Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
HIPPIE!«. NAPJAINK IFJÚSÁGA Az autópálya mentén A Hess Károly építőtábor a balatoni autópálya mentón egyike azon kevés táboroknak, ahol még sátrakban laknak a fiatalok. Illetve csak alszanak, hiszen a napi hatórás nehéz mimika után csak ebédidőben térnek haza, s míg délután gőzfürdői hőfokon vibrál a levegő a sátrakban, a labdát rúgják vagy fáradt tagjaikat áztatják, a földbe mélyített, fó- liaszigebelésű úszómedencékben. Az iskolák, a bri-. gádofc munkaversenyben dolgoznak, ezért délután a fő téma — a beart-sztárok, a futball mellett — a verseny értékelése. Miért szeretik ezt a tábort a középiskolások, hiszen ércé mutat, hogy az idén is »égy turnusban összesen fiatal jön ide dolgozni, könnyítve a Betonútépítő Vállalat dolgán. Jegyezzük a válaszokat: „Az ember kint él a prérin.” Déltől este 10-ig tulajdoniképpen nyaralás az egész.” „Klassz kocsik száguldanak egész nap mellettünk.” „Még a zászlót is hazaivihetjük az iskolának.” Ezeket mondják a Fejér megyei és pesti középiskolások. Van, aki táborozás után azonnal kimegy az úthoz, hogy kocsit stoppoljon, hiszen ide már közel esik a Velencei-tó; a Balaton. Elhozzák magúikká! a tavalyi elsősöket is, isten bizony, egyikük-másifcuk olyan cingár, ’hogy az öreg kubikos a vízhordást nem bízná rá. Előfordul, hogy miattuk a brigád erősebb oszlopainak jobban meg fcéEl nyomniuk a munkát. Mára sok minden megváltozott a diákok nyári programjában. Régen a középiskolásoknak szabad volt a nyaruk, ma minden, második középiskolás, szakközepes, nyári négyhetes, üzemi gyakorlattal Mégis, a táborozok létszáma nem csökkent, még valamelyest emelkedett is. Nem számítva a tavalyi árvizet, amikor „terven felül” 17 ezer diák dolgozott a szamosközi, 2500 családi ház , építésénél, az idén 31 ezren jelentkeztek a KISZ központi építőtáboraiba. Rajtuk kívül ott varrnak még a megyei táborok és az egyetemet építő hallgatók. Odaadják nyaruk egy darabját és az ember félve teszi fel a kérdést; eleget nyújtunk mi nekik cserébe ezért? ' DCedaej kamtunk Kedves fiatal barátunk! Érdeklődni szeretnénk, hogy olvasója vagy-e a Napjaink ifjúsága oldalnak. Arra is kiváncsiak lennénk, hogy mi a véleményed az oldalról. A véleményedet és a segítségedet kérjük. Javaslataidra, észrevételeidre szüksége van a Napjaink ifjúsága oldalnak. Szeretnénk, ha Te is bekapcsolódnál a szerkesztés munkájába, és így együttesen, az olvasóval közösen alakítanánk ki a havonként megjelenő oldal profilját. Leveledet várjak. Címünk: Népújság szerkesztősége, Eger, Beloiannisz utca 3. A borítékra kérjük írjátok rá: Napjaink ifjúsága. Ruhák öli emény — prózában 17 éves húgom nemrég szalagavató bálra készült. Egy úgynevezett „elit” gimnáziumba jár. Családi beszédtémáink közé tartozott a ruhaprobléma: — Csák azt tudnám, mit vegyék fel? — kérdezte.— Hiszen Juhász Kati a múltkor is olyan maxihuhában pompázott, Nagy Zsuzsin pedig 700 forintos maszek cipő volt, tudod, olyan magasított talppal. Azt hiszem, ma már sok olyan iskola van, ahol egyre inkább felüti fejét a túlöltöző ttség. Bár a köpeny nappal takar, de az osztálybulik, iskolabálok, szalagavatók lassan divatbemutatókra hasonlítanak. — Te azt hiszed, a ruha számit csak? —f Miért? VaSiafcrnek láttad már, hogy a hátara volt írva, milyen okos, értékes és intelligens? — Ha egy fiú szerelmes egy lányba, nem azt nézi, hogy hogyan van kiöltözve! — Es hogy lesz bélé szerelmes? A fiúk is csak azt a lányt nézik meg, aki a legjobban néz ki, aM legcsi- nosabb és a legjobban öltözött. Aztán jöhetnék az emberi tulajdonságok! ■— Mit jelent az szerinted, hogy jól öltözött? | — Ami megjelenik a Bri- gitte-ben, azt két hét múlva már hordja. — Csak azt nem mondjátok, hogy az 1000 forintos fűzős csizmára valót a- havi zsebpénzéből gyűjtötte .äsz- sze! Körülbelül így zajlanak a ■viták, és érdemes odafigyelni. Vagy lehet hogy ez csak bizonyos rétegek, iskolák, fiatalok problémája? A hippizmus — világméretű jelenség, de hippiek és hippiek között különbség van. A hippizmus más Rómában, más Tokióban és ugyancsak más Saigonban. A különböző hippie-típusokból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. AMSZTERDAM. Az Amerikán Kívüli Világ hippie- fővárosa. Nem véletlenül A jámborságáról ismert holland rendőrség, és a „hippie-me- nedékjog”-ot hirdető kormány szemlesütve megy el a legtop rongyo&ab b virággye- rekék mellett is, sőt — lehet megkapaszkodni! —, a politikai karriertől sem zárja él őket. A „Proves” (provokátorok) nevű hippie-társaság egy, a „Kabouters” (törpék) pedig öt képviselőt delegálhattak az amszterdami városi tanácsba... „Jó hecc!” — mondják a hosszú hajú városatyák, és halálosan komoly képpel közbe-közbe kotyognak a tanácsüléseken, és minden adandó alkalommal ellenzékbe vonulnak. Olyan sok éllenkeznivalójuk persze nincsen: kábítószert nyilvánosan árulnak minden éjszakai mulatóban; mindenütt felverhetik a sátorfájukat, a Háborús Emlékmű talapzatának kivétéLévél — itt zajlott le a nemzeti múltjukra allergiás polgárok és a sziesztázó hippiék egyetlen komoly összetűzése —: egyébként annyi koszt szedhetnek: magukra, amennyit csak elbírnak __ S OMA: X UMk fV niente” (édes semmittevés) i híveinek nagy találkozóhelye: ellepik a köztereket a híres Spanyol lépcsőt, az antik Róma romjait. Gitároznak, elmélkednek, vakaróznak, száraz kenyeret rágnak, koldulnak, eszik, isszák; befecskendezik, szívják a kábítószert. Az idegenforgalmukat féltő olaszok undorodó képpel kerülgetik őket, s nincs az az isten, hogy valaki is felvegye a virágieJkú hippie- stopposokat. PÁRIZS. A magit valamire is tartó hippie legfeljebb átvándorol, de semmiképp sem telepszik le a francia fővárosban — nincs jő társaság, az itt élő kollégák csak halvány utánzatai az igazinak. Általában jómódú apuka-anyuka szemefiényed, a egyetlen attrakciójuk, hogy esténként szeréiért öltenek, megszállják a Szajna bal partját, kóvályognak a diák- negyed, a Quartier Latin szűk utcácskáin, randalíroznak a divatos szórakozóhelyéklen, s zsebből fizetik az összetört berendezést Reggel köteles- ségtudóan élbaktatnak az iskolába, vagy a munkahelyükre és ha egy mód van rá, még a hosszú hajat is otthon hagyják. LONDON. „Hová tűnt a sók virág”, testi fel Marlene Dáefbridh után szabadon a kérdést az egyik angol lap -— „hová tűntek a főváros vlegélénkébb, mozgó színfoltjai?” Na nem, nem mintha a ritkuló Mppie-caopartcxk láttán a jámbor londoniak félreverták volna a hacango- 99 -annyira, nem.,;, ,faiáGÁZ VAN • Sem vészharangot "kongatni nincs szándékomban — megtették rnár elegen — segítségül hívni sem akarom a Nyelvtudományi 'Intézetet, nem hullatok könnyeket, hogy vége az ízes magyar beszédnek, hogy fiaink és lányaink már szó szerint nem fognak megérteni bennünket és mi őket. Egyszerűen csak lejegyezni kívánom, hogy jelen pülanaiban hol tartunk. Két kamasz, megfelelő hajjal és öltözékkel eU&bva, beszélget. — Gáz vám toj “#1 — Mi? — összecikizett velem Ritái — Hát ez gáz. És te? — Visszacikiztem. — Még nagyobb gáz. Es á? — Lecikizett. — Marha gáz :!}'$ — Géb érdes. — Az. - " ... ■— Most kivel lengeti magát? Ná— Azzal a cikis toplákkxd, Oltari gáz. ~ "5fir-Az. I „.-SfisÉ ez vart —szry— Az öregség SC az Öregség? Aart te mondhatnánk, hogy új keletű jelenség, mert az átlagos életkor a legutóbbi 150 éven belül megkétszereződött, ma A férfiaknál 69 év, a nőknél 75. Az első és legfontosabb dolog az, hogy az öregség nem mérhető évekkel. Lehet valaki öreg 45 évesen, és léhét, hogy Valaki 65 éves és nem öreg. Megállapítást nyert, hogy egész sor tényező befolyásolja az öregedés sebeshogy msÉrás ismerjük az örök fiatalság neoeptjét Es ez nem más, mint az aktív szellemi élet, érdeklődés és kíváncsiság. A szakértők megegyeznék ugyan abban, hogy a szellemi teljesítmények kh. a 30. évtől kezdve életünk végéig csökkennek, de ugyanakkor a kor tanít meg bennünket arra, hogy élni tadjunk intellígen- cáánkkaL "Asz Öregedés legfőbb előidézője a tétlenség. A fiziolo-: Sor öregedés első szabálya, hogy testi erőnkéi: a tehető legtovább íógWInztaastfc. Á Voltaire 68 éves koraiban ezt irta: ^Fejlődnünk kéU, 85 éves korunkban is. Egyáltalában nem menetem altokat az öregekéi; afede azt mend- Jäkt Így Bankiam me£ VÖa bdkxxtr wSttozte* SBO- kásodonK .... ~ i nyocsnak senkinek sem. (Igaz, az érkezésükből sem csináltak különösebb cécót; az angolok közismert, sztoikus nyugalmával fogadták annak idején a hippie-inváziót is.) Angliában, ahol a miniszterelnök is tenyérnyi virágokkal díszített inget nyakkendőt és hosszú hajat visel; ahol Ringó Starr meve elé a „Sir” cím is dukál? ahol a kábítószerek receptjeit a Nemzeti Egészségügyi Szervezet maga terjeszti, ma már egyébként sem túl nagy rezorn hippie-nek lenni. így aztán az öregebbek lassacskán „benősülnek” a társadalomba, az újoncok meg kivándorolnak Észak- Afrikába, Ázsiába, vagy a még jól menő Európai centrumokba. (Teljes kihalás azonban egyelőre nem igen ' fenyegeti a londoni hippie- társadalmat: nemcsak a „hip- pie-export”, az tomport” is meglehetősen nagy.) BONN. Az NSZK-be!i hippiek (akárcsak franciaországi testvérkéik), nagyrészt slusszkulcsokkal és tetemes zsebpénzzel rendelkező gyerekek: a társadalmonkívüli- ség szezoncikk, nyári vakációig elfoglaltság számukra. A szünidő végén megadó legyintéssel térnék vissza méregdrága sportkocsijaik volánja mellé, s köszönnek hangos kezitcsókolomot a zsebpénz forrásának JOHANNESBURG. Afrikának ezen a részén rengeteg külföldi hippié kószál Legtöbben a Jóreménység-fok táján fekvő Knysna Erődben települték meg, s főfoglalkozásként az Óceánban áztatják hosszú vándorlástól elgyötört lábujjaikat A hatóságok nem nagyon bolygatják őket s csak akkor kerülnék a lapok címoldalára, ha egy- egy otthonról szökött úri- lányka a Knysna Erődöt választja állandó, bejelentetlen lakhelyéül Ilyenkor kiszáll a rendőrség; a hippiek közönyös pillantásaitól kísérve a szülői háznak fordítja a leányzót és elnézést kér az alkalmatlankodásért ... Egy johannesburgi rendőrtiszt így jellemezte a Knysna erődbelieket: „Többnyire gazdag amerikaiak, akik rettenetesen szeretnének szegény amerikainak látszani ...” TOKYO. A világ nagyvárosai közül, talán itt van a legkevesebb hippie. Rendszeresen csak a központi pályaudvarokon gubbaszt belőlük néhány; a kíméletlen keménységéről ismert rendőrség mozdulni sem igen engedd őket, nem hogy az „utazást” (a kábítószerszedést) elnézné nekik. Saját használatra feltalált .járművük” a séLlak és terpentintartalmú festék: ennek a gőzét belélegezve keresik a rózsaszín álmokat A mulatság nem tartozik a legveszélytóleneb- bek közé: 1970-ben csak To- kyóbae 161 halálos áldozata volt a festék-szippantásnak. SAIGON, Itt nem szorulnak pót-kábítószerre a hip- pie-saekták tagjai: az amerikaiakat ellátó csempészek készletéiből nekik is csurran- cseppen. Kevés köztük a szelíd bárányka — az amerikai rockerek és „Black Angels” (Fekete Angyalok) dél-vietnami követői, a „cowboyok” ugyancsak nékivadult gyerekek. Fantasztikusra cicomá- -zott motorjaikon feszítve dübörögnek végig Saigon utcáin, s jaj annak, aki elébük mer állni. Egyre több közöttük az igazi nehéz vagány, aki bosszúból (vágj- jó pénzért), a gyilkosságot is vállalja. A saigoni kormány, megfékezésük érdekében nemrég jelentős döntést hozott: -engedélyezte a rendőrségnek az erőszakos — hajvágási ... BANGKOK. Dél kelet-Ázsia — Vietnam kivételével, ahol nélkülük is elég szép számmal akadnak honfitársak —, az amerikai hippiek kedvenc tartózkodási helye. Legköny- •nyebben az USA-bankxiókok környékén lehet rájuk bukkanni — itt tébláboinak pár dolláros készfizetési csekket szorongatva a kezűkben —, vagy a postákon, szülői gyorssegélyért esedező táviratok fogalmazása közben. OTTAWA. Kanadában — összeszámolták.! —, 75 ezer fiatal élveti a „társadalmon- kívüliség” mámorító állapotát. A törzsgárdát az USA-bói ezerféle furfamggal átszökő katonakötelesek adják — „Nincs az a rongy, ami ne lenne komfortosabb az egyenruhánál!” vallják. Meggyőződésük, hogy minden nappal csökken a háború esélye és — ők ráérnek... MEXICO CITY. Az itt*; niek, kizárólag külsőségekben utánozzák amerikai fivéreiket és nővéreiket. Nem epeked- nefc különösebben a természet után; nem akarják a maguk képére formálni a világot; széles ívben elkerülik a rendőröket „Szalon-toippiek”, akiket undorral szemlélnek az olcsó kábítószerért ideván- dorló amerikaiak. Legalábbis, amíg módjukban áll: az „utazásért” és a csempészésért súlyos éveket osztanak a mexikói bíróságok és nem sokat teketóriáznak akkor sem, ha valakit át kell penderíteni az országhatáron. SANTIAGO. A hosszú haj és a szakadt, vad gúnya mindennapos látvány Samti- agóbam. De itt ez — társadalmi rangot jelent: a szereiért a város legelőkelőbb üzletei árusítják, s aki megengedheti magának ezeket a rongyokat, az már mindenképp számít valakinek... Németek, franciák, amerikaiak és angolok is gyakran megfordulnak itt A perui „Mathu Pichu”-ból, az inkák elhagyott városából, a világ egyik legkedveltebb hippie-tanyá- járól jönnek. A romváros 9000 lábnyira fekszik a tem- gerszint fölött s a ritkább levegőben gyorsabb, tökéletesebb a hippik „utazása”. Arról nem is beszélve, hogy a modem kor „állandóan nyözsgő, mindenféle süket rendszabályokkal ugráltatott? emberénél mennyivel több néznek él nekik az in’ visszajáró szellemei .11 Tóim ár Klóra Jaccjuelin Onassis értője és támogatója a művészetnek^ Rossz nyelvek szerint különösen akkor, ha a művek szerbit nem a férj korcsoportjába tartoznak. I
