Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

RÁdti KOSSUTH «.20 Régi »agyai üaloB S.S2 Barisan a kürtszó í «.07 Smetana: Az eladott menyasszony. Három- íclvonásos vlgopera 11.47 Fúvószene 12.20 KI nyer mai 12.30 Melódiákoktól 13.47 Törvénykönyv 14.02 a Gyermekrádló műsora 14.50 Éneklő ifjúság 15.10 Schubert kamarazenéjéből 16.05 Áriák 16.31 Jegyzet 16.41 Kórusok magyar költők verseire 17.20 Népi zene 17.45 Hangos levél 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A* Szabó család 19.30 Zenekari hangverseny 21.03 A XX. század nagy Írói 21.43 Verbunkos muzsika 22.15 Mongóliái útijegyzet 22.25 Zenésjátékrészletek 22.50 A biblia világa 23.10 Nótacsokor 0.10 Bégi táncok PETŐFI *.05 Kamarazene S.40 Könnyűzene 9.20 Népdalok 12.00 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Fiatalok hullámhosszán 20.28 Nóták 20.40 Közvetítés a vívó VB férfi tör egyéni döntőjéről 22.00 Könnyűzene 22.20 Bampal fuvolaestje MAGYAR 17.1« Nyugdíjasok műsora 18.05 Hírek 18.10 Kuckó , 18.35 Keréktől a rakétáig. Kisfllm 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó »0.00 Waterloo. Magyarul beszélő csehszlovák film a .32 VÍVÓ VB 32.15 Tv-híradó POZSONYI 18.00 Atlétika 19.00 és 22.10 Tv-híradó 20.03 Ballada az eltévedt moziról. Szovjet film r^] egri vörös csillag (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Forró éjszakában Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. EGRI BHÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, 6 és fél 8 órakor Feketeszakáll szelleme Színes, szinkronizált amerikai film. EGEI KERT Este 8 órakor Az Inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár—NSZK film. GYÖNGYÖSI PUSKIN A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ben Wade és a farmer GYÖNGYÖSI KERT Mesés milliók HATVANI VÖRÖS CSILLAG A karbonárik HATVANI KOSSUTH Az évszázad riportja (Mérsékelt helyárak) HEVES Magasiskola " FÜZESABONY Vihar Délen pétervAsAra Bajtársak voltunk ÜGYELET Egerben: 19 órától reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyös: 19 órától reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). Olvassa a Qlíp.ú^Lcig.&i A Budapest Állat- és Növénykert ismét gyarapodott egy kis oroszlánnal. Felnevelése átmenetileg gondot okozott, mert „szülei" nem vállalták a nevelés fáradalmait. A gon­don egy pulimama segített, amely magára vállalta a mama- szerepet. (MTI Foto — Csikós Gábor) Szauna a kézitáskában A régi Törökőrig mai szemmé! Egy muzeológus jegyzetel I. Ankara A régészeti múzeum előcsarnoka Evek óta ügyelem, hogy például a sportolók miként igyekeznek megszabadulni felesleges kilóiktól. Arra gondoltam, — mondja Alek- szander Masarszkij mérnök —, hogy milyen hasznos len­ne egy — a szauna elvén működő — hordozható ter­málkamrát tervezni. Ez az alképzelés megvalósult, s az új mini-gőzfürdő sok tekin­tetben jobb a szaunánál. Ta­lán nem is annyira gőzfür­dő, mint inkább fizikoterá­piái berendezés. A FEJ KÍVÜL MARAD Köztudott, hogy minél ala­csonyabb a levegő páratar­talma, annál könnyebb elvi­selni a forróságot, s annál gyorsabb a test párolgása. A szaunában ezért állítanak elő csupán 10—30 százalé­kos páratartalmat, melyet viszonylag könnyű elviselni, bár a hőmérséklet eléri a 100—130 Celsius fokot. Hát­ránya, hogy az ember túl­ságosan sok forró levegőt lélegzik be, mely „égeti” a tüdőt. Az új, hordozható termál­kamra kiküszöböli ezt a hát­rányt A páratartalom mini­mális, s a hőmérséklet eléri a 130 fokot Mivel ez a for­róság a kamrán belül van, a fej pedig kívül marad — nincs baj a légzéssel. • A GYÓGYÍTÓ AKTATÄSKA Vizsgálatokkal kimutat­ták, hogy ez a mini-szauna gyorsítja az» anyagcserét s ezzel a zsír elégetését s természetesen csökkenti a zsírlerakódásokat. Segíti az izületi gyulladás, az isiász, az idült reuma, a vesebaj, az izomhúzódás és egyéb sérülések gyógyítását Ezt igazolják a Gyógyfürdő és Fizikoterápiái Központi ku­tatóintézet és más szovjet oiVosi intézetek jelentései, ezek alapján kapta meg a készülék a szabadalmat Milyen is hát ez az új sza­una és hogyan működik? Aktatáska nagyságúra cso­magolható össze; méretei *70x50x18 centiméter. A fe­nekén felhajtható ülés és felfújható sátor van. A sá­tor oldalai kívülről és belül­ről egyaránt nyithatók. A felfújt sátor — vágyis a kamra — légmentesen zár. Ugyanakkor nem akadályoz­za a karok mozgását; a szabályozókapcsolók köny- nyen elérhetők. A „fürdő­zés” közben akár újságot is olvashatunk. FEL ÓRA ALATT KÉT KILÓ A kamrában töltött 30 perces időtartam két kilónyi súlycsökkenést eredményez — anélkül, hogy bármi szer­vi rendellenességet okozna. A kezelésnek semmiféle rossz hatása nincs, még olyanoknál sem, akik szív-, vagy érmegbetegedésben szenvednek. Sportolók szá­mára a miniszauna rendsze­res használata a csúlycsök- kentés egyedülálló módját jelenti, segíti az izomtónus helyreállítását, s megszünte­ti a verseny okozta túlfeszí­tett idegállapotot. Használata természetesen — mindenki számára — or­vosi engedélyt és előírást igények (Ford.: Küszter Zsuzsa) Az a szerencse ért, hogy hivatalos látogatásit tehettem Törökországban. A sok szí­nes, Idegen és mégis oly kö­zeli élmény keltette benyo­mást papírra vetettem és el­tettem azért, hogy egyszer vissza tudjak erre az útra emlékezni. Most, hogy Tö­rökország többször szereplő­je a napi hírközléseknek, elővettem ezeket a jegyze­teket és kiszakítottam belő­lük négy lapot, amit a négy török fővárosban írtam. Ezek a fővárosok időrend­ben így követték egymást: Konya, Bursza, Isztambul és Ankara. A most következő rapszodikus jegyzetek a bé­ke és a kultúra Törökorszá­gét vázolják' fel, ellentétben azzal a politikai nyugtalan­sággal, amiről nap mint nap tudomást szerzünk. A fővárosok közül Ankara volt az első, amit megláto­gattunk, a történelmi esemé­nyek sorrendjében viszont ez qz utolsó. Fő vonásaiban új város, de ősrégi alapokra épült és a mai államalkotó nép, a töorökség úgy őrzi az évezredes emlékeket, mint­ha saját történetéhez tartoz­nának. Pedig inkább a táj, mint a nép emlékei ezek. A törökök ugyanis alig ezer éve laknak Kis-Ázsiában és előttük három-négyezer év­vel már magas kultúrák születtek itt. Az őskor régészeti emlé­keinek és egyúttal az osz­mán-török múlt hagyatéká­nak megbecsülése fonódik össze az ankarai régészeti múzeum megszervezésében. A XV. században épült ven­dégfogadó és bazár épület- együttesét a közelmúltban restaurálták és helyezték el, benne — még Kemál Ata- tiirk kívánsága szerint — a múzeumot. A háromemele. tes vendégfogadóban ma a múzeum irodái, raktárai, műhelyei vannak, a bazár­ban pedig régészeti kiállítás. A múzeum kialakítása nemcsak a nagyon gazdag régészeti anyag felvonultatá­sa és bemutatásának mód­szere tekintetében , érdemel figyelmet, hanem építészeti megoldásai miatt is. A ré­gészeti leletekben igen gaz­dag Kis-Ázsia legrégibb em­lékeit látja itt az édaklődő, a csiszolt kőkorszaktól a hettitákon keresztül az Urar­tu korszakig, vagyis i. e. 600- ig. Mi marad meg az ember emlékezetében ennyi mű­tárgy végignézése után? Fel­tétlenül a csiszolt kőkorszak termetes, meztelenül ábrá­zolt és kőbe faragott isten­női, talán Vénuszai, az asz- szír korszak precíz dombor­művei és feliratos kövei, a hettiták égetett agyag állat­szobrai és kőoroszlánjai. Az épület-helyreállítás ter­vező és .építőmunkája nagy­vonalú és elegáns, A tera­szosan kiképzett és déli nö­vényekkel dekorált hall, az egyes részletek kiemelése megvilágítással, a hagyomá­nyos fehér és vörös színek alkalmazása nagy hatással van a szemlélőre. Szellemes a nyitott bazár mennyezeté­nek megoldás^, lényegében hézagosán állított vékony lé­cekké!, amit üvegből szer­kesztett nyeregtető fed le. A termek tehát tetővilágítást kapnak, de az egész ^ szerke. zet csak akkor látszik, ha az ember pont a feje fölé néz. A múzeumot két éve nyi­tották, az első évben százhúszezer, a másodikban kétszázezer látogatója y<^lit. Az igazgató bízik benne, hogy később több lesz, ami valószínű. Ez a legmoder­nebb és , legjobban rendezett múzeuma Törökországnak. Nem messze innen, a vár alatt áll a Hadzsibajram dzsámi, Ankara legrégibb temploma. A jelzőt azért is versenytárs nélkül kaphatja meg, mert egy római temp­lom mellé, félig rátetepülve építették. Az Augustus császár korában épült temp­lomnak úgy két évszázaddal korábban is voltak már bar­bár elődei, tehát mintegy kétezer-kétszáz éve épült itt az első templom. Ma a római korszak nyolc és fél méter magas kapuja áll még és valami a falakból. A szent helyek vonzása érvényesült akkor, amikor ide építették a mohamedán mecsetet, is épp úgy, mint ahogy ez nálunk is történt a török hódoltság alatt A* egri mecsetek is a keresz­tény templomok helyére épültek és később ugyanoda a keresztény templomok. A mecset mellett tűibe, vagyis sírkápolna van, az egészet pedig kerítés övezi. Ennek kapujában vak koldus ül, a kút mellett pedig sziesztázó, beszélgető férfiak. A kocsi felé tartunk, ami­kor fehér szakállú, barátsá­gos férfiú szólít meg ben­nünket Hogy kik vagyunk, kérdi és nem azért, hogy bármit is ed akarna adni, de nézzünk legalább be kis üz­letébe, csak húsz méter ide, hátha megtetszik valami. Én bemegyek, kicsit a szakmá­hoz is tartozik, hogy mit le- . hét itt kapni és ‘mennyiért. Szóval, a bolt jó részét szí­vesen hazavinnérn, csak a nehézségek... Például olyan, hogy a kormány, ér­tékesebb műtárgyat nem en­ged kivinni az országból, okulva a rossz tapasztalato­kon. Nem is szólva a valu- táris nehézségekről. Pedig az a XVI. századi Korán nem is drága száz dollárért. Vagy az a hímzés sem,, amit 40 líráért — 130 Ft — ma­gamnak veszek meg, külö­nösen ha meggondolom, hogy tizet még sikerült is lealkud­ni. Keleten a vétel nem is igazi alku nélkül. Bakó Ferenc A Mars életjelei Vlagyimir Kasajev: Egy fiatal szakember naplójából 6.00. Nem tudok aludni! Kigondoltam egy találmányt, amely segítségével emelhet­nénk üzemünkben a munka termelékenységét. Igaz, né­hány apróbb részlet kidolgo­zása még hiányzik, s a többi kérdésre is csak, a gyakorlat adhat pontos választ. Ma ki­próbálom a műhelyben. 8.30. Reggeli nélkül rohan­tam az üzembe. Türelmetlen vagyok. Nagyszerű dolog lesz. Viszket a tenyerem... 9.05. Hivat a műhelyfőnök. Csak nem az újításommal. kapcsolatban? Megyek, meg­örvendeztetem. 9.15. Kiderült, miért hiva-' tott a főnök. A raktárba akar küldeni lenolajkencéért. — Mi közöm nekem a len­olajhoz? — Most kell beszerezni, mert szállítottak a raktár­nak. Mi lesz, ha elfogy? — És miért éppen nekem kell érte menni? — Még mit nem?! Az aszt­más Vaszilij Ivanovicsot küldjem? Vagy talán a reu­más Nyina Petrovna men­jen? — És az anyagbeszerzők? — Értekezleten vannak. A helyes munkaszervezésről tárgyalnak. zz De én most egy újítás­sal foglalkozom. A követke­zőt eszeltem ki. Tessék csak figyelni.., — Pont ez hiányzott! — húzta össze szemöldökét az öreg. — Az újításod megvár, de a lenkencét, elviszik az orrod elöl, ha nem sietsz. 12.30. Meghoztam a más­fél mázsa olajat. Most végre már foglalkozhatom a saját dolgaimmal... 12.40. Facsemetét kell ül­tetnem. Azt is• el kell ültetni, különben fekbért kell fizet­nünk á kocsiért. Kopejnyiko- vot és Szidorenkot it kiküld­ték velem együtt. Rendes fiúk, szeretnek dolgozni. Jpl ismerem őket, együtt végez­tük a főiskolát. Gondolom, jól kijövünk majd itt is egymás­sal. 13.20. Már a második te­herautót rakjuk ki. Ültetem a fát, s a félautomata jár az eszemben. Egyszerre kiáltá­sokat hallok. Kiderült, hogy fordítva, - Tiem gyökerével ül­tettem el a jacsemetét. 15.10. Vége a fatelepítés­nek. Rohanok a műhelybe! Elkapott a főnökség. Aztán a változatosság kedvéért tervdokumentációkkal ro­hangálok a szomszédos üzemegységbe és vissza. A kifutó ma nem jött be, mert sorozzák 'az unokatestvérét. 16.10. Visszatértem. Na most aztán hozzálátok a munkához: Felgyűröm az in­gem ujját... • 16.18. Csak az egyiket volt időm felgyűrni. Az igazgató rendelkezése értelmében a bölcsödébe kell utaznom, s kicserélnem egy kiégett vil­lanykörtéi. Ügy látszik, újí­tásommal már csak holnap foglalkozhatom. Csak azután semmi baj ne legyen. Azt hallom úgyis, hogy lebetege­dett az üzemi konyhán az egyik konyhaló.ny. 16.25. Vigye el az ördög! Holnapra is beprogramoztak. A folyosón elkapott a fő­mérnök. Holnap kilenckor előadást kell tartanom az ér­tekezleten. Előadásom címe:1 „Mit tettem a munka terme-' lékenységánek emelése érde­kében?" ; Oroszból fordította: l Saiga Attila T A Moszkvai Mikrobiológi­ai Intézet munkatársai egy újabban kiadott jelentés szerint nem tartják kizárt­nak, hogy van élet a Mar­son, annak ellenére, hogy zord éghajlata van, rendkí­vül kevés a vize és az oxi­génje. A tudományos „nyomo­zás” úgy kezdődött meg a Mikrobiológiai Intézetben, hogy olyan kamrát készítet­tek, amelyben a Marson uralkodó körülményeket te­remtették meg. Mínusz 60 és plusz 30 Celsius fok között ingadozik a kamrában a hő­mérséklet, rendkívül kevés a víz és. az oxigén. Ebben a kamrában vizsgálják a kü­lönböző talajmikroorganiz- musok magatartását. A mikroorganizmusokat a Pa- mírból, a Kara-Kum siva­tagból és a jeges-tengeri Dickson-szigetről hozták. A kísérletek kimutatták, hogy a legellenállóbb és szaporo­dóképes mikrobák és bakté­riumok a Dickson-szigetről származnak. A földhöz szo­kott életfunkciókra a vízhi­ány hatott a legerőteljeseb­ben. ’ Mmm. m 1971. július 6, aeá& 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents