Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-25 / 226. szám
4 medve és a baba Francia film Shakespeare makrancos hölgye kitartóan es nem kis harciassággal küzd az apai szándék ellen, amely mindenáron férjhez akarja adni öt. A kérők csak úgy röpködnek egymás utón, ahogyan kidobálja őket. Ebben a filmben ez a makrancosság éppen az ellenkező irányba mutat. Felicia — a név szerencsét jelent a köznapi latinban —, annyi férj és vőlegény után összeütközik az utcán egy több gyermekes muzsikussal, akit a felesége elhagyott. A nagyon, csaknem kiabálóan nagyvilági és gazdag nő nem akar lelépni ennek az ágról szakadt, vidékiesen szerény, a gyermekeinek és a zenének élő szemüveges férfi nyakáról. Miért? Csak a mese és a szerelem rá a magyarázat. ha erre a megoldásra a mi nagyon is reális korunkban egyáltalán adhat a mese magyarázatot. Nem véletlenül említjük Shakespearet a film alapötlete kapcsán. Mert ez a makrancos hölgy — ha nem csupán a Makrancos hölgyből indulunk ka —, a vígjáték kapcsán és miatt valóban ki- i törhetne az őt körülvevő gazdagság és félrecsúszott gerin- ' cű férfiak gyűrűjéből és a csellóson kívül és felül ész- revehetné a kecske- és te- hénszagú vidékiség mögött azt is, hogy ennek a férfinak négy gyermeke van és ez a négy nagy kamaszság beleszólhat és bele is szól az ápa választásába. Ennél a távolságnál azonban jóval rö- videbbre gyalogol ez a film, naív, vagy a naívságon túli bájjal igyekszik bizonyítani, hogy ma is van mese és minél jobban elrugaszkodik ez a mese-mese-meskete a valóságtól, annál jobban kell és lehet is szórakozni rajta. A nézőt Brigitte Bardot neve viszi be a moziba. Végig is nézi ez a világsztárt, ahogyan öltözik és vetkezik, ahogyan luxuskömyezetében megfürdik, izgatóan, a párás homály átlátszó öltözetében, ahogyan táncol és affektál, csókol és nevet — ez mind igen egyéni és érdékes, mert Brigitte Bardot még mindig szép és még mindig világsztár. De már — vagy egyáltalán -.már” nélkül is — észreveszi a néző, hogy az elkényeztetett nő nem egészein korszerű típusa mellett ott esetlenkedik egy férfi, ez a Gaspard, aki vállalja négy gyermekét, egészen meghitt és baráti szeretetben. Éfe ezt Jean-Pierre Cassel alakítja, aki ha nincs vagy nem így van. ebben a mesében, Brigitte Bardot sztársága és támadóan túlhangsúlyozott nőiessége bizony nem vidámí- tana fel. És az alaphangot tulajdonképpen nem is ez a vitathatóan értelmes szerelmi játék adja, hanem Rossini zenéje, amelynek alig-alig tud ellenpólusa lenni bizonyos Eddie Vartan modem h angoskodása. Michel Deville rendezte ezt a filmet. Sajnos, a forgatóEBBEN A HÓNAPBAN TÖRTÉNT (Csütörtök, 17.50): A tervek szerint minden hónapban jelentkezik ez az adás, amelyben a szerkesztők a sokakat érintő, aktuális kérdéseket kívánják megbeszélni az arra illetékesekkel. Ezúttal a főbb új törvények, rendéletek ismertetésével kezdődik az adós, majd néhány új közgazdasági szabáyozóról hangzik majd el nyilatkozat. A közvéleményt foglalkoztatják azok az újsághírek, amelyek szerint egy-egy vállalatot szanálni kell, mert veszteségesek. Ezúttal a Tejipari Tröszt gazdasági igazgatója nyilatkozik a Budapesti Tejipari Vállalat szanálásáról. Egyes vállalatok termékeik árát — jogtalanul — azért emelik, hogy teljesíteni tudják nyereségi mutatóikat. Az erről szóló riport ugyancsak érdekes témának ígérkezik. könyv is az ő munkája, s ezzel a szöveggel ismét bizonyított, hogy azért irodalomból jobb filmet lehet készíteni, mint az ilyen össze- fércélt mesékből. Azt viszont meg kell hagyni, hogy ezt a gyengécske szerelmi játékot Claude Lecomte gyönyörű képekkel tálalta fed. Némelyik jelenet Urai szépsége vetekedik Watteau tájképeivel. ahol a víg párizsi asz- szonyok erdőbe vonulnák „légfürdőzni”, a XVIII. században. Francia pikantéria, kevés francia szellemességgel. Az olasz és amerikai filmek stílusa után valóban valami más. De nem sokkal! GYILKOSSÁG OPERA UTÁN (Csütörtök, 20.00): Magyarul beszélő NSZK- film. Az NSZK-televíziósok készítették Helmuth Pikke forgatókönyvéből ezt a krimit, amelyet Michael Braun rendezett. A főszereplő házaspár — egy operaénekesnő és menedzsere — igen rosszkedvűek a sikertelen londoni fellépés után. A kölcsönös vádaskodások fél- tékenységi elemekkel is bővülnek. S ekkor — meglepetésre — a férjet gyilkosság gyanújával letartóztatják. A feleség nyomozni kezd... A főszerepekben Monica Teischt és Johannes Grossmannt láthatjuk, magyar hangjuk Földi Teri és Löte Attila. EGY FÉRFI ÉS EGY NÖ (Szombat. 20.05): Francia film. Hazánkban 1968-ban mutatták be az 1966-ban cannesi nagydíjat nyert filmet. A film egyben Áz évszázad bűnpere 40 percben Az évszázad bűnperére — a nürnbergi perre emlékezik október 2-i negyvenperces adásában a Magyar Televízió. A műsor azt igyekszik a történelmi tanúságok fényében tisztázná — élévülhet-e egyáltalán a háborús bűn, megmenekülhetnek-e a felelősségi'« vonástól a bűnösök. A Monitor soron következő adása neves szakemberek: dr. Tímár István nemzetközi jogász, ismert újságíró és Polgár Dénes, az MTI volt bonni tudósítója bevonásával idézi fel 1946. október elseje jelentőségét. Az eredeti felvételekkel, filmdokumentumokkal illusztrált műsort Pálfy József vezeti. Az adás szerkesztője, Schmidt Péter, rendezője pedig Szűcs László. kétszeres Oscar-díjas is: a forgatókönyvnek és a legjobb külföldi filmnek kijárót nyerte el. Érdekességként említhetjük meg, hogy a filmet az akkor 26 éves Claude Lelouch rendezte, s egyben ö volt az operatőr is. A film története: két özvegy találkozik Dél-Franciaországban, ahol ugyanabban az intézetben neveltetik gyereküket. Az ismeretségből szerelem lesz. Mindketten végigjárják eközben a keservek útját is, mivel a szerelem beteljesülésekor is az előző hitvesre gondolnak. A film az emberi kapcsolatok, érzelmek mély és igaz bemutatása. A főszerepeket Anouk Aimée és Jean-Louis Trintignant alakítják. DELTA (Vasárnap, 17.00): Ezúttal a közlekedés köréből meríti témáját az adós: a korszerű autóutak biztonsági berendezéseiről kapunk hírt elsőként: például az autóutak mellett húzódó vezetősínről. Tiki-taki Látta a tv-ben? Tudja mit? Igaza van a televíziónak, hogy szót emelt az ellen az éktelen csattogás ellen. Budapest már harsog a tiki-takitól. Sőt hozzánk is betört már ez a furcsa kereplő zaj. — Honnan szerezték? — A kisfiam keresztapja hozta. — Mi a véleménye? — A férjem már kétszer dobta ki az ablakon. — Es? — Azt mondta Zsolti, hogy ragaszkodik hozzá, mert ez az egyetlen szórakozása. A nyurga fiú — senki sem mondaná, hogy még csak nyolcadikos — mesterien veri a tiki-takit. — Jó játék? — Irtó jó. A suliban stoppoljuk az időt, ki tudja tovább csattogtatni. Legelőször nekem volt, de most már szépen elterjedt. — Es a zaj? — Engem nem izgat. Otthon meg akkor csinálom, amikor apu nincs otthon. Egyszer azt mondta; kiváglak, fiam, a golyókkal együtt. — Kivágott? — Csak a golyókat, de felszedtem őket. — Ayukádnak mi a véleménye? — ö is dühös érte, azt mondja, ebbe bele lehet örülni. Ügy beszélik, hogy a suliban betiltják mert már a tv is kirohant ellene. Megérkezik a papa. — A tiki-takiról beszélgetünk ■.. — Persze, persze, ez a csattogó marhaság. — Mondd! Emlékszel még a yo-yóra? — Igen emlékszem. Még dal is született róla: Mert a yo-yó cérnán forog... , — Akkoriban úgyszólván mindenki yo-yózott. A papa elgondolkodik. — Nézd csak. Nekem nem a játék ellen van kifogásom. Hanem a zaj, a lárma ellen. Es azt hiszem, erről volt szó a tv-ben is. — A yo-yó néma játék volt .. A gyerek bölcsen hallgat, de minden szót figyel. — Miért nem találtak fel akkor néma tiki-takit ? A fiúcska pillanatok alatt parancsszóra eltűnik. — Képzeld! Egy ktsz gyártja ezeket a francos golyókat. Mint a futótűz terjedtek el az egész országban. Csak azt nem értem, hogy fontos közszükségleti cikkek, apróságok gyártásában vajon miért nem serénykednek? A mama nyugodtabb vérmérsékletű. — Ne bosszantsd magad, édes fiam. Majd elmúlik ez is és „lefut”, mint a, többi gyerekjáték. Emlékszel egy időben similabdára, meg az üvegcsőre, amelyből rizsszemet lehetett fújni? Vagy a parányi csúzlira, amelyből pici papír- galacsinok röppentek a békés járókelő füléhez? — Elmúlik elmúlik! Egyszerűen be kell tiltani a gyártást. Egy rendelet az égész: Aki tiki-takit gyárt, vagy gyár. tat... , — Azt lefejezik! Ugye. édesem, ezt akartad mondani? A gyerek már az ablak alatt veri a tiki-takit. Jól ismert Iwreplö hangja behallik a szobába. — Kimegy ez is a divatból, mint a többi. De ha tiltanánk, még jövőre is ettől lenne hangos az egész ország. — És ha jövőre valamilyen újabb zajos, mondjuk csengés szerkezet gyártása jut eszébe valamelyik ktsz-nek? — Nem jut eszébe. — Miért? — Meri akkorra már ők is megsüketülnek... Üzaiay István Sugár István Szarkák a Buttler-kastélyban 6. | Az öreg Buttler grófot betegesen is felcsalogatja a koronázó országgyűlés nagy eseménye Pest-Budára. S ez már nagy szó, mert ő az életéi birtokain tölti. A vármegyei életben ugyan rangja és módja szerint részt vesz, de Heves megye határán túl nemigen tekintget. így esett azutan meg vele az a furcsa história, amelyen a fél ország nevetett... Néhány évvel ezelőtt, pozsonyi országgyűlésen létében, kedve szottyant, hogy felkeresse jó barátját, gróf Pálffy Miklós országbírót. Nagyot néznek a kérésén, hisz immár közel húsz esztendeje. hogy a másvilágra költözött a kiváló férfiú. A pesti útra nagy körültekintéssel indul. Pénzét, kincseit, okmányait, őrző hatalmas vasalt ládáját szobájába hurcoltatja, s a szobát bezárja. A kulcsot pedig magával viszi. Így a legbiztfni. szeptember 25., szombat tonságosabb, — mert mit lehessen tudni ?... Kellemesen telnek az öreg- úrnak is a pest-budai napok, amikor egyszeriben csak levelet hoz szállására a posta. Hűséges tiszttartója arról értesíti, hogy kastélyának kincseit alaposan megdézsmálták, kirabolták. Nyomban befogat és haza- robog Erdőtelekre. Otthon azután kiderült, hogy lezárt szobáját kinyitották, s egész kincsesládáját az ablakon át a kertbe kiadták. Egy bokor oltalmában felfeszi tették, s a tartalmát jól megdézsmálták. Egyezerháromszáz forintnak és sok-sok értékes ezüst- és aranyholminak kelt akkor lába... A kastély cselédsége lapít, nem beszél. Csak esztendők múltán derül fény a sötét _r Tcélyre. ★ De térjünk most vissza a fiatalokra. János eljegyzése utáni napon, június 1-én váratlan hirtelenséggel, — be sem várva a 6-i koronázása ünnepségeket. — hintájába vágja magát és hazahajtat. Édesapja után siet. aki már egy-két nappal korábban elment. A fiatal Buttler elutazása előtt még egyszer felkeresi Dőrvéket. és arra kéri jövendőbeli anyósát, hogy hazatértükről értesítsék öt. Javasolja, hogy Erdőtelekhez közel fekvő, s részükre is útba eső Kálón éjjelezzenek, hogy találkozhasson velük. A Dőry-fanúlia természetesen megvárja a koronázást, s csak azután kelnek útra hazafelé. De Gábor gróf — akit sürget a nagy munkaidőben való gazdálkodás gondja, — előbb távozik. Katalin, édesanyjával azonban nem siet. Még néhány kellemes napot töltenek előbb Pest-Budán. Hazatértükben. — megbeszélésük szerint, — a káli vendégfogadóban szállnak meg. honnan inasukat menesztik lóháton Erdőtelekre, — a vőlegényért. Buttler az örömhír vétele után haladéktalanul átkocsi- zik Kálba, hogy viszontlássa szeretett mátkáját... ★ De hogyan is áll a dolog azzal a rablással a Buttler- kastélyban? A kritikus eset estéjén is ott járt Buttler- né. Borbála asszony szeretője, Szeleczky Márton fiatalúr. Együtt vacsoráztak. Bor- csa grófnő egyre csak art hajtogatja a cselédség előtt, hogv úgy érzi: a kastélyban kisértetjárás van. s ezÁ"f éy°tni fo'»’« e,;íész éísvn<lr,'i a s,’ert''ák':!t. Valóban! T ja is a személyzet. ho°v éi hosszat világosság szűrődik ki a kastély ablakain. Másnap, jókor reggel, ami; Az erdőtelki kor Szeleczky űriinak a szerelmi légyottot megfejelt zsákmánnyal egyetemben már nyoma sincs a házban, a kertész fia talál rá a felfeszített ládára. Lóhalálában szaladnak is a rémes hírrel Buttleméhoz, de az még csak meglepődést * sem mutat. Fitymálva kijelenti, hogy a ládában nem is szokott pénz lenni. Pedig, amikor az öreg gróf lélekszakadva hazaérkezik. még tízezer forintot találnak benne. Csak hosszú-hosszú esztendők múltán derül fény arra, hogy Borbála asszonynak titkos kulcsa volt férje belső szobájához. A hetvenesztendös Butt- lér grófot annyira megviseli s felizgatja beteg szívét aljas megrablása, hogy egészsége napok alatt összerep- pan. Ágvnak dől. s odate- letvszik mellé hűséges kirur- Hisa. Pék Konrád. Hátha segíthet még valamelyest az crogrn? De a rn-gy beteg megérzi az elkerülhetetlenül közelgő véget, . . Buttler-kastély. — „No, domine (uram) Komáromy! — újságolja hűséges gazdatisztjének, — megvan már a testamentom, hogy se egyik, se másik gyermeknek baja ne legyen halálom után.” — „Úgy, de méltóságos gróf úr, jó volna azonban csak egy szolgabíró és plébános urak által is aláíratni.” — „Nem akarom!” — csattant fel Buttler rövid és furcsa válasza. Amikor azután felkeresi betegágyánál Simonyi tisz- tartója is, már így fogadja az öreg: — „A rendelés mindenek- rül vagyon a ládában. Csak keressétek holtom után ott!” Borcsa grófnénak a pénz, a kincsek, a vagyon körül jár az esze. Meg kell kaparintania a könnyen hozzáférhető pénzből és értéktárgyakból minél többet addig amíg lehel... Gábor gróf már öntudatlanul küzd az irgalmat nem ismerő halállal. A hörgő haldokló mellől félrehívja a gazdaasszony az orvost. Azt javasolja neki, hogy nyissanak ki egy vasalt ládát, s a kiszedett pénzt dobálja ki majd neki az ablakon át a kertbe. Ö majd Szeleczky Márton fiatalúrral felsze- deg 'ti. ígéri, hogy nem fogja megbánni. De a kirurgus nem áll a rablásra. Borcsa azért mit sem törődve vele, a szeme láttára emeli el ,.a halállal küszködő'’ férje aranyóráját! Alig hányja le örökre a szemét Buttler Qábor gróf, Borbála asszony már nagy sebesen csomagol. Kétládá- nyi értékes holmit, pénzt, ezüstneműt s miegymást sürgősen Egerbe szállíttat, s biztonság kedvéért, a mit sem gyanító egri püspök udvarában helyezi el. De nem feledkezik meg néhány fontos családi okmányról sem! — „Ezekkel a gróf gyermekeit mind megronthatom!” — büszkélkedik bizalmasainak nagyképűen. Így vész nyoma az öreg Buttler végrendeletének is! Hiszen az újdonsült grófné- ra nem testált abban a férje két-háromezer forintnál többet. De ezt a summát sem mint hitvesének hagyományozza, hanem „a mellettem tett hív szolgálaty- tyáért...” Egy párdányi Buttler Gábor gróf hites özvegyének pedig nem eny- nyi dukál! Még akkor sem, ha korábban csak egy közönséges csizmadia felesége volt. Hiába keresik hát a Buttler atyafiak a testamentumot, hiába teszik tűvé a kastélyt, záros ládáit, titkos fiókjait... — „Áztat ne is keressétek. mert nincsen semmi testamentom!'’ — reolikázík a ravasz özvegv. a Buttler örökösök nagy bosszúságára. De nincs mi mást t°nniök: le kell nyelni a békát. (Folytatjuk)
