Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
Séta a beruházások körül Otvenkétmillió — gondokkal 60000 jegyei elővételben megvásároltak a szegedi szabadtéri játékok előadásaira Az egri Malom utcai Ipari Szakközépiskola építését három ütemre tervezték. A korszerű iskolakombmát építési költségei elérik az 52 millió forintot. Nyolctanter- mes iskola, a hatékony szakoktatás követelményeit kielégítő műhelycsarnokok, s egy 350 fős fiúkollégium kerül egy helyre, s ezzel lehetővé válik a valóban eredményes oktatás és nevelés. Az első ütem — tizenhatmilliós beruházás volt — második műszaki átadási kísérleténél jelen voltam. Az építtető és a beruházó szervek képviselői — noha a hiánylista igen terjedelmes volt — hosszas megfontolás után beleegyeztek az átadásba. Tették ezt azért, mert alig néhány nap volt a tanévkezdésig, s aggályoskodással nem akarták hátráltatni az oktatás megindítását. A kivitelező — a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat — képviselői ígérték a hiányok gyors, néhány hetes pótlását. Azóta egy év telt el, megkezdődött a második ütem építése, sőt egy átadási kísérleten már túl is vagyunk, a tizenkét hónap előtti ígéret valóra váltása azonban még mindig késik, még akkor is, ha a vélemények eltérőek. Pataki Csaba építésvezető: — A késés nem rajtunk múlt, a Heves megyei Beruházási Vállalat nem - szállította a kazánberendezéseket. Hiába rendeltük meg, nem kaptunk gázüzemi biztonsági jelzőszerkezeteket. Közel kétmillió forint értékű hiánypótlás maradt el emiatt. Az apróbb — csak tőlünk függő munkákkal — gyorsan végeztünk. A közelmúltban azonban minden adósságunkat törlesztettük. Nem így vélekedik a beruházási vállalat igazgatója, Friedrich Sándor: — A kivitelező- időben, a megegyezés szerinti időpontban kapta meg a kazánberendezést, semmi akadálya nem volt a gyors hiánypótlásnak. A munkákkal azonban most sem végeztek: 1 200 000 forint értékű még befejezésre vár. Az ellentmondások csak Ízelítőik a gondokból — mert ezenkívül is akad bőven. Június 29-én megkezdődött a második ütem első átadási kísérlete. Az építtetők és a beruházók ismét joggal aggályoskodtak. Molnár István, az Egri Városi Tanács tervcsoportjának vezetője: — Nem vehettük át a túl sok és bosszantó hiány miatt, annál is inkább, mert az első ütem példája óvatosságra intett. Az újabb határidőt július 15-re tűztük ki. Az építésvezető, a vállalat képviseletében: — Minimális a hiánypótlás, összegszerűen körülbelül 80—100 ezer forint. Azt is el kell mondani, hogy időközben — tervmódosítás miatt — 800 ezer forint értékű pótmunkát végeztünk. Így nem volt könnyű tartani a határidőt. A hibalista apróságokból tevődik: helyenként javítani kell a festést, be kell fejezni a padlócsiszolást; egyszóval olyan munkák ezek, melyekkel minden különösebb nehézség nélkül végzünk július 15-re úgy, hogy mindenki elégedett lesz. Egészen más Friedrich Sándor véleménye: — Aligha képzelhető el a július 15-i átadás. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat ugyanis megfeledkezett a felülvilágító ablakszerkezetek megrendeléséről. Most, hogy utólag kaptak észbe, csak július végére kapják meg ezeket, idő kell a beépítésre is. Amíg ezt meg nem csinálják, semmiképpen nem egyezünk bele az átvételbe. Ügy hisszük, tejesen jogos mind az építtető, mind a- beruházó szervek képviselőinek aggályoskodása, hiszen egy alkalommal már ráfizettek a bizalomra. A vállalat egyébként más beruházásoknál is megfeledkezett néhány olyan dolog megrendeléséről, melyek hiánya hónapokkal késleltette az átadást, Elég csák a székes- egyház alatti új borkóstoló esetét említeni. Itt ugyan a késés elviselhető a minőség érdekében érdemes várni. Nem úgy azonban a Malom utcai iskolakombinátnál, ahol a minőségi és a pontos munkát a közelgő iskolaév is sürgeti a beruházott milliók mellett. Jó lenne bizonyítani legalább a harmadik ütem építésénél, mert ötvenikétmil- liós munka jövedelmező megbízatás. (pécsi) A szegedi fogadalmi templom előtt a szabadtéri játékok 700 négyzetméteres színpadán próbaképpen már felállították az idén elsőnek elkészült díszleteket. A 6000 ember befogadására alkalmas nézőtéren a hangosítás szakemberei dolgoznak. A világosítók ..hadserege” is munkához látott. Esti gyakorlatokon „lövik be” a reflektorokkal a színpad minden pontját. A díszlet- és jelmezkészítőkkel együtt több mint 200 emberi foglalkoztatnak az előkészületek. A hét végén már megkezdődnek a színpadi próbák. Július 17-én. szombaton pedig felcsendül majd a játékok szignálja, A Szeged híres város kezdetű népdal bevezető dallamsora. A hagyományoknak megfelelően így jelzik az 1971. évi szabadtéri játékok kezdetét. 1931. június 13-án tartották itt az első előadást. Jeles bel- és külföldi művészek ösztönzésére és támogatásával már a harmincas években is több emlékezetes produkció került színre. 1935. augusztus 10-én például nemzetközi szereplőgárdával, a szerző vezényletével mutatták be a Dóm téren Mascagni „Parasztbecsület” című operáját. A második világháború után, 1959-ben nyílt lehetőség a játékok újrakezdéséhez. Azóta 196 előadást 976 841 néző tekintett Itt meg. így az idén július 24- én tervezik a kétszázad ik előadás megtartását és ugyancsak ebben a nyári évadban fogadják majd ünnepélyesen. ajándékokkal az egymilliomodik nézőt. Az évfordulóhoz, a jubileumi számadatokhoz kapcsolódó idei évadban 16 előadást tartanak a Dóm téren. Horváth Mihály, a játékok igazgatóhelyettese, az MTI munkatársának elmondotta, hogy eddig már csaknem 60 000 jegyet elővételben megvásároltak az érdeklődők. Mintegy ' 300 külön- autóbusszal, számos külön- vonattal érkezik majd a közönség az ország minden tájáról. ' Pirosabb lesz a paprika Összehangolt kutatással és műszaki fejlesztéssel óvják a magyar paprika hírnevét A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából elkészítette a. papriikakutatás ötéves programját a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet amely a jövőben összefogja és irányítja az ezzel kapcsolatos munkát. Az összehangolt terv. és a központi irányítás azért szükséges, mert riek- A nagyszabású program megvalósításával a tervek szerint öt év múlva 20 százalékkal csökkennek a paprika termelési költségei, a jelenlegi 34 mázsás hol- dankénti átlag helyett már 50 mázsát takarítanak be, emellett jelentősen nő a hazai fajták színező hatása is. A táj és az ember holnapjáért az utóbbi években a nemzetközi piacon egyre több vetélytársa lett a magyar paprikának. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt a spanyol és a magyar fűszeráru teljes egészében uralkodott az európai és az amerikai piacon, napjainkban már szorosan felzárkózott termékével Marokkó, Jugoszlávia és Bulgária is. A kon- kurrensek több színanyagot tartalmazó, bőven termő fajtái veszélyeztetik a magyar paprika hírnevét. Mindez a paprikatermelés gyors fejlesztését sürgeti. A koncepció döntő tényezőnek az új fajták előállítását és elterjesztését határozza meg. Kalocsán, valamint a szegedi kísérleti intézetben már találtak magas színanyagtartalmú, bőven termő hibrideket, amelyek közül az elmúlt napokban kettőt fajtává nyilvánítottak, további hármat pedig előzetes elismerésben részesítettek. Az új szegedi és kalocsai paprikák, valamint tíz ígéretes fajtajelölt biztosítja a jó minőséget. A termelési költségeket új agrotechnikai módszerekkel csökkentik majd. A Mezőgépfejlesztő Intézel új konstrukciójával gépesítik a termés betakarítását is. A szárításnál az ősi módszerek modernizált változatát valósítják meg, a kézi munkaigényes fűzés helyett műanyaghálókban szikkasztják a nedvdús termést. Racionalizálják a paprikafajták keverését: a különböző színű, ízű fajták egyvelegéből eddig ízlelés és ránézés alapján állították elő a kívánt minőséget, ehelyett a jövőben elemző műszerekkel minősített. fajtákat matemat.iA MATRA, a Bükk, a „szőkébb haza” szerelmesei két héttel ezelőtt nagy megelégedéssel értesültek a hazai sajtóból — valamennyi lap rragy terjedelemben közölte —, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta, illetve határozatra emelte a tájegység rendezési tervét, fejlesztését. Jóleső érzéssel olvashattuk : a kormányhatározat kiemeli, hogy e vidék hazánk egyik legszebb tájegysége, s hogy a fejlesztés szempontjából országos és egyszersmind nemzetközi jelentőségű települések kategóriájába sorolta megyénkből Egert, mint az üdülőterület „fővárosát”, továbbá Gályát, Kékest, Mátraházát és Szilvásváradot. A fejlesztésben elsőrendű feladatok közé tartozik a regionális vízellátás, a szennyvízelvezetés és a közlekedési hálózatok korszerűsítése, s a kijelölt helyeken — a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével — az elkövetkezendő 20—25 év alatt több mint 25 ezer új szálláshelyet keli létesíteni, amelyből legalább tízezer szálláshelyet már a megvalósítás első ütemében meg kell építeni. Ezek mellett hatalmas védett erdőparkokat alakítanak ki a Mátrában és a Blikkben egyaránt. Az út e kormányhatározat megszületéséig nem volt rövid és problémamentes. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága megyénk idegen- forgalmának fejlődésével, a fejlesztés feladataival kapcsolatosan még 196iS. májuis átfogóan értékelte a helyzetet és a tennivalókat. Ennek alapján Heves megye Tanácsa is napirendre tűzte 1969. áprilisában a megye idegenforgalmának helyzetét és fejlesztését, s határozatban mondta ki: a végrehajtó bizottság gondoskodjon arról, hogy a tájegység általános rendezési tervtanulmánya minél előbb a kormány elé kerüljön. Az említett tanácsülés elé terjesztett írásos jelentésben egyébként ilyeneket olvashattak akkor a megyei tanácstagok: „...az illetékes országos szervek nem vették kellően figyelembe, hogy megyénk az idegenforgalmi vonzástényezők viszonylagos széles skálájával rendelkezik.” Vagy más helyen: „... a fakitermelés és az idegenforgalmi szempontok több helyen nem lettek egyeztetve. s- a kedvező gyógyklí- maadottságok és a szép természeti értékek használhatósága. romlott ezáltal...” A MEGYEI párt- és tanácsi szervek, testületek mellett a fejlesztést kimondó kormányhatározat megszületésében oroszlánrész jut egy széles körű társadalmi szervezetnek, a Mátra—Eger Nyugat-bükki Intéző Bizottságnak is, amely évek óta — társadalmi munka- módszerekkel — fáradozik a tájegység értékeinek feltárásán. s azon, hogy ezeket az értékeket az idegenforgalmi fejlesztési programokat elkészítő és jóváhagyó országos szervek is minél előbb észrevegyék. Négy területi ajbiiaattaágban .. és nyolc szakbizottságban számos, az idegenforgalommal kapcsolatos * államhatalmi, államigazgatási. gazdasági tevékenységet kifejtő, illetve más olyan személyiség — tanár, művész, újságíró — tevékenykedik, ákik odaadó, lelkes hívei e munkának. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalóak: a távlati fejlesztés programja, az üdülőterület rendezési terve ma már törvény. Azonban — noha joggal nevezhető ez határkőnek — távolról sem vagyunk abban a helyzetben. hogy most már megnyugodhatnánk a babérain- kon. A részletes fejlesztési programot — a kormányhatározat szerint — az Építési es Városfejlesztési Minisztériumnak kell elkészítenie az érintett helyi tanácsok közreműködésével. Ez persze nem csupán pénzkérdés. hiszen a megfelelő költségfedezetről a kormány népgazdasági keretből gondoskodik. Jelentősen bővülnie kell megyénkben is a kivitelezői kapacitásnak, valamint az építőanyagipari termelésnek. MEGYÉNK illetékes vezető testületéi, szervei, szakemberei — a kormányhatározat alapján — már hozzáláttak a helyi elgondolások, tervek kidolgozásához, amelyekről rövidesen sajtó- tájékoztatót is tart a megyei tanács elnöke és a Mátra—Eger—Nyugatiakéi Intéző Bizottság elH%0. Fahídi báödo ka: ßCßSgai» alapjan kever. satuin. foglalkozott, amikor ■ Kora tavasztól késő őszig ott virítanak környezetünkben a pompásabbnál pom- pásabb virágok és néha észre sem vesszük őket, pedig tarkaságuk a minden-l napok derűjét jelenti. Ebből nyújtunk át korra” valót. egy „cso- (MTI foto) 1931. július 7* *££*4« I Hétkösnapok derűje: a virág
