Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
.i.es akkor jöttek a külföldiek f — ...és akkor jöttek a külföldiek, | én meg pirultam magyar voltom • miatt, hogy mit gondolnak, meg mondanak rólunk... — Uram, ha ezt egy külföldi meglátja, akkor... Amikor jöttek, láttak és nem győztek, cs^k nálunk voltak azok a bizonyos külföldiek, akkor olyasmi történt, ami mindennapos, sőt mindenórás esemény nálunk olyankor is, amikor nem jönnek a külföldiek. Szemét az utcán, oktalanul közlekedő személygépkocsi, piszkos körmű pincér szolgád fel stílusosan a tisztának csak hazugság árán nevezhető asztalnál, nincs hideg szóda és forró fekete értelmetlen sorbanállás a strand előtt.. Csak olyankor, ha külföldiek is vannak nálunk, „buta néniké”-szokás szerint egyszerre észrevesszük, hogy pironkodnunk kell mások előtt, mert kellő időben nem pironkodtunk eleget magunk előtt ... és akkor jöttek a külföldiek? Nos, való igaz, hogy sok mindent meg lehet és meg kell tanulnunk a külföldtől, legyen az a külföld a világ bármely égtája felé, s az isigaz — aligha lenne érdemes tagadni —, hogy nem kevés az, amit nyugodtan szégyellhetünk a külföldiek és belföldiek előtt egyaránt .Azt azért szeretném megkockáztatni, hogy a tiszta és használható mellékhelyiség nem csak azért fontos, hogy tiszta öl használható legyen, hogy meg ne szóljanak a külföldiek, hanem azért is, hogy meg ne szóljuk mi magunkat... A szemetes utca, amelynek flaszter ján pontosan olyan jól lehet követei az évszakok változását, mint ama csodálatos bécsi naptárban... — az első sepretlen hó hónapja, a lucsok hónapja, a tökmag hónapja, a cseresznyemag hónapja, a dinnyehéj hónapja és a csikkek, zacskók éve... nemcsak azért kellemetlen látvány, mert mit szólnak hozzá a külföldiek. Könnyű megmondani: azt, amit mi is mondunk, miközben oda se figyelve szemetelünk. És a pincér tisztasága, az asztal normális kultúrája sem azért fontos, hogy mit mondanak a külföldiek, hanem elsősorban és alapvetően azért, mert mit mondok én, mi, mindvalameny- nyien. A baj az, hogy sokan azt hiszik, csak akkor kell tisztaságnak és rendnek, hideg szódának és udvarias kiszolgálásnak, fegyelmezett és gyors közlekedésnek, kulturált viselkedésűnek lenni, — ha jönnek a külföldiek. Hogy meg ne szóljanak bennünket Hogy csak jót gondoljanak rólunk. Aztán, ha kihúzták a lábukat Záhonynál, vagy Hegyeshalomnál, már nem érdekes semmi tovább: hál’ isten, lehet tovább élni a malacéletet Minden bizonnyal szükség van arra, hogy egy ország, s annak állampolgárai figyelembe vegyék a vendéglátás alapvető etikai normáit Ha valaki vendégségbe jön hozzám, nem fogadom ingben és glóriában, hatodnapos csészékkel az asztalon és hetedhetes szutyokkal a padlón. De mit ér az a tisztaság, az a kulturáltság, amely nagy kínnal és keservvel a vendég látogatása idejére úgy-ahogy rendet teremt Ügy-ahogy, mert rendes rendet, aki a teljes rendetlenséghez van szokva, az úgysem tudja megteremteni Mit ér az ilyen? Semmit Ui.ua ni olyan felhorkanásokat is a külföldiekre hivatkozván, hogy mit mondanak, ha meglátják, hogy az utaink milyenek... hogy kevesek még mindig a hídjaink... hogy a mi építkezéseink mégsem olyan szépek, mint amilyenek Miamiban vannak. .. hogy külföldön a benzinkutaknál, míg nálunk... Jogos, vagy csak félig jogos horkanások ezek, okcfeak-e, vagy sem, az most ’ másodlagos kérdés. Az elsődleges az, hogy mindezekben van ám egy kis száj táti hasra esés, valamiféle csodálatos útban, benzinkútban, csodapalotákban fürdő Kánaán-bámu- lat.. Pedig, maguk a külföldiek, jöjjenek azok Keletről vagy Nyugatról, maguk is elpanaszolják, hogy náluk meg mi a gond, a baj, hogy náluk mit nem nagyon illik megmutatni nekünk, ha adott esetben , mi lennénk ott a külföldiek. Mert ne feledjük: mi is vagyunk, vagy leszünk ám külföldiek... Valóban, mi lenne, ha itthon, mi belföldiek külföldiek lennénk, s magunk előtt szégyellnénk a szégyellni- valót De mivel belföldi külföldiek, vagy ha úgy tetszik, külföldi belföldiek vagyunk, tenni is tudunk az ellen, amit szégyellünk. Érdekes kísérlet lenne. Meg kell próbálni! **««««♦» Átadás előtt Az építésvezető rendületlen nyugalma a döntő is megellenőrAMk Gyöngyösön a Mátrába vezető úton járnak, és ránéznek a hatalmas épülettömbre, kételkedve csóválják a fejüket Hogyan fognak ebben tanítani az idén? Kérdik hitetlenkedve. — A tanévnyitó ünnepséget meg lehet már itt tartani — mondja nagyon határozottan Gál Bertalan, az építkezés vezetője. — Azt kérem, indokolja is ezt a nagyon bizakodó kijelentését Mert végig jártain az épületet, felmentem még a tetőtérre is, megvizsgáltam a szigetelést, lenéztem a földet egyengető munkásokra, ott lábatlankodtam a hatvani ktsz dolgozói között, akik az egyik előadóterem faburkolatát tették fel, de az alagsorban is megálltam, hogy a pinceklub álmennyezetének az előkészítéséről győződjem meg, ahogy Hovanyecz Ferenc művezető eligazította a dolgozóit. Nem is olyan egyszerű Egyszóval: keresztül-kasul mászkáltam mindent, és benyomásom szerint az a bizonyos tanévkezdet nem is olyan egyszerű dolog. Erre kezdte el sorolni az^ építésvezető, hogy már ta- § valy szeptemberben átadták § az intézet igazgatási szár-fc myát. A Felsőfokú Mezőgaz- 5 dasági Technikum minden-5 napjai akkor kezdődték meg^ az új falak között. Még bo-§ káig jártak a tanárok és hallgatók esetenként a tör- J melékben, drótokon bukdá- < csőitek keresztül, a mozaik-$ lapok kupacait kerülgették, ^ de az épületrész helyiségei-5 ben minden a legnagyobb^ rendben volt. Ezek a szobák $ már engedni sejttették, mi-$ lyen lesz az egész, ha már ^ átadják rendeltetésének. Következett ezután a$ könyvtárrész, a pince, a i tároló és borfeldolgozó, ai> palackozó. A felvételi vizsgáknál márji Igénybe vették a kollégiumig részt is. Ennek öt szintjén $ 250 hallgató kap elhelyezést.^ Három személy jut egy szo-> bába, minden szinten társai-^ gó, fürdő és teakonyha ad$ nagyobb kényelmet. Berendezkedtek már a la-^ boratóriumokban is. Erről 5 később magunk is meggyő-^ ződtünk, mert benyitottunk $ Zvetkovics Jenő tanár úrhoz, ^ aki már a különböző műsze-^ reket ellenőrzi, próbálgatja, 4 helyezi el. A felületes szem- $ lélőnek úgy tűnik, itt már^ minden a legnagyobb rend-^ ben várja a diákodat. Persze,^ akad még tennivaló addig ^ is, amíg a hallgatók maguké foghatnak hozzá a kísérletek $ elvégzéséhez. Á tanulók is segítenek| Az aula már lényegében^ ÍÉSS- Egészen apró munkák i várnak még a befejezésre. Egy-két hét és minden hiánytalanul meglesz. Az alagsori lakásoknál alig van hátra valami. A konyha, az éttermek, az előtér, mosókonyha sem igényel már sok munkát. A két hatvanszemélyes és a két százhúsz- személyes előadó-helyiség is rövid idő múlva átadható a rendeltetésének. Augusztus végére marad a pinceklub befejezése és a tornaterem parkettázása, ugyanitt még a bordásfalak felhelyezése. Augusztus elején az új elsőévesek segítenek a terep- rendezésben. összesen százan jönnek, kéthetes váltásokkal. Marad még a térvilágítás, a kerti út és a kerítés. Fel kell még rakni az apró mozaikokból a külső burkolatot az épületnek az elnyúló, úgynevezett lepényrészén. A három színből Összeállított, fénytelen mozaiklapocskák zöldesszürke színt adnak majd távolabbról nézve az épületet. Mindez így, elsorolva, a kívülálló számára talán túlságosan soknak látszik, matatnak, minőségileg nyugtatóak. Ezt az zés során az érdekeltek is elismerték és kifejezték. Pedig nagyon bonyolult, nagyon. „izgalmas” egy ilyen épületkomplexumnak az elkészítése. Annyira változatos, annyira soikrétű, annyira szerteágazó, hogy sémát nem lehet alkalmazni. Gondoljuk csak el: lakószobától kezdve az előadótermekig, amelyekben lépcsőzetes ülősorokat alakítottak ki, elszívó- és fűtőberendezésekkel, a szükséges műszaki felszerelésekkel, a konyhán át, a tanári szobákon keresztül a pincéig minden megtalálható — hányféle megoldás, szerkezet, feladat. Nagyon oda kell figyelni itt mindenre annak, aki irányítja a munkákat,'de maguknak a munkásoknak is. Mindezzel együtt is bizakodóak, sőt: határozattak, és kijelentik,^ hogy az új tanévet a felsőfokú technikum hallgatói már a reprezentatív és jól felszerelt intézetben kezdhetik. Reméljük, azon az ünnepségen fenntartás nélkül gratulálhatunk a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnak a jó munkáért G. Molnár Ferenc N OlZL diíMLÍ A Divattervező Vállalat műhelyeiben megkezdték az őszi divatkreációk varrását. A tervezők őszi divatajánla- ta: tweed anyagból varrt, műbőrrel díszített őszi, rö- vidnadrágos kosztüm. „Kísérleti jellegű vonulat...” (? i) A címben idézett nyelvi formát- a kővetkező mondatból emeltük ki: „Művészi munkánk kísérleti jellegű vonulatát tekintve egy-egy novella feldogozása pódiumjátékra a feladatunk és célunk”. A mondat a televízióban hangzott el (1971. június 30.), s egyik vidéki színjátszó csoportúnk vezetője jellemezte vele munkájukat, törekvéseiket. . Jegyzetfüzetembe került példatárból idézhetjük még a következő, ugyancsak meghökkentő mondatsort: „Munkánk vonulatát mindig az útkeresés jellemezte”. — „Elgondolásunk fő vonulata az önkormányzati vonatkozások tekintetbe vételén nyugszik”. Az idézett példákból kitűnhetett, hogy egy újabb divatszó, a vonulat kezdte meg életútját nyelvhasználatunkban. Mint minden divatszó, nyelvi sablon, valójában feleslegesen vállal nyelvi szerepet, önmagában véve a vonulat szóalak szabályos képzés, a vonul igének származéka. Ez az igénk és igekötős változatai jól ismertek, s ma is gyakran élünk a bevonul, elvonul, kivonul változatokkal. A vonulat szóalak, mint földrajzi és ásványtani műszó is szerepet kapott, s megnevezi a hosszant elnyúló hegység gerincét, illetőleg az ásványok, kőzetek hosszanti kiterjedésű előfordulási helyéi Az újabban nagyon felkapott vonulat divatszónak, sablonszónak semmi köze nincs sem a köznyelvi, sem a szaknyelvi vonul, vonulat szavak jelentéstartalmához, használati értékéhez. Az idézett példákból is kitűnik, hogy teljesen bizonytalan a jelentéstartalma, tisztázatlan a fogalmi értéke. Ha a szövegösszefüggést és a beszédhelyzetet tekintetbe vesszük, kitűnik, hogy olyan „mindenre jó” szóval van dolgunk amely feleslegesen vállal nyelvi szerepel s valójában a következő jó magyar szavak, kifej ezések helyét bitorolja: irány, fejlődési sor, jelleg, jellegzetesség, jellemző sajátság, sajátosság stb. Szomorú és jellemző tény, hogy ez a szó igen gyorsan terjed, s ma már alig van olyan összejövetel, szakmai konferencia, • amelyen ne kapna szerepet Térhódítására nincs szükség, s reméljük, életútja nem lesz hosz- szú. Rajtunk is múlik, hogy ne is legyen. D>. Bakos József <30 yengszler mwyssyaxm A gengszterbandám élén, autóstopposnak álcázva magunkat, leállítottuk azt a Trabant-Combi személygépkocsit, amely a posta pénzeszsákjait szállította volna a bankba, hogy ott a páncél- szekrények mélyén megőriz- tessenek. A rablás oly gyorsan és jól sikerült, hogy mire a pénz szállítói és egyben őrzői észbe kaptak volna, hogy már, megint otthon hagyták a szolgálati fegyverüket, mi már egy Balkán mopeddel árkon-bokron is túl voltunk. — Nagy vagy, Boss1 — mondta Krapék és vigyorogva húzta elő a farzsebéből az álarcát... — Mégis csak megtaláltam —, jelentette ki boldogan. — Ez teljesen hülye — szögezte le nyomatékosan Bunkó és mintha a foga fájna, úgy ingatta a fejét. — És, ha ránk ismernek majd miattad? Mi! — Hagyjad, Bunkó... Ilyen istenverte pofája még tízezer muksónak van ebben az országban —, mondtam és zavarian húztam elő én is egy álarcot a farzsebemből. — Az nem a tied, Boss .. í A tied itt van nálam. A tiedbe egy ezüst gyöngyöt hí- meztettem a kisunokámmal —, mondta pironkodva Bunkó, amikor ő is a farzsebéből húzta elő a fekete álarcot. — Eh, mindegy, számoljunk! — intettem fensőbbségesen Ős egy csendes kis presszó meghitt sarkában az asztalra borítottam a százas és az ötszázas kötegeket... — Jó maguknak... Ennyit nyerni a lottón! — csicseregte egy kis felszolgáló tündér és úgy nekem dőlt, mind a két mellével, hogy alig kaptam levegőt...-*■ Csacsi! — mondtam neki finoman. •— Hol van nekünk olyan szerencsénk, hogy Öttalálatosunk legyen. Nekem például még a békekölcsönön sem húztak ki egy százasnál többet. Azt is csak egyszer. Loptuk a pénzt, drágám. Mi ugyanis rablók vagyunk. A felszolgálás okoska kis tündére gyöngyözve kacagott fel, aztán kuncogva a pulthoz sietett és gyorsan elmondta a többi leány és asszony személynek, hogy milyen állati humorom van: azzal hencegek, hogy rablók vagyunk. Így aztán derűs kacagásuk közben megszámoltuk a stexet. Hármunkra egyenkint tíz-tizmillió forint jutott. — Ez is pénz? — mondta fitymálva Krapek, aztán méltatlankodva lért meg engem, hogy védjem meg Bunkó durva inzultusaitól. — Hagyjuk a pofonokat és a vitát, fiúk. Pénzünk van, fel tehát az életre. Szia! — búcsúztam el tőlük, hogy csendes otthonomban kiterveljem„ mire is költsem a tízmilliót. Es az esti otthon csendjében már terveztem is: ... lakás, teljesen klasszul berendezve, hogy kéglinek is jó, 800 ezer. Két autó, hogy bele ne izzadjon az ember, s váltani tudjon, 200 ezer forint. Egy balatoni telek és kevés is lesz. Külföldi út. Kanada. IBVSZ-szal oda-visz- sza (naná, hogy vissza is, ott sok a menő gang), kettőnek 60 ezer forint... Aztán meg... Töprengtem, irtom a számokat, három villa cuzammen 1 millió, mert stégnek is kell lennie. Nagyszerű. Kétmillcsi már el van dobva. Ruha, sőt ruhaköltemények, menő stafírung, ahogy illik, szá ... nem kétszázezer forint. A kis csajnak, hogy lássa, úrnak valónak ítélem, de balek se vagyok, egy autó és egy kis 1 cucc, az is 200 'ezér forint. Az annyi mint 2 400 000 forint. Megy itt a pénz, kérem! Még fél milliónál megakadtam. 3 560 000 .. Megy egy Ron- son öngyújtó is... Az 3 560 620 forint. Meg egy olyan fogpiszkáló is, amit ha a foghoz nyomunk, mentholt spriccel... Az 3 560 820 forint. Meg... Meg egy nyavalya. Marad hat és félmillióm. Tegyem bankba? Tartós lekötéssel, évi 5 százalékos kamattal, az osumi mini... te jó úristen, kereken 32 ezer forint plusz. Bennhagyom tíz évig... Nem, beleőrülök ... Megvan, felajánlom egy vállalatnak beruházási célokra... Hogy kiröhögjenek? Üljek, mondjuk, azért tizenötöt, mert az állam helyett én akarok beruházni ... Loptam az államnak! Ha én nem vagyok hülye, akkor senki Kellett nekem ez a tízmillió. Egymillió, nem mondom. Vagy százezer. Esetleg néhány ezer. Azzal lehet mit kezdeni. De tízmillió! — Hit te? Es te? — meresztettem rá a szemem az ismerős útszélen álló Kra- pekra, « az ebben a pillanatban ide erkező Bunkóra... — Mi is... — Ti is? — Igen, Boss Várjuk azt a w»nw ’»abcníoí és úgy óment* • padlásnak, áogy veti rt insw m.oyázoit íobbcm est álltam pénzére, egy emg csukiam fan.., — Jönnek már! elrendezett Krapek es kabátja alól szégyenkezve húzta elő a ráeső tízmilliót Ezt tette Bunkó é» jómagam is. Es jött, jött a megváltó Trabant-Combi... Istenem, nekem... csak megálljon (egri) Mrnism ág: gy arázza Gál Bertalan, de ö tudja, a megvalósításukra elegendő idejük van a tanév megnyitásáig. Arra a kérdésre, mikor vonulnak el innen, . azt válaszolta, nyaradnak, szeptember után is, mert elvállalták a régebbi kollégium felújítását, bővítését, megcsinálják a fajtabemutatót is, amihez szőlőfeldolgozó és gazdasági létesítmény is csatlakozik. De az év végét már nem akarják itt megérni. Az eredeti szerződés szerint most júniusban kellett volna a munkát befejezni, három évvel a kezdet után, de közben változtatásokat kértek az intézet vezetői kisebb dolgokban, ezért határidő-módosítást javasoltak és kaptak is az építők. így lett az átadás időpontja szeptember vége. Másfél hónap >még van addig. Az építésvezető szerint éppen annyi idő, amennyi kell. Oda kell figyelni Az biztos, hogy a már átadott részek nagyon jól mu-
