Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-17 / 193. szám
Nixon bejelentései Augusvlwn 18 í A szovjet légierő napja T TASZSZ Fr Nixon amerikai elnök rá- f tlió- és televíziós nyilatkozatát kivonatosan ismertetve a ! TASZSZ tudósításában rámu- ! tat arra, hogy az elnök a dol- I lár „megmentése” érdekében j hozta meg a nyilatkozatban I 'Vázolt rendkívüli intézkedé- eeiket. Mint mondta, „az i utóbbi hetekben a spekulén- ! sok totális háborút indítot- j tak a dollár ellen”. Ennél- i fogva az Egyesült Államok ; kormánya elhatározta, hogy ! „felfüggeszti a dollár átváltá- ! sát aranyra és más tartalék javákra”, tízszázalékos pótadót vezet be az importált árukra, tíz százalékkal csökkenti a külföldi államoknak i nyújtott segítség programját, j három hónapig rögzíti a i munkabéreket és az árakat. [ Nixon elnök azt állította 1 i— mondja a TASZSZ jelentése —, hogy a dollár helyzetét komolyan megingatta „a nemzetközi valutaspeku- I lánsok” tevékenysége és ennek szerinte semmi köze az ' amerikai gazdaság szilárdságához — valójában —mondja a TASZSZ jelentése —, a dollárválság csupán az amerikai kapitalizmus igen súlyos válságát tükrözi. Maga Nixon nyilatkozata is gzámos ékesen szóló beismerést tartalmaz ebben a vonatkozásban. Az etaók kijelentette, hogy az Egyesült Államokban „a csüggedtség és a vereség hangja” hallatszik, „erősödik a kétely, amely aláássa energiánkat és az erőinkbe vetett bizalmat”. Mint Nixon bevallotta, az Egyesült Államok az élé az égető probléma elé került, megmarad-e „vezető államnak a világgazdaságban, vagy pedig megelégszik a második, a harmadik, vagy a negyedik hellyel”. Az elnök aggodalmát fejezte ki az amerikai gazdasági helyzet rosszabbodása miatt. Felhívta a figyelmet a munkanélküliség magas szintjére, „az áremelkedések végzetesen emelkedő görbéjére” és az inflációra. „Az infláció minden amerikai lakost megrabol — mondotta. — Az a 20 millió amerikai, aki nyugdíjba ment és jövedelmének összege változatlan, különösen szenved az inflációtól. A háziasszonyok helyzete ma nehezebb, mint a múltban valaha is volt, egyre nehezebben birkóznak meg háztartásuk költségvetésével. A 80 millió bérmunkás és alkalmazott szintén nehéz helyzetbe került. A vietnami háború négy éve alatt, 1965-től 1969-ig az áremelkedések teljesen semmivé tették a munkabérek növekedését — Az elnök nyilatkozata ugyanakkor kifejezésre juttatta, hogy a gazdasági válságból, amelybe a kormánykörök juttatták az országot, a kormány elsősorban a dolgozók rovására keresi a kivezető utat — mondja a TASZSZ jelentése. — A kormány által bejelentett munkabérrögzítés csapást mér az amerikai lakosok széles rétegeire, akiknek reálbére már amúgyis jelentősen csökkent az infláció következtében. — Ugyanakkor a kormány újabb nagy ajándékokkal kedveskedett a monopóliumoknak. Nixon bejelentette, hogy tízszázalékos adókedvezményben részesíti azokat a részvénytársaságokat, amelyek új berendezésekre fektetnek be összegeket 190, augusztus 17., kedd ■— Másfelől — mondja a TASZSZ jelentése —, 4,7 milliárd dollárral csökkentik az állami kiadásokat, hogy „az adócsökkentések révén keletkező kincstári bevételveszteségeket pótolják”. Minthogy az elnök nyilatkozatában sző sincs az óriási katonai kiadások csökkentéséről, ez a szociális szükségletekre, közegészségügyre, közoktatásra és más hasonló célokra fordított kiadások további megnyirbálását jelenti. Nixon elnöknek a rendkívüli gazdasági intézkedésékre vonatkozó nyilatkozatát más tőkés országokban úgy értékelik, mint annak elismerését, hogy hangzatos ígéretei ellenére a washingtoni kormány nem képes kivezetni az országot a válságból — mondja a TASZSZ jelentése. — A hongkongi valutapiacokon és más pénzügyi központokban Nixon nyilatkozatának hatására tovább esett a dollár árfolyama, s az a vélemény, hogy gyakorlatilag megtörtént az amerikai valuta leértékelése. AFP—REUTER— APN—UP Baselben a nemzetközi fizetések bankjának szóvivője hétfőn közölte, hogy a banknak nincsen szándékában rendkívüli közgyűlést összehívni. Francia kormánykörökből származó értesülések szerint Pompidou elnök hétfőn hajnalban személyes levelet kapott Nixon elnöktől, amelyben hivatalosan tájékoztatta őt a tervezett gazdasági és pénzügyi intézkedésekről és „ezien intézkedések szelleméről”. Ez annál érdekesebb, mivel az angol kormány szóvivője korábban azt Augusztus 16-ára virradóra Nixon amerikai elnök kénytelen volt végre legalább részben meghajolni a tények előtt. A dollár lappangó válságának tudomásul vételét jelentik az elnök külön szózatában közölt rendkívüli intézkedések. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Félfüggesztik a dollár aranyra történő beváltását. 2. 90 napra befagyasztják az árakat és a béreket. 3. A behozatalra 10 százalékos adót vetnek ki. 4. 4,7 milliárd dollárral csöikkentik a külföldi segélyprogramokat és az amerikai költségvetési kiadásokat. 5. 10 százalékkal csökkentik a külföldi segélyprogramokat. 6. Egy esztendőre elhalasztják a népjóléti reform bejelentett intézkedéseit. Már a puszta felsorolás jelzi, hogy a Fehér Ház ezúttal az amerikai gazdaság történetében párját ritkító, drámainak nevezhető intézkedésekre kényszerült. Ezek persze nem „az égből hullottak alá”. Évek óta tudják a tőkés világ gazdasági és pénzügyi szakemberei is, hogy a sorozatosan megismétlődő pénzügyi krízisek mögött a dollárnak a valóságos értékviszonyoktól mesterségesen eltérő árfolyama áll. A dollárnak az aranyhoz viszonyított árát, amely unciánként hivatalosan 35 dollár, még a második világháború után állapították meg. Azóta a dollár ténylegesen vesztett értjéből, az ameriközölte, hogy a londoni kabinetnek nem volt tudomása a Nixon által bejelentett intézkedésekről. A francia elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint Pompidou szerdán megszakítja dél-franciaországi szabadságát és repülőgépen visszatér Párizsba, hogy a valutaválság kihatásairól tárgyaljon egy szűkkörű kabinet-ülésen. Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter (jelenleg Magyarországon tölti szabadságát), hétfőn délelőtt felkérte az NSZK tartományi kormányainak gazdaságügyi minisztereit a nyugat-németországi összes valuta- és devizapiac „ideiglenes” bezárására. A miniszter szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a dollárválsággal kapcsolatban más államok részéről tett devizaintézkedéseknek „be nem látható közetkezményeik” lehetnek. A belga nemzeti bank igazgatósága még a hétfői nap folyamán összeül, hogy Nixon bejelentéseinek kihatásait vizsgálja. Az AFP szerint a belga gazdasági köröket, s a Közös Piac többi tagállamainak szakértőit is meglepetésként érték a washingtoni bejelentések, amit az is mutat, hogy a belga gazdasági élet vezetői, élükön a pénzügyminiszterrel, víkendezni mentek és Nixon bejelentéseinek elhangzásakor nem tartózkodtak a belga fővárosban. A dán központi bank bejelentette, hogy felfüggesztik a külföldi valuták hivatalos jegyzékét és a valutapiacot. További intézkedésig bezárták a londoni aranypiacot. A koppenhágai valutapiacon minden ügyletet felfüggesztettek, s hétfőn az amszterdami tőzsdén nem jegyezték a külföldi valutákat. kaink azonban mesterséges módon és nagyrészt politikai meggondolásokból kiindulva, minden erővel igyekeznek fenntartani ezt az árfolyamot. Az amerikai monopóliumok törekvései szempontjából ez igen logikus és érthető volt. Ilymódon ugyanis a dollár tartósan túl volt értékelve az aranyhoz és a többi devizákhoz viszonyítva, ami azt jelentette, hogy az amerikai nagy monopóliumok viszonylag „olcsón” épülhettek be más országok gazdasági életébe, vásárolhattak fel vállalatokat, vagy alapíthatták meg a maguk leányvállalatait. Ami az amerikai állam érdekeit illeti: a dollárnak az aranyhoz viszonyított devalválása megingathatta volna az amerikai pénznem nemzetközi tartalékvaluta szerepét. Ennek pedig szinte beláthatatlan pénzügyi és politikai következményei lettek volna. Hiszen az Egyesült Államok nemzetközi gazdasági hegemóniája a tőkés világban éppen a dollár tartalék- valuta szerepén nyugszik. A helyzet ellentmondása és különös érdekessége az, hogy az elmúlt 25 évben a dollár tartalékvaluta szerepe akon- kurrens tőkés országokat is érdekeltté tette a mesterséges dollár-arany árviszony fenntartásában! Ezek az országok ugyanis pénzügyi tartalékaik rendkívül nagy részét dollárbán tartják. A dollár leértékelése tehát e tartalékok igen nagy részét egyszerűen megsemmisítenék. Ilymódon előállt egy olyan helyzet, hogy a vezető nyugati tőkés országok jó ré30. tanácskozás 1 a nyugat-berlini kérdésről NYUGAT-BERUN. A négy nagyhatalom nagykövetei hétfőn délelőtt Jean Sauvagnargues francia nagykövet elnökletével megtartották a nyugat-berlini kérdés rendezésére hivatott tanácskozássorozatuk 30. ülését az egykori szövetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületében. Egy amerikai szóvivő már délelőtt kijelentette, hogy a megbeszélések bizonnyal egész napon át tartanak. A nyugati hatalmakhoz közel álló körökben kijelentették, még nem döntötték el, hogy a tárgyalásokat ezen a héten is több napon át folytatják, avagy pedig a hét. fői tanácskozási nap befejeztével két- vagy háromhetes „gondolkodási szünetet” tartanak-e. ATLANTA. A Port McPhemon-i (Georgia állam) öttagú hadbíróság hétfőn kezdte mega tanúk kihallgatását Emest Medina százados, a My Lai-i tömé gmászárlással vádolt „legmagasabb rangú” amerikai tiszt ügyében. A bíróság 48 tanút idézett be kihallgatásra. A vádirat szerint Medina százados 1968 márciusában My Lai faluban saját kezével gyilkolt meg egy nőt és egy kisfiút, ezenkívül legkevesebb’ 100 védtelen és fegyvertelen falusi lakos lemészárlásáért felelős, s jóllehet tudomása volt a tömegvérengzésről, semmit sem tett annak megakadályozására. sze érdekelt volt a dollár helyzetének megszilárdításában — ugyanakkor szenvedett is pénzügyileg a valóságos helyzetnek meg nem felelő dollár-árfolyam miatt. Lényegében ez az a — mindmáig változatlan ok, amely az utóbbi évek sorozatos pénzügyi válságait kirobbantotta, a kérdés az volt — és továbbra is az —, hogy meddig lehet külön* böző részletintézkedésekkel halogatni a dollár szembesítését a valósággal ? Magyarán: meddig lehet elkerülni a dollár-arany árviszony megváltoztatását, tehát a dollár leértékelését A legutóbbi pénzügyi válságban, amikor a nyugatnémetek „lebegővé” azaz szabaddá tették a márka árfolyamát, egy sor más ország pedig felértékelte valutáját —, már tapasztalni lehetett, hogy a nyomás fokozódik. Ezek az intézkedések ugyanis a dollár részleges és burkolt leértékelésével voltak egyenértékűek. A legutóbbi hetekben azután olyan eseménysorozat bontakozott ki, amely gyorsan és drámai módon fokozta a dollárra nehezedő nyomást. Ennek az eseménysorozatnak a fő összetevőit a következőikben lehet összefoglalni: 1. Az Egyesült Államok 1971-ben az eddigi számítások szerint évi rátára átszámítva, több mint 10 miül-. A Szovjetunióban hagyományosan augusztus 18-án ünnepük a légierő napját. Ebből az alkalomból AÍek- szandr Szilantyev vezérezredes, a légierő vezérkari főnöke nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. Elmondotta, hogy az utóbbi tíz év során nagyot fejlődött a szovjet légierő: repülőgépei mindenféle időjárási viszonyok között teljesíteni tudják feladatukat, a hangsebességnél gyorsabbak és felszerelték őket különféle rakétákkal. Szovjet harci repülőgépek egész sora nagyobb hatósugarú, gyorsabb és magasabban repül, mint a kapitalista országok legfejlettebb típusai. Az elmúlt évek jelentős újításaként említette a vezérkari főnök, hogy megalkották a függőlegesen felszálló és leszálló repülőgépet, valamint a többféle rendeltetésű és változtatható számyállású típusokat. A rakétával felszerelt interkontinentális repülőgépek a föld bármely pontját él tudják érni. Levegő-föld rakétáik képesék úgy megsemA My Latban és sok más dél-vietnami helységben védtelen polgárok ellen elkövetett amerikai atrocitásokért „bűnbakéként felelősségre vont Medina százados az ötödik, s egyben az utolsó amerikai katona, akit a tömegmészárlás ügyében hadbíróság elé állítanák. Tulajdonképpen sohasem állapították meg pontosan, hogy hány ember is vesztette életét My Lai-ban. Becslések szerint az áldozatok száma 109—500 fő lehetett. Eleinte Medinát is „legkevesebb” 175 személy meggyilkolásával vádolták. „A szerecsenmosdatás” során e számot 109-re, s végül is 102-re csökkentették. árd dollárral magasabb ösz- szeget ruház be, kölcsönöz, vagy „ajándékoz” külföldön, mint amennyit a maga külkereskedelmével és működő beruházásaival megkeres. Ebben természetesen benne vannak a külföldi amerikai hadikiadások is. összességében ez a szám több mint kétszerese az elmúlt évek átlagának és azt jelenti, hogy az Egyesült Államokból fokozott iramban folytatódott a dollár kiáramlása. 2. Ezzel párhuzamosan az amerikai aranytartalék 10,5 milliárd dollárra esett. Ez a legalacsonyabb szint 1938 óta. Közben — ugyancsak az említett dollárkiáramlás miatt —, külföldön haalamas dollárkövetelések halmozódtak fel, ezek jelenleg 32 milliárd dollárt tesznek ki, több mint kétszer annyit, mint egy évvel ezelőtt (Ez magyarázza egyébként, hogy miért kellett leállítani a dollár beváltását aranyra. Ha a külföldi hitelezők tömegesen követelnék dollárjaik beváltását —, az amerikai aranytartalék nem lenne elég e követelések teljesítésére.) 3. Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege, amely 1893. óta mindig felesleggel zárult —, 1971-ben deficitet mutatott és lehetséges, hogy az esztendő végéig deficites marad. (Ez magyarázza az importra kivetett 10 százalékos különadót.) 4. Végül, de nem utolsósorban az említett tényezők eredményeképpen a nemzetközi spekuláció is rávetette magát az egyébként is megterhelt dollárt». WTfMÉ tmm*. mísíteni földi és tengeri célpontokat, hogy közben nem kerülnek az ellenséges légvédelem hatósugarába. „A szovjet légierőben a főszerepet az emberek játsz- szák, akik tökéletesen tudnak bánni a technikával és a fegyverzettel és odaadóan szolgálják a kommunista pártot és az államot” — mondotta a vezérezredes. A légierők harcosainak túlnyomó többsége felső, vagy középfokú képzettséggel rendelkezik, több mint 80 százalékuk tagja a pártnak, illetve a Komszomolnak. Szilantyev végül emlékeztetett arra, hogy a szovjet légierő már a második világháborúban jól helytállt a német fasisztákkal szemben. A légicsatákban a hitleristák 110 ezer gépüket vesztették eJ, s ebből 77 ezret a keleti fronton. Összeül az angol parlament ? Az angol parlament alsó- házának egyre több képviselője követeli a nyári szünetet tartó parlament rendkívüli ülésének azonnali összehívását az észak-írországi válság megvitatására. Eddig több mint száz munkáspárti képviselő írta alá ezt a követelést, azonban pártjuk vezetői nem hajlandók hivatalosan állást foglalni, így lehetőséget adnak a konzervatív kormánynak, hogy a parlament megkerülésével cselekedjen. Ugyanakkor a brit szak- szervezetek szövetségének jobboldali vezetői olyan intézkedéseket hoztak, amelyek célja az észak-írországi általános sztrájk megrendezésének meghiúsítása. Vasárnap este nyilatkozatot tettek közzé, amelyben felhívták az észak-ír dolgozókat, hogy „tartózkodjanak" a sztrájktól. vetkeztében az unciánként hivatalosan 35 dolláros árban megszabott aranyat a szabadpiacon augusztusban már több, mint 42 dollárért árulták. A hónap közepén azután a devizatőzsdéken is látványosan leesett a dollár árfolyama. így került sor Nixon drámai bejelentésére. Az intézkedések listája arra vall, hogy a dollárválságot érintő lépésekkel párhuzamosan megkísérlik az infláció megfékezését is. (Ez lenne a közvetlen célja az ár- és bérbefagyasztásnak, valamint költségvetési és egyéb kiadások csökkentésének. Az iniekciá meglehetősen brutális Hatását a közelgő napokban a világon mindenütt megérzik majd. Japánban például, ahol a bejelentés időpontjában nyitva volt a tőzsde, a nemzeti bank 300 millió dollárt volt kénytelen felvásárolni, minden addiginál alacsonyabb áron és óriásit zuhantak az Amerikával gazdasági kapcsolatban álló nagy tőkés vállalatok részvényei. Más vezető kapitalista országokban hasonló megrázkódtatásokra lehet számítani. Bármennyira brutális legyen is azonban ez az injekció, mégis tüneti kezelésnek minősül. A lényeges kérdéshez: a dollárnak az aranyhoz viszonyított devalválásához a választások felé közeledő Nixon nem nyúlhatott hozzá. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az injekció hatása „elpárolog”, a beteg újra visszazuhan a krízisbe. Válságban a dollár My Laiban gyilkolt Bíróság' előtt Medina százados
