Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-10 / 161. szám
Enyém a világ] NDK-film A mozgás nem jelent feltétlen haladást — mondogatom magamban a nézőtéren, »mikor ez a Werner W. Wallroth, a rendező Ismételten és újra azzal kezdi, illetve folytatja, hogy mekkora a forgalom ebben a Lipcsében, amit a németek Goethe után, csak úgy maguk kozott Kís-Párízenak hívogatnak, itt minden valóban harsogó tempóban kergeti egymást, mintha csak ez a nyüzsgés lenne az érdekes és nem az a sók-sok cél, ok és szenvedély — az értelemről nem is beszélve —, amely mozogni küldi az embereket, kerékpáron, motoron, autón, több ionná* kocsilton, vagy éppen fenn, a toronyban az egykori művészi ötlet, amely az óra- iltésre azt a két vasembert küldi, alkik a nagykalapács- esal rávernek egész órakor a világ felett az időre. Igen, az Ilyesmi lenne — lehetne érdekes, ha nem borítaná el minduntalan valami idege« kapkodás ennek az idegen- forgalmi prospektusnak i# használható, vígjátéknak nem eléggé komolytalan, az «tieteket nem eléggé komolyan vevő filmet. Kapkodnak a hősök 3 mondataikká'!. Alig győzzük megfejteni a szövegben és a képekben szereplő rébuszo- kat: ki, kinek és miért mondja éppen azt, ’amit mond. Meg se melegszünk egy-egy jelenet hangulatánál a kamera és a rendezői szándék máris sürget, ro- hantat minket is. Zaklatottságot érzünk és nem tavaszi áradást, amit a film alkotója — gondoljuk — első Ötletei perceiben eltervezett. Figurák és nem emberek érkeznek a szemünk elé: például a hegedűs fiatal ember, aki hói bukósisakban, hol anélkül csak tartja azt a hegedűt és játszik, mert epekedik Angelika, a szép szőke, tizennyolc éves' kislány után. De nem tudjuk meg erről a fiatalemberről, mikor vette elő a hegedűjét, hova tette a motorkerékpárját és végtére is honnan jött, hogy az éjfél utáni órában hajnali üde,seggel rázendítsen. Angelikáról sem tudunk meg ennél sokkal többet, pedig ő a sztárja ennek a sztorinak. Bizony! Igaz, többször leveti ruháit a nagyobb hatás kedvéért, a fürdést és a vizet szereti, az apja postatanácsos, de hogy miért ő költözik előbb Lipcsébe és miért később a család. arra nincs olyan istenigazában olaszos magyarázat, nagy mutogatással, mel- íékzöngékkel. Angelika mellett még értesülünk arról, hogy Goethe is élt a világon, Schiller pár verssora is felhangzik, néhány operanyitány és -finálé pár taktusát halljuk, hogy végképp megértsük: a gyámoltalan lilozoi'usjelő-lt az égi hatalmasságok segítik Angelika szerelméhez és közben lemaradnak azok mind, ott, az osztályban, motoron, kerékpáron, gyalog és álmodozva, akik a rendező intésére hevülni és féltékeny- kedni kényszerülnek. Ez a rendező sokat markolt és ezért fogott keveset. A fele szereplővel, közelebbről és pontosabban rajzolt jellemekkel, kétszer ennyi haladást is lehetett volna elérni a kedély, a nevetés és az élmény országútján. Pedig Evelyn Opoczinskí, jae- cki Schwarz, Jürgen Frohriep, a most is kitűnő Werner Toelcke, Gerd Grasse, Käthe Reichel és a többiek is igyekeznék mindent megtenni a siker érdekében. (farkas) Malom a Sedan (Kedd 20.00): Kétrészes színmű közvetítése a József Attila Színházból, felvételről. Az Ősbemutató a veszprémi Petőfi Színházban volt, Budapesten a . felszabadulás 25. évfordulója alkalmából hozta színre a József Attila Színház társulata. A bonyodalmas cselekmény a háború utolsó napjaiban — 1945. márciusában játszódik egy öreg maiomban, ahoil a Galambos család él. Katonaszökevényeket és más üldözötteket rejtegetnek, V adás c. sorozatának legújabb darabjaként. Az 1959-ben készült lengyel filmszatírát a hatvanas évek elején tragikus autóbaleset áldozatává lett világhírű lengyel filmrendező: Andrzej Munk készítette. A téma a kispolgár. Ügy látszik, ez örök téma. legalábbis addig feltétlenül foglalkoztatja a utasok biztonságát lehet növelni. A kegyelmes úr szárnysegéde (Vasárnap 20.15): Magyarul beszélő szovjet filmsorozat 1. része. Jevge- nyij Taskoc rendező filmje a szovjethatalom első éveinek küzdelmeit eleveníti fel, azt a korszakot, amikor a proletárállamnak hihetetlen nehézségekkel kellett megküzdenie minden téren, így a belső biztonság területén is. Az első biztonsági szolgálat, a Cseka sokszor gyakorlatlan. de odaadó tisztjeinek állít emléket az ötrészes film. Tévétorony Kékesen — presszó nélkül,..?! A Közlekedési és Posta - ügyi Minisztérium a IV. ötéves terv során a Kékestetön egy új tv-tornyöt építtet. A létesítmény tervdokumentációját már elkészítették, s úgy, hogy a miskolci, avasi tv- toronyhoz hasonlóan, egy kilátópresszót is terveztettek hozzá. A megyei tanács túl azon, hogy a kilátópresszó gondolatát felvetette, az építési költségből 6 millió forintot fel is ajánlott a beruházáshoz. Sajnos azonban az ezzel kapcsolatos járulékos költségek — a kiviteli tervdokumentációhoz csatolt költségvetés szerint — elérik a 30 millió forintot. Ehhez viszonyítva kétségtelen, hogy nem sok a 6 millió forint, de az is tény, hogy egy ilyen létesítmény semmiképpen sem tekinthető csupán helyi, megyei érdekeltségűnek. Éppen ezért érthetetlen, hogy az illetékes országos szervek és hatóságok miért nem biztosítják a szükséges Összeg többi részét? Különösen érthetetlen az, hogy hogyan lehet e terv meghiúsulását a Heves megyei tanács „számlájára” írni? Ugyanis a napokban ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet közölt cikket, amelyben úgy tájékoztatták a lap olvasóit,hogy a tervezeti kékesi tv-torony kilátópresszója azért nem valósul meg, mert a Heves megyei Tanács a tervdokumentáció elkészülése után visz- szalépett, s nem fizeti a korábban felajánlott összeget. Az igaz, hogy a Heves megyei Tanács elnöke a közelmúltban levélben közölte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium egyik miniszterhelyettesével, hogy miután a megyei tanács egyedül maradt a 6 millió forintos ajánlatával, s ehhez az országos szervek mindeddig egyetlen fillért sem ajánlottak, így kénytelen ezt az ajánlatot visszavonni. Kár, hogy az ország legmagasabb pontján épülő tv- torony presszójához nincs pénzük az illetékes országos szerveknek és hatóságoknak, holott — a Mátra-Bükk üdülőterületnek a kormány által is jóváhagyott távlati fejlesztési terve szerint —, egy ilyen létesítmény nagyon jól illeszkedne bele ebbe a környezetbe. (faludi) Nyár — Mi újság? — Semmi. Nyaralni megyünk. — Na, és ezt csak így mondod? — Tudod, szép dolog a nyaralás, jó is, csak csomagolni, pakolni ne kellene. Most is éppen emiatt rohantam el ha- túlról, Klári, az egyik szobában, én a másikbant mi ran, fiam? Es te csak így itt állsz? Legalább a villanybototuld — Szóval, összevesztünk. — És most? — Most meghívlak egy pohár sörre, azután szépen hazamegyek. Otthon két eset lehetséges Klári vagy dorombolva a nyakamba omlik és Hízelegve engesztelni próbál, vagy bőg és nekem kell őt vigasztalnom, — De hiszen úgy tudom, ti jól vagytok Klárival. — Kitünően. Nincs is semmi baj, amikor szürke hétköznapok következnek. Csak amikor valami rendkívüli van. Tavaly például Ingóba ;mentünk. Előtte egy héttel már tervezgettünk, három nappal később már csomagoltunk. £n különben sem bírom a rumlit, egyenesen irtózom a rendkívüli eseményektől. És az ilyen utazás meg különösen szörnyű. Folyton a vita: vastag ruha, vékony ruha? Kis kofferek, vagy egy nagy? Elég-e egy rúd szalámi, vagy kettő kellene? Szóval, mindmegannyi vita, összeveszési lehetőség. És ha netán én több vastag ruhát javaslok és kifogunk egy kánikulát, akkor hallgathatok: Látod! Miért kellett ezeket a kacatokat hozni? Én megmondtam, hogy jó idő lesz. Elvégre a tengerpart az nem Szibéria... A vendéglő elé érünk, — Említetted a sört. — Persze, persze. Látod, már teljesen golyós vagyok, ahogyan a fiam mondani szokta. — Most hová indultok. — Csak hazai vizekre. Kevés a pénz, másra kellett. — És mit csináltok olt? Már úgy értem mit lehet csinálni? — Az első három napon békülünk. Mármint Klárival. Utána ismerkedünk az asztaltár sakkal, ezekkel, azokkal, ahogyan ez már lenni szokott, majd néhány nap és azután kezdődik újra a csomagolás. Hazafelé a nyaralásból. Otthon pedig természetesen a kicsomagolás, a ruhák, egyebek elhelyezése a szekrényekben... Már a második korsónál tartunk, amikor cseng a telefon. Klári keresi a férjét. — Honnan tudja, hogy itt vagy? — Ö mindent tud. Egy jó feleségnek mindenről tudnia kell. Valószínűleg utánam, figyelt az erkélyről. Láthatta, hogy összetalálkozunk. Gondolhatta, hogy lefelé menet behívjuk egymást valamire. — Érdekes. És eltalálta. Hanem lenne egy korszakaikóló javaslatom. Ha a feleséged ilyen kitűnő asszony, hogy még a gondolataidat, a szándékaidat is kitalálja, akkor miért nem hagyod rá a nyaralás előtti tervezgetéseket. Tataija ki ö, hogy vajon jó idő lesz-e vagy rossz? Keli-e meleg holmi vagy nem? Hogy elönyösebb-e a nagy bőrönd, mint a három kis kézitáska... Rám csodálkozik. — Óriási vagy, öregem. Erre még meg kell innunk egy korsóval! Megisszuk és közben azon meditálunk: milyen szörnyű és elviselhetetlen ez az élet. Jön a nyár. Nyaralni kell menni. Csomagolni kell, izgalmak közepette. — Bizony! Ez a sorsunk, pajtás! És odaszól a pincérnek. — Főúr! Hozzon még két korsóval! De csempésszen bele három cent rumot is... Szalay István SemOGEP£lTÉfií7£S, 19. Jelenet a „Lehet egy kilóval kevesebb” című műsorból, amelyet a televízió július 18-án, vasárnap este mutat be. igyekeznek megmenteni őket a rendszer végóráiban is aktív Takács százados elől. Végletes, kiélezett helyzetek sorozata a darab, amelyben az egyik főszereplő, a polgári humanista Galambos tanár ís cselekvésre kényszerül. A dráma voltaképpen hozzájárulás a nemzeti múltról folytatott vitához, amelynek során már számos mű született a közelmúltban, amelynek központi gondolata a nemzeti önismeret hiánya, s ennek folytán a tévedések eloszlatása, az újbóli tisztázás volt. A főszerepeket: Ungvári László, Láng József, Koncz Gábor. Szemes Mari és Büjtor István alakítja. Kancsal szerencse (Szombat 22.00): Magyarul beszélő lengyel film a televízió Éjszakai előNptuu fffff 1971, juliu* i«„ szombat művészeket, amíg ez a ti-♦ pus egyáltalán létezik. 2 A Spreti-ügy Delta (Vasárnap 17.35): Ezúttal a műsor témája a közlekedés. Elsőként néhány különleges célú. s így a közismertektől eltérő szerkezetű járművet mutat be a műsor, majd a közlekedés biztonságával kapcsolatos néhány új találmányt ismertet. Ilyen technikai berendezés például az a ref lektortípus, amely önműködően megakadályozza a szemben jövő jármű vezető jenek „elvakítását”. Megemlíthetjük azokat az újfajta festékeket is e körből, amelyek a jelenleg használatosaknál jóval jobban láthatók. Érdekes filmrészlet számol be azokról a kísérletekről. amelyekkel a konstruktőrök olyan adatok birtokába igyekeznek jutni, amelyek révén — gyakorlati hasznosításuk esetéi — az' A diplomatarablások sorában egyik legtöbbet tárgyalt eset gróf Kari von Spreti, a guatemaiai nyugatnémet nagykövet elrablása és megölése volt 1970. március Síén éjszaka aláírás nélküli távirat érkezeti az El Grafi- co című napilap szerkesztőségébe. A távirat közölte, hogy': a „Felkelő Fegyveres Erők” nevű titkos szervezet magára vállalja a felelősséget a nagykövet elrablásáért. Közölték azt is, hogy mit kívánnak Spreti szabadon bocsátásáért: öt politikai fogolyért cserébe engedik el a nagykövetet. Egy nappal később a diplomatarablók felemelték követeléseiket :mo»t már 16 politikai fogoly szabadon bocsátását kívánták; majd újra emeltek a számon és végül 25 politikai fogoly szabadlábra helyezését és 700 000 dollár váltságdíjat kívántak. A nyugatnémet kormány megkísérelte rávenni a guatemaiai vezetőket: eredménytelenül. Április 5-én megcsendült a telefon az El Gra- fico szerkesztőségében: közölték, hogy hol található meg Spreti holtteste. Éppen Spreti meggyilkolásának hírével egy időben hozták nyilvánosságra az Argentin Kommunista Fárt Központi Bizottságának egy nyilatkozatát, amelyben felléptek a diplomatarablások ellen. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozata leszögezte: „Ez a harci forma zsákutcába vezet, s nem biztosítja a nemzeti függetlenség kivívását. Az igazi forradalom csak a tömegek részvételével győzedelmeskedhet. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyéni terror módszereit alkalmazó elszigetelt csoportok harca zsákutcába torkollik és végső soron csak a reakció malmára hajtja a vizet. A tömegek harcával minden kivívható, a tömegek részvétele nélkül viszont semmi sem”. Spreti gróf meggyilkolása után Guatemalában rendkívüli állapotot vezettek be. A főváros utcáin megerősített katonai és rendőri egységek cirkáltak, és az első napokban több mint háromszáz embert tartóztattak le. Az éiíogotiaka; s. vótsáixör»aobákon és katonai laktanyában kínozták — a terror ürügyéül a kormány Kari von Spreti elrablását és meggyilkolását emlegette. A világsajtó, amely rendkívül sokat írt Spreti nagykövet meggyilkolásáról, viszonylag keveset foglalkozott a háttérrel. Számos lapban elfelejtették, vagy szándékosan elhallgatták azt a tényt, hogy Guatemalában barbár ellenforradalmi * rendszer uralkodik. Ám például a párizsi Le Monde Diplomatique megírta: ..Kevés nép érzi még Latin-Amerikában is oly súlyosan a kettős elnyomást, saját oligarchiái kizsákmányolását — „terratenien- tes”, azaz a nagybirtokosok igáját — és áz észak-amerikai tőkéét”. Erről a francia lapról nem lehetne azt mondani, hogy forradalmi szellemben ír, mégis kénytelen volt így nyilatkozni arról az országról, ahol forradalmárok ezreit tartják bilincsben és ahol a hasznosítható földterület 78,8 százaléka a lakosság 1,2 százalékának kezében van, de ezen belül is néhány nagy család a gazdája az ország több mint felének. Így kellett írnia a francia lapnak arról az országról, ahol — ez amerikai adat —, minden dollár minden évben két dollár hasznot hoz az amerikai tőkének csahol az iparban dolgozók bére hivatalos számítás szerint a létminimum 37 százaléka...** Mindehhez hozzátartozik még egy másik tény is: Guatemala az Egyesült Államok egyik legfontosabb latin-amerikai bázisa, Itt képzik ki partizánvadászatra, a gerillák elleni harcra a többi latin-amerikai országból odairányított és a „különlej ges haderő” csoportjait. Spreti gróf elrablását a gerillák jó néhány akciója előzte meg: 1967. augusztusában a főváros rendőrfőnökét lőtték le, 1968, januárjában két amerikai kiképzőtisztet; 1968. augusztusában az amerikai nagykövetet akarták elrabolni és amikor a diplomata futni kezdett, rálőttek, meghalt 1970. februárjában a gerillák elrabolták Alberto Fuentes Mohr guatemaiai külügyminisztert — kicserélték egy letartóztatott politikai fogoly ellenében. Nem sokkal később elrabolták majd kicserélték Sean M, Molly amerikai diplomatát. Ez márciusban történt —, s ezt követte a Spreti-ügy. Következik: Nagykövet a 'ir'ihra
