Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Élfenek a Lafogok Szerda, 20.00: f Ä. vfalA.ni ísraeállitás elég- léteit kíván, nyújtani a sok f tnéHánytalanságot elszenvedett Lajosok száméira, hiszen • Katalinokat, Annákat, Józsefeket szoktuk iga 7.án megünnepelni, s így a Lajosok mostohagyerekeknek számiútifilmek kedvelőinek ajánlhatjuk, amelyben végigkísérhetjük azt a nehéz és fáradságos utat, amelyet hajdan — sok-sok szenvedés árán járt be társaival. Persze a Jelenet az „Éljenek a Lajosok” című műsorból. (A tv augusztus 25-i (szerdai) adásához!) eddig. "A műsor az őket megillető módon ünnepli e mellőzölteket, akik a sport, a színpad, a zene területéről gyűltek össze a stúdióban — s minthogy valamennyien Lajosok — magukat és az összes többi Lajosokat is köszöntik. S a mű- sorszámok is üyen vagy olyan módon, összefüggnek a Lajos névvel, akár egy Bee- thoven-szerzeményrői, akár egy táncdalről van szó. Hiszen Beethoven is Lajos volt A kedves, bohókás ösz- gieáilftás — így nyáridőben — könnyed szórakozást nyújt majd a nézőknek. Nansen nyomában Szombat, 18.55: NSZK film. Elsősorban az modem technika megköny- nyítette a mostani expedíció útját, ám a hihetetlen nehézségekre, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a mai kor expedíciójának tagjai is elmondták: útjuk során többször voltak életveszélyes helyzetben. Mindenesetre érdekes lesz végigkísérni a film segítségével a Grönländer át vessel6 utat. Charley nénje Szombat, 20.05: Közvetítés a Városmajori Színpadról, felvételről. Az elmúlt év nyarán mutatta be a Városmajori Színpad Brandon Thomas világszerte népszerű zenés komédiáját, amelyhez Aldobolyi Nagy György szerezte a zenét, a dalszövegeket pedig Szenes Iván írta. A sikerre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ebben az évben is játsszák a darabot, amelynek középpontjában egy nőimitációra kényszerülő férfi áll. Bohózatot még kevésbé lehet és szabad elmesélni, mint krimit, s így csak annyit „árulhatunk” el, hogy a fiatalok végül egymásra találnak! A főszerepből Bodrogi Gyulát láthatjuk, a többi szerepekben pedig T olnay Klárit, Páger Antalt, Piros Ildikót, Almásy Évát, Ernyői Bélát és Paudics Bélát. Szimfonikus könnyűzenétől a táncdalfesztiválig Csütörtökön kezdődik a Magyar Rádió rendezésében a hazai könnyűzene hatnapos seregszemléje. A „Nyáresti szórakozás” — amelyet az Országos Rendező Irodával közösen szerveztek — nyitó koncertjén a szimfó- nikus könnyűzene legismertebb darabjaiból mutatnak be válogatást Augusztus 20- án népdal- és nótaestre kerül sor a Zeneakadémián. Szombaton „Offenbachtól Bemsteinig” címmel operett- parádéval kedveskednek a műfaj híveinek. A hétfő este a sanzonoké. Az Ödry Színpadról ^Bezzeg az én időmben” címmel közvetítenek összeállítást Az Erkel Színházban megrendezendő táncdalfesztivál- döntő zárja a „Nyáresti szórakozás eseménysorozatát. Ezen a három elődöntőből továbbjutott 16 dal csendül feL Primadonna vizes lepedőben Fejezetek a hevesi önkéntes tűzoltótestület életéből — ősbe nyolckor kezdődött az előadás. Negyed kilenckor felsikoit a primadonna: Szentisten, ég az estélyiruhám! Nemcsak a ruhája égett, hanem lángokban állott már akkor az egész színpad. Mit tehettem? Fogtam egy lepedőt, bemártottam a vizeshordóba, s rávetettem magam a hölgyre, hogy elfojtsam az éledő tüzet. Ügyeletes társaim pedig a díszleteket vették célba kézi fecskendőkkel... Amit Vermes László községi kertész, az egyik legöregebb hevesi önkéntes tűzoltó mesél, nem mostanában történt, hanem az 1920-as években, amikor summáéként még csak ízlelgette ezt a szép és nemes hivatást. De mindmáig úgy él emlékezetében az iparosegyesület nagytermében lezajlott izgalmas esemény, mintha most történt volna. Arra is vé- lekszik, hogy Bazsó Tivadar, az akkori parancsnok, a sikeres primadonnamentésért az egész falu előtt megdicsérte, a Csárdáskirálynő Sylviája pedig, kit belépője derekán ért a malőr, ijedt örömében kétszer homlokom csókolta érte. Vermes Laci bácsi azóta is a most 89 főt számláló hevesi önkéntes tűzoltótestület első rajában, a riadóbrigádban szolgál, pedig a történetnek jó négyén esztendeje. Ha hallja a félrevert harangot, vagy kocogtat éjjel ablakán parancsnoka Csabai János: ugrik, mint a szöcske, ki az ágyból, s két perc múlva Holló Ferenccel, Fekete Lászlóval, Madar Lászlóval, Vígh Zoltánnal együtt lóg a fecskendős gépjármű oldalán), szirénás száguldásban a vészhely felé. — Az elmúlt évben félmilliónál többet érő terményt és épületet mentettünk meg a „vörös kaikas” pusztításától. Két hete azonban hiába vonultunk ki a Szalma-tanyára, ahol a termelőszövetkezet egyik szé- rűskertjében találni! Porig égett minden, szinte csak statisztálni tudtunk hajnali négyig. — Miért* — Későn jött a riasztás. Aztán meg nem volt a közelben víz, kút, ahonnan pótlást nyertünk volna az éhes szivattyúknak. Hiába papolunk, legtöbb gazdaság a já~ társ — mondotta közvetlen hangon Pronyin, felkelt íróasztalától és Pavlik mellé ült. — Értem és elmondom, de szigorúan bizalmasan, hogy ennek a Koroljovnak, akit maga nem jól ismer, semmi köze sincs hozzánk. — Hogyhogy nem? — Csak úgy... Az eddigi zavaros sejtés egyszerre világos felismeréssé vált. — Csak nem azt akarja mondani, hogy ez a Koroljov... — De igen — vágott közbe Pronyin. — Bár ez még szolgálati titok, de magának Fordította: Ferencz Győző 23. — Pronyin elvtárs? — rdezte Pavlik határozat- i hangon, s Pronyin pol- ri ruhájának láttán ke- s meggyőződéssel. — Pro- in tábornok? — Pontosan — erősítette ;g a tábornok. — Beszélni akartam ön1 — kezdte izgatottan ivük. — Mondjon el mindent épen sorjában — állította eg Pronyin. — Legelőször azt mondja meg, ki ön és mnan jött. Pavlik egy pillanatra za- írba jött. augusztus 20., péntek — Bocsásson meg. Usz- penszikij doktor vagyok. Pavel Pavlovics Uszpenszkij. A Zaharin kórház osztályvezető orvosa. Kovrigina ügyében jöttem önhöz. — Mit tud erről az ügyről? — Mindent — mondta Pavlik —, állítom, hogy mindent. — Kérem, kérem. Hallgatom önt. — Vajon Kovrigina pro- fesszomő megmentésére nem volt más mód? Amit ön kigondolt, az szörnyű és furcsa. Nem vagyok specialista ebben a dologban, de hirtelen egy tucat más megoldást tudnék elsorolni önnek. Minden álhalál és hamisnak tűnő temetés nélkül! őszintén megmondom, hogy azon Koroljovjának helyében nem így cselekedtem volna. " — Erisss, Us^pensaki j elv% V c tudnia keTI róla. Koroljov egyszerűen kém. — S Jelena Viktorovna tudja ezt róla? — Még nem, de hamarosan megtudja, Pavlik eltávozása után Pronyin nyomban magához hívta Tkaoserefc — Készék a képek? — ér- ’ deklődött Pronyin. — Hívják ide a fiatal Kovriginát, önök pedig szervezzék meg az ellenőrzést minden vonalon. Tkacsev a lábát váltogatta. — Ivan Nyikolajevics mondott neki valamit? — Igen, mondta. — Igaza van, rendes legény. Különben is semmi értelme sincs továbbra is bújócskát játszani sem Léna Kovrigi- nával, sem Uszpenszskijjal. Jól ismerik önmagukat, be kell kapcsolni mindkettőjüket a munkába... Lénocsba élénken, sőt vidáman ment be Pronyin dolgozószobájába. A tábornok elgyönyörkö- dött benne. „Ha az anyja nála is szebb — gondolta —, milyen szépség lehet akkor? .. *Kölcsönöset» ödvöBŐlték egymást — Hogy érzi magát? — érdeklődött Pronyin. — Egy kissé jobban — válaszolt Lénocska. — Köszönöm a levelet — Milyen levelet? — Anyu levelét Koroljov már át is adta nekem. — Mégiscsak tegnap adta át magának a levelet? — Talán nem így akarták? — kérdezte megszeppenve Lénocska attól tartva, hogy megfeddik Koroljovot — Nem azért, mert nem terveztük — mondta Pronyin —, de azt hittem, hogy ezek csak egyszerűen szép szavak és semmiféle levele* nem fog maganak átadni. m2 (S’eí^sW rásban nem törődik vele, hogy olyan helyre telepítse kazlait, ahol víz is van — füstölög Csabai János, aki civilben a járási hivatalnál tisztviselősködik. ★ Bedő Zoltán testületi pénztáros irodájában többen vesznek körül. — Hogyan lesz valakiből önkéntes tűzoltó? — Gyermekkoromban kezdődött, Abasáron. Apám is, nagybátyám is benne volt a helyi testületben. Szép, csillogó sisakot hordtak hozzá meg hegyesre pödört bajuszt. És mindenki tisztelettel, ijedelemmel félrehúzódott útjukból. ha kisétálták a piacra, vagy éktelen csengetéssel, dudálással oltani indultak valamerre. Tizenkét éves lehettem, mikor tőlünk nem messzire Kocsisék háza kigyulladt. Akkor én is a tűz közelébe merészkedtem, s még az egyik kézi szivattyú karjára is felkapaszkodtam, hogy jobban haladjon a munka... Mondta nagybátyám oltás után: Jóska, ha így végzed, pár év múlva kinyomsz bennünket a hivatalból! S nevetett jóízűen, meg zsebelte a hálálkodó szomszédok köszönetét... Hát én ki nem nyomtam egyiket sem, ellenben pár év múlva közéjük álltam. S amikor tíz esztendeje Hevesre kerültem, Itt is rögtön szolgálatra jelentkeztem. A kérdésre adott választ Eperjesi József fogalmazta meg, aki tiszti rangban, s immár tűzrendészeti éremmel kitüntetve őrködik a nyolcezer lakosú nagyközség és környéke biztonsága felett. Azért írom a környékét is. mert olykor messzire kell a hevesi önkénteseknek kalandozniuk. Szomszéd járásba, megyébe is. S megtörtént, hogy szervezettségűit, jó felszerelésük folytán hamarabb értek a tetthelyre, mint az állami tűzoltók. ♦ Holló Ferencet egy építkezésen találom meg. Kőműves. Mellesleg a ráadóbrigád tagja. — Hogyan sikerül ilyen eredményesen dolgozniuk? Mi tartja együtt, mi viszi előre az embereket? — Megmondom én! A segítés szelleme. Semmi egyéb — veri le ruhájáról a frissen rápergett maltert. — A mi testületünk tagjai fillért nem kapnak az éjszakázásért, ügyeletért, s életük épségének kockáztatásáért... Azonkívül eljárnak vezetőink az évi 5—6 napos továbbképző tanfolyamira, a tagság meg havonta áldoz egy-két napot a legújabb ismeretek elsajátítására, a különböző oltási' folyamatok gyakorlására. Sokáig készülünk mindig a járási tűzoltóversenyre is, s zenekarunk mögött, amelyet Tompa Béla bácsi dirigál, kivonulunk új extra öltönyünkben minden jelentősebb ünnepre. ★ A nagy becsben tartott, 3 tisztelettel emlegetett 27 extra öltönynek, melyet méretre, kamgarnból, s 50 ezer forintért Egerben varrtak, külön története van, hiszen a községi tanács 26 ezer forintos évi támogatásából nem futotta volna. — Pár éve nagy tűz az állami gazdaságban! Kivonulunk. Birkózunk a lángokkal. S győzünk. Megmenekül az épülőfélben lévő szarvasmarha-telep... Másnap meg éppen bennünket tárgyal a községi végrehajtó bizottság, és szedi le' rólunk a szenteltvizet! Hogy csak koptatjuk a szép laktanyát, ami 1962-ben épült. Parádézunk. Hasznunk jóformán semmi. Nagyon be volt ragadva a szemem, mert a tűz miatt le sem feküdtem aznapra virradóra, de erre módfelett kerekre nyílt mindkettő. Felpattanok, kinyitom a számat is jó hangosan, s előadom az éjszakai esetet, melyről a bizottsági tagok még nem hallottak... Elrestellték magukat, majd azon nyomban megajánlottak 50 ezer forintot ruházatra. Pár nap múlva a tanácsülés is jóváhagyta. Hát ekként lett extránk — moso- lyodik el Bedő Zoltán. ★ Ha mindezek után azt hinné az olvasó, hogy kerek a pogácsa Hevesen, Csabai János szavaival meg kell ingatnom hitében. — Igaz, becsülnek szél tőben bennünket. Meg is vannak a legszükségesebb fel- szerelési tárgyak. A Deák Ferenc utcai laktanyában még klubhelyiségünk, kugli- zónk is van, ahol jobbára telente összejár szórakozni a népes tagság. De nagyon kellene három állandó, főhivatású szertáros, aki a riasztóügyeletet ellátná felváltva. Nélkülük nem tudunk igazán ütőképesek lenni. .. Az sem tetszik, ahogyan a zeneiskola kezeli fúvószenekarunkat! Negyven éve, még a leventében kezdte minden muzsikusunk. Persze hogy kiöregszenek. Friss, fiatal utánpótlás kellene a szép ruhákba, meg a sok hangszerhez, melyre 70 ezer forintot költött a község. S van is fúvós tagozat a zeneiskolában. Csák éppen nem engedik a fiatalokat közénk. Szakmai gőgből-e? Vagy attól félnek a tanárok, hogy éLromlanak a gyerekek Béla bácsi keze alatt? Furcsa, mindenképpen furcsa... * Alkotmányünnep. Kiöltözött asszonyok, lányok, legények a hevesi főutcán. A fák alól zene szól. Játszik az önkéntes tűzoltótestület zenekara... Moldvay Győző Több mint 600 új tanteremmel és 50 műhellyel bőrül az iskolahálózat 240 ezer kisgyermekről, az óvodás korú népesség 60 százalékáról gondoskodnak az óvodákban Az idén 538 általános iskolai tanterem készül el-Ebből 112 az új lakótelepeken épük Az általános iskolai hálózat bővítésére fejlesztési alapjukból mintegy 390 millió forintot fordítanak a tanácsok. Űj tantermek „belépésével” a következő tanévben valamivel tovább csökken a kettős váltás aránya és így az általános iskolák összes osztálytermének 30 százalékában, leszkét- műszakos oktatás. A középiskolai hálózat 90 tantereimmel és 50 műhely- teremmel gazdagodik. A középiskolás kollégiumi helyek száma csaknem 500-zal növekszik. A fejlesztések megvalósítására a tanácsok mintegy 370 millió forintot irányoztak elő. Amint a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán elmondották, az óvodákban elhelyezett gyerekek száma tovább emel* kedik és előreláthatólag eléri a 240 ezret. Így az 1971 —72-es tanévben az óvodás kordáknak már körülbelül 60 százalékáról gondoskodnak a részükre létesített gyermekin tézményekben. Közölték a minisztériumban azt is, hogy — előzetes számítások alapján — az általános iskolákban 1 millió 82 ezer gyermek, a középiskoláikban pedig 228 ezerfia- tál tanul majd az új oktatási évben nappali tagozaton, A gimnazisták száma 116 ezer, a szakközépiskolás diákoké 112 ezer lesz. Az óvónőképző intézetekben az idén 337-en, a tanítóképzőkben 518-an végeztek, a tanárképző főiskolákon 762-en fejezték be tanulmányaikat, az egyetemek tanárszakain 1104-en szerez- teg. ipttssajafest l
