Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-18 / 220. szám
Á tulajdonos jw ján A kollektív szerződések és az üzemi tájékoztatás A munkás számára a gyár ■ a vállalat nem csapán a kenyérkereset színhelye. Emberi, szakmai képességeit is itt teszi próbára naponta, s igyekszik kiélni nemes ambícióit, megvalósítani önmagát. A gyárakban előállított termékekben pedig — e gyártmányok használhatóságában és minőségében — szorgalom és munka, fegyelem, rend és pontosság tes- • tesül meg. Egy-égy közösségre s ezen belül az egyénekre olyannyira jellemző magatartásbeli tulajdonságok öltenek itt tárgyi formát szüntelen. Üzemeink, gyáraink nemcsak termelési, hanem társadalmi-politikai egységek is. Minden munkahelyen emberi, társadalmi viszonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap mint nap, attól függően, milyen az üzem, a vállalat légköre, az itt folyó munka szervezettsége és hatékonysága. Éppen ezért üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vállalati élet semmi mással sem helyettesíthető szerves része. A dolgozók — a tulajdoné« jogán — ismerni akarják munkahelyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és-jövőjét. Az idén a váHiatetS igazgatóknak beszámolót kellett tartaniuk arról, végrehajtot- iák-e az elmúlt esztendőben megkötött kollektiv szerződésben foglaltaikat. Ezekhez a beszámolóikhoz fűztek azután megjegyzéseket s tették meg kiegészítő észrevételeiket a vállalati szakszervezeti bizottságaik. E beszámolók nyomán megállapítható, hogy a szerződésbe foglalt megállapodásokat az üzemekben általában megtartották. Néhány helyen fél kellett figyelni azonban arra az egyáltalán nem örvendetes jelenségre, hogy az üzemen belüli szervezetiét! - ség következtében az állásidők növekedésével együtt nőtt az indoikolatlae túlóráztatás. A tavalyi kollektív szerződésekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó javaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65—70, némely helyen 80 százaléka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javaslatot. Minél jobb, lcimunkál- tabb és igényesebb beszámoló hangzott el, annál több segítséget adott ez az eszmecsere az új szerződés előkészítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemekben sikerült az új szerződés s a vállalat középtávú tervének összhangját kimunkálni, s ezzel együtt hatékony munkavédelmi, újítási, szociális és kulturális szabályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoztatás már korábban is részeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjainak. A kollektív szerződések megkötése után az üzemben folyó tájékoztatásnak új feladatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismeiikedjenek az üzemi élet alkotmányának minden pontjával. Több helyen is az üzemi lap mellékletéként adták közre a szerződés szövegét, máshol pedig füzet alakban kiadva terjesztették. Több vállalatnál levélben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mély javaslataikat tudták a szerződés szövegezésekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósításának mutatkoztak ma még akadályai, illetve mely javaslatok azok, amelyek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalálni az elhangzott javaslatokra történő reagálásnak a módját — beleértve a hasznosíthatatlan javaslatokat is — ott kialakulhat a dolgozók körében olyan vélemény: nem érdemes felszólalni, a javaslatokkal úgysem foglalkozik érdemben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet magyarázni, hogy valamely javaslata megvalósíthatatlan. De azt nem, hogy a jó javaslatok közül akár csak egy is a vállalat s a szak- szervezeti vezető szervek kezén észrevétlen elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jövőben is rendszeresen tájékoztatnia kell a dolgozókat arról, ho<gv a kollekítv szerződésben foglaltak miként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, valamint a dolgozók érdeitoeinek a védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződésben lefektetett, s e kétoldalú szerződésben kölcsönösen. vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még várat magára. Ily módon — többek között éppenséggel az üzemiekben folyó rendszeres tájékoztatás meghonosításával — sikerül elérni, hogy az elkövetkező öt esztendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szerződés szövegét, s így mind jobban megismerjék jogaikat, éljenek e jogokkal, másrészt pedig felelősséggel teljesítsék szerződésbe foglalt kötelezettségeiket, <Os. Elfi *í1 *üsfosrlaIás a tanácsi bizottság-ok megváltozott szerepköréről és fiixikeitiiröl A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elvi állásfoglalásban összegezte a tanácsi bizottságok működésével kapcsolatos tapasztalatokat, feladatokat. Mint a dokumentum rámutat, a társadalmi testületele tevékenységi köre — az új tanácstörvény életbe lépésével — a korábbi működési feltételekhez képest nagymértékben növekedett. így* a bizottságok elsősorban azokat a feladatokat látják el. amelyek a nem tanácsi szervek közreműködésével és az aktivisták bevonásával oldhatók meg. Jelentősen bővül hatáskörük is: az eddigi javaslattevő, véleményező és ellenőrző munkán kívül előkészítik és össze- hangolják a feladatkörükbe utalt, elsősorban nagy horderejű, a lakosságot érintő és érdeklő témákat, terveket. A bizottságok széles körű Eunk- ciója, átfogó, koordinatív tevékenysége egyik alapvető biztosítéka a tanácsok nép képviseleti-önkormányzati jellege erősödésének, kiteljesedésének; hatékony eszköze a testületi irányítás, és ellenőrzés érvényesülésének, a tanácsi feladatok mind szakszerűbb ellátásának. A testületek egyik legfontosabb feladata — mutat rá az állásfoglalás —, hogy egyes ágazatokon (gazdasági, egészségügyi, kulturális stbj belül illetve több á,gazai között összehangolják munkájukat. Üj vonás, hogy a bizottságok számát, összetételét maguk a tanácsok határozhatták meg, tehát az államigazgatási szeréek a helyi adottságoknál:. legjobban megfelelő bizottsági hálózatot alakították ki. Űj szerep vár a bizottságokra a tanács és a lakosság közötti kapcsolat erősítésében. a szocialista demokratizmus szélesítésében is. így például a tanácsi bizottságok kötelesek meghallgatni — és a lehetőségekhez képest figyelembe venni — a lakosság véleményét, észrevételét. Feladataik köze tar- .ozik a közérdekű bejelentések sorsának figyelemmel kísérése. Ugyancsak a tanács és a lakosság kapcsolatainak szorosabbá válását segíti elő, hogy tanácsi bizottságokba úgynevezett külső munkatársakat — azaz az adott terület legjobb ismerőit, szakértőit is — bevonták, őket természetesen ugyanazok a jogok illetik meg, mint a tanácstagokai — hangsúlyozta az állásfoglalás. A tanácsok nagyobb önállóságával a bizottságok önállósága is növekszik. Fokozottabban ellenőrizhetik a működési területükön levő nem tanácsi szervek munka-' .iát. beszámoltathatják a lakosság érdekeit, szolgáló intézmények és más vállalatok illetékeseit. (MTI) Orvos az üzemben — Az én munkám csak egy szempontból könnyebb, mint a körzeti, vagy kórházi orvosoké: mindenkit jól ismerek, tudom, milyen problémák voltak és vannak az illető dolgozó egészségével. Az üzemorvos munkája talán kicsit közelebb is áll az ideális orvosi ellátáshoz... Dr. Molnár Gyula, az Egyesült Izzó gyöngyösi Félvezető és Gépgyárának 16 éve üzemorvosa. Korábban, kórházban dolgozott, onnan került a pipishegyi üzembe, S. O. S. Titanic I.. Magyar találmány — hajómentésre Próba a Tiszán Í9t2. április 19-én este 11 óra 30 perckor történt a Cunard angol hajóstársaság nagyreményű luxus személy- szállító hajójának még ma is sokat emlegetett katasztrófája: az Atlanti-óceán on egy jégheggyel ütközött ösz- sze a hajóóriás. A katasztrófát nagyon kevesen élték túl. A Titanic a mai napig is az óceán fen elvén, a 41° 46' hosszúság és az 50° 14’ szélesség által meghatározott helyen, 3800 méteres mélységben nyugszik. Kiemelésére számtalan elgondolás született, de csupán elgondolás maradt mindegyik, s közben — terebélyesedett a mondák világa, hatalmas kincseket rebesgettek... ■ ■ ■ ■ A Tisza partján könnyűbúvárok táboroznak. Gondolhatná az ember, mint mi is, amikor összeakadtunk velük, hogy egy kis sporttal egybekötött „szabadságagyonütésről” van szó. Pe- dik korántsem! Hárman vannak: Szászkő László gépészmérnök, Borsodi Ferenc és Fehérkúti András búvárok. Ök azok, akik a világraszóló magyar hajómentésd találmányt immáron a gyakorlatban is megkezdték kipróbálni. A találmány szülője Szászkö László és dr. Balázs Ambrus. Annak a nemzetközi társaságnak, amely a Titanic kímélésén fáradozik, vezetőségi tagja lett Szászkő László — ugyanis az ötletet elfogadták, és a legendák hatalmas hajóját, a hullámsírban nyugvó Titanicot eszerint emelik majd ki. — Tíz évvel ezelőtt kezdtünk el gondolkodni a dolgon — mondta Szászkö László, aki „civilben” a Láng Gépgyár helyettes osztály- vezetője. — Akkoriban süly- lyedt el a Traser nevű ame- Hkai tartályhajó. Miért nem fBáták kiemelni?... £» a Titanicot? Aztán lassan-las- san megszületett az ötlet. _ ? — .. .Vízzel. A legolcsóbb, legkézenfekvőbb eljárás. Az a lényege, hogy az elsüly- lyedt hajótesthez vízzel telt, a víznél könnyebb fajsúlyú műanyagból készült ballonokat erősítünk, s a ballonokban lévő vizet elektromos úton bontjuk. A vízbontás során keletkezett gázok — oxigén és hidrogén — emelik fel lassan a felszínre, bármilyen mélységből, az elsüllyedt hajótestet. ■ ■ ■ ■ A Tiszán igen alacsony a vízállás. Eddig rejtett homokpadok emelkednek ki pihenőhelyül költözködésre készülő fecskéknek. — Itt kísérleteznek? •— kérdem kissé hitetlenül. — Természetesen... itt is. Az egész mentési eljárást a legaprólékosabban kell kidolgoznunk. ..Kapóra jött"’, hogy a poi'oszlói Tisza-híd és a kiskörei híd között három elsüllyedt uszályt találtak. Mint minden hajómentésnél, itt is szükséges aki- emelés részletes előkészítése. Alapos felderítést végzünk a víz alatt, megvizsgáljuk, mennyire rongálódott meg a hajótest. milyen úton-módon a legkönnyebb és leggazdaságosabb a kiemelés. Ügy számítjuk, hogy jövő március táján felszínre is hozhatjuk a Tisza fenekén nyugvó roncsokat. — És — a Titanic...? — Az még hosszadalmasabb lesz. Felderítés víz alatti kamerákkal, a mélység a fekvés pontos meghatározása, minták az elsüllyedt hajótestből, hogy az eltelt sok év alatt anyaga mennyire ment tönkre. .: igen nagy munka már ez is. Legutóbb július 1-én kaptam jelentést a társaságtól a koordinátákkal, és a mélység adataival. Gondoljuk csak meg, hogy közel négy. kilométer mélységben fekszik a Titanic? Negyven méterig dolgozhatnak könnyűbúvárok, 280 méterig a nehézbúvárok. Ez alatt már csak a batiszkáf biztosít kellő védelmet a hatalmas nyomás ellen, de a vízzel, telt tömlőket már manipulátorok szerelik majd a hatjótest oldalára. Arra is ügyeltünk, hogy a vízbontó kábel átlag- fajsúlya is kisebb legyen a víznél. Tulajdoniképpen ezek szerint csak a hajó súlyával kell számolnunk, illetve azzal a nyontással, amelyet a hajótestre gyakorol a fölötte lévő vízoszlop. ■ ■ ■ ■ — Tehát a Tisza után mindjárt az Atlanti-óceán következik? — Szó sem lehet róla. Az eljárást, hogy a legapróbb részletekig kidolgozhassuk, fokozatosan, mélyebb és mélyebb vízben kell kipróbálni. El is készült egy emelési program a terveink szerint. A norvég partoknál egy ötezer tonnás hajót emelünk ki 24 méter mélységből. Ezután a spanyol partok közelében elsüllyedt Arc Royal következik; ez 42 méter mélységben van. A következő. az Andrea Doria, több mint nyolcvan méterre fekszik a víz alatt, és... csak ezek után kerülhet sor a Titanicra. Talán nem is a hajdan elsüllyedt, s a romantikáiba költözött nagy hajó felszínre emelése a cél, az amolyan „Titanicért” reklám- mozgalomnak ma már nincs jelentősége, de azzal az eljárással, amely egy tenger nélküli, magyar földön született. ha sikerrel megvalósítható, korlátlan mélységből emelhetik ki majd a hajókat, hatalmas értékeket mentve meg ezzel. Kátai Gábor Itt fekszik a Titanic — mutatja Szászkö László (jobbról), a kiemelés technológiájának kidolgozója. Középen Borsodi Ferenc, balról pedig Fehérkúti András búvárok. __„ ___________ (Foto: Tóth .Gizella) a hol azóta a kezdeti szűk kis rendelő helyett laboratóriummal. vizsgálóhelyiségekkel eláltott, modem orvosi kombinátot építettek. — Persze, a mostani helyzet még több lehetőséget is hord itt magáiban,, mint amit voltaképpen ki tudunk használni. 1969. januárjában kaptuk ezt az új épületet, amely a gyári létszámnál sokkal több ember' ellátására is képes. Majd. ha az üzem már több mint négyezer munkást foglalkoztat, akkor a mostani szabályok szerint5' egészségügyi szem- pántból' is nagyüzem ■ lesz. s nőgyógyászatijai, sebészettel, röntgen, laboratóriumi, fizi- kotherápiai és egyéb ellátással önálló orvosi kombinátként dolgozhatunk. Pillanatnyilag azonban szakember hiánya miatt a laboratórium is csak sürgős esetben működik. Az asztalon vérnyomásmérő, s a szokásos egyéb műszerek. A fal mellett hosz- szú dobozokban sok száz karton, minden dolgozóról pontos nyilvántartás. Mindezekre az orvos segítsége, azasz- szisztens ügyel. 1- Speciális feladataink is vannak, ez adja a munkánk sokrétűségét. Rendszeresen kell szerveznünk például szűrővizsgálatot azok számára, akik egészségüket veszélyeztető munkahelyeken dolgoznak. öntvénytisztításnál szilikózisveszély, a festőknél a vegyianyagok káros hatása, vagy a zsártalanításhoz használt szántéira veszélyessége miatt ezeket a műhelyeket gyakran ellenőrizzük. Elmondhatom, s ez a munkavédelmet is dicséri, foglalkozási ártalommal, ebből eredő megbetegedéssel még nem találkoztam. — Rendszeresen járunk a műhelyekbe, ahol az orvosi szemmel tapasztalható hiányosságokat kérjük számon. A munkaidő kötetlen; ha több a feladat, tovább itt vagyok. Az üzemorvos fő feladata a gyógyítás mellett: a megelőzés. Az egészség megőrzése. — A betegek? Megszabja a munkánkat, hogy az üzemben döntő többségben nők dolgoznak. Nem a fizikai munka terheli meg őket túlnyomórészt idegrendszeri panaszokkal keresnek fel. Egyre több az idegrendszeri megbetegedés, sőt az egyéb; a szívideg-, gyomorideg-bán- talmak, a különféle neurózisok is többet fordulnak elő. A nők, bár alkalmasabbak a szalagmunkára, mint a férfiak, de a monoton munka, ha nem iktatunk be rendszeresen tornát, kikapcsoloóasx li az idegrendszert. Ez a probléma már a legfeljet- tebb ipari társadalom egyik nagy ‘gondját vetíti előre. Egyébként Igaz, hogy a nők sokkal nagyobb arányban mennek táppénzre, mint a férfiak, de tények bizonyítják, hogy, ez női adottságaik által meghatározott. ' — Ha .számokkal akarjuk kifejezni a munkáinkat, azt mondhatom: tavaly 2400 szűrővizsgálatot végeztünk, 115 esetben kifejezetten az egészségre veszélyes munkakörökben dolgozók részére. 570 rendszeres gondozásra szoru- : ló beteget tartunk nyilván, 2800 esetben, végeztünk gondozott vizsgálatot. Naponta 40—50 betegünk van. persze, ha beköszönt egy járványos időszak, akkor ennél sokkal több. Az üzemben piszhológiai laboratórium működik, s mint a beszélgetésből kiderült. igen szoros kapcsolatot tart fenn az orvossal, sok problémát oldanak meg közösen. Az alkalmassági vizsgálatoknál, az idegrendszeri bántalmaknál, vagy a félvezető üzemegységben oly fontos látásvizsgálatnál gyakran hallgatják meg egymás véleményét, s találnak közösen megoldást. A sorozatos üzemi balesetet, szenvedő dolgozóknál a gyógyításba a pszichológus is bekapcsolódik: kideríti, mi okozza a gyakori vigyázatlanságot, figyelmetlenséget — Érdekes helyzetnek lehetünk tanúi a baleseteknél: a munkanap-kiesést okozó sérüléseknek csupán 17 százaléka üzemi, a többi otthon, vagy hazafelé menet éri a dogozókat. Az emberek már jobban vigyáznak a munkahelyükön — szigorúak a munkavédelmi előírások —, de sajnos otthon ez már nem így van. Jönnek a betegedi. Sürgős eset; egy asszony hirtelen rosszul lett, sápadtan jön be orvosságért. Egy másika: nyugtatgatni, biztatni kell. ne essen pánikba, nincs súlyos betegsége. Mindenki siet, hiszen. a munkapadot hagyta ott, hogy elmondja panaszé a rendelőben. Az orvos pedig mindenkit jó ismerősként, barátként fogad. Hekeli Sándor jelentő zenei, igen mesterbe- 1931 szeptember «ernoat
