Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk AHOGY FELGYORSULÓ' A TEMPÓ az élet minden i területén korunkban, úgy gyorsultak fel a diplomáciai! tárgyalások is. Manapság gyakori, hogy vezető politiku- ! sok '24 vagy 12 órára látogatják meg egymást és ez az 1 idő elégséges az adott témakör megvitatására. £ Már csak azért is okozott meglepetést az amerikai j külügyminisztérium közép-keleti ügyekkel foglalkozó ál- • lám titkárának szokatlanul hosszú izraeli tartózkodása. Joseph Sisco csaknem egy hete tanácskozik már Golda | Meirékkel, de ezalatt a hírzárlat homályát borították tár- ■ gyalásaikra. Most hirtelen megszólaltak. Az izraeli rádió törte meg • a csöndet, jelentve, hogy az ország vezetői kedden ta-; nácskozásra ülnek össze, megvitatni Sisco államtitkár ja-; vaslatait. A rádió még hozzáfűzte: e javaslatok szerint; „tekintélyes mértékben” kellene visszavonulniok Izrael < csapatainak a Szuezi-csatorna partjáról. Ezek után megtört az izraeli sajtó némasága is. A la­pok már konkretizálva közölték azt a bizonyos „tekinté­lyes mértéket". Tudni vélik, hogy Washington a szuezi partszakasz ötven kilométeres mélységbe való kiürítését \ Indítványozza Jeruzsálemnek, továbbá azt, hogy bizonyos j egyiptomi erők, legalább „jelképesen” átkeljenek a csa- ‘ torna túlsó partjára. NO DE MIT KAPNA IZRAEL ezért cserébe, mit j ígért Sisco? Erről egyelőre csak találgatások folynak az j izraeli sajtóban. Egyes jelentések szerint ez az izraeli; engedmény biztosítaná, hogy az USA tartósabb, nem is j egy, de esetleg két évi tűzszünetet próbálna kieszközölni Kairótól. Más hírek szerint Jeruzsálem a „szuezi meg- ; oldásért” cserébe fokozottabb és nagyobb fegyverszállít­mányokat szeretne kicsikarni az Egyesült Államoktól. A vita folyik, s a találgatások is sokszorozódnak. A ; mérsékeltebb izraeli lapok igyekeznek befolyásolni a kor- ; many keddi tanácskozását, esetleges döntését azzal az; érvvel, hogy Golda Meirék legyenek rugalmasak: ha már; egyszer elfogadták az USA közvetítését, ahhoz hozzá kell! j árulmok, hogy Siscóék valami eredményt tudjanak fel- ! mutatni. A héják viszont további hajthatatlanságra szó- : lítják fel a kormányt, hiszen egy négyzetkilométert sem! óhajtanak feladni a megszállt arab területekből. ÖTVEIN KILOMÉTER még a területileg nem nagy : Izrael állam számára sem nagy távolság. Ám jelképesen ön- : nőn méreténél nagyobbra növekedhetnék, ha most már! Izrael válnék rugalmasabbá, ha megkezdené, akár csak \ ötven kilométernyire is, a visszavonulást, a megszállt terű- ' letekről. Ha legalább ezzel a kezdő gesztussal adna bi- zonyságot arról, hogy csakugyan tartósan békés rende- j zést láván. Igen, ennek bizonyítása most feltétlenül Izra­elre vár, hiszen Egyiptom az elmúlt évék során ezt már sokszor — legutóbb is, újból elkötelezve magát a Biz­tonsági Tanács határozata mellé — bizonyította. /WSAAAA/WWNAAAAAAAA/WVWWWVWWVAA/WVWV^/WWWWX^WWWV' AAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/*-Ä^SAA/S^AAAAAAAAAAAAAAAAyVSAAAA/VVNAyN^ Vietnami veteránok a kínzásokról KINA­WASHINGTON. Az amerikaiak tömegével gyilkolták le és kínozták ha­lálra vietnami foglyaikat az 1967-től 1969-ig terjedő, úgynevezett pacifikációs program keretében. Az amerikai képviselőház egyik albizottsága előtt hét­főn vietnami veteránok val­lottak szolgálatuk idején szerzett tapasztalataikról. Egyikük, a 26 éves Barton Osborn elmondotta, hogy 15 hónapot töltött Dél-Vietnam- ban és ezalatt tudomása sze­rint több száz foglyot kí­noztak halálra. „Nem em­lékszem egyetlen olyan eset­re sem, hogy a fogoly túlél­te volna a vallatást” — mondotta, majd hozzáfűzte, egy ízben az amerikaiak két vietnamit kidobtak egy he­likopterből, csak azért, Hogy a többi foglyot vallomásra bírják. A 27 éves Mike Uhl a hadsereg felderítő szolgála­tának hadnagyaként, az úgynevezett Phoenix-prog- ramban vett részt. Hangsú­lyozta, hogy a program csa­lás, mert minden bizonyí­ték nélkül és teljesen önké­Favzi fogadta Tito megbízottját KAIRÓ. Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnök kedden fo­gadta Joszip Djerdját, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) alelnö- két, Tito elnök személyes megbízottját. 0jgÄ 1371. augusztus L, szerda nyesen a vietnamiak ezreit nyilvánították „vietcong- nak”. így a program egyál­talán nem érte el eredeti célját, a „kommunisták” titkos rejtekhelyének felku­tatását, hanem ártatlan pol­gári lakosok százainak meg- hurcolására szolgált. A volt katonák azt is hangoztatták, hogy kiképzé­sük során a tisztek nem is említették nekik a genfi konvenciót. Szudánban Gaafar Nimeri, a szudáni forradalmi parancsnoki ta­nács elnöke. Szudán minisz­terelnöke kedden kormány- átalakítást hajtott végre — jelenti a MENA közel-keleti hírügynökség. A kormányátalakítás hét miniszteri tárcát érint: Zein el Labdin Abdelkader, a forradalmi parancsnoki ta­nács tagja közlekedés- és távközlésügyi minis de»- lett. Az új külügyminiszter Man- szur Khalid. a déli ország­részek ügyeinek . minisztere Ebil Elair. a munkaügyi mi­niszter Mussza el Mubarak, a közmunkaügyi miniszter Luigi Ejock és az állatte­nyésztési miniszter Moha­med el Naszrí Hamza lett. Nimeri elnök ezenkívül Többi Madott személyében új áUamminisztert nevezett ki. Ebil Elair a déli ország­részek ügyemek most kine­vezett minisztere Joseph Ga- rangot követi, akit a siker­telen államcsínykísérletben való összeesküvés vádjával néhány nappal ezelőtt ha­lálra ítéltek és felakasztot­tak. Az új miniszterek kö­zött egyetlen katona van, Zein el Abdin Abdelkader, az új közlekedés- és távköz­lési miniszter. Manszur Khalid külügyminiszter Szu­dán volt ENSZ-képviselője Faruk Abu Isszát követi, aki korábban tagja volt a kom­munista pártnak. Korniánvátalaliftás Rogers amerikai külügy­miniszter hétfői bejelenté­sével kapcsolatuau n'etékes francia körökben hangsú­lyozták: „Az EINSZ-közgyűlésben és az ENSZ gépezetében töb­bek között a Biztonsági Ta­nácsban, a Kínának járó he­lyet a Kínai Népköztársaság­nak kell elfoglalnia. Követ­kezésképpen Franciaország helyteleníti a „két Kína” felfogást. Véleménye sze­rint csak egy Kína van, a Kínai Népköztársaság. Fran­ciaország nem tart fenn diplomáciai képviseletet Taj­vanon. Bizonyosra vehető tehát, Franciaország amel­lett fog szavazni, hogy Pe­king bebocsátást nyerjen az ENSZ-be és ha a határozat­nak lesz olyan bekezdése, PEKING. A kinai sajtó mindeddig nem adott hírt — és talán ezután sem fog — Rogers bejelentéséről, amely sze­rint az USA az őszi ENSZ- vitában támogatja Kína „fel­vételét”, (ie ugyanakkor ar­ra törekszik, hogy megtart­sa Tajvant a világszervezet tagjaként. A legutóbbi kínai hivatalos és nemhivatalos állásfoglal, isok fényében, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Peking semmiféle „két Kína”, semmiféle „egy Kí­na egy Tajvan”, megoldásba nem egyezik bele és így nem lesz hajlandó az ame­rikai feltételek alapján el­foglalni helyét a világszer­vezetben. Pekingi megfigye­lők ugyanakkor rámutat­nak, hogy az amerikai poli­tika módosítása KínaENSZ- tagságának kérdésében Ni­xon bejelentett látogatásá­nak fényében elkerülhetet­len volt. Az amerikai pozí­ció változása azonban ön­magában nem sokat jelent — hatása azon mérhető majd le, hogy a gyakorlat­ban mire vezet. Amennyi­ben ugyanis a tajvani re­zsim nem hajlandó lemon­dani arról a fikcióról, hogy Kína kormánya, akkor az amerikai politika változása a gyakorlatban automatiku­san oda vezethet, hogy a csangka jse íisták távozni kényszerüllek a világszer­vezetből, úgy ahogy eddig megszakították a diplomá­amely kilátásba helyezi a tajvani halóságok kizárását, akkor Franciaország ezt a bekezdést s meg fogja sza­vazni.” McMahon ausztráliai mi­niszterelnök helyeslőén nyi­latkozott az Egyesült Álla­mok Kína ENSZ-tagságá- yal kapcsolatos új politiká­járól. A miniszterelnök sze­rint „magától értetődő és el­kerülhetetlen”, hogy a népi Kína az ENSZ tagja és a Biztonsági Tanács állandó tagja legyen. Egyidejűleg ő is állást foglalt a tajvani rendszer kizárása ellen. Egyiptomi küldöttség a Kínai Népköztársaságban PEKING Csou En-laj, kínai minisz­terelnök és Paj Szieng-kuo külkereskedelmi miniszter Pekingben fogadta a Mo­hamed Abdullah Marzaban gazdaságiig d és külkereske­delmi miniszter vezetésével az egyiptomi keresxedelmi kormánykü ldöttséget. MOSZKVA. Az APN hírügynökség keddi kommentárjában fel­teszi a kérdést, hogy a szu­dáni hatóságok valójában elmennek-e a Szovjetunióval való kapcsolatok megszakí­tásáig? A hivatalos szudáni propaganda ugyanis ultimá­tumszerűén javasolta a Szov­jetuniónak. hogy a Szudán­ban zajló véres megtorlá­sokkal kapcsolatban „vizs­gálja felül álláspontját”. Ki­adtak egy nyilatkozatot, amely nem többel és nem kevesebbel vádolja a Szov­jetuniót, mint azzal, hogy „beavatkozik Szudán bel- ügyeibe”. Állításukat termé­szetesen nem tudják kellő bizonyítékical alátámasztani, hiszen bizonyíték nincs. A Szovjetunió sohasem avat­ciai kapcsolatot mindazok­kal az államokkal, amelyek elismerték a Kínai Népköz- társaságot. Ha viszont a csangkajse- kisták — bár ez pillanat­nyilag valószínűtlennek tű­nik — elfogadják a „kétKi­tt a” elméletet és hajlandók akár csak taktikai célból be­lemenni abba, hogy „má­sodik” Kínaként maradja­nak az ENSZ-ben, akkor az amerikai elvi álláspont lát­szólagos módosítása Kína javára, Peking szemében nem jelent majd mást, mint az új helyzetben alkalma­zott új manővert a Kínai Népköztársaság további ki­rekesztésére az ENSZ-böl. Ez megfigyelők szerint sú­lyosan veszélyeztetheti Ni­xon pekingi látogatását is. A kínai sajtó éppen Ro­gers nyilatkozatával egyidő- ben tért vissza — a július 16-i szűkszavú kommüniké után először — Nixon láto­gatására, méghozzá úgy, hogy publikálta Szihanuk herceg, a Pekingben élő kambodzsai államfő e kér­déssel foglalkozó terjedel­mes üzenetét. A kínai köz­vélemény ebből az üzenet­ből először értesülhetett ar­ról, hogy milyen nemzetkö­zi következményei lehet­nek Nixon látogatásának és milyen reményéket fűznek hozzá például a kambodzsai puccsista rezsim vezetői: pekingi megfigyelők szerint Szihanuk nyilvánosan kon­zultált a kínai vezetőkkel, így Szihanuk üzenete a kí­nai kormány állásfoglalását is kifejezi. Ezért figyelemre­méltók a herceg következő megállapításai: 1. Az amerikai elnök küld­te tanácsadóját, Kissingert Pekingbe, hogy üdvözölje Csou En-lajt és az amerikai elnök fogja elhagyni főváro­sát, hogy tárgyaljon a kínai Az ADN hírügynökség nyilvánosságra hozta a jú­lius 24-én elkövetett berlini határsértés tetteseinek nevét és lakcímét. Közleményéből megcáfolhatatlanul kiderül, hogy a határprovokációt — szántszándékkal — nyugat­berlini lakosok követték el. A keddi nyugat-berlini új­ságok már nem is tagadják, hogy az NDK államhatárai ellen elkövetett provokáció végrehajtói nyugat-berlini polgárok voltak — csak ép­pen arról írnak, hogy nem Werner Kühl, sem Bernd Langer megadott lakáscí­mén nem lehetett otthon ta­lálni senkit, mert — amint a Der Tagesspiegel mondja — „mindenki szabadságra uta­zott”. kozott Szudán belügyeibe, mert ez ellentmondana kül­politikai elveinek. A szovjet vezetők csak a humanitás­tól vezérelve fordultak a szudáni hatóságokhoz, hogy a kommunistaellenes hiszté­ria ne okozzon jóvátehetet­len kárt az antiimperialis- ta harcnak. Khartoum azonban nem hallgatott a szovjet vezetők felhívásaira és tovább szí­totta a kommunistaellenes, majd a szovjetellenes han­gulatot. A sajtó ugyanakkor enyhe célzásokat tett, hogy Szudán könnyen talál ma­gának „új barátokat” nyu­gaton. „Ha szakemberekre lesz szükségem, akkor újak „jön­nek” — jelentette ki példá­ul Nimeri tábornok nyugati kormánnyal, amely saját fő­városában, otthon fogadja. Hogyan diktálhatná ilyen körülmények között Nixon a Kínai Népköztársaság jö­vendő magatartását? Te­szi fel a kérdést a Zsenmin Zsipao hasábjain Szihanuk. 2. A lényegi tárgyalások „valószínűleg” a két ország közötti viszonyt közvetlenül érintő kérdésekre szorítkoz­nak. majd pl. Tajvan kér­désére. 3. Csou En-laj azt fogja mondani Nixonnak, hogy az' indokínai kérdést csak az indokínai népek oldhatják meg, s ezek a népek mindig azt követelték és azt fogják követelni, hogy az USA tel­jesen és feltétel nélkül vo­nuljon ki Indokínából. Szi­hanuk üzenetében közli (mint egy sajtónyilatkozatá­ban már elmondta, de a kí­nai olvasók csak most sze­reznek róla tudomást), hogy maga Csou En-laj'személyé­ben biztosította őt támoga­tásáról és arról, hogy Kína álláspontja Indokína tekin­tetében változatlan. (Pekingi megfigyelők ezzel kapcso­latban rámutattak, hogy az amerikai csapatok visszavo­nása Indokínából érdeké­ben áll Kínának is.) 4. Szihanuk szerint egyál­talán nincs szükség egy új genfi értekezletre — „külö­nösen akkor", ha azt az USA „az 1954-es genfi érte­kezlet határozatainak egye­düli elszabotáló]a, javasolja — de üzenetében nem mond­ja, hogy Kína a Nixonnal folytatott tárgyalásokon el fogja utasítani egy ilyen ér­tekezlet összehívását. Ezen a téren tehát — mutatnak rá pekingi megfigyelők" — Szi­hanuk üzenete nein zárja be teljesen a kaput egy eset­leges kínai kezdeményezés előtt. A nyugat-berlini szenátus hatóságai —, hogy mente­gessék korábbi magatartá­sukat, amellyel azonnal elfo­gadták a nyugat-berlini rendőrségnek azt az állítá­sát, hogy „NDK-beli mene­külőkről” volt szó —, most csak azt emlegetik, hogy a határsértés során Werner Kühl, az egyik provokátor, olyan súlyosan megsérült, hogy belehalt sérüléseibe. Bernd Langer — a másik határsértő — sérülésé köny- nyebb. ö most az NDK-ban orvosi kezelés alatt áll, s ha meggyógyul, a provokáció elkövetése miatt az NDK- ban bíróság elé fogják állí­tani. újságírók előtt, miközben a többi között arra hivatko­zott, hogy a szudáni hadi­üzemekben máris dolgoznak nyugatnémet szakemberek. Nimeri a kijelentéséhez hoz­záfűzte: „Sohasem voltak előítéleteink a Nyugattal szemben és nem is lesznek.” A nyugati sajtó, amely mostanáig tücsköt-bekát szórt a május 25-i forrada­lom utáni Szudánra, most nem tudja titkolni örömét. Nemcsak átveszi Khartoum szovjetellenes koholmánya­it hanem még további lépé­sekre is ösztönzi ezen a vo­nalon a szudáni hatóságo­kat. Már ez is bizonyítja, hogy, kiknek jó Szudán jelenlegi politikája. Sisco Esraeühem Az Egyesült Államok kész újabb fegyverszállításra Izrael számára. Erről — nem pedig a közel-keleti béke lehetséges megoldásairól —, folyik az érdemi tanácskozás Sisco amerikai külügyi államtitkár és az izraeli vezetők között. Képünkön Sisco államtitkár Golda Meir izraeli miniszter- elnökkel és Jigal AUon miniszterelnök-helyettessel. (Taleíoto — AP—MTI—KS) Rogers bejelentésének visszhangja Kiknek jó Szudán politikája ? Az APN a szovjet-szudáni kapcsolatokról Berlini határprovokáció

Next

/
Thumbnails
Contents