Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
Iff iiaférozcat tizenöt hónapja r 'Ä rendel etek, h atározatok íontos szabályozói életünknek. Legtöbbjük tartalmát azonban többnyire csak a hivatalos szervek, az érdekelt szakemberek ismerik. Van azonban néhány kivétel, néhány olyan határozat, amelynek számát éppúgy megjegyezzük, akár ismerőseink nevét. Ezek közé tartozik az 1013-as — teljes nevén a kormány 1013/1970. (V. 10.) számú határozata — is, amely a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szól. A határozat megvalósításától természetesen a legtöbbet azok a dolgozó nők remélik, akik ágazatuk termeléséből a legnagyobb arányban veszik ki részüket, és helyzetük is leginkább szorul javításra:a könnyűipar, s ezen belül is a textilipar nődolgozói. A tex- ' tilipar csaknem 112 ezer dolgozója közül ugyanis majdnem 80 ezey a nő. A határozat megjelenése után, az ágazatot illetően a legnagyobb feladat a Köny- nyűipari Minisztériumra és a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetére hárult. A minisztérium a határozat megjelenése után a vállalati igazgatókkal megtárgyalta a teendőket, majd — még a múlt év közepén —, a szak- szervezet egyetértésével — irányelveket dolgozott ki a vállalati gazdasági és szak- szervezeti vezetők számára, arra kérve őket, hogy a negyedik ötéves tervvel összhangban álló, körültekintő elemzéseken alapuló terveiket 1970. októberének végéig állítsák össze. Az azóta megszületett tervek főként a munkakörülmények javítására, a szociális gondoskodás kiterjesztésére, a tanulás, a továbbképzés feltételeinek javítására és a nőknek a vezetésbe való fokozott bevonására irányultak — legalábbis ez tűnik ki a minisztériumnak beküldött vállalati jelentésekből. Elsőként — érthető módon —, főként a könnyebben megoldható feladatok kerültek sorra, így például több Kezdő nyugdíjasok gondja Miért késik az első nyugdíj ? Kezdő nyugdíjasok gyakori panasza, hogy a nyugdíjba kerülés napjától hosszú idő — gyakran több hónap — telik el addig, amíg az első nyugdíjat megkapják.' Hogyan lehetne ezen segíteni, vagyis ki, melyik hivatal, hatóság követ el mulasztást? Bármilyen furcsa, de úgy igaz: nem az SZTK, illetőleg nem a nyugdíjintézet „készülékében” van a hiba, hanem többnyire a nyugdíjba vonuló dolgozók kezdik el későn a nyugdíj megállapításához szükséges ügyek intézésiét, illetve iratok beszerzését. Kétségtelen, hogy a munkáltató illetékes munkaügyi vezetői, szakemberei, sőt a társadalmi és tömegszervek vezetői hibáztathatok, marasztalha. tők el a leginkább a szükséges felvilágosítások mellőzése miatt. Ugyanis — amint a Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíjosztályának vezetőjétől megtudtuk — a nyugdíjba vonulás előtt a dolgozónak már egy évvel korábban meg kell kezdenie a szükséges iratok beszerzését. Abban pedig, hogy milyen igazolások, iratok kellenek a nyugdíj megállapításához, a munkahelyi nyugdíj előkészítő albizottságok, vagy ahol ilyen még nem működik, a társadalmi és tömegszervezetek és a munkaügyi előadók nyújtanak segítséget. Ha tehát _ a nyugdí jba készülő dolgozó a kellő időben beszerzi a szükséges iratokat, azok alapján a nyugdíjintézet egy hónap Ügyintézési idő után meg kezdi a nyugdíj folyósítását. helyütt felmentették a nagy- családos és az egyedülálló anyákat az éjszakai műszak vállalása alól, több vállalat — így például a Pamuttextil Művek — a hasonló helyzetben levő anyáknak különféle pótlékokat és egyszeri segélyeket nyújt a részesedési alapból. Máshol — így a Pápai Textilmüveknél, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, az Albertfalvi Cér- názóban — a szövődében, a fonodában és más munkahelyeken 20—25 éve gépen dolgozó, nyugdíj előtt álló nőknek kiemelt fizetést, részesedést, jutalmat vagy pótlékot adtak, illetve — régi fizetésük meghagyásával —, könnyebb munkakörbe helyezték őket. Jó néhány példa van arra is, hogy a vállalatok háztartási gépeket szereztek be, s azokat dolgozóik ingyen vagy kedvezményesen vehetik igénybe. Néhány vállalatnál — például a Kőbányai Textilműveknél a csomagolóüzem gépesítésével, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál rekonstrukcióval — sikerült megszüntetni a nők éjszakai műszakját. Más helyeken viszont a fizikai munka megkönnyítésére, a zaj és a légszennyezettség csökkentésére történtek intézkedések, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a győri Richards Finomposztógyár pedig több nőt helyezett vezető pozícióba. Mindez természetesen csak a kezdet. A rövid időre szóló elgondolásokat és intézkedéseket most már hosszabb távra szóló terveknek, olyan intézkedéseknek kell követniük, amelyek feltételei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Ezek közé tartozik például — mint rendkívül fontos, de korántsem egyetlen feladat —, a nők éjszakai műszakban való foglalkoztatásának fokozatos csökkentése. A textilipar 80 ezer nődolgozója közül ma 70 százalék dolgozik három műszakban. A negyedik ötéves tervben a textilruházati iparban megvalósuló nagyszabású rekonstrukció —, a termelés emelése mellett —, a gépi munka korszerűsítését is célul tűzi, s a termelékenység emelkedése módot ad arra, hogy csökkenjen az éjszakai műszakban foglalkoztatottak száma is. Az éjjeli műszak általános megszüntetését azonban nem tűzi — nem is tűzheti —, célul a textilipar, már csak azért sem, mert a mind korszerűbb berendezéseket, a lehető legjobban ki kell használni. De szólnak más érvek is emellett, amelyeknek igazsága könnyen belátható. A számítások szerint ha a textilruházati ipar általánosan megszüntetné a harmadik műszakot, az ipar értékkiesése megközelítené a húsz százalékot, azaz a 4,2 milliárd forintot (ennyit termelnek ma az éjszakai műszakban), s — az exportbevételek elmaradásáról most nem szólva — nagy mennyiségű importra lenne szükség, vagy pedig 7—8 milliárd forintos újabb beruházásra. Emellett — ha az éjszakai műszak kiesne — a mostani heti 42,67 órás munkahét 44 órásra növekednék, s az éjszakai pótlék megszűnése is 10—15 százalékkal (havi 200—250 forinttal), csökkentené. a havi bért, vagy késztetné az államkasszát ennek pótlására. Az éjszakai műszakkal kapcsolatban is vannak azonban teendői a vállalatoknak: ilyen mindenekelőtt az éjszakai munka körülményeinek javítása, az egyedülálló és a nagycsaládos anyák számára az éjszakai mimika vállalásának önkéntessé tétele. Olyan ösztönzési és munkavégzési rendszer kidolgozása, amelynek nyomán e műszakban főként férfiak dolgoznak majd. A növekvő műszaki színvonal mindinkább' lehetővé teszi az úgynevezett csökkentett felügyelétű műszakok szervezését is —, főként a szintetikus szálakkal dolgozó üzemekben. Annak érdekében, hogy a később születő intézkedések valóban ott segítsenek, ahol az a legfontosabb, a minisztérium a könnyűiparban dolgozó nők helyzetét részletesen elemző, átfogó tanulmányt készít. Külön vizsgálják azt is, hogy a könnyűipar mint ágazat milyen módon járulhat hozzá a családokban ma főként a nőkre háruló problémák megoldásához. A nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására hozott párt- és kormány- határozat végrehajtása tehát nem kampány, hanem állandó feladat, amely a minisztériumi és a vállalati munka szerves része, s az intézkedések anyagi és egyéb feltételei fokozatosan teremtődnek meg. S. G. A „felhőkarcoló” - belülről V A taronyház a déli lakótelepen magaslik — a város fölé. Nem hagyhatja észrevétlen a megrakodva feléje siető fürge országút, hiszen tisztelettel körözik még a madarak is, s ékességébe valósággal belehunyorog a hegyek mögül felszálló nap Gyöngyös, s egyben Heves megye nevezetessége a hatalmas, húszszintes épület, amelyről már a születése előtt élénken beszéltek^ Téma volt gyarapodásában: körülfonták egy kis misztikummal, az izgalom, az aggodalom, a várakozás, a türelmetlenség hangján szólták róla, aztán fokozatosan a csodálaté lett. Kívülről — kuriózum maradt máig is. Belülről — mindinkább csak köznapi valóság... Róbert Károly utca 23. Tizenkilenc emelettel. egy úgynevezett szerelőszinttel, meg a tetőterasszal. Lakásnézőben A lépcsőházban, a földszinti liftajtó előtt még az építkezés nyomai. A felvonó előtt várni kell, bizonytalanul topogunk többen is, mert nem valószínű, hogy a berendezés már tökéletes. Végül is egy szerelő jóvoltából csak előáll a függőleges pályán sikló „járgány”, aztán egy kis „zongorázás” a kapcsológombokon, s indulunk a kívánság szerinti megállók felé. A panorámát nem hagyhatjuk ki — gyerekes kíváncsisággal, élvezettel — természetesen csak a tizenkilencedik emeleten lépünk ki a fülkéből. A néhány lépcsőnyi magasságba már gyalogosan emelkedünk. A tetőről — amelyet jókora mellvéd ölel, s emögött kitűnően lehet például napozni, vagy éppenséggel üldögélni, beszélgetni, kártyázni délután, estefelé a ventillátorcsoport köré épített padokon — valóban remek a kilátás! Visszafelé szétnézünk még a huszadikon is egy kicsit: vendégszobák, a házbeliek klubhelyiséged, ruhaszárító termek, lomkamrák — olvassuk az ajtókról sorra. A tizenkilencediken fiatal marna, ölében kicsinyével: — Itt lakunk az egyik kétszobásban — mondja. — Szívesen megmutatom, de előre elnézést kérek, mert még csak pár napja hur- colkodt.unk ide, s a bútort ezután akarjuk megvenni. Perlmann Györgyék lakása — így „üresen” is szép, tágas, kellemes. Kényelmes a távfűtés, érdekes, hangulatos a loggia, különösen praktikusnak látszik a beépített bútorzaté, felszerelésű kis konyha, amelyet Négyszobás a házmester otthona is. Természetesen: örül neki. Mi nem irigyeljük, hiszen amint az éppen tizenkilenc pontból álló „ügyrendet” végigfutjuk, valósággal belefáradunk a tengernyi tennivalóban. Hiába, ekkora épületben — kéft házmester esetén is — annyi a munka, hogy aligha marad mellette az embernek másra ideje... Erre azonban talán még nem is gondolták Pál Józsefek, mivel — új lakók ők is... A gond — marad Már elég mozgalmas a ház: 157 lakásából több mint százhúszban bérlők vannak. Bár még nincs meleg víz, csupán ideiglenes engedélyivel működik a személylift, s ebből is csak az egyik, de az épületben zajlik az élet. — Sokat „csúszott” az épület — mondja a torony- házat „birtokló” Gagarin Hőerőmű Vállalat beruházási osztályvezetője, Pócs Aladár — és sajnos még mindig várni kell teljes elkészültére. Augusztus 18-án azonban talán végre sikerül túljutná a műszaki átadásokon is, s valamennyi bérlőnk beköltözhet. Legkésőbb szeptemberben pedig megjön a meleg víz... A hatalmas toronyházzal — amely például áramfogyasztását tekintve egy há- rom-négyezres lélekszámú községhez hasonlítható — persze még ennél a jó helyzetben lévő vállalatnál is csak csökkentük a lakásgondokat. Továbbra is jócskán marad igénylő. S ezzel — ahogy az épületből ismét kilépünk az utcára — nagyon is a mában vagyunk... Győni Gyula üvegfal választ el a „nagy- szobától”. Az üvegfal a két helyiség közös asztalkája felett nyitott: tálalásra, étkezéshez egyaránt alkalmas. A szobából egy függönnyel külön is leválasztható, így nem zavarja funkciójában a másik helyiséget... — Sokáig albérletben laktunk — emlékezik a fiatal- asszony — mindent összevetve: havonta ezer forintot is kifizettünk a tulajdonosnak. Ennélfogva mondani sem kell, hogy nagy megváltás ez a lakás az életünkben! Laknis Gáborék — mint egy másik laikásban megtudjuk — a pesti Rákóczi utat cserélték fel a gyöngyösi Róbert Károly utcával, de nagyon jól érzik magukat itt a toronyház magíassá- gában is. Kiváltképpen a kis Tibiké — kéteszteiadős fiuk —, aki július óta kizárólagos joggal kisajátította magának a kisebb szobát. — Mindkét részről voltak már nálunk a pesti szülők, s miután végre közelről is szemügyre vehették az új lakást, menten megnyugodtak, nem sajnálják annyira, hogy eljöttünk a közelükből — meséli mosolyogva Lak- nisné... Pár emelettel lejjebb: — Szép is, jó is ez a négyszobás lakás, de higgyék el, hogy sok gondot is ad: majdhogynem még egy függönyt sem tudok használni a régiből. S bajban vagyunk a bútorokkal is: alig találjuk valaminek a helyét...! Aztán itt van például ez a meleg víz is: csak már látnánk, éreznénk végre! Megkockáztatjuk a kérdést: — A korábbi lakásukban is volt meleg víz? — Ugyan, hová gondol?! Egyre nehezebb munkaerőhöz jutni Szőlőprések a háztáji gazdaságoknak 5tócffi5J, jele szőlőprést készít a gazdaságok részére. Ebben az évben mintegy hatezer kisebb-na- gyobb szőlőprést szállítanak a bortermelő vidékekre. (MTI foto— Király Krisztina fAlvételte A KSH összesítése szerint a munkások körében' az utóbbi hónapokban mérséklődött a munkaerőmozgás. Az állami iparban az első fél évben 13 642-vel kevesebb volt a munkahelyváltás, mint egy évvel ezelőtt, vagyis ennyivel kevesebb munkahelyen cserélődtek, a munkások. Kevesebb a ki- és belépés, bár ezeknek a száma némileg eltér a munkahelyváltásokétól, mert nem töltöttek be minden megüresedett helyet, ugyanakkor új munkahelyekre vettek fel embereket, s a kilépők közül nem mindenki helyezkedett el ismét az állami iparban. A munkahelyváltások csökkenése az első negyedben még nem volt számottevő. Viszont jelentős volt a második negyedben, amikor a tavalyi 82 549 helyett ezúttal 69 398 helyen cserélődtek a munkások. Az állami ipari vállalatoktól az első félévben a nyugdíjasokkal, a betegekkel együtt 179 863 munkás lépett ki, 212 941-gye! kevesebb. mint a múlt év azonos időszakában, s ugyanezekhez a vállalatokhoz a megüresedett és az újonnan létesített munkahelyekre 163 ezer 46 munkást vettek fel. A ki- és belépések közötti különbség arra is utal, hogy egyre nehezebb munkaerőhöz jutni. Az idén a második negyedévben például 17 ezerrel kevesebb volt a jelentkező, mint egy évvel korábban, s ötezerrel kevesebb, mint 1971. első negyedében. A kilépések és a munkahelyváltások egyébként a legnagyobb mértékben a gépgyártó, a villamosgép- gyártó, a fémtömegcikk, a fafeldolgozó és a papíriparban', továbbá az élélmi- szeripai-ban mérséklődtek. A második negyedévben például a villamosgépgyártó és a fémtömegcikk iparban 30 százalékkal kevesebb munkás váltott munkahelyet, minit a tavalyi második negyedévben. 1971, augusztus lk_ |g
