Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-25 / 226. szám
Az őszi ülésszak után I? ■„ r-lA A TÖRVÉNYHOZÁS valami újnak a kezdete, még akkor is, ha az új logikus következménye az eddigieknek. Mondjuk azt, hogy az országgyűlés mostani, őszi ülésszaka forradalmi volt? Nem túlozzuk el ezzel sem a jelentőségét, ha a forra- dalmiság szocialista tartalmára gondolunk. Ami új, az mindig forradalmi, különösen, ha ez az új Mfejezi a társadalmi tartalmat, ha a haladás ösvényére lép, s izgalmas is, szép is, ha tud- \án-tudjuk: ez az ösvény majdan kitaposott út lesz, kitaposott, majd egyre jobban alakított, korszerűsített út, amelyen egyre kényelmesebb a járás; és — amelyen az eszmétől ,jól vezérelt forgalom biztosan, természetes sebességgel halad az úticél felé. Nem is olyan sok ország- gyűlési ciklus óta alakult ki az a jó hagyomány, hogy parlamentünk elsősorban a törvényalkotás színhelye lett. Fölösleges idéznünk újra a statisztikát, hogy az eltelt néhány esztendő alatt hány törvényt szavaztak meg a képviselők alapos megfontolás után. Ezt tudjuk, és érezzük is! ÍGY VOLT ez most is, az őszi ülésszakon, ahol két törvényjavaslat került az országgyűlés elé megvitatásra: az egységes szövetkezeti törvény és az ifjúsági törvény. Képviselőink a törvényalkotó munkában nemcsak a kézfelnyűjtás látszólag olcsó, és könnyebb szerepét vállalták, hanem tevékeny részesei is voltak a kidolgozásnak, együtt, a társadalom érintett rétegeivel, valóban képviselve választóik érdekeit. Hógyan is lehetne megszavazni például a szövetkezeti törvényt csak a szövetkezetek szemszögéből? Hiszen a lakosság számára éppúgy fontos például a szövetkezetek együttműködésének elve — gondoljunk csak a szolgáltatásra, vagy éppen a termelőszövetkezetek kooperációjának előnyeire — mint amilyen fontos a szövetkezetek számára a lakossági igény. A törvény egységessége — ez a neve is: egységes szövetkezeti törvény — megteremti végre a szövetkezeti ágazat néha kibogozhatat- lannak vélt úthálózatának egy régen kívánt főúttá való terelését hiszen az alapvető sajátosságok ugyanazok. csupán a működésbeli különbségek okozhatták a nagyon is szembetűnő problémákat. Remélhetőleg az ágazatban dolgozók — szám szerint minden harmadik ember dolgozója, vagy tagja valamelyik szövetkezetnek — még egységesebben, illetve a szocializmus eszmélnek mindinkább megfelelő arányban részesülnek a társadalom által biztosított kedvezményekből. De: munkájuknak, a szövetkezet profiljának, feladatainak megfelelően tartoznak törvény szerinti felelősséggel a társadalomnak is! AZ IFJÜSÄGI törvény megalkotása még nehezebb munka volt, hiszen nem állt rendelkezésre nemzetközi tapasztalat. haladó hagyomány, viszont a cél, a jövő, indokolttá tette e törvény megalkotását. Mint tudjuk az őszi ülésszakról elhangzott jelentésekből is, az ifjúsági törvény egyelőre csupán kerettörvény, melynek megalkotása, majd pedig megszavazása nem jelent egy ' máról holnapra történő „gyökeres változást”. Nem is jelenthet, hiszen az iskoláktól az üzemekig, a szövetkezetektől a tudományos intézetekig, igen sok és sokféle területet érintenek az ifjúságpolitikai feladatok. A törvény szükségességét jövőnk egyfajta biztonsága is indokolja : olyan embereket, olyan fiatalokat érint, akik majdan kezükbe veszik az ország irányítását, akik valódi és értékes örökségként kezelik elődeik nagyméretű munkáját. JELENRŐL IS, jövőről is szó volt az országgyűlésen. A jelen eredményei mindkét törvényjavaslat számára pozitív lökést adtak, a jelen hibái pedig mindkét törvényjavaslat megszerkesztéséhez igen sok tanulsággal szolgáltak. S ugyanakkor ezt bátran állíthatjuk — olyan törvények születtek, amelyek több 'újat fogalmaztak meg, és emeltek jogerőre, mint az utóbbi évek ben bármikor. Látszott ez az aktivitásban is, a felszólalók nagy számában is, és látszott abban a nagy nemzetközi érdeklődésben is, amely e kétnapos ülésszakot jellemezte: a diplomáciai páholyok, illetve a külföldi tudó. síták páholyai egy percre sem maradtak üresen. Jólesik az érdeklődés mindenkinek, új törvényeink visszhangja jogos büszkeséggel tölt el, de: A megajánlás és a| kivitel kossuthi megfogalmazása ma is érvényes. Energia kell. a haladást szolgáló, az őszinte és lelkes tenni akarásból táplálkozó energiára van szükségünk. MEGSZAVAZTUK, mert | értjük, és szükségesnek tart. juk — végrehajtjuk, mert tudjuk, hogy milyen szükséges. Kátai Gábor 70 : 30 leit az arány Miért módosították egri Csebokszári városrész lakásprogramját ? Az egri Csebokszári városrész beruházási programját 1969. decemberében hagyta jóvá az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A fejlesztési tervekben pontosan meghatározták az épülő lakások számát, az épületek szintjét, valamint a kivitelezés technológiáját is. Az elfogadott program alapján az épí- tők felvonultak, s megkezdték Eger új városrészének építését. Az építők ma is dolgoznak, csak éppen nem a korábbi, program szerint. Ugyanis a városrész lakásprogramját időközben módosították. Mi tette szükségessé a tervek megváltoztatását? A kérdésre Zámbori Ferenciéi, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjétől és Molnár Istvántól, a tervcsoport vezetőjétől kértünk választ. — Az eredeti programban az épülő lakásoknak több mint 50 százaléka négy szintnél magasabb épületekben készült volna el. Időközben azonban megjelent egy kormányrendelet, amely meghatározza, hogy az épülő lakásoknak maximum 30 százaléka lehet öt szintnél magasabb. A terveket ez alapján módosítottuk, kevesebb magas és több alacsonyabb — ötszintes —, épület készül majd. — Szó sincs tehát arról, hogy a tálcások száma is csökkenne? — Nincs, ugyanannyi lakás épül, csak a szintek módosultak, mégpedig gazdaságossági okok miatt. — Milyen technológiával épülnek a lakások? — Egy részét salakblokkból, a másikat öntött technológiával, a harmadikat pedig házgyári elemekből építik’ fel. — A kivitelező a Heves megyei Építőipari Vállalat vezetői az elmúlt hetekben több tanácskozáson, fórumon is elmondották, hogy kapacitásuk meghaladja az évekre lebontott pénzügyi terve-. — Egészen pontosan arról van. szó, hogy az építők szerint 1971-ben több mint 27, 1972-ben 119, 1973-ban pedig 93 millió forintos plusz kapacitásuk van, illetve lesz, mivél a házgyári elérnek alkalmazása jelentősen felgyorsítja a kivitelezés ütemét. Azt kérik, hogy a tanács ehhez csoportosítsa át a pénzügyi kereteket. Hogy ennek a kérésnek mennyi a reális alapja, azt ma nagyon nehéz lenne felmérni, eldönteni, hiszen plusz kapacitásról beszélnek, ugyaniakkor az 1971- re tervezett lakásoknak csak a felével készülnek el az év végéig. Egyelőre nem is módosították a korábbi pénz-1 ügyi terveket. — Várhatóan tehát 168 la kás készül el az idén? — Ez egészen biztos' hiszen ezekben az épületekben mái' valóban az utolsó simí tásokat végzik. Emellett két másik épület is tető alatt van már, a harmadikon a második emelet építésénél tartanak, a negyediket pedig alapozzák. — Ez utóbbi lakásokat mikorra ígérik átadni az építők? — 1972. december 15-ére. De valószínű, hogy megrövidítik ígéretüket. Legalábbis ez látszik a kivitelezés üteméből. — Az egyik egri olvasónk aggódva kérdezi, hogy az első lakásokat rövidesen átadják, ugyanakkor a távfűtés berendezéseit, létesítményeit meg hiába kereste a területen. Mivel fütik tehát ezeket a lakásokat? — Semmi ok az aggodalomra, ezek a lakások gázfűtésre épültek, a gáz pedig időben megérkezik az épületekbe. — Van-e már víz az északi vízmű kútjaiban, ahonnan majd az új városrész a vizet kapja? — Már régóta van, mi már meg is kóstoltuk. — Ezek szerint minden jel arra mutat tehát, hogy az új városrészen rövidesen sor keríti as el sä hagäosäoiätsmi _ A lakhatatlan új ház Nagy öröm az új ház. Hogyne örült volna hát Bab- ják Oszkár és felesége, mikor 1970-ben Poroszlón, közel az állomáshoz, felépült az új és szemre is tetszetős családi házuk. Régi bölcsesség azonban, hogy „ne higy- gyünk mindig a szemünknek’, mert a szemre szép és tetszetős lakás rövid egy esztendő múltán a szolid tél viharait nem bírván, mesz- szemenően igazolta e mondást. Igazolta, hogy nemcsak aki tervezte, de aki kivitelezte, sőt aki a kivitelezést ellenőrizte, nos, hogy mindezek vagy nem értenek az építkezéshez, vagy egyszerűen felületes munkát végeztek. A lakás ugyanis, az új, egykor szemre tetszetős ház, a képünkön is látható módon teljes hosszában végigrepedt — most, ottjártunk- kor láttuk, hogy a teljes házrész végül is az alapig lebontásra került —. így életveszélyessé, lakhatatlan, ná vált. Nagyszerű rekord! Egy év sem kellett ahhoz, hogy egy vagyont érő ház olyan állapotba kerüljön, mintha évszázados lenne, Babjak Oszkár és felesége, miután Csala Mihálynál, e szakértelmét olyannyira „fémjelző” ház kivitelezőjénél, az állítólag másutt is már sok .selejttel” dolgozó kőműves kisiparosnál járt, kifogásaira olyan választ kapott, hogy kénytelen volt a megyei népi ellenőrzési bizottsághoz fordulni segítségéit. A megyei népi ellenőrzési bizottság nem mulasztotta el a gyors vizsgálatot és szakértői útján a következőket állapította meg: sem a. tervező, sem a kivitelező nem végzett gondos munkát. Súlyos mulasztás terheli mind a kettőt, hiszen a tér-, vező még a gondos terep- vizsgálatot sem végezte el. s a tervező hibáját csak tetézte Csala Mihály, kőműves kisiparos hanyagsága. A kőműves kisiparos például még az alapozásnál kötelezően előírt 80 cm-es fagy-határt sem tartotta be és a beton gondos bedolgozását "is elmulasztotta. A kereken 161 ezer forintos ház egyelőre lakhatatlan, és a NEB vizsgálata nyomán a következő egyszerű kérdések merülhetnek fel: Tóth Sándor, az ingatlan tervrajz szerinti tervezője vajon jogosult-e lakóház tervezésére; Csala Mihály kőműves kisiparos munkájával szemben másutt is volt-e és ha igen, milyen fokú kifogás, s egyáltalán ilyen munka hogyan egyeztethető ösz- sze kisiparosi engedéllyel; és végül, de nem utolsósorban a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Füzesabonyi Járási Hivatalának műszaki osztályvezetője, aki felelős lett volna a kötelező műszaki ellenőrzésért, meg tette-e, és ha nem, miért nem? A ház javításához hozzákezdtek, egész sarkát alapokig lebontották végre. Ez helyes. Bízunk abban, hogy fél is építik. Ami még helyesebb lesz. De a leghelyesebb az lenne, ha az arra illetékes szervek a legkeményebben fellépnének e tűrhetetlenül felelőtlen kufár- munkával szemben. (gyurkó) Münkakongresszus lesz A KISZ VIII. kongresszusának politikai feladatai Miről tárgyalnak az ifjúság képviselői? Mint ismeretes, decemberre összehívták az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusát. A KISZ központi bizottságán a közelgő eseményről tájékoztatva elmondották, hogy a VIII. kongresszus elsőrendű feladata olyan program meghirdetése lesz, amely a legszélesebb skálán biztosítja a fiatalok és a KISZ- szervezetek cselekvő részvételét a X. pártkongresszus társadalompolitikai, a IV. ötéves terv gazdaság- és életszínvonal-politikai céljainak valóra váltásában. Az MSZMP Központi Bizottságának 1970. februári ifjúságpolitikai állásfoglalása és határozata alapján meg kell határoznia az ifjúsági szövetség munkája fejlesztésének, kommunista politikai jellege erősítésének, tömegbei'olyása növelésének feladatait. A KISZ VIII." kongresszusa jellegében és stílusában egyaránt munkakongresszus lesz- mert csak így felelhet meg a társadalompolitikai és ifjúságpolitikai igényeknek. A KISZ központi bizottsága 1971. februári ülésén úgy döntött, hogy a kongresszus munkajellegét az ülések rendjével és dokumentumokkal is meghatározza. „Adatok és tények” címmel készül a központi bizottság írásos jelentése a KISZ VII. kongresszu- ■sa éiia reésaett munka eredményeiről, tapasztalatairól. A jelentéshez a kongresszusi munkabizottságok tanulmányai, a központi bizottság osztályainak beszámolói biztosítanak megfelelő alapot. A központi bizottság szóbeli beszámolója összefoglalja a négyéves munka főbb tanulságait, a fejlődés tendenciáit és elsősorban az ifjúságpolitika, a KISZ legfontosabb megoldásra váró feladataival foglalkozik. A kongresszusi előterjesztés különösen két kérdést elemez részletesen. Az egyik az, hogy társadalmunk dinamikus fejlődésének részeként hogyan alakuljon a 70-es évek magyar ifjúságának társadalmi helyzete, politikai, közéleti, gazdasági aktivitása, milyen további ifjúságpolitikai intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok gazdag tehetsége minél jobban kibontakozzék. A beszámoló másik vezető gondolata a KISZ kommunista, politilcai jellegének erősítése, tömegbefolyásának növelése, az érdek- védelmi tevékenység, a szer- vezeti élet fejlesztése, hatékonyabbá tétele. Az ifjúsági szövetség történetében először a küldöttek nyitó és záró plenáris ülésen, valamint öt szekcióban tanácskoznak majd. Külön ülnek össze az üzemekben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a hivatalban dolgozó fiatalok, a mező- gazdaságban tevékenykedők és a falun élők, a középiskolások és a szakmunkásképző intézetek tanulói, illetve az egyetemisták és főiskolások. Az úttörővezetője is külön megbeszélésen foglalkoznak majd problémáikkal. A VIII. kongresszus határozatai értékelik a KISZ éves munkáját és meghatározzák a további célkitűzéseket. Az ülésszak befejezéseként felhívást is kibocsátanak, amely arra szólítja fel a magyar fiatalokat, hogy cselekvőén vegyenek részt a kongresszus határozatainak megvalósításában- a szocia,- lizmus teljes felépítéséből az ifjúságra háruló feladatok teljesítésében. A KISZ központi bizottságán nemrég értékelték az elmúlt fél év kongresszusi előkészületeit is. Megállapít? ták: a KISZ-szervezetek és -bizottságok sikerrel mozgósítottak a fiatalokat a vállalatok, a szövetkezetek terveinek, a helyi társadalompolitikai feladatoknak a teljesítésére. Jelenleg a VIII. kongresz- szus politikai előkészítésében fontos szerepet játszanak a központi bizottság vitára bocsátott dokumentumai: a KISZ kb >,Kongresszusi levele” és a KISZ szervezeti szabályzatának módosított tervezete. (MTI) Szeptember 27 és október 3 : KISZ szövetkezeti napok megyénkben A KISZ VIII. és a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának tiszteletére a KISZ Heves megyei Bizottsága és alapszervei, valamint a MÉSZÖV és tagszövetkezetei — közös szervezésben szeptember 27 és október 3-a között rendezik meg a Heves megyei KISZ szövetkezeti napok rendezvény-sorozatát. Az ünnepélyes megnyitót szeptember 27-én délelőtt tartják a MÉSZÖV földszinti tanácstermében. Szeptember 29-én a Füzesabonyi Járási Hivatal nagytermében tanácskozást tartanak, ahol Mészáros István, a SZÖVOSZ főelőadója tart előadást arról, hogy a szövetkezeti vendéglátóipari egységekben milyen szeszmentes szórakozási lehetőségeket biztosíthatnak a fiatalok számára. Az elméleti előadáshoz gyakorlat: bemutatók is kapcsolódnak, a füzesabonyi Nefelejcspresszóban. valamint a Diófa kisvendéglőben. Szeptember 30-án délelőtt a megyei művelődési ház nagytermében rendezik meg az ifjú szakmunkások és ipari tanulók tanácskozását. Itt Németh Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese tart előadást. Október 1-től 3-ig bonyolítják le Hatvanban az V. Heves megyei szövetkezet i f kisfilm-fesztivált. Ennek keretében bemutató előadásokat tartanak az Aranyíácán kisvendéglőben, a Rózsapresszóban, a cukorgyár KISZ-klubjában, valamint a városi moziban. MmsisG* 1971. szeptember 25., szómba! — Igen. Szép és nagy pillanat lesz. Azoknak is, akik majd átadják, azoknak pedig különösen, akik átveszik az új lakások kulcsait. — koós — NER-dosszié Ilyen volt, — de milyen lesz? (Foto: dr. Polgári László)
