Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

Á tulajdonos jw ján A kollektív szerződések és az üzemi tájékoztatás A munkás számára a gyár ■ a vállalat nem csapán a kenyérkereset színhelye. Em­beri, szakmai képességeit is itt teszi próbára naponta, s igyekszik kiélni nemes am­bícióit, megvalósítani önma­gát. A gyárakban előállított termékekben pedig — e gyártmányok használhatósá­gában és minőségében — szorgalom és munka, fegye­lem, rend és pontosság tes- • tesül meg. Egy-égy közös­ségre s ezen belül az egyé­nekre olyannyira jellemző magatartásbeli tulajdonsá­gok öltenek itt tárgyi for­mát szüntelen. Üzemeink, gyáraink nem­csak termelési, hanem tár­sadalmi-politikai egységek is. Minden munkahelyen embe­ri, társadalmi viszonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap mint nap, attól függően, milyen az üzem, a vállalat légköre, az itt folyó munka szerve­zettsége és hatékonysága. Éppen ezért üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájé­koztatása a vállalati élet semmi mással sem helyette­síthető szerves része. A dol­gozók — a tulajdoné« jogán — ismerni akarják munka­helyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és-jö­vőjét. Az idén a váHiatetS igazga­tóknak beszámolót kellett tartaniuk arról, végrehajtot- iák-e az elmúlt esztendőben megkötött kollektiv szerző­désben foglaltaikat. Ezekhez a beszámolóikhoz fűztek az­után megjegyzéseket s tet­ték meg kiegészítő észrevé­teleiket a vállalati szakszer­vezeti bizottságaik. E beszá­molók nyomán megállapít­ható, hogy a szerződésbe foglalt megállapodásokat az üzemekben általában meg­tartották. Néhány helyen fél kellett figyelni azonban ar­ra az egyáltalán nem ör­vendetes jelenségre, hogy az üzemen belüli szervezetiét! - ség következtében az állás­idők növekedésével együtt nőtt az indoikolatlae túlóráz­tatás. A tavalyi kollektív szerző­désekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó ja­vaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65—70, némely he­lyen 80 százaléka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javas­latot. Minél jobb, lcimunkál- tabb és igényesebb beszá­moló hangzott el, annál több segítséget adott ez az esz­mecsere az új szerződés elő­készítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemek­ben sikerült az új szerződés s a vállalat középtávú ter­vének összhangját kimun­kálni, s ezzel együtt haté­kony munkavédelmi, újítási, szociális és kulturális sza­bályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoz­tatás már korábban is ré­szeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjai­nak. A kollektív szerződések megkötése után az üzemben folyó tájékoztatásnak új fel­adatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvénykönyve sze­rint a vállalat köteles gon­doskodni arról, hogy a dol­gozók megismeiikedjenek az üzemi élet alkotmányának minden pontjával. Több he­lyen is az üzemi lap mel­lékletéként adták közre a szerződés szövegét, máshol pedig füzet alakban kiadva terjesztették. Több vállalatnál levélben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mély javasla­taikat tudták a szerződés szö­vegezésekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósí­tásának mutatkoztak ma még akadályai, illetve mely javaslatok azok, amelyek tel­jesíthetetlen igényeket fo­galmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalálni az elhang­zott javaslatokra történő rea­gálásnak a módját — bele­értve a hasznosíthatatlan ja­vaslatokat is — ott kialakul­hat a dolgozók körében olyan vélemény: nem érde­mes felszólalni, a javaslatok­kal úgysem foglalkozik ér­demben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet ma­gyarázni, hogy valamely ja­vaslata megvalósíthatatlan. De azt nem, hogy a jó ja­vaslatok közül akár csak egy is a vállalat s a szak- szervezeti vezető szervek ke­zén észrevétlen elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jövőben is rendszeresen tá­jékoztatnia kell a dolgozó­kat arról, ho<gv a kollekítv szerződésben foglaltak mi­ként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, valamint a dolgozók érdeitoeinek a vé­delmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződés­ben lefektetett, s e kétol­dalú szerződésben kölcsönö­sen. vállalt kötelezettségek­ből a szerződő felek mit va­lósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még vá­rat magára. Ily módon — többek kö­zött éppenséggel az üze­miekben folyó rendszeres tá­jékoztatás meghonosításával — sikerül elérni, hogy az el­következő öt esztendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szer­ződés szövegét, s így mind jobban megismerjék jogai­kat, éljenek e jogokkal, más­részt pedig felelősséggel tel­jesítsék szerződésbe foglalt kötelezettségeiket, <Os. Elfi *í1 *üsfosrlaIás a tanácsi bizottság-ok megváltozott szerepköréről és fiixikeitiiröl A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elvi állásfoglalás­ban összegezte a tanácsi bi­zottságok működésével kap­csolatos tapasztalatokat, fel­adatokat. Mint a dokumen­tum rámutat, a társadalmi testületele tevékenységi kö­re — az új tanácstörvény életbe lépésével — a korábbi működési feltételekhez ké­pest nagymértékben növe­kedett. így* a bizottságok el­sősorban azokat a feladatokat látják el. amelyek a nem ta­nácsi szervek közreműködé­sével és az aktivisták bevoná­sával oldhatók meg. Jelentő­sen bővül hatáskörük is: az eddigi javaslattevő, vélemé­nyező és ellenőrző munkán kívül előkészítik és össze- hangolják a feladatkörükbe utalt, elsősorban nagy hord­erejű, a lakosságot érintő és érdeklő témákat, terveket. A bizottságok széles körű Eunk- ciója, átfogó, koordinatív te­vékenysége egyik alapvető biztosítéka a tanácsok nép ­képviseleti-önkormányzati jellege erősödésének, kitelje­sedésének; hatékony eszköze a testületi irányítás, és ellen­őrzés érvényesülésének, a ta­nácsi feladatok mind szak­szerűbb ellátásának. A testületek egyik legfon­tosabb feladata — mutat rá az állásfoglalás —, hogy egyes ágazatokon (gazdasági, egészségügyi, kulturális stbj belül illetve több á,gazai kö­zött összehangolják munká­jukat. Üj vonás, hogy a bi­zottságok számát, összetételét maguk a tanácsok határoz­hatták meg, tehát az állam­igazgatási szeréek a helyi adottságoknál:. legjobban megfelelő bizottsági hálóza­tot alakították ki. Űj szerep vár a bizottsá­gokra a tanács és a lakos­ság közötti kapcsolat erősí­tésében. a szocialista demok­ratizmus szélesítésében is. így például a tanácsi bizott­ságok kötelesek meghallgat­ni — és a lehetőségekhez ké­pest figyelembe venni — a lakosság véleményét, észre­vételét. Feladataik köze tar- .ozik a közérdekű bejelenté­sek sorsának figyelemmel