Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

/ Efy félreértés margóiéra Nem köt csak lehetőség! Legutóbb a 22-es számú Építőipari Vállalat visontai kirendeltségének egyik jól kereső vasbetonszerelője pana­szolta elkeseredetten: „Várok még vagy két hetet, és ha az alatt sem szól­nak, veszem a kalapom. Micsoda dolog ez. Törvény írja elő s mégsem adnak egy fillért sem. Ezt írja meg, uram!" Ugyancsak ehhez a témához szól hozzá szerkesztő­ségünkbe küldött levelében a KAEV egri gyárának és az egercsehi bányaüzem egy-egy dolgozója is. Néhány mon­dat az Egercsehiből érkezett levélből: „A rendelet már régen életbe lépett, a szabályok ál­tal előírt bérrendezést azonban hiába várjuk. Ez, kérem, törvénytelen és igazságtalan. Kérjük önöket, vizsgálják ki az ügyet és segítsenek.” Szemben az eddigi módszereinkkel, hagyományaink­kal, ez alkalommal nem tettünk eleget levélíróink kéré­sének, és nem vizsgáltuk ki panaszukat. Mégpedig azért nem, mert a panasz helyett egy félreértést kell a lapjai­ban tisztázni. Röviden arról van szó, hogy az év elején nyilvános­ságra került az új alapbérrendszer, amely módosítja a korábbi bérkategóriák alsó illetve felső határait, és egy­ben törvényes lehetőséget biztosít az üzemeknek, a vál­lalatoknak a fizikai, az alkalmazotti dolgozók bérének rendezéséhez. Kimondja továbbá a rendelet, hogy az új bérkategóriák alsó határát 1972, december 31-ig kell biz­tosítaniuk a vállalatoknak. Tömören ennyi az új rendelet lényege, amelyből vi­lágosan kiderül: semmiféle kötelező és központi bérren­dezésről nincs szó, az új szabályok csak lehetőséget biz­tosítanak a bérek rendezésére. Annál is érdemesebb' erről az ügyről részletesebben beszélni, mert nemcsak Visontán, a KAEV egri gyárában és Egercsehiben várják a „kötelező bérrendezést", 'hanem megyénk szinte valamennyi üzemében, vállalatánál töme­gében készülnek a reklamáló levelek, megy a suttogás, változatlanul nagy a „beígért központi bérrendezés" vá­rosa. Ha mindez csak lehetőség, ha nincs hozzá pénz, ak­kor miért volt szükség az új rendeletre? — teheti fel bár­ki a kérdést. Egyszerűen azért, mert a korábbi bérrend­szer már öreg, elavult, nincs szinkronban a megnöveke­dett igényekkel, nem különbözteti meg kellően á jókat a gyengéktől, alacsony határt szab a szorgalom, a tehet­ség megbecsüléséhez. Alapja az egyerdősdi, a beosztás, a munkakör, és nem a végzett munka, a szaktudás megfi­zetése. Rendelet, lehetőség már van, de mitől függ és mi­korra várható, hogy pénz is lesz az új kategóriákhoz? Ahány üzem, vállalat, munkahely, annyiféle a vá­lasz. Mert minden attól függ, hogyan megy a munka, a termelés, hogyan alakul a vállalati nyereség. Mert nincs ma már központi, alsó, felső keret. A pluszt, a többet csak ott várhatják, és csak ott adhatják, ahol a munka, a termelés értéke is több. Minden attól függ tehát; hogyan dolgoznak a válla­lati, az üzemi kollektívák, csak a végzett munkájuk nyo­mán kerülhet sor a lehetőséget biztosító szabályok „pénz­re. váltására”. Ahol többet, jobban dolgoznak — egri Fi- nomszerelvénygyár, Mátraalji Szénbányák, Egri Dohány­gyár, Mátravidéki Fémművek '■— ott mór az idén is „osz­tottak” pénzt, ahol azonban keveset és rosszul „muzsi­kálnak”, ott továbbra is csak lehetőség marad a rekla­mált bérkategóriák bevezetése. — koós — Soh helyen már füteneh... Hideg napok előtt Szén és az olaj — Losz-e elég olajkályha Hasznos tanácsok a fűtésszezon előtt Gyöngyösi szüret #71 Virágkiállí Egy-egy napra még visz­szalopakodik a nyár, hogy aztán végleg átadja a he­lyét a hideg őszi, téli idő­járásnak. A hőmérő higany­szála már jelzi is ezt a las­sú változást, hiszen egyre kevesebbet mutat a nulla fok fölött. Előkerülnek a melegebb ruhadarabok, s igen sok helyen már begyúj­tanak estefelé a kályhákba, gázkonvektorokba. Közeledik a fűtésszezom. Ezért jártunk utána néhány olyan kérdésnek, amelyek ezekben a napokban foglal­koztatják az embereket: lesz-e vajon elegendő szén, tüzelőolaj, kályha, s melyek azok a hasznos tanácsok, amelyeket érdemes megfogad­ni az első begyújtások ide­jén? ■ ■ ■ ■ Mi a helyzet a TŰZ ÉP te­lepein? — Ebben az évben a ta­valyihoz képest 800 vagon­nal több szenet kaptunk, s ez a mennyiség lényegesen enyhít a szénellátás gond­jain. A megye valamennyi telepe folyamatosan kapja a tüzelőszáUitmányokat, így a többféle szén közül vala­milyen mindig rendelkezé­sükre áll a vásárlóknak. Megnyugtató az is, hogy a hátralévő hónapokban még több mint 10 500 vagon kü­lönböző, jó minőségű szén érkezik a bányákból. Emel­lett 310 vagon brikettet is várunk — tájékoztatott Jak­ke l, János, az Eger-*-Salgótar- jáni TÜZÉP Vállalat veze­tője. . —» Az elmúlt télen sokszor nem volt egyenletes, az olaj­ellátás, vajon javul-e a hely­zet az idén? — Feltétlenül, ugyanis elő­zetes megrendeléseinket úgy igazolták vissza, hogy erre a fűtési szezonra három millió liter olajat kapunk. ÍJj liiÍK^TÚi'nk — új feltételek Heves megyében Hatalmas méretű kísérlet kezdődik Heves megyében. S bár ebben a kijelentésben van némi túlzás, mégis bi­zonyos szempontból ez a meghatározás illik legjob­ban arra a programra, amelynek keretében 1972. végétől évente — írd és mond — hatvankétezer hí­zott sertés hagyja el a meg­épült és üzembe állt sertés- kombinátokat. Megyénkben tíz szakosí­tott sertéstelep épül terme­lőszövetkezeti irányítás alatt, s ebből a tíz kombinátból kettő, a Zagyva-menti és a gyöngyösi üzemel majd úgy­nevezett zárt konstrukciós Lohmann-rendszerben. A Gyöngyösön illetve Hatvan­ban megépülő kombinátok évi kibocsátóképessége 9200 sonkahús-sertés lesz. Ezek a húsgyárak merőben új feltételek között nevelik hizlalják a sertése­ket, s már azt sem voltköny- nyű dolog eldönteni, milyen fajtájú sertésekkel telepít­sék be az új üzemeket A szakemberek választása a fehér hússertés és az angol lapály keresztezésére esett Megyénkben négy törzstelep szolgáltatja az alapanyagot a nagyüzemelmek, az erki, az atkári, a tiszanánai és a ludasi telep. De hogyan fog vSselked- • ni az élő szervezet, kisza­kítva megszokott környeze­téből, beton fémvázak között, néhány órás mesterséges vi­lágítás mellett? A külföldi tapasztalatok, a Lohmann- rendszer által megadott pa­raméterek biztatóak, de ezek az adatok más körül- nyék, más viszonyok között kerül­tek kidolgozásra, hazai ta­pasztalatokról nemigen be­szélhetünk, hiszen a Dunán­túlon működő kombinátok is alig több mint egy esz­tendős múltra tekinthetnek vissza. A nagyüzemi húster­melés első évei tehát min­den bizonnyal az útkeresés, a sok-sok, ismeretlenül fel­bukkanó hibalehetőség le­küzdésével telnek majd el. Ezért a kezdeti időszakban a hatalmas számok, a kibo­csátott mennyiség ellenére sém lehet azzal számolni, hogy a sertéshús árában csökkenés álljon be. Hiszen az épületek, a beépített au­tomata és félautomata be- .írendezések, a forintok hosz- szú ideig ott sorakoznak a termelés gazdaságosságának hátizsákjában. A már üzembe állt aldeb- rő—feldebrő—tófalui közös vállalkozásban a számítások azt mutatják, hogy a jelen­legi új körülmények között az egy kilogramm sertéshús előállítására fordított ön­költség nem sokkal alacso­nyabb, mint a régi szerfás istállóban volt. Miért kel­lett akkor nagy költséggel elkészíteni a szakosított te­lepeket? — merülhet fel a kérdés. A legfontosabb ok talán az, hogy a gyárszerű termeléssel meg lehet szün­tetni az eddig krónikus cik­lusos ingadozást, amelynek nemcsak a belső piacon van fontos szerepe. A nagy ser­tésexporttal rendelkező or­szágok ugyanabban az év­ben árasztják el mindig a nemzetközi oiacot, amikor mi is jelentős tétellel tu­dunk kínálatot aiánlani vá­sárlópartnereinknek. A nagy­üzemek létrehozása mellett szól a munkaerökínálat ala­kulása is. A mezőgazdaság­ban további munkaerő-elván­dorlásra, illetve természetes csökkenésre lehet számíta­ni, hiszen nem ritka a tar- mpl őszövetk ezetek ben a hat­vanéves átlagéletkor. Ami a sertésgyárak árny­oldalához tartozik* az egy­részt feltétlenül a magas költség. Másrészt felmerül a gondolat, hogy nem estünk- e túlságosan a beton és fémszerkezetek bűvöletébe. Mintha túl gyorsan és túlsá­gosan kevés ellenállással, illetve módosítással hajtot­tunk volna fejet az új zárt konstrukciós módszerek, pa­raméterek előtt Ügy tűnik, mintha hiányozna egy lánc­szem, egy kisebb méretű kí­sérlet, amely megelőzte vol­na a nagy program beindu­lását Mintha nem próbál­tuk volna az élő szervezet és a másik nagy egység, az épület és technika-technoló­gia között megtalálni a leg­kedvezőbb, legjárhatóbb utat. Talán megemlítenék egy számot: az új szakosí­tott telepeknél a kocaállo­mányból mintegy 30—40 százalékos kihullással szá­molnak, amely az új kör­nyezet rovására írható. Egy- egy koca ára viszont 3400— 4000 forint között mozog A nagy program kezdéti időszaka nem lesz zökkenő- mentes. Az új kombinátok vezető szakembereire nehéz hónapok, sőt esetleg évek várnak. Minden bizonnyal nagy türelemre és megér­tésre lesz szükség a kezdeti időkben, hiszen nem akár­milyen kísérletet vállaltak mindannyiunk érdekében. __ András A fűtőolajat forgalomba ho­zó telepeink — főleg a há- • rom városban — bőségesen; ellátják majd a vásárlókat.; Gyöngyösön ezenkívül meg-• szervezzük a kisebb tételek j házhoz szállítását is, ami ; megkönnyíti a lakosság dől-; gát... » • A TÜZÉP-vállalatokon ki-i vül az ÄFOR, valamint a községek lakosságának az: ellátására az ÁFÉSZ-ek is ■ bővítik árusítóhelyeiket, s: mint megtudtuk, mindenhol • igyekeznék maximálisan ki- : elégíteni az igényeket fűtő­olajból. ■ ■ ■ ■ Szén és olaj tehát van és — bízzunk az ígéretekben — lesz is egész télen. Na­gyon sokan viszont arra kí­váncsiak, ilyen megnyugta­tó-e a helyzet az üzletek­ben, ahol az olajkályhákat árusítják. Erről a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetőjét, Gál Bélát kér­deztük: — Az elmúlt évi tapasz­talatok alapján már jó elő­re, július 14-én megrendel­tük a megfelelő mennyisé­get, /de a kért 7555 darab he­lyett csak 1360-at tudnak biztosítani. Jelenleg csak jugoszláv gyártmányú olaj- kályha vásárolható az üz­leteinkben, s ebből tudjuk biztosítani a megfelelő után­pótlást is. A magyar ME- KALOR-t nem kaptunk, de esetenként érkezik egy-egy szállítmány. Ugyanaz a hely­zet a MINIKALOR-ral és a H—68-as, hőcsöves olajkály­hával is. A FÉMVILL Nagy­kereskedelmi Vállalat által ígért mennyiséget mi még más beszerzési helyekről ki­egészítjük, s így remény van rá, hogy nem lesz túlságosan hiánycikk a megyében az olajkályha. — És a hagyományos kály­hákból milyen a választék? — Állandóan 3—4 féle ki-; vitelben, nagyságban tar-; tunk az üzletekben a szén- ■ tüzelésű kályhából, jelenleg j is van készletünk. Ügy ér­zem, ebből nem lesz ellátá- • si problémánk... Jó kezdeményezés a be­szerzési források kibővíté-; se, felkutatása, mert a bő-1 vebb ellátás nyomán sike- j rülne kiküszöbölni a tavalyi; áldatlan állapotokat: a ,jmlt! alóli” árusítást, az olajkály- < hókkal való üzérkedést, stb... Közeledik a fűtóssaezon.; S amint a Heves megyei < Kéményseprő Vállalat ve­zetői elmondották, 86 szak­képzett kéményseprő égeti,; tisztítja a kéményeket me- ■ gyeszerte. Folyik az ötóven- • ként kötelező égetés és nyo- j máspróba is, hogy tűzrendé-; szeti szempontból biztonsá- j gossá tegyék valamennyit. | Hasznos tanácsként közöl- j ték, hogy az első begyújtá- j sok alkalmával mindig füs- [ töl egy kicsit a kémény, de < szakemberhez csak akkor j kell fordulni, ha a vissza-; áramló füstölés tartós... S vajon mit tanácsolnak; szezon előtt a T1GAZ szak-; emberei azoknak, akik oda-; haza gázzal fütenek? — Feltétlenül próbálják j ki a készülékeket móg ezek-; ben a napokban, s ha vala­mi rendellenességet talál- ; nak, jelentsék be. Most j ugyanis még torlódás nélkül; el tudjuk végezni a szükaé- j ges javításokat Azok, akik-; nek a lakásában 4—5 éve I üzemel a fűtőkészülék, kér­hetik a teljes felülvizsgála- : tot, nehogy a legnagyobb ■ hideg közepén mondják fel a szolgálatot az elöregedett; alkatrészek.. Szilvás ktfági Gizella fclvételeij 7

Next

/
Thumbnails
Contents