Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-13 / 190. szám

Termelőszövetkezeti társulások nyomában Á termelés parancsa: a jogi és közgazdasági szabályozók reformja A mezőgazdasági üzemek (már több helyütt felismerték az összefogásnak, a kölcsö­nös együttműködésinek sok­sok előnyét. Ennek ellenére mégis kevés az élelmiszer- gazdasági társulások száma, országosan is, Heves megyé­ben is. Ennek okairól beszél­gettünk dr. Bóta László ag­rárközgazdásszal, az Egér- Gyöngyös vidéki Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségiének munkatársával. Lassú integráció — Hazánk; élelmiszergaz­daságában a vertikális kap­csolatok kialakulása lénye­gesen lassúbb ütemű, mint egyes szocialista, vagy kapi­talista országban — mondot­ta dr. Bóta László. — Né­hány európai országot alapul véve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti kap­csolat ott lényegesen jobb és differenciáltabb, s ez min­dent magában foglal, a szak­propagandától kezdve az alapanyag-termelésen át a termékfeldolgozásig, illetve tárolásig. Ezzel szemben ha­zánkban még nincs olyan vertikális kapcsolat a terme­lőszövetkezetek és az áll ami vállalatok között, amelyek közösen érdekeltté ten­nék őket a termelés­ben. A termelőszövet­kezetek pillanatnyilag csak az élelmiszer-nyersanyagok előállítására törekednek, az élelmiszeripari vállalatok pe­dig ettől elkülönülve a nyers­anyagot félkész-, vagy kész­termékké dolgozzák fel, füg­getlenül az alapamyag-tenme- léstőL — Varmak-e törekvések megyénk közös gazdaságai­ban együttműködési kapcso­latok megvalósítására? — Nagyon kevés. A szán­tóföldi növénytermesztésben az igen fontos cukorrépa-ter­melés növelésére a Mátravi- déki Cukorgyárak 23 terme­lőszövetkezettel és állami gazdasággal létesítettek kooperációs kapcsolatot He­ves megyében, illetve Szol­nok megye északi részén. Ez a kapcsolat azonban egyelő­re nem nevezhető vertikális kapcsolatnak, mivel nem a végtermék — a cukor — elő­állítására irányul. A cukor­gyárak kedvező pénzügyi hi­telt biztosítanak a szövetke­zeteknek, répatermesztő gé­pek, illetve gépsorok vásár­lására, továbbá egycsírájú vetőmagvak beszerzésére, te­hát a termelés fokozására. Van kezdeményezés a do­hányipar és a termelőszövet­kezetek között is, a szárító­kapacitások jobb kihaszná­lására, például a Kápolnai Dohánybeváltó és a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet között, ami eddig eredmé­nyesnek bizonyult. Megyénk köztudottan gazdag erdők­ben, még sincs egyetlen tár­sulás sem a termelőszövet­kezetek részéről a fafeldolgo­zásra. A közös gazdaságok egymástól függetlenül terme­lik ki a fát, emiatt többnyire csak az alacsonyabb értékű szerszámfaként értékesítik azt kapacitás hiányában. — Az állattenyésztésben beszélhetünk-e vertikális kapcsolatról? — Egyelőre nem. Mivel a termelőszövetkezeteknek nincs pénzük sertéshús-fel­dolgozó üzemek létesítésére. Pedig ezekhez kellenének a társulások, s az állam anya­gi támogatást is ad a Gazda­sági Bizottság határozata sze­rint. Ugyancsak társulhatná­nak a jövőben a nagyobb szarvasmarha-állománnyal rendelkező síkvidéki termelő - szövetkezetek is tejfeldolgo­zásra. és palackozásra. Erről azonban pillanatnyilag szó sincs. Bizalmatlanság az új iránt — Mi az oka annak, hogy országosan is és megyénk­ben is kevés az élelmiszer­gazdasági kooperációk szá­ma? — Ez a probléma elsősor­ban jogi és közgazdasági okokra vezethető vissza. A jelenleg érvényben levő jog­szabályok nem teszik lehető­vé, hogy az élelmiszeripari társulások állami támogatás­ban részesüljenek, a gazda­sági igényék viszont már jó­val túlnőttek a jogi szabá­lyozókon. Így a jövőben a jogi szabályozók mielőbbi felülvizsgálatára lesz szük­ség. Ugyancsak nem ösztön­zik a társulások alakítását a jelenleg érvényben levő köz­gazdasági szabályozók sem. A zöldségtermesztés szabályozó rendszere még kidolgozatlan. Ezt a termelési ágat felül kell vizsgálni a jövőben, mind az árstruktúrát, mind az erre vonatkozó állami tá­mogatást és hitelpolitikát il­letően. Azután ott van a sző­lő- és bortermelés. A szabá­lyozók nem teszik lehetővé, hogy a szőlős gazdaságok társuljanak borfeldolgozásra, illetve tárolásra, mivel csak a szőlőtelepítésekhez kapnak a korábbi évekhez képest is csökkentett állami támoga­tást. A termelőszövetkezetek viszont nem rendelkeznek olyan fejlesztési alapokkal, amelyek lehetővé tennék a nagyobb számú kooperációk létrejöttét. — A szabályozókon kívül egyéb problémák hozzájárul­nak-e a társulások meghiúsu­lásához? — Sajnos igen. A termelő- szövetkezetekben még több helyütt bizalmatlanul fogad­Mindössze négyen.•• Egészen pontosan 297-en vették ki a munkakönyvü­ket, s mondtak búcsút a mind monumentálisabb hatású betonkolosszusnak a kiskörei öntözőműnél az idei év első felében. Sok-e, kevés-e? — most ne bon­colgassuk ezt a kérdést, bár minden bizonnyal eny- nyi munkáskéz távozása csak tovább nehezítette a kiskörei építők amúgy sem könnyű helyzetét. Az sem ‘lehet kétséges, hogy sok ok játszhatott közre ennyi munkás távozásában, s a sok ok közül talán nem éppen a legkisebb az, hogy a Kiskörén épülő öntöző- és gátrendszer kemény, nagy erőfeszítést igénylő és valóban igen gyakran hő­sies munkát követel. Ami szót érdemel, s ami­én e sorok is megszület­és^ csak kiskörei adat. Az itt dolgozó háromszáz szocia­lista brigádtagból, ugyan­csak fél esztendő alatt, mindössze négy fő távozott el megszokott környezeté­ből. Ezek a számok is azt igazolják, hogy a szocialis­ta brigádok belső szelleme, az a légkör, amit ezek a brigádok jobbára megho­nosítanak munkahelyükön, az a felelősségtudat és ál­dozatvállalás! készség, amely kialakul a brigádok tagjai között, és nem utol­sósorban az a fegyelme­zett és eredményes munka, melynek nyomán a munka anyagi elismerése is kife­jezésre jut, — nos, hogy mindez rendkívül követés­re méltó. Követésre, elismerésre méltó és hasznos: a brigá­dok, de az egész ország számára - is. ISyurJM* ­jak a korszerű termelésnek ezt a haladó formáját, sőt a partnerek sokszor tartózkod­nak is egymástól. Ez elsősor­ban az eddig meghiúsult kö­zös vállalkozásokból adódik. Másrészt nyilvánvaló tény, hogy a tudomány és a techni- 'ka modern eredményein ala­puló közös vállalkozások lé­nyegesen kevesebb munka­erőt igényelnek a hagyomá­nyos termesztési, illetve te­nyésztési eljárásokkal szem­ben. így egy-egy társulás megalakítása foglalkoztatás- csökkenést is von maga után, amit nem mindig vállalnak szívesen a közös gazdaságok. Egységes jogi és közgazdasági ösztönzőket — A termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállala­tok miért nem társulnak egy­mással? — Az élelmiszeripari válla­latok jelenleg monopolhely­zetben vannak a közös gaz­daságokkal szemben. A pil­lanatnyi monopolhelyzet és az élelmiszeripari vállalatok rossz eszközellátottsága nem teszi lehetővé, hogy az élel­miszeripari vállalatok és ter­melőszövetkezetek megyénk­ben is vertikális integrációt alakítsanak ki. Ez nem is várható addig, amíg nem lesz egy olyan egységes, jogi és közgazdasági ösztönző- rendszer, amely egységesen érdekeltté is teszi az élelmi­szeripari üzemeket és a ter­melőszövetkezeteket a nyers­anyag-előállítástól egészen a végtermék-előállításig és ér­tékesítésig — árban és minő­ségben egyaránt. — Várható-e javulás a tár­sulásokat illetően? — Feltétlen. Ugyanis a mezőgazdaságban évről évre csökken a munkaerő, így a jövőben a termelőszövetkeze­tek a hagyományos módon, hagyományos eszközökkel már nem tudnak gazdaságo­san termelni. A kor követel­ménye viszont a korszerűség, a nagy hozamú tömegterme­lés, amely csak társulásokkal, kooperációkkal valósítható meg az élelmiszer-gazdaság­ban. Ezt azonban a jogi és a közgazdasági szabályozók re­formja, az okszerű tervezések s nem utolsósorban a képzett szakemberek vihetik sikerre — mondotta befejezésül dr. Bóta László. Mentusz Károly A K i SZm kongresszus ti »sie? etér es \t, orsaságfos versei* wt* ez csatlakoztuk az apei Qualität fiataljai is KISZ-bizottság alakult az apci gyárban Kulturális és sportvetélkedők A VAS- FÉM- ÉS Villa­mosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksé­ge ez év május 28-án felhí­vással fordult a hozzátarto­zó iparágakban dolgozó fia­talokhoz a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából, s a vasas ifimozgalom hagyo­mányaira hivatkozva, meg­hirdette munkaversenyét. A versenynek értékes dí­jai vannak. Az országos el­ső helyezést elért vállalat, in­tézmény ifjú kollektívája elnyeri a vasas zászlót és a harmincezer forintos jutal­mat, a második helyezett a vasas serleget és húsz-, a harmadik a vasas serleget és 15-, a negyedik—tizedik helyezett pedig oklevelet és ötezer forintos pénzjutalmat kap. Éhhez az országos ver­senyfelhíváshoz csatakoztak az elmúlt napokban az apci Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat fiataljai is. A gyárban elsőként a szerszámüzemi KISZ- alap­szervezet dolgozta ki válla­lásait és terjesztette a gyári ifjúmunkás kollektíva elé. Felajánlásaik között első he­lyen szerepel, hogy üzemü­ket a kongresszus tiszteleté­re ifjúsági üzemmé nyilvá­nítják, és a tervteljesítés mel­lett védnökséget vállalnak az exportszerszámok elkészíté­se felett. Ugyanekkor a szerszámok átadási határ­idejét egy hónappal lerövi­dítik. AZ ÜZEMBEN már meg­levő brigádok mellé „Szojuz Irány: Hollandia Az AGRIA Bútorgyár Knézich Károly utcai telepén ké­szülnek holland megrendelésre az ízléses bútorok. Ez év­ben közel háromezer komód „utazik” Hollandiába, s a jövő évben hasonló nagyobb szállítmányokkal öregbítik a gyár jó hírét. (Foto: Kiss Béla) Fiatalon - élvonalban Tóth Tiborné az egyik legfiatalabb tanácstag Gyön- gyösorosziban. Életében elő­ször választották meg ilyen felelős posztra ez év április 25-én... Amikor először találkoz­tunk vele — négy hónappal ezelőtt — még csak a jelöl­ték listáján szerepelt a ne­ve, de már kész tervekkel készülődött erre a komoly feladatra. Elképzeléseit, mint leendő tanácstag, akkor így foglalta össze: „A körzet két problémájáról szólok. Az egyik a közös kút egészsé­ges használatával függ ösz- sze, a másik pedig a nem- rég épített autóbuszmegál­ló megóvásával kapcsola­tos. . — Volt-e már alkalma valamelyik ülésen felvetni ezeket a gondolatokat? — Igen, az első felszóla­lásomban foglalkoztam, ahogy ígértem is ezekkel, a község életével, fejlődésé­vel összefüggő kérdésekké]. Azóta már meg is tették a szükséges intézkedéseket. Megjavították, felújították a közös kutat. Ma már nyo­mórendszerrel működik, ami biztosítja az egészséges, tisz­ta vizet a lakosságnak. A .--ácsapso tema^ra-.-ia.tur­tént intézkedés, bár ebben az ügyben még mindig van egy-két felvetni való. — Annak idején gondolt- e arra, hogy egy-egy felszó­lalásának ilyen hatása, sú­lya lesz a község életében? — Édesapám is tanácstag. Több alkalommal elmondta, hogy bizony szükség volt időnként a harcos, meggyő­ző felszólalásokra, ha el akartak érni valamit. Ma már én is tisztában vagyok azzal, hogy itt minden szó­nak a választóink érdeké­ben kell elhangzania. Sze­retném is elérni, hogy az én szavaimnak is jó hatása le­gyen a község életére. — A tanácstagi teendők mellett helyet kaptam a végrehajtó bizottságban is. Szóval a mély vízbe kerül­tem, fiatalon... Az elmúlt ülésen is felszólaltam, s el­mondtam a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselőjének, hogy jó lenne már végre javíta­ni a lakosság kereskedelmi ellátottságán, főleg a kenyér és a tej hiánya miatt. S ha most nem lesz hatása a sza­vaimnak, újból reklamálni fogunk egészen addig, amíg meg nem oldják ezeket * kérdésekéi..^. iat­— Van tehát mit tenni jelen pillanatban is, de va­jon milyen távlati célokért küzdenek- a községi tanács tagjai Gyöngyösorosziban? — A legfőbb feladat a község vízellátása. Egész­ségtelen, a szervezetre ká­ros vizű kútjaink vannak, amelyek helyett szeretnénk vízvezetékeket, vízmüvet építeni. Éppen erről lesz szó a legközelebbi tanács­ülésen is, ahol bemutatják majd nekünk a terveket, s ismertetik a kooperációs le­hetőségeket. Jó lenne ugyan­is ezt a költséges feladatot közösen megoldani az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyák mátrai műveinek he­lyi telepével, valamint a termelőszövetkezettel. Így hamarabb és kevesebb rá­fordítással jutnánk megfe­lelő ivóvízhez... Tóth Tibornét életében először választották meg ilyen felelős posztra. S vá­lasztói e négy hónap alatt, meggyőződhettek, hogy ér­dekli mindennapos kis prob­lémájuk éppúgy, mint va­lamennyiük közös ügye. Be­illeszkedett, megtalálta a helyét a közéletben. Kiatalon, as élvonalban,,, yxuvasj i 11” névvel ú.j ifjúsági brigá­dot szerveznek és augusztus 20-ig a szerszámkészítő, esz­tergályos, marós szakmák­ban megrendezik A szakma ifjú mestere versenyt, amely - Ível a szakmunkások elmé­leti, gyakorlati és politikai felkészültségét kívánják emelni. Augusztus utolsó vasár­napjára kommunista mű­szakot terveznek és decem­berben kongresszusi hóna­pot tartanak, amelyek célja a politikai rendezvények mellett a vállalat éves gaz­dasági tervének adósság nélküli megvalósítása. A szerszámüzem 150 ifjú kommunistája után csatla­kozott a versenyhez, a tmk 110 és a kokillaöntöde száz- . negyven fős ifjúmunkás gárdája. A kikészítő üzem és a présöntöde fiataljai még a vállalások kidolgo­zásán dolgoznak, de ami­korra ez az írás megjelenik, bizonyára már ők is konk­rét vállalásokkal vesznek részt a helyi és országos versenyben. Az üzemek fia­taljai közül egyébként ösz- szesen 6—700-an verse­nyeznek ilyenformán. A KISZ-csúesvezetőség és a szakszervezet helyi kez­deményezése alapján üzemi KISZ kongresszusi . zászlót alapítottak, s e kitüntetést értékes pénzjutalmakkal együtt a legjobb ifjúsági kö­zösség kapja majd a de­cemberi értékelés alapján. A mindennapi munkavég­zésen túl tett konkrét vál­lalások megvalósítása a fel­adat az apci gyár ifjúkom- ■ munis tóinál, de tevékenysé­gük korántsem korlátozódik csak a munkára. A GYÄR IFJÚSÁGI ve­zetői gondoskodtak arról, hogy a szabad időt valóban tartalmasán használják ki a gyár fiataljai. Az üzemrészek között kongresszusi sport- és kulturális vetélkedőt is ren­deztek, s a legjobb helyezést elért fiatalokat kül- és bel­földi üdüléssel jutalmazták. A Kongresszusi Kupa meg­szerzéséért versenyző nyolc csapat közül a döntő mér­kőzést a közelmúltban vívta egymással a műszaki és a tmk-s fiatalok együttese. A munka-, a sport- és a kulturális versenyek, vetél­kedők mintaszerű szervezése és lebonyolítása megfelelő keretét adja a kongresszusi előkészületnek, de szólni kell még itt a szervezeti helyzetről is. A jelenleg mű­ködő KlSZ-esúcsvezetőség- hez több mint 300 fővel öt alapszervezet . tartozik. A kongresszusi előkészí­téshez szervesen hozzátarto­zik a szervezeti felépítés korszerűsítése. A nagy taglétszámmal dolgozó KlSZ-alapszerveze- teket, — mint a 110 fős szerszámüaemi KlSZ-alap- szervezet, — megosztják, új alapszervezeteket alakíta­nak, hogy a fiatalokkal még alaposabban, közvetleneb­bül, konkrétabban tudjanak foglalkozni. Az alapszervezeti vezető- ségválasztasokat már úgy készítették elő, hogy a leen­dő vezetőségeit is megvá­lasztják és a csúcsvezetőség beszámolója után a gyár életében első alkalommal megválasztják a 27 fős üze­mi KlSZ-bizottságot, vala­mint,' a kilenc tagú végre­hajtó bizottságot is. AZ ŰJ SZERVEZETI for­ma minden bizonnyá továb­bi lehetőségét teremti meg annak hogy még színvona­lasabb, tartalmasabb ifjúsá­gi munka 'folyjék az apn' vállalatnál. Kovács Jána ámm% Mil» «üfUäztus lí, féuiek \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents