Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

J26000 új első osztályos „startol9’ az általános iskolákban Több mint 1600 első osztályt nyitnak a középiskolákban Tudnivalók az 1971—72-es oktatási év rendjéről ’ Nem végleges adatok sze­rint az 1971—72-es oktatási évben az általános Iskolai tanulmányaikat kezdő kis­diákok száma 126 000 lesz. A különböző típusú közép­iskolák első évfolyamaiba az általános iskolát idén végzettek közül 55 800 fiatal Iratkozott be nappali tago­zatra. Előzetes számítások alapján — amint a Művelő­désügyi Minisztérium illeté­kesei elmondották — a kö­zépiskolákban nyüó első osz­tályok száma 1600—1700 kö­zött alakul. Ebből a szakkö­zépiskolákban nyíló első osz- ziumokban 800 osztály nyí­lik. A gimnáziumi első év­folyamokból 360 szakosított, a többi általános tantervű lesz. Az általános iskolai tanu­lócsoportok létszámának ki­alakításánál már figyelem­be veszik a művelődésügyi miniszter utasítását, amely egyebek között kimondja: egy osztályon belül vidéken i 15—10, Budapesten 20—40 tanulóból álló csoport szer­vezhető. A létszám ennél alacsonyabb, illetve maga­sabb nem lehet. Ettől csak ott térhetnek el, ahol a fel­ső tagozat egyes évfolyamai­nak tanulóit -* a szakrend­szerű oktatás fenntartása ér­dekében — egy-egy tanuló- csoportban oktatják. Azok­ban ,az osztott;, vagy rész­ben osztott iskolákban, ahol a felső tagozatos gyerekeket már szakrendszerben tanít­ják és közben a tanulók lét­száma átmenetileg csökken — a szakrendszerű oktatás fenntartása céljából — ak­kor sem szabad a csoporto­kat összevonni, ha a lét­szám 15, illetve 20 alatt van, de a tízet meghaladja. A szakrendszerű oktatás továbbfejlesztése érdekében a miniszteri utasítás kimond­ja, hogy a körzetesítés ki- terjesztésével fokozatosan meg kell szüntetni az alsó és felsőtagozatos tanulókból alakított összevont csoporto­kat (osztályokat). A rendelke­zés célja, hogy a szétszórt településeken működő kis iskolák tanulói számára is biztosítsák a korszerű okta­tó-nevelő munka feltételeit. Az 1971—72-es tanév rendjéről kiadott miniszteri utasítás alapján a szorgalmi idő az iskolákban változat­lanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget A második félév áté­li szünetet követő első mun­kanapon kezdődik és a rend­tartásokban előírt napon zá­rul. A téli szünet 1971. de­cember 22-től 1972. január 8-ig, a tavaszi szünet 1972. április 2-től április 14-ig tart. A tanévnyitó értekezletre az általános és a középisko­lákban egyaránt augusztus utolsó hetében kerül sor. (MTI) „Férjem, s a többi férfi akivel játszottam” —, ez a címe annak a cikknek, amit egy Billy-Jean King nevű hölgy írt egy nyugati képeslapban. A félreértések elkerülése végett a hölgy Wimbledon többszörös teniszbajnok­nője. Így már más ... ★ Az az óriáskígyó, amely nemrégiben szökött meg Olaszországban egy brazil sztriptíztán­cosnőtől —, augusztxts végéig nem eszik —, mivel ebben a hónapban már evett. A ha­vonta egyszer táplálkozó óriáskígyó miatt te­hát augusztus végén be sem teszem a lábam Olaszhonba. Majd szeptember elején, legfel­jebb, ha már hírt kaptam arról, hogy e szelíd lelkű, de nagy bendöjü kígyó valakivel már jóllakott. ♦ Az iraki kormány elhatározta, hogy resta­urálja, újjáépíti a Bábel tornyát. Ügy latszik, ennyire értjük már egymást... ★ Egy lengyel méhész — gyümölcs- és zöld- séglevekkel táplálva méheit, például — ubor- kaízü mézet állított elő. Bravó! Várom a hí­reket, hogy kísérletei során eljut a mézízű mézig is. (~ó) séges, akkurátus, egyenes tartású, irkább egy magas rangú törzskari tiszthez volt hasonlatos. — Nagy a mi veszteségünk — sajnálkozott Glazunov. — Tudom — mondta együttérzően Pronyin. — Éppen, hogy csak elte­mették 1— mondta elgondol­kozva Glazunov. — Furcsa temetés. .. — Furcsa? Miért? Fordította: Férchez Győző 15. — Na, ez még csak ért­hető — mondta Tkacsev. — Felhívták a felvételi termet és megkérdezték: nem hoz­tak-e be egy szerencsétlenül járt vidéki asszonyt? Ott azt válaszolták: igen. hoz­tak, jöhetnek érte. Aztán már maguk is érdekelve vol­tak abban, hogy megkeres­sék a rokonokat. Oda is mentek azok, meg is nézték, megfelel-e. avagy sem. És amikor látták, hogy megfe­lelő, előkeritették a rokono­kat! — De hát kinek a roko­na ő? A szobába belépett a tit­kár. — Glazunov akadémikus keresi önt telefonon. 1971 aauguaztus 1L» werdft — Farkast, emlegetnek, a kert alatt kullog! Pronyin felvette a hall­gatót. — Üdvözlöm Georgij Konsztantyinovics! Glazunov látni akarta Pro- nyint. , — S miért akart hozzám jönni? — kérdezte Pronyin. — Majd én megyek önhöz. Ott aztán majd beszélge­tünk a dolgokról. Pronyin közvetlenül meg akarta nézni az intézet be­rendezését. Amikor befejezte ezt a rövid beszélgetést, Tkacsev- hez fordult: — Most az intézetbe me­gyek. Glazunov szeretne ve­lem beszélgetni valamiről. De maga kéresse hozzám két óra múlva azt a lányt. Csak el ne riassza. A neves tudós nemigen hasonlított azokhoz a csoda­bogár akadémikusokhoz, aki­ket a színműírók megjelení­tenek a darabjaikban. Még ötven éves sem volt, &jéta­A nyári egyetem vendége Veikko Okko professzor A Helsinki Egyetem föld­rajzi tanszékének vezetője Veikko Okko. Nevét, tudomá­nyos eredményeit, színvona­las tanulmányait Európa- szerte Ismerik. Lelkes ápoló­ja, híve a tettekben is meg­mutatkozó finn—magyar ba­rátságnak. Érdemeinek elis­meréseképpen választották a Finn—Magyar Kulturális Ve­gyesbizottság finn albizottsá­gának tagjává. Az első ízben megrendezett egri nyári egyetemre vendégként, meg­hívásra érkezett. Hallgató­társai szerint ő az egyik leg­szorgalmasabb résztvevő, nem múlik el egy előadás sem. amelyről ne készítene bőséges jegyzetanyagot. Innen indult a beszélgetés, hiszen nem mindennapi do­log, hogy egy földrajzpro­fesszor ennyire érdeklődjék a műemlékvédelem kérdései iránt. — Mi másképpen értel­mezzük a földrajztudományt, mint egyebütt szokás, nálunk szerves része a természet- védelem. Képletesen szólva olyan lénynek tárj tűk, mely­nek egyik lába a, természet, a másik a kultúra. Finnor­szágban kul túrföldrajz nél­kül elképzelhetetlen földrajz­tudomány. Ehhez a szemlé­lethez már csak egy lépés a műemlékvédelem. — Hallgatóként vett részt az előadásokon. Miként ösz- szegezné tapasztalatait? — Nem vitázni, hanem ta­nulni jöttem finn földről. Azért érdekel minden apró részlet, mert szeretném az itt szerzett élményeket mi­nél hívebben, pontosabban tolmácsolni hallgatóimnak. A magyar és a finn műemlék­védelmi tevékenység között igen sok lényeges különbség található. Épp ezért érdemes beható összehasonlítást meg­kísérelni. Azt már most is elmondhatom, hogy nagyon sok jó ötlettel, elképzeléssel találkoztam, amelyeket lehe­tőségeink szerint igyekszem propagálni hazámban. Amit elmondtam, abból már követ­kezik, hogy az előadásokat rendkívül színvonalasnak tar­tom. S még egy: a magam részéről elégedett vagyok a szakszerű, precíz tolmácsolás­sal. — A Finn—Magyar Kul­turális Vegyesbizottság finn albizottságának tagjaiként ed­dig is aktívan, tevékenykedett a kapcsolatok ápolásában. Milyen tervei, elképzelései vannak ezzel kapcsolatban? — E minőségben már két éve jártam Egerben. Vélemé­nyem szerint szélesíteni le­het és kell az együttműkö­dést. Eddig ez csak a nép­rajz és a nyelvészet vonalán volt széles körű. Azt szé­nám elősegíteni, hogy termé­keny, gyümölcsöző kapcsola­tokat formáljunk a termé­szettudományok, az ipari és műszaki tevékenység terén is. S még egyet szeretnék: úgy dolgozni, hogy nemcsak szí­nesebbé, hanem'konkrétabbá is tegyem ezeket a kapcsola­tokat. — A jövő évi nyári egye­temen találkozunk-e finn hallgatókkal? — Ha hamarabb érkezett volna a meghívás, akkor most nem én, hanem a finn hall­gatók vettek volna részt ezen a rendezvényen. Most eljöt­tem tapasztalatokat gyűjte­ni, s mivel kedvezőek voltaic, otthon arra törekszem, hogy egyre több érdeklődőt nyer­jek meg az egri nyári egyetem ügyének. (pécsi) Gyöngyöshalászról Moszkvába — Nem akarjuk elhinni, hogy elveszítettük Marija Szergejevnát... Pronyin kutatóan nézett beszélgető társára. — Pontosabban mit nem hisznek el? — Marija Szergejevna okos és kiegyensúlyozott em­ber volt Nem azon álmodo­zók közül való, akiket nem érdekelnek a körülöttük tör­ténő dolgok... — Glazunov elhallgatott. Ej, miért is kel- .le tt azon az estén Ra ssza - gyinóba utaznia? — Glazu­nov hallgatott egy sort. — Nem tetszik nekem az a különös telefonhívás, amely, után Marija Szergejevna el- J ment hazulról. Lassan, ta­goltan beszélt, minden mon­dat után szünetet tartott. Én nem hiszek a sors tréfái­ban ... * — Hogyan, hát ön vitat-1 kozik a szemmel láthatóié-,} nyekkel? Glazunov intett a kezével — A nyilvánvaló dolgok­kal nem vitatkozom, de nem} vágyóik meggyőződve arról,* hogy Marija Szergejevna sa-'í ját figyelmetlenségének ál-* dozata lett. — Miért? — Azért, mert az intézet-}1 ben csupán három ember* ismeri az új felfedezést, és} akik érdeklődnek a mi tit-* kaink iránt, bizonyára tud-} ják ezeknek az embereknek * a nevét. Fedorcsenkót, vagy engem bonyolult dolog len ne megszerezni. Marija Szer-f gejevna nem annyira ismert,* tehát őt vették számításba elsősorban azért is, mert nő.[! Nos, a nőkben mindig gyen­gébb jellemet éreznek. Köny- nyebb őket félrevezetni,;; könnyebb kényszeríteni... — És őt könnyebb kény-11 szeriteni? — kérdezte óva-|| tosan Pronyin. — Nem. távolról sem könnyebb. Szerintem egysze­rűen lehetetlen. Glazunov összeszorította a", száját. — És mi a szándéka Geor- gij Konsztantyinovics? — Ellenőrzések. Marija Szergejevna bizonyára nem sétálni ment éjnek idején. Ismétlem: lehet, hogy ez,, csak személyes gyanú, de el­határoztam, hogy beszélek magával, elmondom a véle­ményemet, Ott voltam a te-! metésen, egész idő alatt gon­dolkoztam, de itt valami...1 bűncselekményt gyanítok. ' Kádár Imre, a KISZ gyöngyösi járási bizottságá­nak munkatársa, szeptem­berben egyéves iskolára Moszkvába utazik. — Hogy fogadta ezt a kül­detést? — Váratlanul ért, hogy pont énrám esett a megye és a központ választása. Kü­lönösen „nagy” dolgot nem csináltam, dolgoztam, ahogy a lelkiismeretem diktálta. Három éve vagyok a KISZ függetlenített apparátusának dolgozója, de a KISZ-ben már régebben dolgozom. 1964-től 1967-ig a gyöngyö­si Agromechanikai Kisipari Szövetkezet KISZ-titkára voltam. A szövetkezetnél mint tmik-lákatos végeztem a munkámat, de szülőfalum, Gyöngyöshalász termelőszö­vetkezetének vezetői kértek, menjek haza dolgozni, köny­velőnek, Odahaza is rámbíz­ták a KISZ vezetését. Csi­náltam becsülettel. Ennyi a mozgalmi előéletem röviden. — Az utazás előtt 5 hóna­pos előkészítő tanfolyamon vettünk részt. Fő tárgyunk természetes az orosz nyelv tanulása, gyakorlása volt, de mellette közel három hé­tig előadásokat hallgattunk marxizmusból, politikai gaz­daságtanból. kül- és belpo­litikai kérdésekről, a Szov­jetunió és á lenini Komszo- mol életéről. Tizenöt fiatal utazik egy­éves iskolára Moszkvába, ők tizenöten egy pártalapszer- vezetet képeznek. Az előké­szítő tanfolyamon választot­ták meg a pártvezetőséget,, ennék Kádár Imre is tagja lett. Az agitáciős-propagan- da feladatokat bízták rá. — Milyen tervekkel uta­zik? — Vannak egyéni és mint pártvezetőségi tagnak, van­nak kollektív terveim is. Szeretném a nyelvet, ha csak a „konyhanyelvet” is elsajá­títani, megismerni a Kom- szomol életét és őszintén ér­dekel a testvérországok if­júságának élete. A hivatalos és a baráti „druzsbákon” ezekkel szeretnék elsősorban foglalkozni. A csoporttal közösen Moszkva kulturális, sport- és múzeális értékével akarunk megismerkedni. A vidéket járó gyakorlati „praktikák” biztosan ezernyi új emléket hoznak majd. Szeretnénk azt elérni, hogy a kötött okta­tási programokon kívül szer­vezett rendezvények segítsé­get nyújtsanak a vizsgákhoz, mert az is lesz, nemcsak „druzsba” és „utazgatás”. Kovács János ícolytatjujt) Távlati tervek a könyvtárak, művelődési központok továbbfejlesztésére Figyelemre méltó prog­ram készült a könyvtárak, művelődési központok és egyéb kulturális területek továbbfejlesztésére: az ille­tékesek megvizsgálták és a tapasztalatok alapján távla­ti tervet dolgoztak ki u töb­bi között a könyvtárak jobb ellátására, a közművelődési szakemberek továbbképzésé­re, tudományos—kutató­elemző központok létrehozá­sára. A klubkönyvtárak ál­lami támogatására az idén 7 millió forinttal többet for­dítanak mint tavaly, s klub­könyvtárak — kevés kivé­teltől eltekintve — főleg a kisebb —, mintegy 1501) la­kosú — településeken mű­ködnek, ahol összesen egy­millió ember él. Ugyancsak a falusi lakos'ág érdekében, a tanácsi költségvetésből könyvbeszerzésre négymillió forinttal többet fordítanak stb. Az ifjúsági kluboknak ötmillió forintot juttatnak a költségvetési fejlesztési ke­retből. A negyedik ötéves terv időszakában megkezdik, il­letve folytatják a szobi, a püspökladányi, a gyöngyösi, oroszlányi, siófoki és nagy- kanizsai művelődési közpon­tok létrehozását. Az idén át­adták rendeltetésének a cell- dömölki új művelődési cent­rumot, s tető alá kerül Mis­kolcon a megyei, Makón és Mohácson a járási-városi könyvtár. Ugyancsak meg­kezdik a nyíregyházi me­gyei. valamint a ceglédi já­rási-városi könyvtár építé­sét. Ez év végén megrendezik a művelődési otthonok ve­zetőinek országos értekezle­tét. A soron következő prog­ramból kiemelkedik a 2, nemzetközi felnőtt bábfesz­tivál, amelynek Pécs adott­hont október 2Q-& és 24-0 mm ............

Next

/
Thumbnails
Contents