Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

Kultúra és kereskedelem Művelődési otthonaink válaszúton A szonda haragv.ó zöldet mutat s ennek a színnek már súlyosak a következményei. (Foto: Gyurkó Géza) Kupéénak kell lennem, hogy rendben legyen a mű­velődési otthon szénája — mondotta nemrég az egyik igazgató. — Ügyeskednem, hogy eladjam a szívem sze­rint való portékát. Egy szép hangversenyt, egy tartalmas tudományos előadást, iro­dalmi színpadomnak vala­mely produkcióját... Nem kérdeztem, mert már tudtam, mi az ára a szive szerint való portékának. Rengeteg engedmény másik irányban! A tudományos előadás 20—30 hallgatója úgy jut hasznos ismerethez, ha jól sikerül a szombati bál. József Attila költészete akkor férkőzik közelebb az irodalombarátok kisded csa­patának szívéhez, ha az ott­hon színjátszói bemutatják a Mágnás Miskát és három­száz falubeli gurul a neve­téstől. Mindebből önként adódik a kérdés: ha művelődéspo­litikánk megkívánja, hogy szerte a hazában népműve­lési intézmények hálózata működjék, s igyekezzen szál­lást csináni a szocialista szellemű kultúrának, miért nem dotálja úgy az állam az otthonokat, központokat, hogy ne kelljen engedményt tenniük a selejtnek, a ká­rosnak? Változott világban Van, aki így felel: válto­zott világban élünk. Ezelőtt .5—20 évvel megépítettük az otthonokat, berendeztük őket, i elindítottunk valamit, ami corábban hiányzott ákisebb- íagyobb közösségek életéből. 3e azóta évtizedek teltek el. V falu közelebb került a /ároshoz, a magasabb szintű íépműveiés a rádió és tele- /ízió jóvoltából beszökött :zinte minden ház ablakán. Dárius kincse kevés lenne ihhoz, hogy egy-egy népmű­velési intézmény versenyez- íessen a rohanó idővel, az Mmberak fejlődő igényével, •lagyjuk az egészet! Illetve űzzük a legkisebb közös- égre, a családra. Megint más azt mondja: a raltúra árucikk. Felhozatal ■s kereslet szabja meg for- ;almi értékét. Tehát úgy kell i rendelkezésemre álló tő­iével gazdálkodnom, hogy ninól koncentráltabban jus- anak kifejezésre a szocialis- a törekvések a művelődési itthon munkájában, s a rá- ordítás ezzel ellentétes rányban álljon. Példákat is nond az illető, hogy gondo- atai érzékletesebbek legye­tek. yek során remélhetőleg ka­jlákul tamácstagságumk egy­ágas szemlélete. A tanácsa területek tevé- tenységére az új törvény megállapíthatóan jó hatással olt. Megnyilvánul ez abban s, hogy megtartott üléseiken öbb, mint 85 százalékos volt . megjelenési arány. A viták Italában tartalmasak, ólén- :ek voltak és a hozott hatá- ozatok a törvényességi fel- ételeknek megfelelőek. A tanácsi bizottságok ke- esik az érdemi, nem for- nális működés lehetőségeit, fs ott, ahol egy-egy ellátási erület tevékenységének ösz- zehangolásában találják ezt neg, máris kezdeti sikerek nutátkoanak. Mert ma mára anácsi bizottságoknak na­gyobbrészt a lakosságellátás ■gy-egy fontos kérdésével — jéldául a kulturális ellátás, gészségügyi, kommunális .zolgáltatásak —, célszerű oglalkozni és összefoglaló, Henőrző tevékenységet vé­gezni e munkaterületen, át­ól függetlenül, hogy nem­csak tanácsi szervek biztosít­ék az ellátást. Egy kis bá- ortalanság még mutatkozik : téren — ami érthető is —, le bízunk benne — és se­gítjük is —, hogy a tanácsi üzottságok helyüket, szere­püket, működési területüket jól megtalálják. NEMCSAK A TANÄCS- TAGSÄG szemléletének egységessége szükséges, ha­nem alapvetően fontos a jó város- és községpolitika ér­iekében, hogy a tanácsi és aem tanácsi szervek égyütt- »ükoáeteben is érvény esül­— A mi községünkben ha­tan foglalkoznak egyszerre ismeretterjesztéssel. A mű­velődési központ, a KISZ, a Népfront, a termelőszövetke­zet, egy üzem szakszervezeti bizottsága és a TIT. Egy hé­ten belül, azonos témából, el­hangzik hat előadás hat elő­adóval. Folyik rájuk a szer­vezés hat szervezetnél. ■ S hatszoros költséggel megren­dezzük egyazon tárgyból az előadásokat, majdnem ugyan­annak a 30—10 embernek... Más: tavasszal jönnek a sza­valóversenyek. A KISZ, KI- SZÖV, MÉSZÖV, iskola és könyvtár külön-külön meg­hirdeti a maga szavalóver­senyét. Szervezik mind az öt helyen, megy a pénz kifelé mindyaz öt helyen. A ver­senyzők pedig szinte egy szálig ugyanazok mind az öt helyen. S ez az ábra a művelődési otthonok külön­böző művészeti ágazatainál. Magam ellen beszélek, mert mint zsűritag szavalóverse­nyeknél, mind az öt helyen felvettem egyszer a tisztelet­díjat. De bolondság ezt így folytatni... A beat-műsor sem segít Általános tapasztalat ugyanakkor a művelődési otthonok életében, hogy még a tömegízlésnek tett enged­mények sem segítenék a gazdasági bajokon. Messzire vannak attól, hogy az intéz­mények tartalmi munkáját hasznukkal támogassák. Három igazgató bizonyí­totta be papíron, hogy az ORI-tól 6000 forintért meg­vett műsorra, bár jegyekből bevettek majdnem 7000 fo­rintot, egyformán ráfizettek. Mert a járulékos terhek —■ 100 plakát kiragasztása 600 forint, villanyfogyasztás 200 forint! — végül is ezrekre rúgnak. A pénzügyi revizo­rok pedig rendszerint átsik- lanak e tényeken, csak azt tekintik, hogy műsorár és effektiv bevétel' jó arány­ban legyenek egymással. Mi a kiút a keresztbeszer- vezésekből? A pénzek ha­szontalan elszórásából? Mit tehetnénk, hogy a népmű­velés árujellege, adom-ve- szem módszere megszűnjék? S hogy a kisközösségi fog­lakozások anyagi fedezetét biztosíthassuk? Városon és falun elsősor­ban ténylegesen koordinálni kellene mindenféle népmű­velési tevékenységet. Feles­legesek szervezetenként az olyan egyéni művészeti ve­télkedők is, amelyeknek jön a jogok és kötelességek megfelelő összhangja. Azt hi­szem indokolt felhívni a fi­gyelmet, hogy eddigi tanács­törvényeink közül csak az új — sorrendben a harmadik —, foglalkozik külön fejezet­ben Äzel és teszi elsőízben az együttműködést törvényi kötelezettséggé. Ennek az együttműködési kötelezett­ségnek megfelelő teljesítése, tartalommal való megtöltése egyik lényeges fordulópontja lehet a lakosságellátás szín­vonalának. Erre eddig is vol­tak jó példák, nagyon gyü­mölcsöző, a lakosság érdeke­it szolgáló kapcsolatok ala­kultak ki a helyi tanácsok és a nem tanácsi vállalatok, in­tézmények, szervek között. Eddigi tapasztalataink sze­rint a nem tanácsi szervek túlnyomó többségében, az új tanácstörvény életbelépése előtt, de különösen utána, megfelelően látják az együtt­működésből számukra — a közösségek ellátása, külön­böző igényeinek kielégítése érdekében —, jelentkező fel­adatokat. De ma már a helyi tanácsok sem kötelesek tudo­másul venni és nem is ve­szik tudomásul, hogy egyes szervek a tanács tudomása, hozzájárulása nélkül akarták megváltoztatni az ellátóháló­zatokat. Már most tapasztal­ható az összeütközés néhány esetben egyes vállalatok na­gyobb nyereségre való törek­vése, mint csoportérdek és a helyi tanács által képviselt lakosság jó ellátásának fel­adata, mint társadalmi ér­dek között. Ilyen esetekben is tiszteletben kell tartani a központi lebonyolítása nem csak tetemes költséget sza­badítana fel, hanem impo- zánsabbá, vonzóbbá, ösztön­zőbbé tenné az egész ver­senyt. Egy község, két intézmény Van Heves megyében to­vábbá nem egy olyan hely­ség, ahol a szegényes műve­lődési otthon szomszédságá­ban áll a fegyveres erők ba­rátságos, jól felszerelt klub­ja. E klubok megfelelő anyagiakkal rendelkeznek, s ehhez igazodik tartalmas, sokrétű programjuk. Ügy vé­lem, az ilyen községekben szinte teljesen felesleges a művelődési otthonok önálló működtetése, az erők meg­osztása. Bizonyára van rá léhetőség, hogy polgári sze­mélyek részeljenek a klubok közhasznú kulturális tevé­kenységéből, A népművelés nem üzlet Tapasztalt, sokéves gya­korlattal rendelkező nép­művelési munkással beszél­gettem pár napja mind e kérdésekről, mintegy sum­máját várva a felmerült problémának, a művelődés- ügy és kereskedelem viszo­nyának. A dolgok megítélé­sében egyetértettünk, sőt véleményünket három pont­ba sűrítettük. Íme! A népművelési munkát so­ha nem lehet kereskedelmi szemmel nézni. Ami üzlet­szerű benne, az nem szük­ségszerű, Csupán időleges módozat, mely az előrelépést segíti. Fontos, hogy a különböző kulturális intézmények — színház, mozi, múzeum, mű­velődési ház, stb! — kötele­ző bevételi terve a lehetősén gekhez arányuljon. Egy mú­zeum fenntartása például magas összeget igényel, be­vételi terve ugyanakkor messzire elmarad a művelő­dési házakétól. (Itt jelentke­zik a művelődési otthonok magasabb állami dotálásának igénye!) Végezetül: mielőbb meg kellene teremteni a népmű­velési célokra fordított pénz­összeg koordinálását, különös figyelemmel. a falvakra, amelyek lehetetlenül kevés, évi átlagban számolva 8—10 ezer forintos népművelési költségvetéssel dolgoznak. Moldvay Győző tanácsi szervek részéről a vállalati önállóságot, de a ta­nácsok lakosságellátási fő fe­lelősségét ez nem oldja fel 'és az együttműködésben rejlő kapcsolatok, a törvényekben is biztosított lehetőségek és szükség esetén a hatósági el­járás eszközeinek felhaszná­lásával is biztosítani kell, hogy a lakosság kellően el le­gyen látva árucikkekkel, szolgáltatásokkal. ) . Egyre kevesebb ma már a különböző nem tanácsi szer­vek, vállalatok, intézmények részéről elhangzó olyan meg­nyilatkozás, amelyben akkor minősítik a tanácsokkal való kapcsolatot jónak, ha példá­ul különböző helységeket utalnak ki számukra. A ta­nácsi szervek valóban vé­geznek helységgazdálkodást is, de nem szabad ezen ke­resztül megítélni az együtt­működést. AMI PEDIG A „nagy hár- mas”-ban az állampolgárokat illeti — a tanácsok eddigi hasznos, eredményes, tevé­kenységének a lakosság ré­széről történő elismeréseként érétkelhető —, nagy érdeklő­déssel kísérték az új tanács- törvény megalkotását, nagy várakozással vannak a taná­csok fejőidő tevékenysége iránt. Ám még hátra van en­nek a tevékenységnek nagy része, amelynek eredménye­ként azt szeretnénk elérni, hogy az állampolgárok az ed­digieknél nagyobb mértékben vegyenek részt a közügyek intézésében az új tanácstör­vény ismerete alapján. Ehhez még sok, kitartó, neon jelsza­vakat szajkózó, nemcsak » — Az SB 22—67 rendszá­mú zöld Robur tehergép­kocsi 70 kilométer körüli sebességgel előzött bennün­ket. Garas három intézked­jen. Vétel! — és néhány pillanat múlva Papp Zoltán a Szövetkezeti Szállítási Vállalat gépkocsivezetője ingerülten tiltakozik az őt leállító közlekedési rendőr­nél a vád ellen. Ügy érzi teheti, hiszen nem látta senki, hogy Gyöngyös belte­rületén valami maszekot gyorsan leelőzött. Az SB 16—18 teherautó „pilótája” is csak a száját tátja, amikor a közlekedési rendőr, vagy fél kilométerre a gyalogos átkelőhelytől, rá­adásul egy kanyar után, ahol nem is láthatta, megadta-e vagy sem az elsőbbséget a gyalogosoknak, — leállít­ja. — A, nem csináltam én semmi szabálysértést;.. Meg, ha csináltam is volna, hon­nan látná azt innen rendőr elvtárs? — kajánkodik és tamáskodik a gépkocsiveze­tő. — Garas... Itt a Garas négy. A szabálysértő teher­gépkocsi vezetője nem hiszi el, hogy... ... és a szabálysértő gép­kocsivezető, ugyancsak itt Gyöngyösön, a 3-as számú út miskolci kivezető szaka­szán, ámulva hallgatja a Garas — az egyik figyelő­ponton szolgálatot teljesítő közlekedési megfigyelő — szavait, amint megismétli, hol és milyen szabálysértést követett el. Nincs mese, fizetni kell neki is. — örvendetes, hogy nem láttam senkit sem szeszes italt inni, aki vezet. Látja ott azt a férfit, az a vezető, de például az szódát iszik — így az önkéntes rendőr, aki azt figyeli itt az ország­út menti, forgalmas „csár­dában” : . iszik-e valamelyik gépkocsivezető szeszesitalt. Hogy aztán rövidhullámú adón jelentve, rögtön ki­emeljék a forgalomból. Mint ahogy kiemelték Pe- tor Zoltán vontatóvezetőt, aki a lőrinci Petőfi Terme­lőszövetkezet vontatóját „vonszolta” a 3-as úton... — Két korsó sört, azt igen, azt elvállalom — jelentette ki, aztán fújt, s a szonda zöld lett, mint a serkenő fű. Ami szép a fűnél, az 8 ezrelék feletti alkohol a vér­tanácsok és a dolgozók kap­csolatának emlegetésében je­lentkező tevékenység kell, ha­nem mindennapi munka, amiből a közügyekbe bevon­ni kívánt dolgozók látják, hogy valóban számítanak rá­juk, véleményükre. Annak megvalósulása, hogy mindenki állampolgárnak érezze magát — a szó legtel­jesebb értelmében, mindenki érdekeltnek érezze magát ab­ban, ami az egész nép ügye és vállalja is a felelősség reá háruló részét —, fogja biz­tosítani a szocialista demok­rácia teljességét. Ebben pe­dig éppen népképviseleti jel­legükből adódóan a helyi ta­nácsoknak nagy feladataik és kötelességeik vannak az új tanácstörvény végrehajtása során. Azt. hogy megyénk dolgo­zóinak döntő többségében is megvan az érdeklőd,és a kö­zösségi ügyek irányába, a készség, jószándék az abban való részvételre —, nem kell külön bizonyítani. Ezt kell egyesíteni a jövőben még fo­kozottabban a tanácsok és szerveik munkájával. A KORÁBBI tanácstörvé­nyeket számos, magas szin­tű jogszabály követte, ame­lyekben teljes részletesség­gel körülhatárolták a taná­csi tevékenység legkisebb részkérdéseit is. Az új ta­nácstörvény ebben is más. Most a kormány részéről végrehajtási rendelet került kiadásra —, a végrehajtás fő kérdéseire. Ezen túlmenőeira helyi tanácsok döntenek a he­lyi tanács szervezeti és műkö- áesi szabályzata naif aevezett ben és nem két korsó sör. Azonnal levették a vonta­tóról és gyorsított eljárás keretében mond felette íté­letet a bíróság. Nem lesz olcsó mulatság! Alig két óráig tartott Gyöngyösön és környékén az az újszerű gépjármű el­lenőrzés, amelyet most ve­zetnek be a „balatoni” min­ta alapján Heves megyében is. Voltak és vannak ma is olyan megjegyzések, hogy nem korrekt dolog a közle­kedésrendészet részéről „le- sipuskás” módon, civil rend­számú gépkocsikon, civilru­hás rendőrökkel mazsoláz­ni a mazsolákat. Persze a korrektséget elsősorban a gépkocsivezetőktől kellene megkövetelni. Azoknak nem is okozhat semmi gondot ez az ellenőrzésforma, akik valóban „korrektek” és be is tartják a KRESZ előírá­sait. Sok bosszúságot okozott a jól és szabályosan közleke­dő gépkocsivezetők számá­ra, hogy minden ok nélkül leállítják és ellenőrzik — ez is lesz továbbra is azért: ittasság, jogosítvány ellen­őrzésre ezután is szükség van —, miközben éppen két perce sincs, hogy az ország­úton majd belészaiadt az a szelídlelkű autós, aki ím kék-fehér színt látva .maga is az ártatlanság színére vált. „kisalkotmány” alapján, hogy miképpen kívánják szabá­lyozni a központilag elő nem írt kérdéseket. A helyi tanácsok szervese-, ti-működésd szabályzatának kidolgozásán, az e célra ki­adott, szinte a helyi viszo­nyokra történő átültetésén most munkálkodnak a taná­csi bizottságok, szervek. Lé­nyeges jogszabályalkotó te­vékenysége lesz a tanácsok­nak ezek megállapítása. Az állampolgároknak, a nem ta­nácsi szerveknek, és a taná­csok e „hármas” együttmű­ködését — helyi alapokmá­nya formájában kell a szer­vezeti-működési szabályza­tokban megteremteni. Tartal­muk erősen befolyásolhatja a további munkát, ezért külön figyelmet érdemelnek. Nnagyon sok, lényeges kér­dést lehetne még érinteni, például a végrehajtó bizott­ságok tevékenységét, a tiszt­ségviselők, szakigazgatási szervek munkáját az új ta­nácstörvény alapján, azon­ban mindezek kifejtésére egy cikk keretében' természete­sen nincs lehetőség. MEGÁLLAPÍTHATJUK végezetül, hogy az új tanács­törvény .megismerésének és alkalmazásának eddigi ta­pasztalatai — jelen alkalom­mal jórészt a megismerés ol­daláról megközelítve —, ked­vezőek, s a kívánt cél irá­nyában hatnak. További kö­vetkezetes, céltudatos munka szükséges azonban, hogy tár­sadalmi előrehaladásunkat — e fontos jogi szabályozás fel­használásává! is — meggyor- &ítajb __________________i H a nem is sok, de nem is kevés azoknak a gépkocsi­vezetőknek a száma, akik agresszívek a vezetésben, akik nem tartják be a KRESZ elemi szabályait — Gyöngyösön például a bír­ságolások zöme a gyalogo­sokkal szemben a kijelölt átkelőhelyen elkövetett sza­bálysértésekből adódott —, akik nem közlekedési —, vagy munkaeszköznek, nem a szórakozás és a kikapcso­lódás eszközének vallják a gépkocsit, hanem valami sa­játos és valóban gyilkolni is tudó fegyvernek. A „civil” ellenőrzés éppen ellenük viszont — fegyver a közlekedésrendészet kezé­ben, — az ártatlanok mel­lett.’ Ne feledjük: múlt héten is három súlyos, halálos baleset történt az országban, s mind a három esetben a szabályosan közlekedő volt az áldozat! — És nem hadititok — kérdem Környei László alez­redestől, a megyei közleke­désrendészet főnökétől —, hogy a gyöngyösi magadhoz tetejéről messzire ellátnak a megfigyelő rendőrök? — Miért lenne? Mi annak örülünk, ha a vagabundok megijednek, s minden ház­ban, vagy minden magán­gépkocsiban, közlekedési rendőrt vélnek felfedezni. Az ő félelmük az óvatos ve­zetést és a mi nyugalmun­kat jelenti. ... és máris száll a légen át az újabb utasítás az egyenruhás rendőrhöz: va­laki ismét szabálysértést kö­vetett el. Csakhogy ezek az utasítások nem légbőlkapot- tak, hanem légből kapottak. Gyurkó Géza Most már sör, ­Ausztriából is Harmincezer hektoliter sör érkezik augusztusban a szomszédos Ausztriából. Az osztrák Brauerei Schwechat AG. a MONIMPEX rende­lésére Magyarországon már jólismert . sörét, a Steffl Braeut exportálja. 25 ezer hektolitert tartálykocsikban, a többit, úgynevezett „euro üvegekben” palackozva szál­lítja. ■ A hazai söi-hiány enyhí­tésére az idei évben az el­múlt évinél jóval több sört importálunk. A külföldi sor többsége Csehszlovákiából, Lengyelországból és az NDK-ból érkezett, illetve érkezik, ezenkívül vásáro­lunk Jugoszláviából és az Egyesült Arab Köztársaság­ból is. Az idén várhatóan 200 ezer hektoliterrel több külföldi sört iszunk meg, mint az elmúlt évben, és az idei sörimport eléri az egy­millió hektolitert. \ ISII, augusztus 7,, tmmbsá ■ Légből kapott szabálysértések

Next

/
Thumbnails
Contents