Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

Rjidlfr KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.80 Britten: Az Arany Hiúság. MciCopera. 18.05 A Hádiú Kabarészínháza. 11.15 Beethoven: d-moil és Asz-dúr szonáta. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.18 Jegyzet. 13.58 Kosa—Juhász: Meseszvit. 14.25 V) Zenéi Gjság. 15.05 Csak fiataloknak: 15.55 Kis magyar néprajz. 18.00 168 óra. 17.30 Mongol irodalmi műsor. 18.03 Bartók-felvételek. 19.30 Zenés epizódok Skandináviából. 90.10 Népdalok. 20.30 Történet a szerelemről és a halálról. Hangjáték. 21.26 Operarészletek. 22.15 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 2.05 1.00 M5 12.00 12.20 12.30 12.03 18.30 14.00 18.00 18.05 18.28 88.05 11.17 17.37 17.45 18.10 19.00 19.35 *0.28 20.40 22.00 22.24 28.53 Népzenei magazin. Operettrészletek. Válaszolunk hallgatóinknak. Népi zene. Könyvszemle. Kodály daljátékaibóL Biportműsor. Olasz kórusmuzsika. Napraforgó. Orvosi tanácsok. Chopin: b-moll szonáta. Falvakban, mezőkön. Az Isten háta mögött. Móricz Zs, regényének rádióváltozata. Lemezmúzeum, Fúvószene. Aranyláz Kanadában. Kíváncsiak klubja. Nóták. Cicáznak a szép csendör­tollak... Webern kamarazenéjéből. Közvetítés a vívó VB női tör egyéni döntőjéről, Folyőlratszemle. zenekari hangverseny. Népdalok. MAGYAR 9.30 A tv politikai tan­folyama. 9.55 Nyitott boríték, lő.25 Solto mortale. 2. Amszterdam. 11.30 Hét végi birodaloméi; 11.55 Alba Regia — interdzsesszíesztlvál. ».28 A tenger hívó szava. Magyarul beszélő vietnami Ilim. 16.30 Közvetítés az Egri Dózsa— FTC Bajnoki vízilabda- mérkőzésről. *7.80 Hírek. 17.45 30 éves a Mongol Népköztársaság. .18.25 A tenger titkai. Dok.-flím-sorozat. l, A cápák. 19.15 Cicavízió... 19.30 Tv-hírado. 20.00 Mikes György öt perce. 20.05 Askenazy: szerelem a ládában. Tv-fílm. 21.05 Kovács Kati műsora. 21.45 Vívó VB. 22.00 Jó éjszakát, felnőttek! POZSONYI 19.00 Mark Twain: Joe halála. Filmváltozat. 13.0» Nemzetközi tenisz- bajnokság. 19.00 és 21.30 Tv-hiradő. 19,60 Két természetfilm. 22.00 Egy óra Allred Hitchcockkal. A gyengéd érintkezés. 22.45 Demarcyk Éva sanzonestje. Régi aratások Hevesben Az Apolló 15. űrhajósainak Hold-járműve ?áJonomojna­ities B. Irwin és David R. Scott, az Apollo 15. két űrhajósa látható a Hold-járművön. A hát­tér a Hold-felszínről készült közeli felvétel egy részlete. A július 26-ra tervezett Hold­utazás során a két űrhajós három kirándulást tesz majd a Hold-járművel az égitest fel­színén, s összessén 67 óra hosszat tartózkodnak majd a Holdon. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) íTMLASZOL az illetékes Továbbképzés a kereskedelem dolgozóinak Kulturált kereskedő — kulturált kereskedelem cí­mű cikkünkben többek kö­zött arról is írtunk, hogy a kereskedők munkájuk során nem tájékoztatják kellően a vevőket az általuk vásárolt árukról. Ezzel kapcsolatban a martfűi Tisza Cipőgyár il­letékesei közölték, hogy a Kereskedelmi Módszertani Központ szakmai tovább­képző tanfolyamokat szervez a kereskedők részére, s e to­vábbképző tanfolyamba a vállalat is bekapcsolódott. A tanfolyamon részletesen ismertetik a cipőgyár ter­mékeit, a termékek tulaj­donságát, használhatóságát és kezelését. A tanfolyamra el­viszik gyártmányaikat, s így igyekeznek növelni a keres­kedelmi dolgozók ismereteit. A kereskedelmi csoport helyhez köti az engedélyt BORI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 8 és 8 órakor Enyém a világ Színes NDK íllmvlgjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 6, és fél 8 órakor Napfény a Jégen Színes magyar filmbux'leszk. EGRI KERT Este 8 órakor A hét mesterlövész Színes amerikai westernfilm Felemelt hely árakkal! GYÖNGYÖSI PUSKIN Reménykedők GYÖNGYÖSI SZABADSÁG a kőszívű ember fiai. 1—II. (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI KERT Fetulla HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hogyan robbantottam ki a U. világháborút (Dupla helyárak) HATVANI KOSSUTH Miéi uéni két élete FÜZESABONY Zabrlskle Point •CTF.RVASÄRA 4« inkák KU«s»é> „Örökké imádlak” cím­mel írtunk arról a lehetet­len állapotról, hogy gom­bamód szaporodnak vasár­naponként Egerben az íz­léstelen emléktárgyakat áru­sító sátrak. Megjegyezte a cikk, ez a városi tanács ke­reskedelmi csoportján is múlik. A városi tanács kéreske- delmi csoportja tájékoztat­ta a szerkesztőséget, nem igaz az, hogy nincs helyhez kötve a vásározó engedély. Egri telephellyel ipariga­zolványt bazárárusnak nem adott ki a tanács kereske­delmi osztálya, — sőt! Min­den bazáráru-kereskedő fi­gyelmeztetést kapott, hogy szigorúan és szó szerint „ki­zárólag vásárok és búcsúk” alkalmával árusíthatnak. Ezt írásban is közölték a vásá­rosokkal, azzal a záradék­kal, hogy az egri piacon sem árusíthatnak. A keres­kedelmi osztály nagy kö­rültekintéssel jár el, — meghallgatva egy sor más szerv véleményét is — az iparengedélyek kiadásánál. QE» GYE1ET Egerben: szombaton délután 2 Ólától hétlón reggel 1 óráig, r> Bajcsy-Zslllnszky utcai rendelő­ben. (Telelőn: tl-10.1 Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 11.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 órá­ig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utca) rendelőben. (Telefon: 17-14.) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyele­tén (Bajcsy-Zslllnszky utca.) Hétíön 19 órától kedd reggel 1 óráig, a Bajcsy-Zslllnszky utcá­ban. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel i óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 11-21.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától IS óráig a Puskin utcában (Telefon: 16-36 16-44.) Hatvanban- szombaton IS őrá tói hétfő reggel i óráig. 3 ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.14 Rendelés gyermekek részére Is J Gyermekorvosi ügyelet vasárnap t 10—12 éráig. a rendelőintéze' J gyermekszakrendelésén. (Tele- * ion: le-ian örömmel olvastuk a vá­laszlevelet, amelyben az eg­ri tanács kereskedelmi cso­portja közölte, hogy valóban engedély nélkül telepednek le a sátoros vásári bazáro- sok, a tanács e tekintetben csakugyan megtett min­dent. De igazán eredmé­nyes az lenne, ha maga a tanács is ellenőrizné a sa­ját maga által hozott hatá­rozat végrehajtását. (A szerk.) Tájjellegű hurka Elolvastam egyszer, aztán kétszer, majd még többször is. Kénytelen voltam elhinni, hogy nem káprázik a szemem. A gyöngyösi MAVAUT-pá- lyaudvar szomszédságában le­vő kis pavilon felirata való­ban így hirdeti: Tájjellegű hurka kapható. Megleped és el­gondolkoztató kifejezés. Értem én, hogyne érteném, mit is akar velem közölni ez a hívogató-csalogató felirat. Valami olyat, hogy itt aztán nem a szokásos vágóhídi ter­mék, az a kevésbé ízes hurkaféleség várja a kedves vevőt, hanem attól sokkal .jobb, sokkal ízletesebb, sőt: utánozhatatlanul „egyedi” töl­tött áru — mintha csal? vala­milyen házi disznótorból hoz­ták volna egyenesen ide, a sercegö zsírral teli sütőbe. De hát a felirat nem rész­letezhet semmit, hanem csak nagyon röviden mutathatja a lényeget. így született meg a tájjelle­gű hurka kifejezés. Ami nekem nem tetszik. Mert ha a hurka tájjellegű, akkor szerintem nem májas vagy véres jellegű, hanem a tájnak, a Mátrának vagy a Jászságnak megfelelő. Márpe­dig én sem a Mátrát,, sem a Jászságot alkotó táj semmi­nemű ízére, zamatára nem vagyok kíváncsi. Legyen az aranyló homok, avagy haragos szürke bazalt, esetleg jól fa­ragható riolittufát — egyiket se akarom megkóstolni. A hurka legyen hurkajellegű. Sőt! Csak egyszerűen hurka. Jó ízű, ropogósra sült és gusz­tusos. A többit bízzák rám. n (—ár) na7. JÚNIUS 30-ÄN n felsőtórkányi parasztok így „esdekí ettek” gróf Barkó- czy Ferenc egri püspök előtt, mivel a legnagyobb munka idején hajtották az urada­lom gazdatisztjei robotra a népet. .... . Ügv annyira nagyobb részére megfogyatkozott a szegénység, hogy még egy kaszálás kenyere is nin­csen ... Mindímféle nyomo­rúság a nyakunkon, iraté - lünk nagv alázatosan Excel- lentia'd Kegyes színe előtt, hogy mél tózta ssék azon eev hétig való kaszálást csak három naora indulseálr.j (mérsékelni), mert nagyobb része helységünkből még csak egy harapás kenyeret sem viszen. naprul-napra tengeti magát.. Az eredmény: a oüsnök­föMesúr keményszívű eluta­sítása: „Arassanak saját ke­nyérfélén «éeükben !” Gróf Eszterházy Káról v püspök uralkodása alatt sem javult a helyzet. A gyöngyössolymosi Szany! Já­nos feleségének Irtványföld- jéről. mely pedig akikor még mentességben volt a dézsma alól. Seress. a rettegett in­téző 28 csomó búzát konfis- kált, el erőhatalommal. ILYEN HELYZETBEN az­után igazán nincs mit cso­dálkozni azon, hogy 1788. augusztus 9-én „az egri hat­vani hóstyán nyomorgó Ba­lás Máténé így vall sorsá­ról: Bizony majd megha­lunk. Karácsonytól fogva a Szegény Gyermekeim Kor­pa Kenyéren táplálhattam, de már ez is elfosvott. Nem tudom, mit csináljak ...” Aratott, dolgozta a földet a paraszt, de asztalára nem került kenvér, kamrájába egy-két zsákbúza. De ho- ovan is mondotta geián+ai Eszterházv Károlv nüsnöik, hevesi főispán? ..A jobbágy­nak leffisraz'bb kötelessége a föld.esuráTiaik robotázni!” A helyzet a XIX. század­ra sem változott. 1887-ben így ír például az Egri Érte­sítő: „Napról-napra nyo­masztóbb a nyomor, az ín­ség, mely miatt sokaknak úgy lakásban, mint eledel­ben, ruházatban és munká­ban magúikat kellően visel­niük, megóvniok nincs ha­talmunkban .. A parasztság már próbál­kozott. hogy emberibb életet csikarjon ki uraitól — és szervezkedett. Például 1898. márciusában Hevesen, a vá­sártéren a leszerződött ara­tók népgyűlésre gyűltek ösz- sze, hogy követeljék aratási szerződéseik felülvizsgálatát. Követelték, hogy „az arató­kat más mezei munkák tel­jesítésére szerződésileg na kötelezzék”. Ahol pedig 'az arató mun­kások sztrájkba léptek. o;t nyomban m-ftficVenrcv ;■ !<n­kasíollas csendőrök. '!fl08 nius 9-én Körr’nr. ahol •» szatmári oüspökséanek v őt jókora birtoka, az 50 a'9‘o- munkást csendőröknek kél­lett u munkába hajtani, mert a kazlazási ímeiy nem tartozott szerződött ségükhört mesfacaffták. A ta rn a mér ai Sch 1 o s sbe rger­blríok 81 arníócseiédjét szin­tén a csendőrök kényszer!- telték olyan munka elvég­zésére. amely nem lett vol­na kötelességük Erdőtelken ÖP0 agrárnro- letár népgyűlésen esküdött meg arra. hogy csakis kö­zösen megállapított bérért vállalnak munkát és az ara­tásra szerződöttek csakis és kizárólag az aratást végzik el. HEVESEN OLYAN EROS volt a parasztok mozgolódá­sa. hogy oda még a megye főispánjának is ki kellett mennie, „hogy a kedélyeket lecsillapítsa”. Az első világháború után sem került több kenyér a paraszt asztalára. A zsíros magyar föld aranyat érő ter­mékéből csak morzsák jutot­tak a föld verítékező népé­nek. Nincs hát semmi csodál­kozni való azon, hogy ami­kor 19.30. július 23-án ki­gyulladt az egri érsekség egerbaktai 300 mázsás búza- asztaga, és szinte az egeket nyalták a vörös lángok, a falu parasztsága ölbe tett kézzel nézte az urak vesz­tét és „nem is akartak olta­ni” — ahogy az Eger újság felháborodottan ír az eset­ről. „Csendőröknek kellett közbelépniük, hogy hordja­nak vizet, s csak csigalassú­sággal indult meg a vízhor­dás. Július 30-án erősen prüszkölve arról ad számot az Eger c. lap, hogy „feltű­nő volt a tűz oltásánál a falusiak részvétlensége, akik tétlen közönnyel nézték a pusztulást”. Az egerbaktaiak szabotázsának a megtorlásá­ra Mata Jakab István és Mata Jánosné ellen meg is indult a csendőri feljelentés nyomán a szolgabírói „szi­gorított eljárás”. DE HA KAPOTT IS va­lamicskét a nép. szerény fö­löslegét potom áron kellett elvesztegetnie. Például arról is ír az Eger, hogy jó ha 8 F>engőért el tudják adni azt a búzát, amelynek termelé­si költsége elérte a mázsán­ként! 20 pengőt is .. Sugár István Mindzsáhaj Gürszed:* Mosolyognak-e Sok minden megesik a há­romnapos nyári Nádom-ün- nep táján. Még olyasmi is, amit nehéz elhinni. Mondják, hogy az egyik június végi napon Ulánbátorban robot­kiállítást rendeztek. A ter­mekben állítólag reggeltől es­tig tolongtak a látogatók. A robotok nagyon különbözők voltak: a fejük kerek, négy- szögletes, rombusz alakú, a testük magas, tömzsi, kövér, sovány. Szóval éppen úgy, mint az embereknek. Bemu­tatták azt is, mit tudnak. Az egyik szavalt, a másik éne­kelt, a harmadik falra akasztható fémdíszeket haj- lítgatott, a negyedik sakk­feladványokat oldott meg. Mások elektronikus számító­gépek segítségével régmúlt idők titkaira derítettek fényt, vagy azt mondták el, milye­nek lesznek évszázadok, múl­va az emberek. Különösen a Vénusz nevű elektronikus fémszépség ör­vendett nagy népszerűség­nek, aki azt mutatta be a lá­togatóknak, hogyan fognak öltözködni, szerelmet valla­ni, randevúra járni a har­mincadik században. — Tisztelt látogatók — mondta végül —, kérdései­ket táplálják be a, törzsem bul oldalába éjjjísíí trsvvnde­sésbe. Néhány másodpercen belül megkapják a választ. A nézők szemüket zavartan lesütve a gondolataikat ren­dezgették. Azután előlépett egy fiatalember, és meg­nyomta a jelzett gombot Vé­nusz testén. dést. Azonnal megjött a vá­lasz: A harmincadik század aas­szonyai még bajosabban és kacér abban mosolyognak majd, mint ma. — Csakhogy a mosoly gyakran csalóka! — nyomta meg újra a gombot a fiatal­ember. — Abban a században a „csalás”, „csalóka” szavak már csak az értelmező szó­tárban léteznek. Egy nő lépett a robothoz: — Remélhető-e, hogy a harmincadik században a fö­— Hogyan fognak moso­lyogni a nők azokban a tá­voli időkben? Felvillantak 'a lámpák és az elekiron’ku: femszépség elektronikus agyába továbbították a kér­nökeink is mosolyogni fog­nak? — Azok most is derűsek. Igaz, ha túl vannak terhel­ve munkával, rossz a ked­vük. Ám családi körben, amikor jó a hangulatuk, egé­szen biztosan mosolyognak. —* Vannak olyan férfiak, akik otthon sem enyhülnek meg, csak parancsolgatnak! — nyomta meg egy másik asszony a gombot. — Addigra az ilyenek tel­jesen kivesznek. Mindenki mosolyogni fog kivétel ítél kill. Életszükséglet lesz a mo­soly. Megint az előbbi fiatal­ember vette át a szót: — Megmutatná nekünk, kisasszony, hogyan fogunk mosolyogni? Villogtak, hu­nyorogtak a lámpácskák, Az elektronikus fémszépség za­varba jött: — Mosolyt nem progra­moztak belém. Konstruktő­reim sokat vitatkoztak er­ről, de nem jutottak közös nevezőre. Azután elfelejtet­ték. Amint látják, mosoly nélkül maradtam, — Jó kis munkát végeztek, mondhatom! — rikkantott a fiatalember. A kiállítás sztárja szégyen­lősen pislogott jelzőlámpács- káival. Fordította: Zahemszky László *Mongol humorista. A Tonsul (Harkály) című sza­tirikus lap munkatársa. Msmmsp 1971. július szombat

Next

/
Thumbnails
Contents