Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

Séta a beruházások körül Mi lesz az új egri szennyvíztisztító-telep megépítésével ? A megyeszekihely IV. öt- feves tervének egyik legna­gyobb beruházása a több ■mint 60 millió forintból meg­építendő új szenny víztisztí­tó-telep, valamint a kapcso­lódó városi szennyvíz-ge­rinchálózat létesítése. A vá­rosi tanács IV. ötéves terve is leszögezi, hogy a város to­vábbi fejlesztésének egyik alapvető és elsődleges felté­tele a szennyvízéerítö meg­építése., Lakásépítés — és a közművek? Egerben, a III. ötéves terv •során 1100 közművesített la­kás épült. E lakások felépü­lése után rövidesen kide­rült, hogy a régi, 1927-ben épült szennyvíztisztító-telep kapacitása szűk, s elavult a régi siaenmyvízcsatöma-háló- zat is. A következő ötéves tervciklusban, 1975-ig a ter­vek szerint további, közel 4000 új közművesített lakás épül Egerben, s ez az egyéb­ként áldásos körülmény szűk- • ségszerűvé teszi egy nagy ka­pacitású szennyvíztisztító ­telep, valamint a városi Kzenn yviz-gerinch álózat meg­építését. A város közműellá­tottságával — az elavult és szűk kapacitású hálózatok miatt —, jelenleg komoly ba­gók vannak. Ez abból adódik, hogy az intenzív lakásépítés, ■városfejlesztés közben kissé háttérbe szorult eddig a köz­művek fejlesztése. Nem­csak a szennyviztisztitó- teleppel és hálózattal, hanem a vízellátással is problémák vannak. Jelenleg példáui kö­zel 3000 köbméter vízzel igényelne többet a. város a meglevő kutak vízhozamánál. Ez a gond a közeli években csak növekszik, hiszen — ugyancsak a város IV. ötéves terve szerint — az északi vá­rosrész vízellátását biztosító északi vízmű csak 1972 vé­gén szolgáltat majd vizet, holott — egyébként szeren­csére —, már 1972. végéig, a tervek szerint az északi vá­rosrészben felépül közel 800 új lakás. Az új vízmű kü­lönben sem elégíti ki az újonnan épülő közművesített lakásokat „segítség” nélkül. Közműépítési munkálatokat nemcsak az északi város­részben, hanem a Lajosvá- rosban és az Arany János úti tömbbelsőben is tervez a vá-1 ro&i tanács. Arról nem is be­szélve, hogy a tanácstagi je­lölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentésekből is megállapítható: a választó­polgárok a szennyvízhálózat megépítését 13 utcában kér­ték, amelyre azért nem ke­rülhet sor — a választópol­gároknak adott válaszok sze­rint —, mert a jelenlegi szennyvíztisztító-telep kapa­citása szűk.... „Mély víz" egy új vállalatnak A gondokat csak fokozza az a körülmény, hogy vég­Tanácstörvény és kereskedelempolitika Szurdi István előadása a tanácselnökök értekezletén A kiskereskedelmi válla­latok csaknem 80 százalé- lcanaik „tulajdonosai”, 45 000 árusítóhely felügyelői _ a ta­nácsok: ez a tény már ön­magában is magyarázza azt a megkülönböztetett figyel­met, amellyel Szurdi István belkereskedelmi miniszter előadását kísérték ma a Parlament Gobelin-termé­ben a fővárosi, illetve a me­gyei és a megyei városi ta­nácsok elnökei. A belkereskedelmi mi­niszter a többi között el­mondotta, hogy a forgalom­ba kerülő élelmiszerek 57 százalékát, a ruházati cik­kek 23 százalékát a vegyes iparcikkeknek pedig 7 szá­zalékát szerzik be a kiske­reskedelmi vállalatok és szövetkezetek közvetlenül a termelőktől — a nagyke­reskedelem kikapcsolásával. A tanácsok sóival tehetnek *z ellátás további javítá­sáért, hiszen módjuk van 'befolyásolni a mezőgazda- sági termeléssel foglalkozó vállalatokat és szövetkeze­teket, hogy bővítsék az áru­választékot, javítsák termé­keik minőségét, A miniszter rámutatott: az egy lőre jutó, meglehe­tősen alacsony zöldség- és gyüruölesfogyas/tás okait nem feltétlenül a forgalma­zás problémáiban kell ke­resni. Egyszerűen arról van szó — mondotta —, hogy többet és viszonylag olcsóbb áron kellene termelni fo­gyasztásra alkalmas, jó mi­nőségű zöldséget és gyü­mölcsöt. Szurdi István részlelesen •szólt a negyedik ötéves terv több kereskedelem-fejleszté­m. -s cimunúuUo» hogy a rendelkezésre álló 1UU0 millió forint állami tá­mogatási alapból 25 ABC- áruház, 24 iparcikk- és 10 lakberendezési áruház, illet­ve 25 önkiszolgáló étterem létesítését, bővítését tudják fedezni. re, amikor a szennyvíztisztí­tó-telep megépítéséhez szük­séges beruházási összeg ren­delkezésre áll — nincs ele­gendő kivitelezői kapacitás. A hatalmas beruházás kivi­teli tervei már elkészültek, s az előzetes tárgyalások szerint a kivitelezési mun­kálatokat a Közmű- és Mélyépítő Vállalatnak meg kellett volna kezdenie, hogy a program szerint, 1973- ban befejeződjön. A Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat azonban 1971 évi kezdéssel, s következésképp 1973. évi befejezésre nem tudta vál­lalni a munkát. Ajánlata szerint 1972-es kezdéssel 1975-ös befejezésre vállal­ta volna. A városi tanács ezért biztonságosabbnak lát­ta, ha a szerződést a nem­régen alakult egri székhe­lyű Észak-magyarországi Közmű- és Vízügyi Építő Vállalattal köti meg. Ez a vállalat ugyanis már ez év­ben megkezdi a munkálato­kat, bár a befejezés ugyan­csak f975-re vállalta. Ezzel a megoldással hamarabb nem készül el a város szenny vizderítö-telepe, „leg­feljebb” aggályossá válik, hogy ezt a nagy gyakorlatot, precíz kivitelezési munkát igénylő létesítményt hiba nélkül átadják... Az Észak­magyarországi Közmű- és Vízügyi Építő Vállalat mű­szaki és fizikai kollektívája egyáltalán nem tekinthető összeszokott, mélyépítésben, közműépítésben, nagy kivite­lezési gyakorlattal rendelke­ző kollektívának, hiszen a múlt évben alakult, s ele­gendő — főleg fizikai — dolgozója sincs. .. A városi tanács vezetői azonban — minden aggoda­lom ellenére — bíznak ab­ban, hogy megfelelő kivitel­ben elkészül e fontos beru­házás. Jó lenne viszont, ha a vállalat előbbre hozná a befejezési határidőt, mert jelenleg ugyan a beruházás 'költségfedezete biztosított, de minél hosszabb idő alatt valósul meg egy építkezés, annál nagyobb utólagos költ­ségek merülnek fel. Ezen túlmenően a szennyvízderí­tő megépítéséig nem fej­leszthető a város szennyvíz­csatorna-hálózata sem... Faludi Sándor Több mint 441 milliárdos célcsoportos beruházás a közlekedésben Előtérben a vasút rekonstrukciója, az úthálózat koi>rerősítése A francia gyártmányú úgynevezett ágyazatrendezö-gép megfelelő kőágyazatot készít a vasúti síneknek. Az osztrák gyártmányú szintreemelő és vágány irányító-gép infrasug&r vezérléssel működik. A modern gépsorok kb. 100 ember nehéz munkáját végzik el na­ponta. Az ország vasúti fővonalain már 4 gépegység működik, a MÁV további gépsorok vásárlását tervezi. A felvétel a Budapest—Miskolc fővonal gödöllői szakaszán készült. * A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a közlekedés célcsoportos be­ruházásainak ötéves, ezen belül az 1971—1973. évre szóló, pénzügyi előirányza­tait. A döntésről a KPM közlekedéspolitikai főosztá­lyán tájékoztatták Kovács Ferencet, az MTI munkatár­sát. A közlekedés fejlesztésére — célcsoportos beruházás­ként, elsősorban a közfor­galmú vasúthálózat és jár­műpark rekonstrukciójára, s az ox’szágos közúthálózat bő­vítésére és korszerűsítésére — a IV. ötéves tervben 40,2 milliárd forintot, 1971—73. között 23 milliárd forintot fordítanak. A vasút hálózatfejlesztésé­re 15,2 milliárd forint jut, 5,6 milliárd forint a költség- vetésből. A program kereté­ben folytatják a Rákos— Újszász vasútvonalon a Nagykáta—Üjszász közötti második vágány építését. A kelet-nyugati irányú, növek­vő tranzitforgalom lebonyo­lításához ugyancsak második vágányt létesítenek Apafa— Nyíregyháza és Fényeslitke —Záhony között. A IV. ötéves tervben 280 kilométer hosszú vasútvona­lat korszerűsítenek, villamo­sítanak, Budapest—Szob, Rá­Negyven év a vasút szolgálatában A MÁV Miskolci Vasút - igazgatóság felügye te alá tartozó Hatvan—Füzesabonyi Pályafenntartási Főnökségen a napokban nyugdíjasbúcsúz­tatót tartottak. Negyven évi szolgálat után vonult nyuga­lomba Szerdahelyi János mű­szaki főfelügyelő. A , nagy megbecsülésnek örvendő, ki­tűnő vasúti szakember bú­csúztatására Hatvanban ke­rült sor a főnökség kultúr­termében. Ez a nyugdijasbúcsúztató a szokásostól valamivel ün­nepélyesebb volt. Érthető is. Ebben a hónapban két je­lentős ünnepe lesz a vasút­nak: július 11-én a XXI. vasutasnap. július 16-án pe­dig 125 éve lesz annak, hogy Magyarországon megindult a vasúti közlekedés... A napokban nyugalomba vonult Szerdahelyi János műszaki főfelügyelő a 125 éves magyar vasút egyik hű­séges dolgozójának bizonyult négy évtizeden keresztül. 1931. július 5-én lépett a vasút kötelékébe a felvidéki Feleden. Gyakornokként kezdte, de tehetsége, a vasút iránti szeretette sok társa fölé emelte. Pályamester lett. Huszonnégy évig Gyöngyö­sön volt szakaszkezelő pá- jyamciLc'i^:,, Nagyra, őrlet kelték tevékenységét, és ép­pen ez váltotta ki a főnök­ség vezetőiből azt a gondo­latot, — nyolc évvel ezelőtt —, hogy behelyezik a pá­lyafenntartási főnökségre vonalkezelőnek. hogy erő­sítsék ott vele a gárdát. Nem csalódtak benne, meri itt is kitűnően megállta a helyét. Pályamesteri tevékenysége során hosszú évekig az igaz­gatóság területén egyike volt a legjobb pályamesterek­nek. Kiváló tudása, nagy szorgalma, akarata és nem kis mértékben a kritikus helyzetekben való helytállá­sa. a dolgozókhoz való egé­szen jó viszonya, ebben az időben is sok elismerést vál­tott ki. A főnökség központ­jában is egy igen szorgal­mas, mértéktartó. tudását nem fitogtató dolgozót is­mertek meg benne, aki in­kább kiváló gyakorlati szak­értelmével, szerénységével és a pályafenntartási utasítá­sok végrehajtásával hívta fel magára a figyelmet. Sok fiatal, vagy középko­rú vasutas példát meríthet abból, hogyan lehet egv ember hű, hosszú ideig, egv egész életen át az első mun­kahelyéhez. Pedig a vasúi sem tudott mindig — fő­a mái xmfcnfben — a legteljesebb megelége­dést nyújtani a dolgozói­nak, így Szerdahelyi János­nak sem. Mégis a becsület úgy kívánta, hogy jóban- rosszban kitartott a munka­adója mellett. Az utóbbi években soka. javult vasutas dolgozóink szociális helyzete. A bérek jelentősen emelkedtek. S most a XXI. vasutasnap al­kalmából először osztanak türzsgárdajelvényt a MÁV- nál, a 30. 20 és 10 éves szol­gálati időt teljesítők köré­ben. Az arany és ezüst törzsgárdajelvény mellé 2000, illetve 1000 forint pénzju­talmat is adnak. Mindezt era Szerdahelyi János is, s*w»ek mellére szintén kitörik majd a vas­úti torasgáröa arany foko­zatú jelvényét. Megérdem­li. ...- Sstigetmui- Jnxsef kos—Szolnok, Komárom— Komámé és Szajol—Lökös- háza között. A Miskolc—Sa- jóecseg közötti 11 kilométe­res villamosított szakaszt a napokban már üzembe he­lyezték. A vasút rekonstrukciója során a tervidőszakban mint­egy 1800 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsíte­nék. A program szerint kor­szerű berendezések felszere­lésével gondoskodnak a vas­úthálózat forgalombiztonsá­gának növeléséről. Több mint 5 milliárd ío- rintot fordítanak a vasúti csomópontok, pályaudvarok, állomások fejlesztésére, egye­bek között a záhonyi átra- kóállorriás és a szolnoki vas­úti csomópont bővítésére, korszerűsítésére. Befejezik Veszprém-külső pályaudvar, Debrecenben vasútállomás rekonstrukcióját, s megkez­dik Budapest Déli és ke­lenföldi pályaudvar, Kapos- \ ár, Hegyeshalom. Rajka. Biharkeresztes, Siófok. Száz­halombatta vasútállomás bő­vítését. az iparfejlesztési és telepítési, a városrendezési és a helyi közlekedési fel­adatokkal összhangban. A korszerű személy- és áruszállításhoz csaknem 11 milliárd forintot költenek járműbeszerzésre. Mintegy 400 kis és nagy teljesítmé­nyű villamos- és Diesel- mozdonyt, motormozdonyt állítanak munkába. 1000 személy-, háló- és poggyász- kocsit vásárolnak a nemzet­közi és a hazai távolsági for­galom kulturáltabb lebonyo­lítására. A mellékvonalakon kiselejtezik a régi favázas kocsikat. Jóllehet 15 000 ré­gi kocsit kivonnak a forga­lomból. a nagyobb vagonok­kal mintegy 200 000 tonná­val bővül a kapacitás. AIV. ötéves tervben előírt felada­tok végrehajtásával nagy­részt befejezik a vontatott járműpark rekonstrukcióját, a szerelvények 90—95 száza­lékát villamos- és Diesel­mozdonyok továbbítják, s a Diesel-tolatás részaránya 75 százalék fölé emelkedik. A másik fontos ágazat, az országos közúthálózat fej­lesztésére és korszerűsítésé­re, állami költségvetésből összesen 14,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A IV. öt­éves tervidőszakban befeje­zik a 200 főnél több lakos­ságú települések bekötőút­építési programját — 136 bekötő út épül 455 kilómé^ tér hosszúságban ■— s így megvalósul a Politikai Bi­zottság ezzel kapcsolatos 1965. évi határozata. , A nagy útépítkezéseket ki­emelt beruházásiként kezelik. Az M 7-es autóút Budapest —Székesfehérvár közötti sza­kaszát 1973-ra autópályává alakítják át. A Budapestet Miskolccal összekötő M 3-as autópálya első ütemeként megépül a budapesti beve­zető szakasz 30 kilométer hosszúságban Gödöllőig. Az M 1-es autóút Tatabánya— Győr közötti szakaszának építése áthúzódik 1976-ra. A GB döntése szerini mintegy 450 millió forintot kell fordítani az utak épí­tésének műszaki előkészíté­sére. a minőség-ellenőrzési, kutatási, tervezési feladata­it ellátó bázisok fejlesztésé­re. A IV. ötéves tervben a közúti forgalom másfél-két­szeresére növekszik — a járműállomány több mint 360 000-rel gyarapodik — s ez megköveteli az utak to­vábbi korszerűsítését. Erre a célra mintegy 11 milliárd forint jut. s 1528 kilométer főhálózati és 635 kilométer alsóbbrendű utat hoznak rendbe a magasabb követel- . ményeknek megfelelően. Az útprogramhoz tartoznak a hidak is; befejeződik egye­bek között, az algyői Tisza - híd. a medvei Duna-híd. és a kuszentmártoni Hármas- Körös-híd építése. Ezenkí­vül mintegy 5800 méter hosz- szúságban 405 közúti hidat korszerűsítenek. Szövetkezeti küldöttgyűlés: októberben Megtartotta eisö ülését a szervező bizottság Pénteken délelőtt a MÉ­SZÖV-székházban megtar­totta első ülését a .szövetke­zetek Vlí. kongresszusát elő­készítő rnegvei küldöttérte­kezlet szervező bizottsága. A fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezetek képvi­selőiből átló biasotkság az elkövetkezendő hónapokban segíti a m**s*ében a tási szu*wfc'ie/<íhVtbun a kcmgr««szusi A megyei feöldóOtttalMs*- letet októberben insitteTV meg, ameteen k»aei elüti és meghívott vendég képviseli megyénk -szövetke­zeteit. A helyi küldöttgyű­lések és a megyei értekez­let szervezéséhez, előké­szítéséhez a bizottság mun­katervet dolgozott ki, amely­ben meghatározták a leg­fontosabb teendőket. (SZ) MBMtb® ÍS7J, j'.íruj s&urüitaf

Next

/
Thumbnails
Contents