kísérése. Ugyancsak a tanács és a lakosság kapcsolatainak szorosabbá válását segíti elő, hogy tanácsi bizottságokba úgynevezett külső munkatár­sakat — azaz az adott terü­let legjobb ismerőit, szakér­tőit is — bevonták, őket ter­mészetesen ugyanazok a jo­gok illetik meg, mint a ta­nácstagokai — hangsúlyozta az állásfoglalás. A tanácsok nagyobb ön­állóságával a bizottságok ön­állósága is növekszik. Foko­zottabban ellenőrizhetik a működési területükön levő nem tanácsi szervek munka-' .iát. beszámoltathatják a la­kosság érdekeit, szolgáló in­tézmények és más vállalatok illetékeseit. (MTI) Orvos az üzemben — Az én munkám csak egy szempontból könnyebb, mint a körzeti, vagy kórházi orvosoké: mindenkit jól is­merek, tudom, milyen prob­lémák voltak és vannak az illető dolgozó egészségével. Az üzemorvos munkája talán kicsit közelebb is áll az ide­ális orvosi ellátáshoz... Dr. Molnár Gyula, az Egye­sült Izzó gyöngyösi Félvezető és Gépgyárának 16 éve üzemorvosa. Korábban, kór­házban dolgozott, onnan ke­rült a pipishegyi üzembe, S. O. S. Titanic I.. Magyar találmány — hajómentésre Próba a Tiszán Í9t2. április 19-én este 11 óra 30 perckor történt a Cunard angol hajóstársaság nagyreményű luxus személy- szállító hajójának még ma is sokat emlegetett kataszt­rófája: az Atlanti-óceán on egy jégheggyel ütközött ösz- sze a hajóóriás. A kataszt­rófát nagyon kevesen élték túl. A Titanic a mai napig is az óceán fen elvén, a 41° 46' hosszúság és az 50° 14’ szé­lesség által meghatározott helyen, 3800 méteres mély­ségben nyugszik. Kiemelésé­re számtalan elgondolás szü­letett, de csupán elgondolás maradt mindegyik, s köz­ben — terebélyesedett a mondák világa, hatalmas kincseket rebesgettek... ■ ■ ■ ■ A Tisza partján könnyű­búvárok táboroznak. Gon­dolhatná az ember, mint mi is, amikor összeakadtunk ve­lük, hogy egy kis sporttal egybekötött „szabadság­agyonütésről” van szó. Pe- dik korántsem! Hárman vannak: Szászkő László gépészmérnök, Bor­sodi Ferenc és Fehérkúti András búvárok. Ök azok, akik a világraszóló magyar hajómentésd találmányt im­máron a gyakorlatban is megkezdték kipróbálni. A találmány szülője Szászkö László és dr. Balázs Ambrus. Annak a nemzetközi tár­saságnak, amely a Titanic kímélésén fáradozik, veze­tőségi tagja lett Szászkő László — ugyanis az ötle­tet elfogadták, és a legen­dák hatalmas hajóját, a hul­lámsírban nyugvó Titanicot eszerint emelik majd ki. — Tíz évvel ezelőtt kezd­tünk el gondolkodni a dol­gon — mondta Szászkö Lász­ló, aki „civilben” a Láng Gépgyár helyettes osztály- vezetője. — Akkoriban süly- lyedt el a Traser nevű ame- Hkai tartályhajó. Miért nem fBáták kiemelni?... £» a Titanicot? Aztán lassan-las- san megszületett az ötlet. _ ? — .. .Vízzel. A legolcsóbb, legkézenfekvőbb eljárás. Az a lényege, hogy az elsüly- lyedt hajótesthez vízzel telt, a víznél könnyebb fajsúlyú műanyagból készült ballono­kat erősítünk, s a ballonok­ban lévő vizet elektromos úton bontjuk. A vízbontás során keletkezett gázok — oxigén és hidrogén — eme­lik fel lassan a felszínre, bármilyen mélységből, az elsüllyedt hajótestet. ■ ■ ■ ■ A Tiszán igen alacsony a vízállás. Eddig rejtett ho­mokpadok emelkednek ki pihenőhelyül költözködésre készülő fecskéknek. — Itt kísérleteznek? •— kérdem kissé hitetlenül. — Természetesen... itt is. Az egész mentési eljárást a legaprólékosabban kell ki­dolgoznunk. ..Kapóra jött"’, hogy a poi'oszlói Tisza-híd és a kiskörei híd között há­rom elsüllyedt uszályt talál­tak. Mint minden hajómen­tésnél, itt is szükséges aki- emelés részletes előkészíté­se. Alapos felderítést vég­zünk a víz alatt, megvizs­gáljuk, mennyire rongáló­dott meg a hajótest. milyen úton-módon a legkönnyebb és leggazdaságosabb a ki­emelés. Ügy számítjuk, hogy jövő március táján felszín­re is hozhatjuk a Tisza fe­nekén nyugvó roncsokat. — És — a Titanic...? — Az még hosszadalma­sabb lesz. Felderítés víz alatti kamerákkal, a mély­ség a fekvés pontos meg­határozása, minták az el­süllyedt hajótestből, hogy az eltelt sok év alatt anya­ga mennyire ment tönk­re. .: igen nagy munka már ez is. Legutóbb július 1-én kaptam jelentést a társaság­tól a koordinátákkal, és a mélység adataival. Gondol­juk csak meg, hogy közel négy. kilométer mélységben fekszik a Titanic? Negyven méterig dolgozhatnak kön­nyűbúvárok, 280 méterig a nehézbúvárok. Ez alatt már csak a batiszkáf biztosít kel­lő védelmet a hatalmas nyo­más ellen, de a vízzel, telt tömlőket már manipulátorok szerelik majd a hatjótest ol­dalára. Arra is ügyeltünk, hogy a vízbontó kábel átlag- fajsúlya is kisebb legyen a víznél. Tulajdoniképpen ezek szerint csak a hajó súlyá­val kell számolnunk, illetve azzal a nyontással, amelyet a hajótestre gyakorol a fö­lötte lévő vízoszlop. ■ ■ ■ ■ — Tehát a Tisza után mindjárt az Atlanti-óceán következik? — Szó sem lehet róla. Az eljárást, hogy a legapróbb részletekig kidolgozhassuk, fokozatosan, mélyebb és mé­lyebb vízben kell kipróbál­ni. El is készült egy eme­lési program a terveink sze­rint. A norvég partoknál egy ötezer tonnás hajót emelünk ki 24 méter mélységből. Ezután a spanyol partok kö­zelében elsüllyedt Arc Ro­yal következik; ez 42 méter mélységben van. A követke­ző. az Andrea Doria, több mint nyolcvan méterre fek­szik a víz alatt, és... csak ezek után kerülhet sor a Titanicra. Talán nem is a hajdan elsüllyedt, s a romantikáiba költözött nagy hajó felszín­re emelése a cél, az amo­lyan „Titanicért” reklám- mozgalomnak ma már nincs jelentősége, de azzal az el­járással, amely egy tenger nélküli, magyar földön szü­letett. ha sikerrel megvaló­sítható, korlátlan mélység­ből emelhetik ki majd a ha­jókat, hatalmas értékeket mentve meg ezzel. Kátai Gábor Itt fekszik a Titanic — mutatja Szászkö László (jobbról), a kiemelés technológiájának kidolgozója. Középen Borsodi Ferenc, balról pedig Fehérkúti András búvárok. __„ ___________ (Foto: Tóth .Gizella) a hol azóta a kezdeti szűk kis rendelő helyett laboratóri­ummal. vizsgálóhelyiségek­kel eláltott, modem orvosi kombinátot építettek. — Persze, a mostani hely­zet még több lehetőséget is hord itt magáiban,, mint amit voltaképpen ki tudunk hasz­nálni. 1969. januárjában kaptuk ezt az új épületet, amely a gyári létszámnál sokkal több ember' ellátásá­ra is képes. Majd. ha az üzem már több mint négy­ezer munkást foglalkoztat, akkor a mostani szabályok szerint5' egészségügyi szem- pántból' is nagyüzem ■ lesz. s nőgyógyászatijai, sebészettel, röntgen, laboratóriumi, fizi- kotherápiai és egyéb ellátás­sal önálló orvosi kombinát­ként dolgozhatunk. Pillanat­nyilag azonban szakember hiánya miatt a laboratórium is csak sürgős esetben mű­ködik. Az asztalon vérnyomásmé­rő, s a szokásos egyéb mű­szerek. A fal mellett hosz- szú dobozokban sok száz kar­ton, minden dolgozóról pon­tos nyilvántartás. Mindezek­re az orvos segítsége, azasz- szisztens ügyel. 1- Speciális feladataink is vannak, ez adja a munkánk sokrétűségét. Rendszeresen kell szerveznünk például szűrővizsgálatot azok számá­ra, akik egészségüket veszé­lyeztető munkahelyeken dol­goznak. öntvénytisztításnál szilikózisveszély, a festőknél a vegyianyagok káros hatása, vagy a zsártalanításhoz hasz­nált szántéira veszélyessége miatt ezeket a műhelyeket gyakran ellenőrizzük. El­mondhatom, s ez a munka­védelmet is dicséri, foglalko­zási ártalommal, ebből eredő megbetegedéssel még nem ta­lálkoztam. — Rendszeresen járunk a műhelyekbe, ahol az orvo­si szemmel tapasztalható hiá­nyosságokat kérjük számon. A munkaidő kötetlen; ha több a feladat, tovább itt va­gyok. Az üzemorvos fő fel­adata a gyógyítás mellett: a megelőzés. Az egészség meg­őrzése. — A betegek? Megszabja a munkánkat, hogy az üzem­ben döntő többségben nők dolgoznak. Nem a fizikai munka terheli meg őket túl­nyomórészt idegrendszeri pa­naszokkal keresnek fel. Egy­re több az idegrendszeri megbetegedés, sőt az egyéb; a szívideg-, gyomorideg-bán- talmak, a különféle neurózi­sok is többet fordulnak elő. A nők, bár alkalmasabbak a szalagmunkára, mint a fér­fiak, de a monoton munka, ha nem iktatunk be rendsze­resen tornát, kikapcsoloóasx li az idegrendszert. Ez a probléma már a legfeljet- tebb ipari társadalom egyik nagy ‘gondját vetíti előre. Egyébként Igaz, hogy a nők sokkal nagyobb arányban mennek táppénzre, mint a férfiak, de tények bizonyít­ják, hogy, ez női adottságaik által meghatározott. ' — Ha .számokkal akarjuk kifejezni a munkáinkat, azt mondhatom: tavaly 2400 szű­rővizsgálatot végeztünk, 115 esetben kifejezetten az egész­ségre veszélyes munkakörök­ben dolgozók részére. 570 rendszeres gondozásra szoru- : ló beteget tartunk nyilván, 2800 esetben, végeztünk gon­dozott vizsgálatot. Naponta 40—50 betegünk van. persze, ha beköszönt egy járványos időszak, akkor ennél sokkal több. Az üzemben piszhológiai laboratórium működik, s mint a beszélgetésből kide­rült. igen szoros kapcsola­tot tart fenn az orvossal, sok problémát oldanak meg kö­zösen. Az alkalmassági vizs­gálatoknál, az idegrendszeri bántalmaknál, vagy a fél­vezető üzemegységben oly fontos látásvizsgálatnál gyak­ran hallgatják meg egymás véleményét, s találnak közö­sen megoldást. A sorozatos üzemi balesetet, szenvedő dolgozóknál a gyógyításba a pszichológus is bekapcsoló­dik: kideríti, mi okozza a gyakori vigyázatlanságot, fi­gyelmetlenséget — Érdekes helyzetnek le­hetünk tanúi a baleseteknél: a munkanap-kiesést okozó sérüléseknek csupán 17 szá­zaléka üzemi, a többi otthon, vagy hazafelé menet éri a dogozókat. Az emberek már jobban vigyáznak a munka­helyükön — szigorúak a munkavédelmi előírások —, de sajnos otthon ez már nem így van. Jönnek a betegedi. Sürgős eset; egy asszony hirtelen rosszul lett, sápadtan jön be orvosságért. Egy másika: nyugtatgatni, biztatni kell. ne essen pánikba, nincs súlyos betegsége. Mindenki siet, hi­szen. a munkapadot hagyta ott, hogy elmondja panaszé a rendelőben. Az orvos pe­dig mindenkit jó ismerős­ként, barátként fogad. Hekeli Sándor jelentő zenei, igen mesterbe- 1931 szeptember «ernoat

Next

/
Thumbnails
Contents