. Miért nem lehet Egerben liftekhez való alkatrészt kapni. Mert ha teszem azt Erdőtelken, vagy Tarnazsa- dányban hiányzik a liftalkatrész, üsse kő. Vagy ha Egerben egyetlen lift lenne múzeumi megtekintésre, akkor sem érdemelne szót ez a hiányosság. De a lift, nem egy és nem kettő, azért van, hogy emberek járjanak vele. Naponta többször, kilencemeletes magasságig. (szigethy) vési, a kiskörei, a füzesabonyi, a szilvásváradi és a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság is termel majd búza vetőmagot. Ugyanakkor az aratás jobb megszervezésére különböző érésű búzafajtáikat vetnek megyénk mezőgazdasági üzemei. A következő öt évben a Bezosztája területcsökkentésével öt más szovjet intenzív búzafajtát is vetnek. Az újabbak közül a Kafkáz és a Lubilennaja fajtákat is. Ehhez jelentős mennyiségű szovjet és jugoszláv import- vetőnjag érkezett és érkezik még megyénkbe. A MÉM szakbizottságának ilyen irányú döntése lehetővé teszi a biztonságos búzatermelést az üzemekben. Az őszi takarmánynövények közül a vállalat raktáraiban van elegendő lucerna-, vöröshere- és bíborhere-veitőmag is. Ezekből közel kétszáz vagon áll rendelkezésre, a termelőszövetkezetek megrendeléseinek megfelelően. Újdonság a Lajta-eke és a bolgár tárcsás vetőgép Sok ój erő- és munkagép, valamint pótalkatrész várja a vásáriakat a Heves megyei AGROKER Vállalat egri központjában is. Harmincöt szovjet gyártmányú MTZ- traktort rendeltek meg a közös gazdaságok, melyeket folyamatosam szállítanak rendeltetési helyűkre. A raktárakban azonban más gépek is vannak. VE—50, D—4 KB Zetor és lánctalpas traktorok, melyekre egyelőre nincs vevő. Az erőgépeikhez rendeltetésszerűen megérkeztek a szükséges munkagépek is. Ezekből te van tehát elég választék. Például hatféle eketípus áU a vásárlók rendelkezésére, külön a gumikerekes traktorokhoz és külön lánctalpasokhoz. Polgár Attila, a gép- és vegyes osztály vezetője újdonságként mutatta be a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár áltál készített Lajta- ekét, melynek érdekessége, hogy a vázon elhelyezett ekefejekeit a talaj minőségének — kötött avagy laza talaj — megfelelően lehet változtatni és beállítani. Ugyancsak újdonság a nemrég Bulgáriából importált tárcsás vetőgép is, amely olcsóbb a magyar gyártmányú és forgalomban levő tárcsás vetőgépnél. Az újdonságok közül ki kell emelnünk a kombinátort is, amely magyar és német változatban kapható és négyféle munkaművelet elvégzésére alkalmas. .Az őszi betakarításokhoz szükséges gyors szállításokra felkészülve a vállalat elegendő pótkocsit, valamint a kombájnokra szerelhető kukorica-adaptert is beszerzett- A raktárban pillanatnyilag mintegy 35 millió forint értékű különféle pótalkatrész vár eladásra. Az ellátás itt örvendetesen javult, s az igényeket már ki tudják elégíteni. Az idei őszön tehát gépelvből és pótalkatrészekből nagyobb a kínálat mint a kereslet Ennek oka az, hogy a Nemzeti Bank az elmúlt évekhez képest nem biztosít kedvező hitelt a közös gazdaságoknak, mélyek pénz hiányában nem tudnak kellőképpen vásárolni a mezőgazdasági technika újabb, korszerűbb eszközeiből. Kevés a műtrágya- felhasználás Az AGROKER Vállalat felkészült az őszi megrendelésekre, s elegendő mennyiségű műtrágyával áll az üzemek rendelkezésére. Ennek ellenére mégis kisebb a szövetkezetek műtrágyaigénye. Mint Előházi Kálmán, a növényvédőszer és műtrágyaosztály vezetője elmondta, megyénk termelőszövetkezeteinek műtrágya-felhasználása továbbra is az országos átlag alatt marad. A közös gazdaságok az őszi talajmunkákhoz tízezer tonna foszfort és hatezer tonna kálisót rendeltek, holott ennél lényegesen több a raktári készlet. Különösen bioszuper műtrágyából, melyet a Heves megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat Egerben gyárt. A vállalat tehát felkészülve várja az üzemek további megrendeléseit gépekből, pótalkatrészekből és műtrágyából. Mentusz Károly Szűrei I az Ujfogás- dülőben A vontató hátán csapig telt kádak terpeszkednek. A vontató megáll, mielőtt kifordulna aj országúira, aztán nekiiramodik. Az új bor- ígérete meg-meg rezdül, a szőlőfürtök ide-oda táncolnak a kádakban. Szüret van. Az Űjfogás-dűlőben a szőlősorok zöld utcáiból fehér és piros fejkendők világítanak ki, a vödrök nékikoccannak a puttony peremének. Szüret van. _ A szüret más mint a többi munka. A szüretet várják, vizsgálják a fürtöket, mikor lehet már kezdem, aztán előkerülnek a metszőollók és megindulnak az emberek a dűlőkbe, az Eged alá, a Nagy-Galagonyásba, az Üj- fogásba. A szüret nemcsak munka, több mint munka, az egész évi termés szerete- te. A számok, a méretek megváltoztak. Az Űjfogás-dűlőben az egri Dobó Termelőígy indul útjára az Egri Leányka. A hazai szalonnának nincs párja — mondja Becsei Bcrnát. (Foto: Kiss Béla) szövetkezet 38 holdas táblájáról 25—30 mázsás átlagot szüretéinek. A széles, középmagas művelésű sorokban kényelmesebben, nem hétrét görnyedve dolgoznak az emberek, a termelőszövetkezet 260 holdas szőlőterületéről 8—10 ezer mázsa szőlőt várnak az idén. A számolt változnak. Vasas György, a brigádvezető rápillant a fokolóra és azt mondja: 20 fokos a must, jó a termés. Ez a mondat ugyanilyen elégedetten hangzott talán száz évvel ezelőtt is a mustba állított tökölő láttán. v A faputtony a régi, az abroncsok megbámulták, a métszőóllók is, ki tudja mióta csattognak a fürtök alatt. Csak a termés új minden évben. És az emberek, akik együtt'nőttek fel a szőlővel, minden évben ugyanúgy megbecsülik a termést. Felöntik a kádba, a vontató "tetejére, a vontató eliramodik, befordul a Szépasszony- völgynek, az 1. számú pince előtt megáll. A méhek raja körbedomgja a fürtöket. Horváth János bácsi nekilát az újborkészítés első mozzanatainak. Odakint a dűlőben pedig egyre telnek a puttonyok, hogy délidőre megpihenjenek a vödröt emelő kezek. Dél van. A nyársalt alatt fellobban az összegyűjtött venyige lángja. sz. a. Az emberség nyomában Mire költik a szakszervezeti segélyalapot? A szakszervezet egyik nemes funkciója, hogy segélyt juttat azoknak, akik valamilyen ok miatt időlegesen megszorultak, bajba jutottak. Kik is kapnak segélyt, mikor és miért? Erre kerestünk választ a siroki Mátravidéki Fémműveknél. Erdei János, a társadalom- biztosítási tanács elnöke összegzi azt, amire egy nagy- vállalat képes: — Szakszervezeti bizottságunk évi 134 ezer forintot biztosít segélyezésre. Nem túl nagy összeg ez egy közel háromezer dolgozót foglalkoztató üzem esetében. Szerencsére a vállalatvezetés megérti gondjainkat, s ehhez az összeghez „pótlásul” még évi 173 ezer forintot biztosít. Ügy érzem, célszerű idézni a statisztikai mutatókat is. Ebben az évben 520- an kaptak vállalati és 255-en szakszervezeti segélyt. — Az elosztás alapelvei? — Egy a célunk: oda jusson, ahová kell, ahol a legnagyobb szükség van rá. A legkisebb összeg, amit egyszerre nyújtunk, 300 forint. Igyekszünk segíteni a nyugdíjasainkon is: évente egyszer ők is kérhetnek, kaphatnak támogatást. Hasonló kéréssel az anyasági szabadságon levők is fordulhatnak hozzánk. — Milyen kérelmeket utasítottak el? — Ez évben mindössze 15 alkalommal került erre sor, állítom, hogy minden esetben indokoltan. Ennek bizonyítására csak néhány példát idézek. Egy gyors- és gépírónő, férje szintén jól keres, lakásfelújításra hivatkozva kért. Egy másik dolgozónk „családi okokra” célzott kérelmében, akadt, aki lakástatarozás miatt igényelt volna támogatást. Ezekben az esetekben csak nemet mondhattunk. Tudom, hogy teljesem jogosan, mert a kérelmezők meglehetősen jó anyagi körülmények között élnek. o o o Eddig a hivatalos tájékoztató, a statisztika. Böngészgettem a hosszú listát. A nevek, a felsorolások nem mondanak sokat. Annál többet az emberek, őket kerestem, akik már nemegyszer kértek és kaptak mind vállalati, mind szakszervezeti segélyt. Egy villanás, egy életsors. Mindig- hittem ebben, mert legtöbbször néhány mondat után megrázó dráma pereg a kérdezősködő előtt, novellába, regénybe kívánkozó, de életszülte történetek. Ma a toronyházak korszakában barlanglakás? Sajnos Sírokban lesz , bővíben. Az egyikben lakik özv. Bajzáth Sándomé, három gyermekével és élettársával, akivel eddig azért nem kötött házasságot, hogy az első férj — a három gyermek apja — után járó nyugdíjat el ne veszítse. Az élettárs? Dolgozna bármelyik vállalatnál, ám mivel százszázalékos rokkant, sehol n'em veszik fel. Az asszony 1300 forintot keres a gyárban. Az élettárs, meg az. egyetlen kocsival és lóval fuvaroz, ha ugyan van mit szállítani. — Tizenkét éve dolgozom itt, elégedett Vagyok és komoly segítséget jelent az alkalmanként 200 forintnyi vállalati segély. A közelmúltban sürgősen kellett 800 forint, azt is megkaptam soron kívül OMB-re. Ehhez a „storihoz” sem kell kommentár, legfeljebb egy jelzés. Vagy a vállalat vezetése, vagy még inkább i a kijzségi tanács számára. A jelige:- emberség. Bajzathné ugyanis betegeskedő. o o o K. Ernőné már fi éve dolgozik a síroki üzemben. Havi keresete 1400 forint. Férje, aki néha két évre is elhagyja családját s pénzét elissza. — egyébként egyik megyei nagyvállalatunknál dolgozik vezető beosztásban — csak a gondot gyarapítja a háznál ha • holtmátósan, egy fillér nélkül hazajön. Ez a szőke, sovány, de konok asszony két gyermeket nevelt fel egyedül. Büszkén mutatja be lányát, aki most végzett főiskolát, fiáról beszél, aki most harmadikos gimnazista Egerben, de mindenképp szeretné, bármenynyire nehéz is lesz, továbbtaníttatni. Hogy eddig eljusson, tudom mennyiről kellett lemondania, de erről nem beszél, az emberi büszkeség az egyik legnemesebb vonás. Mindössze ennyit mond: — Ebben az évben háromszor kaptam segélyt, összesen 800 forintot. Jólesett ez ez a törődés, úgy hiszem, az előzmények után nem kell többet mondanom. Én jöttem zavarba o o o Ahány segélykérelem, any- nyi emberi, dráma. Persze észrevétlen, hétköznapi méretre kicsinyítve. így hozza a rohanó idő., Tovább sorolni felesleges lenne. Inkább szólaltassuk meg azt — szerencsére nem ö az egyetlen Sírokban, az üzemben — aki szívén viseli a bajba jutottak sorsát. Rácz János mühelybizotisági titkár sok, története közül csak a legjellegzetesebbekre futja, ám ezek mégis kifejezőek. ♦ — Külön gondot jelentenek a többgyermekes cigánydolgozók. Természetes, hogy jár számukra a segély. Hogy indokolt a kérelem, csak az a baj, hogy nemegyszer, ahogy megkapják a pénzt, azonnal el is isszák a gyár előtti büfében, s a gyermekeknek már mi sem jut. Hogy ezt megakadályozzuk, megtörtént már, hogy a pártszervezet titkárával együtt vettük fel a pénzt, elmentünk az áruházba s meg-, vettük a gyermekruhákat, cipőket. Így a forintok oda jutottak, ahová kellett. Mire futja még a segélyből? Csak elismerő szavakkal lehet méltatni azt az ötletet és gyakorlatot, hogy ebből a keretből vették meg a sokgyermekes szülők apróságainak a tankönyveket, mentesítve őket nem kevés anyagi gondtól. o o o Szólhatnának a többiek is, mint özv. Kalmár Lajosné, aló egyszerre kapott 750 forint segélyt, s mert beteg volt, házhoz vitték, s gyermekei szintén ingyen kapták a tankönyveket. A lista hosszú. A számok és a nevek nem sokat mondanak. Ám most, hogy felvillantottuk a mögöttük rej. lő emberi összetevőket, beszédesebbek. Megnyugtató, hogy a közös forintok odajutnak, ahol leginkább szükség van rá. Pécsi István \
