Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

foádU? KOSSUTH 8.28 Lányok, asszonyok. 8.40 Az Ifjúsági Rádió műsora. 8.50 Népi zene. 9.27 Nagy mesterek — világhírű előadók. 80.59 A fehér hajó. Hangjáték. , 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. 13.50 Jegyzet. 14.00 Kóruspódium. 14.25 Üj Zenei Újság. 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz. 16.00 168 óra. 17.30 Kortársaink. 18.00 Lantmuzsika. 18.15 Mozart-szonáták. 18.25 Salamon Béla vidám félórája. 119.58 Esti pihenő, muzsikával. 21.00 Táncdalfcsztivál — 1971. 82.30 Verbunkosok. 83.10 Huszka-operettekböl. ft.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Könnyűzen«. 8.44 Operarészletek, 9.27 Slágerek. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.33 Térzene. 12.03 Könyvszemle. 12.13 Vonószenekari muzsika. 13.03 Riportműsor. 13.33 Starker János gordonkázik. 14.00 Napraforgó. 15.00 Az éló népdal. 15.10 Caruso-lemezek. 15.30 Falvakban, mezőkön. 16.05 Orvosok a mikrofonnál. 16.10 Kiváncsiak klubja. 16.55 Népzenei magazin. 17.35 Közvetítés a Tatabánya— * Bp Honvéd labdarúgó­mérkőzésről. 17.50 Könnyűzene. 18.10 Tatabánya—Bp. Honvéd labdarúgó-mérkőzés. 18.50 Üj könyvek. 18.53 Népdalcsokor. 19.35 Hírlapolvasó. 20.25 Közv. az U. Dózsa—Komló labdarúgó-mérkőzésről. 20.50 Szimfonikus zene. 21.19 Filmdalok. 2Í.30 Baudelaire műveiből. 22.20 Versek. 22.25 Beethoven-vonős- négyesek. ÍTV] MAGYAR 8.80 Tsz-ek a fővárosban. 8.50 Salto mortale..., 6. Nápoly. 80.50 Kék fény. 15.08 Orvvadászok. Dok.-íilm. 15.55 Hírek. 16.00 Lány az ugródeszkán. Magyarul beszélő NDK film. 16.55 Közvetítés a Tatabánya— Bp. Honvéd labdarúgó­mérkőzésről és az országos úszóbajnokságról. 19.10 Cicavízió. 19.25 Mikes György öt perce. 19.30 Tv-híradó. 80.00 Varga Imre: Tyúkfürösztő. Tv-film. 81.00 Táncdalfesztivál 1971. 22.30 Tv-híradó. POZSONYT 10.50 A világ nagy vasútjai. 11.20 A Nagy Kígyó törzsfőnök. NDK kalandfilm. 16.00 Kézilabda-mérkőzés. 19.00 és 22.05 Tv-híradó. 21.15 Egy óra Alfred Hitchcockkal. 22.15 Tom Jones énekel. EGRI' VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A gyilkos a sínen vár Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Ismeri Urbant? Szerelem, házasság kényes szituációk Szinkronizált NDK film EGRI KERT Este fél 8 órakor Petulia Válságba jutott házasságok. Színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN Az utolsó Leó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Aki dalol az rossz ember nen lehet HATVANI VÖRÖS CSILLAG A halál erődje HATVANI KOSSUTH A követek nem gyilkolnak FÜZESABONY Emberi torpedó PÉTERVASÁRA Horoszkóp Ipartörténeti múlt unitból 1 hatvani poszléifár a 1111. századba! Megyénk néhány ipartör­téneti érdekessége, például az egri cukorfábrika után, lássunk egy további kurió­zumot, melynek nem volt párja Hevesben. Mária Terézia korának fellendülő manufaktúrái so­rában igen tiszteletreméltó hely illeti meg gyár aki gróf Crassalkovich Antal Hatvan­ban felállított posztógyárát. A posztógyár privilégium­levelét, — melynek másola­tát ma is őrzi a Heves me­gyei levéltár, — 1768-ban kapja a földesúr, 15 eszten­dei adómentességgel megte­tézve, ami nem kis dolog volt e korban. A hatvani Grassalkovich- uradalomban már 1750-ben nemes spanyol, merinó juho­kat importálnak. Később, kellő elszaporodásuk után, mindenképpen gazdaságo­sabbnak látszott, a termelt gyapjút nem bálákban elad­ni a kereskedőknek, hanem feldolgozni... A gyár céljaira a temp­lom mellett létesül egy nagy uradalmi épület, —• a ké­sőbbi Verbőczy utca mel­lett. A gyárban nagy mun­katermeik, részben a gyapjú festéséhez, részben pedig az áztatáshoz, a fonáshoz és szövéshez egyaránt. Szakmunkásokat, azaz szö­vőmestereket és mechaniku­sokat kapcsolatai révén kül­földről hozatott az urada­lom, akik Hatvanban úgy tevékenykedtek, hogy nem tartoztak egy céhhez sem. tőke, vállalkozó és kellő mennyiségű nyersanyag hiá­nya miatt gyárakat alapí­tani nem lehet, ahol pedig ilyennel próbálkoznak, ha­marosan fel kell hagyni ve­le. Sót éppen Grassalkovich utasította a kamarát, hogy hazánkban az abaposztó- gyártást szüntesse be, és Törökországból 8500 véget importáljon. A hatvani posztógyár éle­te sem volt hosszú lélegzetű. A pontos megszűnésének esztendejét nem ismerjük, de arról vallanak az iratok, bogy 1788-ban a szolgabíró azt jelenti, hogy az üzem „több, mint egy éve munka nélkül áll.” A gyárépület még a két háború közötti években ál­lott, — talán még ma is megtalálható?... Mindenképpen méltó azon­ban a Hatvanban működött posztógyár arra, hogy szá­mon tartsuk ipartörténeti emlékeink között. SUGÁR ISTVÁN Kapós a szegedi halászlé Jl A szegedi ünnepi heteken nagy idegenforgalmat bonyolít le a „hírős” város. Felkészültek a halászok is: a szegedi tároló­bárkákba egymás után érkeztek a halszállítmányok, hogy elegendő halászlé keriÉljön a vendégek asztalára. Tiszai tárolóbárkákba szállítják a napi zsákmányt. (MTI foto — Benkő Imre) Helyesírási városnéző séta Hserben Városunkba évente több százezren látogatnak el az ország minden részéből Megcsodálják Eger neveze­tességeit, és — erre büsz­kék vagyunk — általában sok kellemes emlékkel tá­voznak tőlünk. Ügy gondo­lom, ilyen városban, ahol ennyi vendég fordul meg, különös gonddal kell vi­gyáznunk — a helyesírásra is. Potosabban: a különféle tájékoztató feliratok, cím­táblák stb. helyesírására. Persze nemcsak a hozzánk érkező vendégek, , hanem Eger lakossága maga is el­várhatja az illetékesektől ezt a figyelmességet. Nagyobb hibákkal ma már ritkán találkozunk, de kisebb helyesírási hibák a város legforgalmasabb he­lyein is előfordulnak, ahol mindennap ezer és ezer em­ber látja őket. Induljunk el a mindig for­galmas egri fő vasútállo­másról a város központja felé! Az állomás kijáratá­nál a következőt olvashat­juk: Podgy ász és expressz pénztár. A helyes felirat ez volna: Poggyász- és ex­presszáru-pénztár, itt ugyan- v is poggyászokkal és — nem expresszekkel, hanem — ii expresszárukkal foglalkoz- $ nák. Az első szó nem írható $ d-vel, mert ez nem a poci (ilyen szavunk "nincs is!) meg a gyász összetétele, te­hát nem olyan szó, mint például a hadgyakorlat (= had + gyakorlat). Ügy kell írnunk, ahogy mondjuk: poggyász. Kötőjelre azért van szükség e szó végén, mert ehhez is — mint az expressza.ru-hoz hozzágon­doljuk a pénztár utótagot. A teljes cím ez volna: Pogy- gyászpénztár és expresszáru- pénztár; ebből az első pénz­tár szót — az egyszerűi*“ kedvéért — elhagyjuk, de hiányát jelölnünk kell a poggyász utáni kötőjellel. A Lenin úton három be-; tűhiba (ékezethiba) van a' következő feliratban: KPM KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG EGRI KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁL­LALAT. A Közúti és az Építő szó hosszú ú-ja és í-je a csupa nagybetűs írásban sem helyettesíthető e két be­tű rövid páriával. A hosszú í, ú, ü r««gvt»ctíws alakjában ) ff, C. Üf a hosszúság pon-i tos jelölésének szükségssé- $ gére az akadémiai helyes- $ írási szabályzat is figyel­meztet. Hasonlóképpen hiba az ékezet hiánya a GÁRDO­NYI GÉZA SZÍNHÁZ, az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ és a DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚ­ZEUM feliratban (e három intézmény főbejáratánál). A szín és a színház, a biztosít és a biztosító meg a mú­zeum szó kérdéses helyein hosszú í meg ú írandó — a csupa nagybetűs írásban is! A főpostán sem hiányza­nak a tájékoztató feliratok­ból az . ilyenfajta hibák. HIRLAPÁRUSITÁS — ol­vassuk az egyik ablaknál. Minthogy a hír(lap) és az árusít(ás) szó hosszú í-t kí­ván, helyesen így kellett volna kiírni: HÍRLAP ÁRU­SÍTÁS. Apró hibák ezek: a felsza­badulás előtt az ilyeneket senki sem tette volna szóvá újságban, de ma hozzátar­tozik fejlődő életünkhöz, hogy igényesebbek vagyunk nemcsak az életszínvonal, hanem a nyelvhasználat, a helyesírás tekintetében is. Dr. Pásztor Emil Az angolna vérkeringésétől a falvastagságú hajszálig Sok ember hódol a gyűj­tés szenvedélyének: van aki kaktuszt, bélyeget, gombokat vagy autogrammokat gyűjt, van aki gópkocsimodéllfiket, vagy címkéket sorakoztat fél a szobájában, a polco­kon. A Kijevi Orvosi Főis­kola szövettani és embrioló­giai tanszékén mikroszkó­pokat gyűjtenek. A páratlan gyűjtemény az intézet professzorának, Nyi- koláj Zazsipinnek köszönhe­ti létezését. Angolnaszkóp... A terem olyan, mint egy múzeum. Az egyik vitrin­ben ott van a holland He- velius műszere; maga a te­rem is az ő műhelyét idézi. Hevelius meglepően egysze­rű eszközökkel csiszolta ki üveglencséit; ma már rend­kívül ritka az általa készí­tett nagyitó és mikroszkóp. Itt van Robert Hooke ké­szüléke is; Hooke úttörő volt a mikroszkópnak a tudomá­nyos kutatásban történő fel- használásában. A gyűjtemény egyik na­gyon érdekes darabja Ant­hony van Leuvenhosk „an- golnaszkóp”-ja. Leuvenhoek a vérkeringés titkait tanul­mányozta és kísérleteihez angolna-metszetet helyezett a lencse fókuszába. Az állat testén át tisztán láthatta a vsssssssssffsswsAssj•ssssssssssssssssssssssrsssssssssssfsssssssjms^sssssss s 1 vér útját; innen az angolna- szkóp elnevezés. Mikroszkóp kartonból Az első mikroszkópokat nemcsak fémből, fából, ha­nem kartonból, papírból is készítették. A ritkaságszám­ba menő kartonmikroszkó- pokból is található a kijevi múzeumban egy példány. Épp olyan nagy becsben áll, mint az a készülék, amelyet a 'hagyomány szerint Nagy Péter cár hozott Hollandiá­ból. A régi mikroszkópok kö­zött az orosz mesterek által készített műszerek is ott so­rakoznak. Ezek, a mikrosz­kópok használatának kezde­ti időszakában, csakhamar versenyképesekké váltak a hollandiai mikroszkópokkal, amelyek pedig a legnagyobb világhírnévnek örvendtek. A különleges gyűjtemény koronája a legutóbbi idők szerkezete, az elektronmik­roszkóp. amely fal vastagsá­gúra nagyítja az emberi haj­szálat. Ä TIT nyelviskoláinak másfél évtizede Üj módszerek az oktatásban Max Frisch: A TIT nyelvi iskoláiban szeptemberben tizenötödször szólalnak meg az új tanév kezdetét jelző „csengők”. Az elmúlt évek tapasztalatairól és az idegennyelv-oktatás új módszereiről tájékoztatta az MTI munkatársát Szentivá- nyi Ágnes, a TIT tudomá­nyos munkatársa, a Nemzet­közi Nyelvoktatási Szövetség (FIPLV) magyar tagozatának főtitkára. Az elmúlt tizenöt évben örvendetes változást, fejlő­dést értek el a TIT nyelvis­koláin. Annak idején mind­össze néhány száz hallgató iratkozott be a Budapesten meghirdetett tanfolyamaink­ra, jelenleg pedig a TIT nyelviskoláit mintegy 30 ez­ren látogatják Budapesten és húsz vidéki városban. Az ok­tatási idegen nyelvek száma is figyelemre méltóan meg­nőtt, elérte a 17-et, s köztük olyan ritka nyelveket is ok­tatunk, mint a japán, az esz­perantó vagy a svéd. Míg a korábbi években ál­talában az értelmiség részé­ről jelentkezett az idegen nyelvtudás igénye, addig ma főleg a különböző területen dolgozó gazdasági, kereske­delmi és műszaki szakembe­rek látogatják a tanfolyamo­kat. A TIT a reá háruló meg­növekedett feladatoknak új módszerek bevezetésével igyekszik eleget tenni: Például köztudott, hogy idehaza nagy a hiány szink­rontolmácsokban mert egy­re több nemzetközi konfe­rencia. kongresszus színhelye hazánk. Ugyanakkor intéz­ményes szinkrontolmá érkép­zés nálunk nincs, őzért, hoz- / záláttunk a szinkrontolmá- 8. csolási módszer kidolgozásá­hoz és a szeptemberben kés* dődő új tanévben kislétszá­mú hallgatóval, kísérleti jel­leggel, ezt a tanfolyamot megindítjuk. Terveink között szerepel a levelező úton történő nyelv- oktatás bevezetése is. Ez az oktatási forma ugyan nem alkalmas az idegen nyelv tö­kéletes elsajátítására, de bi­zonyos speciális területeken hasznos lehet a fordítói vagy levelezői munkakörben dol­gozók számára. A japán nyelv oktatásában azzal büszkélkedhetünk, hogy ná­lunk jelent meg Major Gyu­la tollából az első európai japán nyelvkönyv, amely­nek folytatásán a szerző to­vább dolgozik és jövőre ad­juk ki. — A TIT elsőrendű felada­tának tekinti, hogy elősegít­se a fizikai dolgozók gyer­mekeinek idegennyelvű ok­tatását és ezzel egyengesse útjukat az egyetemre. E cél­ból Győrben, alakítjuk meg először az ifjú nyelvészek baráti körét, középiskolai di­ákok részére. A TIT feladatává teszik, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet szenteljen általában a nyelvtanárok, s nem csu­pán a TIT-ben foglalkozta­tott 500 pedagógus tovább­képzésére. Ennek érdekében létrehozzuk például az orosz, angol, német és francia pe­dagógusok nyelvi szekcióit. Biztosicjuk számukra a nem­zetközi szakmai tapasztalat- cserét, a külföldi konferen­ciákon való részvételt, s a különböző nyelveken megje­lent szakirodalmat. HMsMi i 1Ö71< augusztus 7« °r?*T)jnit Az ország legtöbb gyárá­tól abban tért el a hatvani, hogy itt nemcsak a termé­szetes színében maradt, fes­tetten, szürke posztót gyár­tották, hanem posztófestés­re is berendezkedtek. Olyan jó híre volt a gyárnak, hogy még a kincstári apatini posz­tógyár is itt kívánta meg­festetni gyártmányait. A Grassalkovich-féle hat­vani posztógyár termékeit sa­ját márkája, azaz gyártási jegye alatt hozhatta forga­lomba, de csakis nagyban, — tehát kicsinyben árusí­tással nem foglalkozhatott. Általában a hatvani posztót az országosan híres ^ óbudai kereskedők vásárolták fel. A posztó festésére növényi anyagokat, úgymint bűzért és csüllenget használtak, akárcsak a kisiparosok, a kékfestők. A gyár nem mindig saját belkezelésben működött, ha­nem bérben is hasznosítot­ták. Például ismerjük Blas- kó József bérlő nevét. A hatvani posztógyár saj­nálatosan nem volt hosszú életű, mint oly sok tiszte­letreméltó hazánkbeili ipari kezdeményezés, mivel min­denképpen alul kellett ma­radnia a fejlettebb techno­lógiával dolgozó külföldi gyárak termékeivel szem­ben. Jelenti is egész sor vármegye a Helytartótanács­nak, hogy Magyarországon Kérüív magáG&asnálatra 1 Biztos abban, hogy az “ emberi nem fennma­radásának ügye ükkor is érdekelni fogja, ha már nem tartozik hozzá? 2 Ha igen, miért? Elég, a ha röviden utal rá. 3 Hány gyereke nem b született meg saját el­határozásából? 4 Ki az, akivel szíve- » sebben nem találko­zott volna soha? 5 ; Ismer valakit, akivel “ szemben nincs igaza, de aki erről nem tud, és önmagát gyűlöli érte, vagy a másik személyt? G Szeretne korlátlan ■ emlékezőtehetségei? 7 Kit szeretne viszont- “ látni a halottak kö­zül? S« £s kit nem? 9 Szívesebben lett volna = egy más nemzet (kul­túra) tagja, és melyiknek? Ha megvolna rá a Hw?» hatalma, a többség ; ellenzésével szemben is; megparancsolná azt, amit \ helyesnek tart? $ f i Könnyebben gyűlöl $ * ■ ■ agy kollektívát, vagy J egy bizonyos személyt, és\ színesebben gyűlöl egyedül 5 vagy kollektívában? $ Mióta nem hiszi, hogy \ !&■ okosabbá válhat, vagy \ még tnindig reménykedik? | I® Meggyőzi saját magáti t ti'a az önkritikája? i Ha esetleg arra gon-$ ■ *'■ dől, hogy meg semí születhetett volna: nyugta-1 lantija ez az elkévzelés? i ÍR ' $-4»* Szeret valakit? fS Es miből következteti Swq erre? $ 17 Miként magyarázza * *“* azt, hogy sohasem ölt embert? $ fi*. Mi hiányzik a bol­tid* dogságához? ; \ S Boldog Balázs fordítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents