Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

Megvalósult tervek, munkahelyi gondok,,. Fiatalok - leszerelés után A 9,24. óra* Nagyon kellene az esü - Csányban megkezdik a dinnye szállítását - Valamivel tibb zöldség és gyüiölcs, mint tavaly Érdekes és egyben rend­kívül hasznos ankétet szer­veztek a minap a füzesabo­nyi járási KISZ-bizottság munkatársai. Egy jókora csoport nemrégiben lesze­relt fiatalt kértek beszélge­tésre. Arra kerestek választ, hogy vajon valóra váltak-e ezeknek a fiúknak az el­képzelései, tei-vei. Sikerült-e beilleszkedniük volt, vagy éppen az új munkahelyül}, légkörébe; egyáltalán meg­találták-e helyüket újra a . civil életben... S a hadseregnél megfon­toltabbá, önállóbb gondol­kodásúvá lett fiatalok nem 1 kérették magukat, hiszen volt mit elmondani. Örö­möt, gondot, terveket, prob­lémákat Ezekből ragadtunk ki egyet-egyet — talán oku­lásul, vagy követendő példa­ként. A csábítás trükkje... • A füzesabonyi Antal Ist­ván, miután a MÁV-nál megszerezte az elektramű- szerészi képesítésit, hamaro­san behívót kapott. Az egyik aiaiküLaitnól annak rendje-módja szerint le is töltötte idejét Amikor le­szerelt. újina a volt munka­helyére tért vissza, ahol ha­vi 1400 forintot keresett. Egyszer aztán. — nem is sokkal az elhelyezkedése után — a helyi Petőfi Tsz- ben „tálaltak” neki egy jó állást, amiért havi 3—3500 forintot ígértek. Kos, ő ka­pott is az alkalmon, ám ha- marosan jött az első zu­hany. A transzformátor-sze­relő segédüzeméig „kicsit" később indul, be a terve- zettrué! Addig pedig —mint a bsz vezetői érdeklődése­kor mondották — dolgozzon a gépjavító műhelyben. Reg­gel 6-tól. este 5-ig, ha nem tovább — havi ezernégyszá­zért! Azóta hónapok teltek el, s az ígéretből ma is ez Kilenc játékfilmet vásárolt az idei cannes-i fesztiválon járt magyar filmátvételi bi­zottság. Az átvett alkotások között van Joseph Losey „A küldönc” című játékfilmje, amelynek Julie Christie és Alan Bates a főszereplője. Bo Widerberg svéd rendező legutóbb a svéd származású amerikai munkásvezér, Joe Hill életét rögzítette film- szalagra. A címszerepet Tommy Berggren alakítja. Az átvett olasz alkotások között szerepel Luchino Vis­conti nagy vitát kiváltó Tho­van, mert mint kiderült, va­lamilyen ok miatt a segéd­üzemágból egy jó darabig semmi nem lesz. Ilyenkor aztán, akinek nem. tetszik a munka, aki türelmetlen, ve­gye a kalapját, lépjen ki és menjen ... Hadd teljen a munkakönyv! A csábítás trükkje, vagy a munkaerő-szervezés hibá­ja? Inkább egy alapos kiáb­rándítás a civil élet kezde­tére. Nem csoda, ha ezzel kapcsolatban, életbe lép a KISZ érdekvédelme! S ahol minden sim&n ment.., El kelj ismerni, sokkal több az ilyen hely, mintáz előbbi. Matalin Lászlót is behívták. Vámosgyörkről, a MÁV pályafenntartási cso­portjától vonult be. Miutáii letelt a két év, értesítést kapott, hogy visszavárják. Jólesett a kedvesség ahogy fogadták a munkatársak, a KISZ-vezetők, akik egyút­tal azt is közölték vele, hogy felemelték a bérét. Ma háromezren félül keres. Megnősült, s Egerben éL Szeretne azonban a munka­helye közeliében letelepedni. Szólt is erről odabenn, sazt a választ kapta: mindent elkövetnek, hogy ez is sike­rüljön. Mint befejezőül mon­dotta, félt az újrakezdés problémáiról, de tervei, el­képzelései rendre valóra váltak. Néki nincs szüksége a kü­lönösebb segítségre. Megtet­ték azt mindjárt a leszere­lés után a munkahelyérL .. Szükség van az érdekvédelemre! Bár több sírna útról szá­moltak be a fiatalok, mégis meglehetősen magas a rossz példák száma. Az egyik he­lyen nem az eredeti szak­májába vették vissza a ha­mas Mann-adaptációja, a „Halál Velencében” — Dirk Bogarde-dal, Silvana Man­gánéval és Bjorn Andersen­nel a főszerepekben. Giulia- no Montaldo alkotása a „Sacco és Vanzetti” történel­mi hűséggel dolgozza fel a húszas évek amerikai justiz- mordjának per any agát. A megvásárolt filmek között szerepel Dario Argento bűn­ügyi filmje: „A kilencfarkú macska”, valamint Nino Mamfredi alkotása „A kapott kegyelemért” című szatirikus vígjáték. zatésrő fiatalt, mert időköz­ben betöltötték a helyét, ö pedig most a kiváló mező- gazdasági gépész szakmájá­val — az állattenyésztés­ben dolgozik. Máshol meg sem hallgatták őket, amikor az órabérük emeléséről szól­tak. Egy másik munkahe­lyen meg rossz szemmel nézték fiatal kollégájukat, amikor az bejelentette, hogy tovább szeretne tanulni. So­kan apró, kicsinyes dolgok­nak tartják ezeket, pedig egyáltalán nem tartoznak az elnapolható kérdések közé. A leszerelt fiatalok újra kezdenek, újra próbálkoz­nak jól beilleszkedni a kö­zösségekbe, sajnos, a leg­többször nem rajtuk múlik a dolog. Sokkal inkább a munkahelyi vezetőkön, akik közül — ezt tapasztalatból tudjuk — sokan csak hallo­másból tudnak a fiatalok érdekében hozott 1016-os kormányrendeletről, de még csak bele sem kukkantottak. Ezért helyezünk aztán súlyt az ifjúsági szerveze­tek érdekvédelmi tevékeny­ségére. Egy fiatalt ugyanis jól fogadni, törődve várni, egyenlő egy életre szóló megnyeréssel. S nekünk, azt hiszem, er­ne szükségünk is van! Szilvás István Az időjárás kétarcú mos­tanában : a meleg, száraz idő kedvez a gabona beta­karításához, ugyanakkor a többi növény szenved a he­tek óta tartó szárazságtól. A megyében rövid kör­utat tettünk Honti Imrével, a SZÖVTERMÉK osztályve­zető-helyettesével — milye­nek a közeljövő kilátásai zöldségből, gyümölcsből, mit és milyen áron kaphatnak majd a piacokon a háziasz- szonyok. A horbi Kossuth Termelő- szövetkezet egyik fő ter­méke a paradicsom. Hatal­mas táblák sorakoznak egy­más mellett, sajnos a növé­nyeken látszik, hogy hetek óta nem kaptak esőt. Ha a napokban, nem kapnak ki- adósátíb mennyiségű csapa­dékot, akkor jelentősen csökken az egy holdra jutó hozam. A közös gazdaság­ban egyébként rövidesen megkezdik az exportparadi- csom szedését is és az első vagonok a szomszédos Auszt­riába viszik majd a kiváló termeket. Híven a hírnévhez A csányi Búzakalász Ter­melőszövetkezetben Nagy László kertészeti brigádve- zető kalauzol. — —A 24. órában járunk — mondja —, ha nem lesz eső, akkor hatalmas károk keletkeznek. Rámutat az uborkatáb­lákra, melyen fonnyadtam elsárgulva kókadoznak a nö­vények. Hasonló a kép a dinnyénél, a paprikánál is. — A szállítás azért folyik — mondja a brigádvezető — eddig mintegy 30 vagon tök, 11 vagon uborka ment el a szövetkezetből is. S híven a hírnévhez — vasárnap megkezdik a diny- nye szedését is a csányiak — első alkalommal mintegy 50—60 mázsa görögdinnye kerül a piacokra. Utunk következő állomása Abasár. A SZÖVTERMÉK a termelőszövetkezet telephe­lyén végzi a barackfelvásár­lást. Sajnos nem túl nagy si­kerrel —, egy hét alatt 3—4 vagon volt a felvásárolt mennyiség. — Nagyon gyenge a ter­més is, a minőség is — mondja a felvásárló. A ki­látások nem valami biztató­ak. Eddig 267 vagon zöldség Hanti Imre a megyei fel­vásárlás mennyiségéről tájé­koztat. — Eddig 267 vagon zöld­séget és 111 vagon gyümöl­csöt vásároltunk, burgonyá­ból pedig 15 vagonnal. Na­gyobb mennyiség az uborkár ból, a tökből, a cseresznyé­ből és a meggyből futott be. A helyzet a tavalyihoz ké­pest — az árumennyiséget tekintve —, valamivel jobb, de most már nagyon kelle­ne, hogy jelentős mennyisé­gű csapadék hulljon. Enél- küi ugyanis nehezen lehet kellő zöldségmennyiséget biztosítani. S végezetül még egy hír: a pénzügyminiszter és a bel­kereskedelmi miniszter ren­deletet adott ki, melynek ér­telmében a lakosság részére télen tárolt burgonya, zöld­ség és gyümölcs után a jö­vőben nem csupán a SZÖV­TERMÉK, hanem az ÁB'ÉSZ- ek, a termelőszövetkezetek, az álami gazdaságok, az élel­miszer-kereskedelmi vállala­tok is kapnak állalmi árki­egészítést. Reméljük tehát, hogy a ne­héz időjárás ellenére is csak lesz elegendő zöldség és gyümölcs — télen, nyáron egyaránt. (kapóst) Árubemutató Hatvanban A Heves megyei Élelmi - szeripari Kiskereskedelmi Vállalat kóstolóval egybekö­tött gyümölcs- és főzelék- konzerv-bemutatót tartott Hatvanban. A bemutatón 12 féle bébiételt, Rába-colát, ananász ízű szörpöket ismer­tettek.1 A fogyasztók a hely­színen megkóstolhatták az üveges töltött káposztát, a sertés- és marhapörköltet, elmondhatták véleményeiket, s a kérdésekre a budapesti gyümölcs- és főzelék-kon­zervipar képviselője vála­szolt. Cannes-! filmek magyar mozikban yy István király“ a gyulai Várszínházban Kos Károly „István király” (Az Országépítő) című kétrészes történelmi drámájával nyitotta meg kapuit a gyulai Várszínház. A darabot Miszlay István Jászai-dijas rendezte. (MTI — Bajkor József.) Megvan. Tudom már, honnan is­merős: Grosicsra hasonlít. Az aranycsapat kapusát ki ne ismer­né. A teremben folyik a kormány mellett működő Mezőgazdasági Bi­zottság tanácskozása, a televíziósok újra bekapcsolják a kézi lámpákat, a levegő megtelik forrósággal, a tv-sek kis papírt csúsztatnak a fő­építésvezető elé: legyen olyan ked­ves, jöjjön ki velük és mutassa meg, kiről lehetne a Tisza II. épí­tői közül jó portrét csinálni. ■ ■ ■ ■ Az ajtón tábla: Losonczi Imre fő- épitésvezető. Az iroda telezsúfol­va székekkel. A munkavezetők megbeszélést tartanak. A titkárnő bejön, letesz egy papírt. — Lo­sonczi elvtárs telex. — A megbe­szélés folyik tovább. Losonczi te­lefonál : igen, azonnal.., szemé­lyesen ki fogok menni. Leteszi a kagylót, visszafordul az asztalhoz. — A vagonok jönnek, valahogy meg kell szervezni a kipakolást. Igen, vasárnap is. Mennyi beton ment be az éjjel? Ez jó eredmény. Jól van, becsületes munka volt. — Losonczi elvtárs, nagy a szél, fújja a darukat... — Tartsa be az ésszerűség hata­rait, az építkezésnek menni kell. És meg egy, vigyázzon az embe­rekre. A kocsi előállt. Beszállunk. Ro­bogunk ki a munkaterületre. Meg­állunk az óriási pillérek tövénél. Ahol állunk, itt folyik majd a Tisza. — Nem tud tovább menni? — kérdezi a gépkocsivezetőt. — Legfeljebb harminc métert. — Nekem az is számít. Eltűnődök magamban. Ilyen nagy úr egy főépítésvezető? Har­minc méter! Nincs idő gondolkoz- * Egy vékony, keszeg barna. Sri Ót «sata? áB tei«Siliönífc, ___ E gy emberi szív anatómiája — Losonczi elvtárs, berúgtam. Ledobáltam a tetőről a cserepe­ket. Már voltam a bíróságon. Mi lesz most velem? — Dolgozzon tovább, ahogy ed­dig tette. Magára nem volt panasz a munkahelyen. Ezt figyelembe vettük. Űjabb ember állítja meg — Már megint ellopták a bakan­csomat. Vadonatúj bakancs volt. — Melyikben lakik? Meg fogom vizsgáltatni. Megyünk lefelé a lépcsőkön az erőmű tetejére. Közben a mellette haladó férfival félmondatokban, számokban, adatokban tárgyalják meg, hogy mi a legfontosabb ten­nivaló, hová kell átcsoportosítani a zsaluzókat, mennyi vasbetonsze­relőt lehet elhozni a jelen pillanat­ban kevésbé fontos részről. Közben int, hogy a gépkocsi álljon a má­sik lejárati lépcsőhöz, s mintegy magyarázólag hozzáteszi: — Naponta kétszáz emeletet meg­járok. ötvenéves elmúltam, szív­beteg vagyok. Vigyáznom kell. ■ ■ ■ ■ — Kilenc éve óta vándorolok az országban. 1963-ban Lázbércen vol­tam az ottani víztároló főépítésve­zetője; Özd, Kazincbarcika vízellá­tását kellett megoldanunk. 1965- ben átvettem a kecskeméti fedett úszoda építését. Akkor elég rosz- szúl állt az egész. Megcsináltuk. Az ünnepélyes avatáson már az járt a fejemben, hogy kezdődik a szegedi úszoda építése. Meg is em­lítettem a jelenlévő minisztériumi képviselőnek, hogy jó lenne ezeket az embereket átvinni oda, akik már megszerezték a kellő tapasz- cakttdkaL Az ácsok, a zsaluzok, a merték az úszodaépítést. A szegedi uszodát teljesen új garnitúrával kezdték. 1968-ban bortárolót épít- tünk. 1970. január elsején kerül­tem Kiskörére, a Tisza II-höz. Már ki voltam nevezve Velencére egy 500 milliós kormányprogra- mos regionális vízhálózati rendszer építéséhez. Akikor történt, hogy bizonyos mennyiségű hibás beton épült be, mert szennyezett volt a sóder. Eljöttem ide, azóta itt dol­gozom. 1973-ban meg kell kezdeni a duzzasztást. A fő műtárgyat be kell fejezni időben és ha törik, h* szakad, be is fogjuik. Ha nem és, akkor valaki más, de be fogja fejezni. — Milyen összegért felelős a Ti­sza II. főépítésvezetője? — Ebben az évben 160 millió fo­rintért. ■ ■ ■ I — Nem szívesen beszélek róla. Különben is egy vezető ne foglal­kozzék a magánéletével, ott van a munkája, elég az. Néha azért el­gondolkozom rajta. Különösen es­ténként, ha nincs kivel beszélnem és egyedül vagyok otthon. Tudja, a fiam óriási csalódás, nem érdek­li más, csak a kártya. A lányom élsportoló volt. Németh Angélával emlegették együtt. Aztá egy rossz mozdulat, azt mondják, nem mele­gített be rendesen, mielőtt felvette kezébe a gerelyt. Három hétig mozgásképtelen volt, gipszágy. A lányomnak hihetetlen erős akarata van, most készül a műegyetemre, felvételire. Büszike vagyok rá. Egy táblázat függ a falom. A Ti- >üaa dolgozo munkáslétszáni statisztikája. Az építkezésen há­romszázzal kevesebb a munkáskéz, mint amennyire szükség volna. — Ez a helyzet mindenütt. Sok a beruházás, kevés a munkaerő. Ez a tény önmagában véve demo­ralizálóan hat az építőiparban a munkafegyelemre. Én sem vagyok kivétel, rám is így hat. A munka- fegyelem megteremtésének rendkí­vül nehezek a körülményei. Na­gyon sokszor nem cselekedhetek úgy, ahogy azt joggal elvárnák akármelyik építésvezetőtől, nem le­hetek következetes. Millió és egy körülményt kell figyelembe ven­nem. Ha egy vasbetonszerelő kilép valamelyik brigádból, az majdnem kész tragédia. De fegyelmet vala­hogy kell tartani és jutalmazni is kell. Nemcsak mindig pénzzel. Sajnos, egyre inkább elharapózik a pénzzel mindent meg lehet ju­talmazni elv. Ez az elv nem állja meg a helyét a gyakorlatban. Kü­lönösen nálunk nem. A termelés­nek is embercentrikusnak kell len­nie. A vezetők vegyék azt figye­lembe, hogy az ember az ember­ségre tart elsősorban igényt és té­vedhet is. Egy ilyen óriási beruhá­zásnál bármilyen kis tévedés fel­nagyítva jelentkezik. Az ország fi­gyelmének központjában ez a fe­lelősségsokszoros súllvf --'^z.edik mindenki vállára. ■ ■ ■ a — Szóval, negyven ember nem jött be az építkezésre és maga nem kereste őket, nem nézett utá­na, hogy miért? Nem negyven, de e.szetten ember után is érdeklődni kell, hogy hol van ilyen helyzet­ben, ahol minden kéz szánni, Tod* ja, hogy az első olyan munkát vé­gezzük, ami egy egész országrész életét változtatja meg? — Losonczi elvtárs, azért nem jöttek be a munkások, mert nem ment értük a busz. — Es nem küldtek ki azonnal másikat értük? Nem keresték őket? Nem hiányoztak a termelésből? Hol voltak ezek az emberek a lét­számból? — Beírtuk az igazolatlan hiány­zást. — Mi? Azért, mert saját hibáju­kon kívül nem tudtak bejönni? Tessék, kérem, intézkedjék azon­nal, hogy ezek az emberek meg­kapják a rendes napi bérüket! Másnap szívrohamot kapott. ■ ■ ■ ■ Az ágy körül a létesítményi fő­mérnök, a munkatársak ülnék. A főépítésvezető nem ment haza, itt fekszik az építkezésen. A levegő­ben számok, köbméterek, határ­idők röpködnek. Az ablakból ide látszik a gépek nyüzsgése. A Tisza II. dűzzasztórendszerének pillérei már allnak. A vasbetonkolosszusok súlyos mozdulatlansággal hallgat­nak. A munkatársak elmentek. A főépítésvezető napbarnított arca megfakul a párának között, csak a szürke szemek villannak ugyan­olyan élesen. Elbúcsúzunk egymás­tól. Losonczi keze gyerekesen erőt­lenül szorítja meg az ujjaimat. — Köszönöm, hogy meglátoga­tott. Igazán jólesett. Otthon térképet veszek elő, meg­keresem rajta Lázbércet, Ozdot, Kazincbarcikát, Budapestet, Kecs­kemétet, Velencét, Kiskörét és las­san a térkép kibogozhatatlan kacs- karingós vonalaiból kirajzolódik az emberi szív anatómiája. Ságetby áünds£§

Next

/
Thumbnails
Contents