Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

T Egerben is bekopogtatott (JtsTTTU 4 cár lisztje és a komisszái A film bevezető képsora, Lenin katonai esküje és a történelmi tablót befejező híradóképsor a jelenből, nem hagy kétséget aziránt, hogy ez a film a Vörös Hadsereg­nek állít emléket, Amelin, a pétervári mun­kás, ezredkomisszár lesz lí)l8-ban. A katonák a front­ról özönlenek haza és ez az özönlés nem valami fegyel­mezett, inkább kiégett, sok bajt megpróbált egységet fáj­téhoz Amelin elé. Nyomor a testekben, az éhség a gyom­rokban és a szívekben, jogos és felnagyult panaszok min­denütt. De talán a legnehe­zebb a fejekben megterem­teni a rendet Valami új in­dult él, a régit le kell verni, meg kell védenie mindenki­nek Ónmagát, meggyőződé­sét és hitét is. Az ezred ta­nácsa sokféle és sokszínű emberanyagot képvisel és itt, mindenütt és mindenkinél a puska, alkalmasint az argu­mentum az érv, és a hata­lom, a bizonyíték és a biz­tosítás a gondolatok és az akarat felől. És mégis, min­Kétrészes szovjet film den vita. fenyegetés ellenére is Ameiin, a komisszár úgy dönt, hogy az ezred pa­rancsnoka Kutasrzov, a cári alhadnagy legyen. És soha jobbkor, mert a németek tá­madnak és sürgős szükség van a logikus katonai veze­tésre. A történelmi tablók szí­nes szőtteséből három egyé­niség válik ki legfőképp. Amelin álmodozó tekintetű, de elszánt harcos, aki a ma­ga csendesebb és belső vi­táit kifelé is nyíltan megval- ló magatartásával magához és a mozgalomhoz, az új vi­lághoz vonzza az egykori cár egykori tisztjét. Kutaszo- vot. Mindketten más-más in­dítékokkal és más-más mó­don indulnak el cselekedni. És a történelem nagy felol­dókészsége kell és van meg ahhoz, hogy mindkét maga­tartás szükségességét egy­azon időben és egyazon tett­ben is igazolja. A Kolcsak elleni támadásra gondolunk itt elsősorban, hiszen a film legszélesebben kibontott tör­téneti egysége ez a küzdelmi Bolgár est (Kedd, 17.30-től) A televízió ismét egy más országok televíziós mősorát bemutató összeállítást ve­tít. Természetesen nehéz egyetlen délután vagy este képet adni egy ország tv- műsorának változatosságá­ról, ám néhány szín felvil­lantására ez is módot ad. Láthatónk egy bolgár kis­fámét egy olyan régi város­ról, ahol szinte minden egyes épület műtörténeti emlék: további bolgár tája­kat bemutató filmet és a nemzeti múltról szóló, Trá- kok című kisfilmef. Ezenkí­vül musical-részleteket hall­hatunk bolgár művészek tolmácsolásában, valamint Nadja Afejan operaénekes­nőt. Végül Szabálytalan öt­percek címmel egy fiatal pedagógus küzdelméről szó­ló játékfilmet. I Árnyak a Notre Dame felett (Csütörtök, 20.00) NDK-film. Az NDK-tele­víziósok megtörtént esemé­nyekre alapozottan készítet­ték politikai krimijüket. A II. világháborút közvetlenül megelőző és a háború alatti a tettesekhez: a nácik fran­ciaországi ötödik hadoszlo­pának embereihez. A „Csuklyások” titkos fa­siszta szervezete a haladó közéleti személyeket igyek­szik eltenni láb alól, hogy ezzel is megkönnyítse a fasizmus hatalomátvételét. Amint ismeretes, a haladó erők összefogása folytán Franciaországban nem ju­tott uralomra a fasizmus, s a filmben szereplő promi­nens-fasiszták csak később, a megszállás alatt kollabo­rálhattak a németekkel. A főszerepet Jiri Vrstala ala­kítja, a filmet Kurtjung-Al- sen rendezte. Van, aki forrón szereti (Szombat, 20.05) Magyarul beszélő, amerikai film. A vígjátékot 1965 nyarán mutatták be hazánkban, mi­után már szinte mindenütt a világon átütő sikert ara­tott. Énnek oka egyfelől a parádés szereposztásban ke­resendő: Marilyn Monroe, a tragikus sorsú sztár és két partnere, akik miután nem kisebb nevek, mint Jack Lemmon és Tony Curtis, alakítják a főszerepeket; másfelől a felszabadult, ked­Jelenet a ..Van aki forrón szereti” című amerikai filmből. (A tv szeptemberi 25-i, szombati műsorából.) időszakban játszódik a for­dulatos történet, amelynek főszereplője egy bűnügyi ri­porter, aki néhány politikai hátterű gyilkosság ügyében kezd nyomozni, amíg eljut ií*l. szeptember 18, szombat vés bohóckodásban keresen­dő. A történet 1929-ben ját­szódik, Amerikában, a szesz- tilalom idején, akkor tehát, amikor a gengszterizmus első fénykorát élte. Az alap­ötlet, amivel a történet in­dul, még ásításra is okot adhatna — két férfi női ru­hába öltözik, s ennél elcsé- peltebb ötlettel aligha áll­hat elő rendező —, s mégis garantálhatjuk a kétórás ne­vetést _______4. s zakasz. Itt, ennél a vakme­rő vállalkozásánál Kutaszov katonai elgondolásai indo­koltak; ridegen számítani kell a legjobb egységek fel­áldozásával. Mindezt Amelin lelkiismerete nem tudja el­viselni és maga is a feláldo­zandó egységhez csatlakozik, tudva azt, hogy a biztos ha­lálba megy. A harmadik, Vo- logya talán a legérdekesebb az egész tablóból, olvasmá­nyaival, tetteivel. Vaszilij Ordinszkij rendező a nagy történelmi képsoro­zatot nemes pátosszal nyit­ja ki a néző előtt. Jelleme­ket mutat be, akik a forró történelmi pillanatban nem tudnak és nem is akarnak másként cselekedni, csak sa­ját meggyőződésük szerint. És hogy ezek a meggyőződé­sek mennyire vérre és sorsra menően torkollottak cselek­ményekbe, tettekbe, a rende­ző szinte analizáló részletes­séggel ki is fejti. A törvé­nyesség forrófejű értelmezé­sét a hat konzerv megzabá- lása kapcsán kitűnő jelenet örökíti meg. Mélységek nyíl­nak fel egy-egy bélharc kap­csán és az embernek nincs nevetnivaló kedve, akkor sem, amikor látja a filmen, hogy a komisszár szobájá­nak az ajtajáról letépik a papírt a meglett, frontot járt katonák a mahorkához, ciga­rettát gyújtani. Azért van humor, népi civódás-évődés is ebben a komoly, * de nem komor filmben, hogy az élet valóságát érezzük a dinami­kus forradalom mindent át­gyúró viharában is. A film hőseit Szergej Ja­kovlev, Alekszandr Kulépov, Sztdnyiszlav Ljubsin, Vja- cseszlav Sale vies, Szergej Nyikonyenko és Vdlentyina Maljavina alakítják a főbb szerepekben. Zselaznyakov kép>ei és Baszner zenéje jól hangsúlyozzák a lélektanilag fontos mondanivalókat. (farkas) Meglopta szállásadóit, angolosan távozott a hotelekből az országszerte emlegetett szélhámos Ez év januárjának köze­pén, amikor a megnyerő kül­sejű fiatalember iBUSZ-ven- dégként bekopogtatott az eg­ri lakásba, mit sem gondol­tak a szállásadók arra, hogy a hajdúböszörményi illetősé­gű Czirják László András, egy kiskorú gyermek 26 éves, foglalkozás nélküli ap­ja — voltaképpen gyakorlott bűnöző, országosan emlege­tett szélhámos... Behízelgő modorával egy­kettőre elnyerte a háziak szimpátiáját. A bemutatko­zást követő baráti, szinte csa­ládias beszélgetés során a vendég elmondta, hogy fon­tos beosztásban dolgozó, anyagilag is jól szituált épí­tőipari szakember, aki jelen­tős tárgyalásra érkezett a városba. Aztán sző szót követett, s eközben egy váratlan pilla­natban különös kéréssel ho­zakodott elő a jövevény: a másnapi tárgyalás rögzítésé­re szüksége lenne egy mag­netofonra, amit talán köl­csönözhetnének itt, Egerben is. Tekintve, hogy a város­ban valóban van kölcsönző­bolt, a háziasszony semmi különösebb akadályát nem látta annak, hogy kezességet vállaljon vendégének. Az óhajtott magnót Czir­ják tartozékával együtt a Heves megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat bolt­jában bérelte, előbb azon­ban fontoskodva, nagyképű­en mikrofonpróbát tartott, válogatott, töprengett, míg végül aláíratta az elismer­vényt a háziasszony utcáról behívott régi ismerősével is. Utána p>edig — az emlege­tett tárgyalás helyett —órá­kon belül kereket oldott... Az annak idején postafor­galmi technikumot végzett, a Szegedi Tanárképző Főis­kolát is két esztendeig láto­gató, később pedig építőipari művezetőként, illetve cso­portvezetőként dolgozó Czir- jákot azonban szerencsére sikerült lefülelni. Viselt dol­gait a Budapesti V. Kerüle­ti ügyészség tárta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé. így derült ki, hogy a büntetett előéletű fiatalem­ber tiltott határátlépésre irá­nyuló előkészület miatt ta­valy augusztus 15-én szaba­dult háromhónapos börtöné­ből, s november 26. óta sem állandó, sem alkalmi mun­kát nem vállalt. Legutóbbi munkahelyén, a debreceni Vigadó Étteremben — ahol italmérőként dolgozott — a trafikpénzt dézsmálta, s emi­att kötöttek útilaput a tal­pára. Aztán albérlőként, al­bérlő-jelöltként, IBUSZ- vendégként vágj' éppenség­gel egyszerű utazóként lopta a szállásadóit, lakótársait or­szágszerte, s az eltulajdoní­tott holmikkal valósággal a bizományi áruházak törzs­vendégévé vált. Máskor ho­telszobákat keresett fel pi­henésül, de mindig elfelej­tett fizetni... Jellemző az arcátlanságára, hogy példá­ul debreceni főbérlője laká­sából — tehertaxival fuva­rozta el és értékesítette rö­vid idő alatt az ellopott olaj- kályhát. A bíróság a közelmúltban egyrendbeli, társadalmi tu­lajdont folytatólagosan ká­rosító sikkasztásban, egy­rendbeli, a társadalmi tulaj­dont károsító csalásban, egy­rendbeli, házközössógben élő személy sérelmére elköve­tett tulajdon elleni bűntett­ben, négyrendbeli, a társa­dalmi tulajdont károsító ki­sebb súlyú csalásban, egy­rendbeli kisebb súlyú lopás­ban, nyolcrendbeli lopásban, valamint közveszélyes mun­kakerülésben mondta ki bű­nösnek. Ezért a hiszékenyek szélhámos vámszedőjét 1 év és hathónapi szabadságvesz­tésre, s a közügyektől való kétéves eltiltásra ítélte, to­vábbá kötelezte, hogy a bűn­ügyi költségek fejében, il­letve a károsultaknak össze­sen több mint tízezer forin­tot — kamataival együtt — fizessen meg. (— nil Búcsúznak a gólyák, jönnek a vadlibák A szokásosnál hidegebb szeptemberi időjárás miatt meggyorsult a madarak köl­tözködése. A rovarok és a madarak nem jutnak ele­gendő táplálékhoz. Ez külö­nösen a későn épített fecs­kefészkek fiókóit veszélyez­teti. mivel még nem tudnak repülni, s a szülők nem tá­lalnak elég eledelt az éhe­sen tátogó kicsinyek számá­ra. Az idejében kikelt fió­kák és a „felnőtt” fecskék nagy része már útrakelt. s a hónap folyamán követik őket társaik is, akik a tavak, fo­lyók partján gyülekeznek, mivel ot-t még találnak né­mi elesóget. Szeptemberben a magyar költözőmadarak tekintélyes része elmegy. A napx>kban húznak el az utolsó gólyák, akik a legnagyobb utat te­szik meg költözőmadaraink közül. Dél-Afrikába men­nek nagy kerülővel, mivel keringve repülnek s nem „toronyirányt”. Először Kis- Ázsia irányába szállnak, majd visszakanyarodnak Ke- let-Afrika felé, s a part mel­lett repülve érkeznek a Fok­földig. Az apró énekesma­darak: pjosztáták, légykapók nagy része ugyancsak itt­hagyta már szülőföldjét, hogy néhány hónapig mele­gebb vidéken keressen ma­gának táplálékot. Nemcsak nálunk van hű­vös. Északról is sorra érkez­nek a kellemesebb éghajla­tú Kárpát-medencébe a vad­kacsák, s lassan megiönn&k az első vadliba-csapatck is, amelyeket a sirályok követ­nek. Hogyan osztályoznak a rádióhallgatók ? A CÍMBEN feltett kérdés­re hivatott tudományosan válaszolni az MRT tömeg­kommunikációs kutatóköz- pjontjának műsorfigyelő szol­gálata, amely 1970-ben ala­kult. A központ ún. „panel­vizsgálatokat folytat. Ezek arról adnak tájékoztatást, hogy az egyes műsorokat a közönség milyen arányban hallgatja, és hogyan értéke­li. A ..pjanel” az ország kü­lönböző részein élő mintegy 1500 felnőtt rádióhallgatót foglal magába, öt foglalkozá­si csoport szerint: szellemi dolgozó, nem mezőgazdasági fizikai dolgozó, fizikai dol­gozó, nyugdíjas és háztartás­beli. Ez a sokrétűség lehető­vé teszi, hogy az országos minta a felnőtt rádióhallgató lakosságot képviselje. Ugyan­ennek a panelnek megvan az ifjúsági változata: a 14—20 év közötti korosztály 900 tagja alkotja. Ezek a hallgatók vállal­ták, hogy a kiküldött nyom­tatványra felírják a meg­hallgatott rádióműsorokat és értékelik, osztályozzák őket egytől ötig terjedő szám­jeggyel. Ezek az adatok ad­jál? meg a műsorok tetszési indexét, A beérkezett adatokat ter­mészetesen nagyon sok té­nyező befolyásolhatja: sza­bad idő, vételi lehetőségek, a tv párhuzamos műsora. Te­hát nem szükségszerűen igaz az, hogy minél nagyobb a közönség, annál néps^c a műsor, illetve, hogy a ma­gasabb tetszési index esst«: tilcailag értékesebb műsort jelent. Legtöbben a magazin-mű­sorokat hallgatják, valamint a vetélkedőket* a krónikát, a hangjátékot és a színházi közvetítéseket, Ami a tetszé­si indexet, vagyis a műsorok fogadtatását illeti, első he­lyen a dokumentum-műso­rok, a színházi közvetíté­sek és a verses összeállítá­sok szerepjelnek. A zenei adások a háttérrádiózás gya­kori elemei — ez derül ki a kitöltött műsorlapjokBól. A pjanel tagjainak ugyanis van egy ilyen kérdése: Mással Is foglalkozott a műsor időtar­tama alatt? Mivel? Gyakran szerepjelnek ezek a válaszok: Vasárnapi koktél — főztem Éneklő ifjúság — olvas­tam Beethoven-hangverseny — gépkocsit vezettem Jó ebédhez szól a nóta — ebédeltem De hogy ne maradjunk meg az általánosságoknál, válasszunk ki egy műsorhe­tet. amelyről a hallgatók be- küldték osztályzataikat. Íme néhány érdekesség az 1971. május 31. és június 6-i hét közönség-visszhangjából. A felnőttek közül legtöb­ben a Szabó-családot hallgat­ták. A zenei műsorok közül a „Jó ebédhez szól a nóta” nemcsak a leghallgatottabb volt, hanem a legtöbb osz­tályzatot is kapta. Szorosan utána kövri’eznek a táncze- to * t hónap slágerei című műsor. Sokan hallgatták a Riporter keres­tetik elődöntőjét, a Baleset az M7-es úton című Berlre- si-hangjátékot és a Lányok asszonyokat. A hallgatottság azonban még nem jelent tet­szést, ezt mutatja, hogy a legkedvezőbben fogadott pró­zai műsorok — ugyanezen a héten! — egészen mások: a Toinay Klári száz fiimszere- pje című összeállítás, a Róka Móka bábszínháza és az Édes anyanyelvűnk adásai. A FIATALOK kőiében a Vasárnapi koktél műsora ve­zet 60 százalékos hallgatott­sági aránnyal! De legjobban a Ki nyer ma? adásai tet­szettek. Prózai műsorok kö­zül itt is élen jár a Szabó család, de rögtön utána kö­vetkezik a Nagy Lajos no­velláiból készült irodalmi összeállítás, az Elszabadult oroszlán és az Ünnepi könyv­hét nyilvános vetélkedője a 6-os stúdióban. Nem lehet említés nélkül hagyni a Csak fiataloknak és a Ripjprter ke­restetik című műsorok nép­szerűségét sem. Az ifjúsági panel három csopjortból tevődik össze. Középiskolások, ipari tanu­lók és fizikai dolgozó fiata­lok küldik be rendszeresen osztályzataikat a tömegkom­munikációs kutatóközpjont- nak. Ezek a vélemények hoz­zájárulnak például a Petőfi- rádió délutáni műsorainak kialakításához. Néhány jel­lemző adat erről az említett május 31—június 8. közötti héten. A hétfői Kívánság­műsort már Kezd 'lekor 33— 45 százalékban hallgatták. Kedden legtöbben a Csúcs­forgalom adasát figyelték, míg szerdán ugyanez az öt­órai teánál volt tapasztalha­tó. A csütörtöki Ifjúsági ran­devú kettőtől hatig program­jából a Csak fiataloknak műsor hallgatottsága a leg­magasabb. Pénteken a Min ­denki kedvére című délutá • ni adást először mindössze 12 százalékban kísértek fi­gyelemmel. később ez ■ z arány az Üzeneteknél 2? sz :- zalékra, az ötórai teánál ; e- dig 56 százalékra ugrott. A szombati Táncoljunk! mű­sor hallgatóinak száma — érthetően — éhéi után c‘ kent. A Vasárnapi ko' 1 legalacsonyabb halig • •> gi értéke is mind a bár .1 csoportnál 50 százalék! Néhány különleges* g a műsorfigyelő szolgálat - i hétre vonatkozó jelentéül- A legmagasabb osztályz-v ?t a 139-660 kívánságműsor kapta. A Hajnaltól reggelig adását pjénteken hallgattál? a legtöbben. A Táskarádiót a szellemi dolgozói? körében kísérték figyelemmel legtöb­ben, a nyugdíjasok a legke­vesebben. A nyugdíjasok vi­szont valamennyi napjon a legnagyobb arányban hall­gatták a krónikát. UGYANEZ a közvélemény­kutatás és osztályozás törté­nik a televízió műsoraival kapcsolatban is. A kapott adatokat a tömegkommuni­kációs központ megküldi a rádió- és televízió-szerkesz­tőknek. akik így szereznek tudomást műsoraik hallga­tottságáról és közönség-fo­gadtatásáról — s ez nem kis segítséget ad munkájukhoz. A közvélemény-kutatás égjük eredménye a szerkesztőknek nyújtott segítség, a másik teljesebb: a lakosságnak a rádióval és a televízióval szemben támasztott igényeit tárja fel. fizsiás rnvirtxá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents