Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
Ki volt az orosz Napóleon? Pillanatképek az országos olvasási verseny megyei döntőjéről . A kezdet nem volt biztató; jó néhány perccel elmúlt már tíz óra — ekkorra tervezték az országos olvasási verseny megyei döntőjének rajtját — ám a versenyzők meglehetősen lassan gyülekeztek. Végül is félszáz nevezett közül csak tizenhat vállalkozó kedvű fiatal próbálkozott. A kel- lemetlen ízt némileg enyhítette az, hogy legalább kétezer ennyi szurkoló érkezett a versenyzőkkel, így hát közönségben nem volt hiány. Aliik rajthoz álltak, járásuk legjobbjai voltak; ahhoz. hogy a megyei döntőn is helyt tudjanak állni, hat kötelező s legalább egy ajánlott könyvet kellett nemcsak elolvasniuk, hanem úgy elsajátítani a legapróbb részletet is, hogy alkalom- adtán pontosan tudják felidézni. Zömében falusi fiatalok válalkoztak erre a nem kis feladatra, Egerből csak egy versenyző indult. ; .Általános megelégedést kéltett Balner Károly játék- • vezető bejelentése, hogy a közönség is versenyezhet; ásjmkor a szóbeli vetélkedőig karul a sor. Két forduló — írásban Előbb azonban éTőkerült » toll, hiszen az első két forduló sarán inasban kellett válaszolna a kérdésekké, KönyvtotóvaJ kezdődött, ez amolyan bemelegítés volt; nem Is szántak ná sok időt: a 13+1-es ,szelvényt" öt perc alatt kellett tatai terű, Egy válasz mindössze egy pontot ért Valamivel nehezebbek voltak a kiegészítő kérdések, ezért Is jutalmazták két ponttal őket. Lendületben nem is volt hiány. Úgy tűnt, mindenki könnyen Veszd az akadályokat. — Ha minden kérdés Hlyen egyszerű lenne — sóhajtott fel az egyik sdroki fiatal, amikor válaszait nézegettem. Persze a verseny attól vetélkedő, hogy folyvást emelik a mércét. Itt is így történt, a második forduló már selejtező jellegű volt, innen már csak tíz fiatal juthatott a harmadik „menetbe”, a döntőbe. Nem is volt hiány izgalomban, többen kevésnek találták a válaszadásra.,,# szánt tizenkét percet. A hat- j várni Lányi Mária hamarj végzett, válaszai lényegre-j törőek, pontosak voltak, gon- j, dolatban ő már a döntőnél ♦ időzött, mert sejtette, hogy J továbbjutott. * Szünet után az is kiderült. $ hogy nem csalódott. J Ki mit húz? 'h Akik Ittestek, azok sém ii keseredtek él, gyarapítót- J ták a szurkolótábort, anra.fi még számíthattak, hogy jó kisegítő válaszaikért könyv jutalomban részesülnek. . Az öttagú zsűri és a tíz'!1 versenyző szemben ült egymással. A harmadik forduló nem ígérkezett könnyűnek.! A fiataloknak egymás után három, mind nehezebb kérdésre kellett válaszolniuk. így szerezhettek öt, tíz, il-X letve tizenöt pontot. Mari akinek ment. Záporoztak aj fogasnál fogasabb kérdé-J sek: J —A cári Oroszország lakosságának hány százalékai volt analfabéta?... A Don-J kanyarnál mikor pusztult elé a II. magyar hadsereg?...'} Mik voltak a zsemsztvok?.. .4 A Nagy Októberi Szocialistái Foradalom előtt mennyi időiI töltött Lenin Finnországban Mikor járt Aragon Magnyi-i togorszkban? ... Ki méltatta]J élöször a Puszták népét ?... ■ Kit tartott Churchill az orosz ’ Napóleonnak?... S S lehetne még sorolni tovább. Meglepően tájékozott versenyzők is akadtak, pedig némelyik kérdés nemcsak az irodalom tanárokat, hanem a zsűri tagjait is sakkba szorította volna. A harmadik lépcső után már kezdett kialakulni a végleges sorrend. A hatvani Lányi Mária első helye biztosnak tűnt, a siroki Tóth Sándor is számíthatott a másodiknak járó elismerésre. A helyzeten nem sokat változtatott az utolsó ..menet” sem, melynek során mindenki az általa olvasott ajánlott könyvből vizsgázott. Jól megválogatott, a gondolkodási és elemzőkészséget is igénylő kérdésekkel kellett megbirkózniuk a fiataloknak. A döntés nem okozott meglepetést, hiszen az első és második hely biztosnak tűnt már korábban is. A harmadik helyért azonban Tóth Mihálynak és Varga Gyulának — mindtetten huszonhárom pontot szereztek — tellett megmérkőznie. A hevesi irodalmi emlékeket a káli Varga Gyula ismerte jobban, így ő lett a harmadik helyezett. Győztesek között A többieknek sem kellett elkeseredniük, hiszen 300— 200 és 100 forintos vásárlási utalványokat kaptak az eredményes szereplésért. A három első helyezett már haditanácsot tartott, miután érdeklődték a zsűri tagjaitól, hogy mik az országos verseny feltételei; bizonygatták, hogy semmiképp nem akarnak szégyent hozni a hevesi színekre augusáus 20-án Budapesten sem. Amikor a siker titkairól kérdem őket. így válaszolnák: lányi Mária: Anyám irodalomtanár, ő szerettette meg velem a könyveket, számomra az olvasás a legjobb szórakozás. Egy hete. hogy megkaptam a kötelező és ajánlott könyvek jegyzékét. Naponta kellett egyet elolvasnom, szombatra így is kettő jutott. Talán jó memóriámnak köszönhetem. Tóth Sándor géplakatos: A KISZ-titkárom szólt, s ideadta a jegyzéket, nékem három hetem volt, többször is átnéztem a könyveket, az írókról tanulmányokat szereztem, hogy jobban megismerjem őket Ügy érzem ezért sikerült. Varga Gyulát Az irodalom sok hobbym legkedvesebbi- te, alkalomadtán magam is forgatom a tollat mezőgazdász létemre. Szabad időm zömét erre áldozom. Pécsi István A RIPORTER MEGTALÁLHATOTT. Energiában nem éppen bővelkedő hazánkban lám oly közügy- gyé vált a sajtó (az írott és „látott” egyaránt), hogy nem kevés megawattot áldozott rá népünk a nagy tétre: Nyakas Szilárd, vagy dr. Feledy Péter legyen-e a televízió és rádió jó ideje tartő vetélkedőjének győztese, s ezzel együtt az „Arany mikrofon” boldog tulajdonosa. Ügy érzem, hogy felesleges is leírnom — mégis megteszem, mert nem ez az első felesleges írás életemben —, hogy dr. Feledy Péter e trófea birtokosa, s 6 a lezajlott vetélkedő riportereinek leg- riporterebbje. Készséggel és örömmel állapítom meg, hogy e vetélkedő igen jó szolgálatot tett, ha nem is feltétlenül a ri- porterségre való nevelésben, mert az valójában még csak ezután, a szürke hétköznapokon, a szerkesztőségek néha aranyat, de gyákran bizony csak kavicsot csiszoló műhelyében történik. A jó szolgálatot a sajtó, az írott és hallgatott és .látott’ sajtónak tette: valamiféle ízelítőt nyújtott a közönségnek, mi mindent kell, vagy kellene tudnia ahhoz egy újságírónak — hogy játszani tudjon. S akkor még mindent, hogy írni is! Köszöntőm nemcsak a nyertest, hanem a nyerteseket is- mindazokat, akik részt vettek e kedves, hasznos és eredményes vetélkedőben, hiszen azzal játszottak, nagyon is komolyan, amit én is nagyon komolyan szeretnék játszani, amit legjobban szeretek: az újság. írással. Csakhogy azzal, nem tudom miért, én nem tudok játszani! KABARÉ UTCA 1. — Fel van 'már találva a televízió? — kérdeztem ékes magyar-, Sággal a feleségemtől. — Fel van! — mondotta és rögtön hozzátette: — Azért, mért a tudomány a televíziót Magyarországon csak egy új társadalmi rendszerben, s ott is csak az 1950-es évek végére ütemezte be, azért nálunk már most az 1930-as évek közepén is lehet, ha akarod... Akartam' beßapescSam' S televíziót. Valami kabaré volt benne, néha mosolyogtam is, bár kissé elavult tréfák erőltették nevetőizmomat, miközben egy kis aggodalom is bujkált bennem; valaki véletlenül nekitámaszkodik a díszletnek, s átesik a papundeklin a hátul álló díszletezők lábai közé. Kár, hogy ez nem történt meg, utólag kissé sajnálom, ez lett volna talán a legjobb poén. Bár el kell ismernem, hogy rosszmájú vagyok, hiszen az 1930-as évek közepén, ahelyett, hogy örülnék, hogy egyáltalán van televízió, sőt van benne végié kabaré is, gúnyolódom felette és nem örülök annak, ami van. Pedig az 1930-as évek közepén ilyen kabarémüsor azért mégiscsak ... ... most szólt a szerkesztőm, hogy baj lehet nálam, hiszen 1971-et írunk és szombat este volt a televízióban ez a kabaréműsor... Lám, mire jó a szerkesztő? Hanem mondja, soha ki nem találom, hogy ez a kabaréműsor nem az 1930-as évekből való voh! Gyurkó Géza Föld alatti hangversenyek Aggteleken Az aggteleki Baradla-bar. lángban az elmúlt évezredek alatt hatalmas sziklatermeket, föld alatt bujkáló patakokat és sokszínű cseppkőképződményeket képezett ki a természet. A barlang- rendszer kétszáz méter hosz- szú „óriások”-termében például elférne egy tízemeletes ház és a világon egyedülálló, huszonöt méter magas cseppkövének, a „csillag- vizsgálónak” súlyát ezer tonnára becsülik. Ennek a föld alatti mesevilágnak egyik páratlan akusztikájú sziklaüregében ezer személyes színháztermet létesítettek, amelynek színpadi díszleteit csodálatos alakú és színű cseppkövek képezik. Á színpadot és a nézőteret a csendesen folydogáló Stix patak választja el egymástól, ebben a természet által alkotott föld alatti színházban a nyári idényben nagyzenekari hangversenyeket, operaelőadásokat és könnyűzenei bemutatókat tartanak. A koncerteket évről évre többen hallgatják meg és sokszor a hatalmas terem már szűknek bizonyult. Ezért a Borsod Tourist Idegenforgalmi Hivatal olyan megoldást keresett, hogy a föld alatti hangversenyeket a barlang bejárata előtti üdülőparkban is élvezhesse a közönség. Ezt a problémát a budapesti Elektroakusztikai Gyár dolgozói oldották meg, akik a föld alatti koncertek szabadba való közvetítésére különleges hangszórókat készítettek. A kilenc nagy teljesítményű, kifogástalan hangot adó hangszóró szerelését, valamint a barlangi kábelek kiépítését már befejezték. így a hangszórókat kívánságra bekapcsolhatják a nemrég újjáépült Barlangszálló, a bejárat előtti fenyőliget, az autóbusz- és gépkocsiparkoló, valamint a sziklahegy lejtőjén kiképzett park területén. A hangszórók premierjére július 11-én kerül sor. Teiles PetSfl-életmű a Költő születése 150. évfordulójára A Szépirodalmi Kiadó terveiről A Szépirodalmi Kiadó több nagy vállalkozással készül közelebbi-távolabbi kiemelkedő évfordulók megünneplésére. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára — amely 1972-ben lesz — négyféle kiadvány készül. Illusztrációkkal gazdagított reprezentatív kiadásban teszik közzé Petőfi teljes költői életművét. Az Olcsó könyvtár-sorozatban jelenik meg a Petőfi-elbeszé- lések gyűjteménye. A Petőfi- kutatás legújabb eredményeit publikálja a neves kutató, Mezősi Károly „Közelebb Petőfihez” című tanul* mányában. Janus Pannonius halálának 500. évfordulója is 1972- ben lesz. Ebből az alkalomból körülbelül 140 versének — ódáknak, epigrammáknak, elégiáknak — a gyűjteményét jelentetik meg, Kardos Tibor válogatásában. Ugyancsak közelgő jubileum: Dózsa György születésének félévezredes évfordulója. Ehhez időzítik a Dózsáról szóló magyar versek antológiáját, valamint Eötvös József „Magyarország 1514-ben” című művének új kiadását. Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója 1973-ban lesz. A Szépirodalmi Kiadónál már hozzákezdtek a teljes Csokonai-életmű-. sorozat kiadásának előkészítéséhez. Az első kötet — amely az évfordulóra várható — Csokonai prózai mun- . káifc tartalmazza majd (szerkesztője: Vargha Balázs). Színművek, levelek is szerepelnek majd a prózai írások között, s külön említésre méltó, hogy a felszabadulás óta most első alkalommal publikálnak prózát Csokonaitól. Ezt megelőzően — 1972-ben Csokonai-versek válogatását is közreadják, s szó van arról, hogy eljuttatják az olvasókhoz a költő teljes lírai életművének kötetét is. Az „Arcok és val- lom ások” sorozatban tanulmány jelenik meg Csokonairól. RePWOőEKlTtRÍTES, 15. ai> % Elbrick taxit fog Charles Burke Elbrick, az Egyesült Államok brazíliai diplomáciai képviseletiének 61 esztendős vezetője 1969. szeptember 4-én Rio de Ja- neiró-i lakásán, ebédelt és fél kettőkor fekete Cadillac kocsiján visszaindult a nagy- követség épületébe. Néhány száz méterre lakásától az aiutó élé kanyarodott egy 1500-as Volkswagen. A kocsiból két férfi ugrott ki, i egyikük kloroformot» vattát j nyomott Elbrick, arcára, I. majd az eükátoult diplomatát J bélökte a Volkswagenbe. A r. másik tamadó arra kényszeCMÍéww mi, július kedd rítette a gépkocsivezetőt, hogy kocsijával nagy sebességgel induljon el egy közeli, beépítetlen erdős dombocskára. A gépkocsivezető tíz perc múlva merészéit visszatérni a lakott környékre, rendőrt kerestetett s a kiérkező detektívek társaságában ment vissza az emberrablás színhelyére. A detektívek néhány pillanat múlva egy nagy borítékban elhelyezett levelet találtak az emberrablás twanhelvea. A tmná, de rendkívül kemény .hangú szöveg arra szólította fél a brazil kormányzatot — tömören, népelnyomó diktatúrának, kegyetlen katonai klikknek nevezte őket, — hogy azonnal bocsásson szabadon tizenöt politikai foglyot. A levélben közölték a tizenöt fogoly nevét és azt is, hogy melyik börtönben tartja őket fogva a brazil kormány. A levél részletesen foglalkozott a szabadonbo- csátás megkívánt körülményeivel. megjelölve, hogy hol kell, vagy hol lehet átadni a foglyokat, még azt is előírták, hogy a kormány a rá-1 dióban és a televízióban milyen közleményben köteles bejelenteni a szabadon bocsátást. A levél egyébként nem hagyott kétséget afelől, hogy a feltételekről semmiféle tárgyalásnak nincs helye — egyik utolsó mondata így az amerikai kormány , igen erős nyomós alá vett Elbrick nagykövet életének megmentése érdekében — úgy határozott, hogy szabadon bocsátja a kért tizenöt foglyot. A foglyokat ezután repülőgépen Mexikóba vitték; a volt foglyok ott rögtön a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéspergőtüzébe kerültek. De még mielőtt bevonultak volna a repülőtér egyik nagy csarnokába, a brazil kormány különleges kérésére foto. és filmii porterek csoportja készített egész sor felvételt a repülőgépről leszállott egykori politikai foglyokról. A Rio de Janeiró-i hatóságok megrendelésére készített felvétel- sorozatot képtavirón azonnal Brazíliába továbbították; a brazil televízió adását megszakítva mutatta be a képeket Néhány órával később Rio de Janeiro egyik külvárosában, Tijucábam, egy éppen a strandra tartó üres taxi hangzott: „Értsék meg a katonai junta tagjai, a szemet szemért, fogat fogért ideje van.” Több mint három napig tartott, amíg a brazil kormány — amely«* qgvehkent pezetője az utcakeresztező- désnél egy férfire lett figyelmes, aki hevesen integetett. Amikor a taxi megállt a .sofőr felkiáltott: „Hiszen maga az amerikai nagykövet! Szegény fickó.! Mr iösésüt a £ajével, mi az a ragtapasz a homlokán?” Valóban Charles Burke Elbrick volt a taxinak integető férfi. .A friss sérülés homlokán mindössze félórás volt, akkor ütötte be a fejét egy gépkocsiajtóba, amikor elrablói egyik autóból a másikba tuszkolták. A taxi a nagykövetség épületébe szállította, ahol azonpal megérkeztek a bra-. áil rendőrség és kémelhárí-, tás emberei. Elbrick elmondotta, hogy elrablása után félórával magához tért a kloroform-kábulatból. ’ megállapította, hogy rendkívül kis méretű, egyszobás téglaépületben tartják ’ fogva, amelynek ablakain színes függöny van és ez akadályozza a kilátást. Elrabló: naponta többször is meglátogatták. megfelelő eilaías- han részesítették és amikor az első étkezés után. panaszkodott, hogy szivar-tárcáját lakásán felejtette, megkérdezték tőle, milyen szivart szív. Néhány perccel később két dobozzal hoztak kedvenc szivarmárkájából. Este megkérdezték tőle: óhajtja-é, hogy reggelre kimossák és kivasalják az ingét. Szabadon bocsátása előtt már znáa&l-tel oraval megjelent az apró épületben aiz az ember, akit az elrablók vezetőjének tartott és közölte: „A brazil kormány szabadon bocsátotta azokat a politikai ' foglyokat, akiket megneveztek”. „Most láttuk a televízióban. hogy az embereink mar Mexikóban vannak, ön is szabad lesz nem sokára” — mondotta a férfi. Nem sokkal később bekötötték Elbrick szemeit és autóba ültették. A gépkocsi rendkívüli sebességgel indult útnak, majd megállt és a bekötött szemű nagykövetet egy másik gépkocsiba tuszkolták be. Akkor ütötte be fejét'a gépkocsiajtóba. Elrablói néhány perc alatt valahonnan ragtapaszt szereztek és a vérző karcolást leragasztották. Újabb autóút következett, újra rendkívüli sebességgel. Majd a kocsi lassítani kezdett. valószínűleg ekkor értek lakott területre. Az autó megállt, egy férfi közölte a nagykövettel: „Itt most kitesszük magát az ’ autóból. Negyedóráig maradjon ebben az utcában, aztán mehet, amerre altar”. Kézen fogták, egy kapuhoz vezették a bekötött szemű Elbricket, aki meg hallotta, hogy két kísérője futva a kocsihoz tart, felbúgott, a motor és az autó elrobogott Elbrick azonnal letépte szeméről a kötést, megállapította, hogy az utca, ahol szavadon engedték, az Ed uardo Ramos út — néhány pillanattal később a közeli utcakeresztezödésnél meglátta a szabad jelzéssel közeledő taxit. (Következik: A forradalmáruk. álláspontját í
