Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

R/fclí# KOSSUTH ».19 Mozart: Szöktetés a szerájból. Részletek 8.59 A 22-es csapdája 9.20 Régi melódiák 10.05 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Nótacsokor 13.15 Válaszolunk hallgatóinknak! 11.00 Az Ifjúsági Rádió műsora 14.15 Népi muzsika 14.30 Nőkről — nőknek! 15.10 Vincié: Divertimento 15.20 Rádiójáték gyermekeknek 16.05 Kórusmüvek 16.1? Jegyzet 16.27 Operarészletek 17.20 Rahmanyinov-prelűdök 17.45 Riport 18.00 Zene indul Ferihegyről 19.25 A vízilabdatornáról 19.30 Megjelenés előtt 20.20 Nóta. és népdalcst 21.09 Visszhang 21.39 Beszélgessünk zenéről 22.20 Könnyűzene 22.49 John Barbirolli vezényel 0.10 Piaf-lemezek PETŐFI 8.05 verbunkosok 9.00 Fúvósátiratok 9.10 Kíváncsiak Klubja 12.00 Francia szerzők müveiből 12.40 Házunk tája 13.02 Néhány perc tudomány 13.08 Két szimfonikus költemény 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Mindenféle — kettőtől — ötig . .. 17.00 ötórai tea 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Riport 18.36 Francia muzsika 18.45 A három testőr 19.30 Donizetti: Don Pasquale. 3 felvonásos vlgopera 22 30 Nóták 23.15 Operettrészletek MAGYAR 9.30 Delta 9.55 A kegyelmes úr szárnysegédje ... 4. rész 11.10 Termelőszövetkezetek a fővárosban 15.53 Közvetítés az atlétikái EB-ről 18.00 Hírek 18.05 Andrej Rubljov ikonjai. Szovjet klsfllm 18.15 Hét végi birodalom 18.40 Oj arcok rivaldafényben 19.15 Esti mese 19.3D Tv-hlradó 20.00 A tenger titkai .... 5. Max és Móric kalandjai 20.50 tin péidául hogy folytatná? 21.15 Milyenek az olaszok? Dante J2.1', Tv-hlrad6 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4-kor A gyilkos a sinen vár Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film Fél 6-kor szerelmi álmok I—n. Színes, szélesvásznú magyar film Dupla helyárak! EGRI BRŰDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Horoszkóp öt fiú és egy lány drámáj* Jugoszláv film EGRI KE RT Este fél 9 órakor Petulla It- Válságba Jutott házasságok. / Színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN I Ismeri Urbant? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Emberi torpedó HATVANI VÖRÖS CSILLAG A halál erődje HATV ANI KOSSUTH A1/ (Költő Léó PETEUVASARA Analen 31 ion ÜGYELET Ereimen: 1? érától csütörtök re—?' ‘ ú-átg. a Bajcsy-Zsl­ilnt/ ■ " ti*c"i rendelőben. (Teté- fov 11-10). Rendelés gyermekek rcr.zére is. Györgyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca «1. szám alatti rendelőben. ffe- . taáoa, r.-M. ___________„ * I smét segítenek a szülék Két esztendővel ezelőtt a szülők összefogásával épült fel a sarudi óvoda. Két év után természetesen szüksé­gessé vált az újrafestése. Mi­vel a költségvetésben nem szerepe] a mintegy 5000 fo­rint értékű festési munka, a szülőket kértük meg, hogy se­gítsenek. A szokásos nyári nagytakarításra két hetet szántunk és ez alatt az idő alatt akarjuk elvégezni a festést is. Bár a két hétből még csak egy hét telt el, a 36 óvodás szülei közül har­mincán már részt vettek a társadalmi munkában. Az óvoda újrafestése megtörtént, és a vártnál sokkal jobban. Az összefogás szép eredmé­nyeket hozott. A sarudi óvo­is igyekeztek minél szebbé tenni. A boldog szülők — Kaponya Ferenc és Molnár József —, a fogadalomtétel után átvették az emléklapot. Kedves gesztus volt, hogy a tanács nevében Erki János vb-titkár átadta nekik azt a tollat is, amellyel a fogada­lom szövegét aláírták. A KISZ-szervezet részéről Ba­lázs János KISZ-titkár kö­szöntötte a szülőket és az új­szülötteket, s átadta a KISZ ajándékát. Megajándékozták a két újszülöttet a szülők munkahelyének képviselői is. Serényi József Versenyben a szebb fáidért A megyei szervek által indí­tott közsógszépítési versenybe Eszperantó csoport Vómcsgyürkün A népek barátságát szolgál­ja az Eszperantó Szövetség. A szövetségnek mindenütt vannak barátai országszerte —, s természetesen Magyar- országon is. Megnövekedett az érdeklődés egy olyan nyelv tanulása iránt, mely áthidalja a nyelvi különbsé­geket. Előnye az is, hogy míg bármely világnyelv elsajátí­tása 3—4 évig tart, s akkor is csak bizonyos területen használható, addig az eszpe­rantót egy év alatt tökélete­sen el lehet sajátítani, s az dások szülei Igazán dicsére­tet érdemelnek. Felújított, tiszta környezet várja a gye­rekeket. Végh Mihályne f Sarud Uj búzából Jobb kenyér Poroszló község központjá­ban korszerű kenyérbolt és sütőüzem hívja fel magára a figyelmet. Az üzlet polcain szépen sült, domború kenye­rek sorakoznak. Czállai La- josné, az üzlet vezetője örömmel újságolja, hogy ami­óta megjelent az új búzából őrölt liszt, szinte úgrásszerű- en javult a kenyér minősége. A sütőüzemben mindenütt a legnagyobb rend és tiszta­ság fogadja a látogatót. Több munkafolyamatot gépesítet­tek. a kemencékben olajtü­zelésű fútőberendezes van. A sütőüzem vezetője, Major Já­nos tapasztalt, régi szakmun­kás. Naponta két műszakban, két brigád süti a kenyeret, a tanulókkal együtt 14-en gon­doskodnak arról, hogy napon­ta 45—50 mázsa kenyér kisül­jön. Az üzem gondoskodik Poroszló, Sarud, ŰJlőrlncfal- va, Kömlő és Besenyőtelek kenyérellátásáról. Az új búza őrlése óta ja­vult a kenyér minősége, a szakemberek szerint az új liszt, amelyet a mezőtárká- nyi malomból kapnak, a ta­valyinál jóval jobb minősé- gű. Császár István Kettős névadó ünnepség Nagyfádén A községi KISZ-szervezet a társadalmi szervekkel közö­sen kettős névadó ünnepséget szervezett a napokban. A fia­talok rengeteg virágot vittek a terem feldíszítésére. A köz­ségben viszonylag ritka dolog még a névadó ünnepség, ezért Márkáz kózség Is bekapcsoló­dott, Célul a versenyen belül a belvízrendezést és a főtér szé­pítését, rendbe hozását tűzték ki. A feladat végrehajtásából so­kan részt vállaltak, többek kö­zött a miskolci postaigazgatóság és az ÁFÉSZ is. A két intéz­mény 20—20 000 forinttal járul hozzá a költségekhez. A munka összértéke 220 000 forint lesz. Az összefogás lehetővé teszi a vál­lalás teljesítését, s remélhetőleg az összefogás eredményeként Márkáz is „beleszólhat” az ered­ményekbe. Zaja Dezső egész világon használható. Ideális lenne, ha az iskolák­ban is tanulnák az eszperan­tó nyelvet, mert megkönnyíti az egyes országok lakóinak vél emény cseréjét. Heves megyében az első fa­lusi szervezete az esziperantó szövetségnek Vámosgyörk községben alakult meg a kö­zelmúltban. A terv az, hogy a következő tanévben az Isko­lások körében is megkedvel­tessék ennek a nyelvnek a tanulását. Or. Bodó Jenő Ha én kereskedő volnék, reszketne tőlem a gyár, ame­lyik árut ad el nekem, és diétáznának felettes ható­ságaim. A gyárnak megmondanám: ilyen vacakot ne küldjön ne­kem, ezt én nem sózom sen­kinek a nyakába. Inkább kiírnám a polcra: „Az X gyártól rendelt áru nem jó, nem vettem át, azért nincs!" A polc üres maradt. A rossz cipőkre mm fognám rá ha levált a talpa, hogy „rend­ellenesen" használták. Nem ón. Egyetlen szó nélkül akár ötször Is kiesei élném, s visz- szakáidé ném a gyártónak, vitatkozzék ő a meósalval, viseltesse az ócska cipői az­zal, aki kiadta. Az esőkö­peny átázott? Vissza a fel­adónak. Viselje a gyárigaz­gató. Nem jó a konzerv? Vissza. Egyék meg, akik a májat, tejfölt, a zsírt már a készítéskor úgyis kiették be­lőle, egyék meg a csinálói a többit, a maradékot is. De főképpen nyissák ki ők, ha tudják. Fut a kép a televí­zióban? Mi sem egyszerűbb. Visszaküldeném, és úgy in­tézném, hogy a futó, vibrá­ló, szemrontó képet az a részleg nézegesse kötelezően, 1amelyiknek kezéből a drága, de rossz masina hozzám ju­tott. Ha az áruról már az én boltomban derül ki, hogy rossz, megmondanám a ve­vőnek: Uram (asszonyom, kisasszonyom, fiatal bará­tom), ez vacak. Ne vegye meg. Közölném vele, hogy ami nálam van, használha­tatlan. Az asztal lába kijár, a szekrény ajtaja megvete­medett, a rekamié rugója szúr, a jövő hétre várom, hogy a kredenc fáján meg­jelenjenek az első tavaszi rügyek. Ellenben a szom­széd boltban kap olyan árut, ami nem kis pénzért meg­felel jogos igényelnek. Sa­vanyú a tejföl? Már a so­főrrel, vagy a kocsikísérővel megitatnám, ha le merte rak­ni. Vagy kiönteném az utcá­ra és az ott ékeskedő foltja Jugoszláviából , jelentem í. ismerkedés MEGVALLOM, déli szom­szédunkról szóló jelenté­sem már itthon íródott, hi­szen az elmúlt hetekben jár­tam Belgi-ád, Zágráb, Üjví- dék utcáit, hivatalait, gaz­daságait. Országokat járva az emberben a látottak alapján nyert benyomások véleménnyé formálódnak. A tanultakból, meg útleírások­ból tudom a kliséket: Ang­lia a köd, Svájc a rend, Ausztria a kedély, Olaszor­szág a napfény, a dal, Hol­landia a tulipán és a szél­malmok országa. Jugoszlá­viáról nem alakult ki ilyen összegező kép. Jugoszlávia sokarcú ország. Ez földrajzi helyzetére, tájaira la vonat­kozik. Balkáni ország) észa­ki területei azonban Közép- Európához tartoznak, déli részei pedig a Földközi-ten­gerhez, a mediterrán világ­hoz kötik. Bármennyire is izgalmas egy ország történelme, von­zók és felüdülést ígérők a tá­jai, sokat ígérőek a műemlé­kei, látnivalói, nem keve­sebb érdeklődéssel kutatjuk mai arculatát, állami és gaz­dasági viszonyait, lakosainak mindennapi életét. Nem ki­vétel e tekintetben déli szomszédunk. Jugoszlávia sem. Ottjártamkor én is a mai Jugoszláviát figyeltem: a2t kutattam, hogyan való­sulnak meg a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ál­tal megszabott feladatok, ho­gyan találnak kiutat a fel­gyülemlett gazdasági, politi­kai problémákból. Hogyan tud a JKSZ irányt mutatni azoknak, akik őszintén kere­sik a megoldást. Tájékozó­dásomhoz módomban volt találkozni, beszélgetni Zág­rábban Andrija Podruziccel, a köztársaság munkaügyi helyettes államtitkárával, valamint a horvát minisz­tertanács tájékoztatási hi­vatalának vezető munkatár­saival, Újvidéken Popov Michaellel, a vajdasági kor­mány tájékoztatási hivata­lának vezetőjével és munka­társával, Burázs Szidóniával. Hosszas eszmecserét foly­tattam a vajdasági Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (népfront) Tartományi Vá­lasztmánya Végrehajtó Bi­zottságának tagjával, Djura Knezeviccel. Az üzemi élet ottani gyakorlatáról Alek- sandor Bútor, a hazánkban is jól ismert NOVKABEL- gyár főmérnöke tájékozta­tott. Ismereteimet gyarapí­mellé cédulát tűznék ki ez-1 zel a szöveggel: „Kiöntöt­tem. Savanyú. Romlott. Ha­misított. Erjedt. Keserű. Bü­dös.” (Nem kívánt törlendő). Amint látják, ha én keres­kedő volnék, szigorú, de igazságos kereskedő volnék. Lehet, hogy napjaim jó ré­szét üres polcok előtt unat­kozva tölteném, de nem es­ne folt kereskedői becsüle­temen. Arum alig volna, de becsületem dicsfényként su­gározná körül homlokom, s mi több kell ennél egy ke­reskedőnek, egy Embernek. A becsület. Csak az legyen sértetlen. Tudom, kereskedői karrie­rem rövid volna, és vonala meredeken lefelé hulló. Tu­dom, hogy hamarosan elme­gyógyintézetben végezném és megütöttem a főnyereményt, ha útkaparóként tengethe­tem tovább életem. Mégis az a vigaszom, hogy majdan koporsóba zárva, a Kereskedők Egyesületének főtitkára eme szavakat ejti sírgödröm felett: — „Pálya­társunk körültekintő, remek kereskedő volt, legyen neki könnyű a föld." De nem könnyű, mert a vevők kül­döttségének titkára meg ezt súgja szomszédjának: „Nagv marha volt szegény magból-, dogult, de nem sokat értett J o kereskedelemhez, de ha így esett, most mér isten nyugtassa." | tották tovább a különböző helyi lapok szerkesztőivel történt beszélgetéseim, ma­gángazdálkodást folytató pa­rasztokkal, kisiparosokkal való találkozásaim és nem utolsósorban a napi sajtó akkori cikkei. MAR A LAPOK címei is a helyzet komolyságára fi­gyelmeztettek. Néhányat be­lőlük: „Első számú felada­tunk a gazdaság megszdár- dítása” — „Nincs elég pénz a búza felvásárlására” — „Minden népnek joga van. hogy maga irányítsa sorsát” — „Mit akar a szakszerve­zet?” — „Hogyan szüntethe­tő meg a gazdaság pénzte­lensége?” — „Július 29-én választják meg a köztársa­sági elnököt”. A cikkek töm­kelegé a dolgozók azon töp­rengéseire keres választ, me­lyeket az oktalan, indokolat­lan és könnyelmű intézke­dések sorozata bennük ki­váltott. A beszélgetésekből, a lapok cikkeiből kicsendült azonban az is. hogy a jugo­szláv elvtársak szembenéz­nek fogyatékosságaikkal, az anyagi, tárgyi és személyi gyengéikkel. Nem kívánom mindenütt idézgetni, ki mit mondott vagy melyik újság mit írt. és ha idézem is. a tapasztalatok általánosítását megközelítő tények közlésé­re szorítkozom. Kiinduló alapként vegyük a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Brioninban ez év április végi ülésén elhang­zottakat: „Tudjuk — álla­pítja meg a határozat —, hogy emberi gyengeségein­ken kívül társadalmunk fej­lődésében az anyagi nehéz­ségből eredő tényezők is be­leszólnak, de ha figyelembe is vesszük őket, áll a tény: túl lassan fejlődik a munkás önigazgatás, zavartalanul ga­rázdálkodik szűkös javaink­kal a bürokrácia; a munká­sok döntő befolyása nem nö­vekszik, hanem csökken, a dolgozók emiatt képtelenek változtatni társadalmi és anyagi helyzetükön, gazda­sági életünkben alkati kö­vetkezetlenségek akadályoz­zák a stabilizációs progra­mok előbbre jutását; köztár­saságaink nemigen értenek szót egymással; növekszik a nacionalizmus és sovinizmus; magában a kommunisták szövetségében is romlanak az emberi és elvtársi viszo­nyok.” EBBŐL az alaphelyzetből kiindulva minden kommu­nistának és szocialista dol­gozónak kötelességévé te­szik: „Harcolni azért, hogy minden beruházás az anya­gi lehetőségek keretein be­lül maradjon, le kell állíta­ni minden fedezet nélküli beruházást; végrehajtani mindazokat az előírásokat, amelyek a bankok fizetőké- pességét és a hitelpénzek forgalmát szabályozzák; szo­cialista szellemben rendezni a személyi jövedelmeket úgy, hogy azok csak a teljesít­ménytől függjenek — mun­kásságunk jelentős része még mindig alacsony mun­kabérrel ól.” És végül-. Min­denütt kezdeményezni a po­litikai és gazdasági kérdések megoldását és szembenézni azokkal, akik szocialístaelle- nes megoldásokat ajánla­nak.” Rocskár János Következik: Társadalom 6» illamrend.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents