Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
Egy kis úgy nem kis temuiségui r Az alábbi ügyinek kettős tanulsága is van. Hogy a nevek csak „.«szignóval” sae- repetoek, annak egyedül a még mindig fiatalkorú gyermek, mintsem a törvénynek fittyet hányó szülő az indító oka. A tanulságot — remélhetőleg — nemcsak azok az olvasók vonják le, akik e cikk megjelenése kapcsán megelégedetten mondhatják, nincs külön mérce semmilyen beosztású apa gyermekével szemben, s hogy elmondhassák ezt, ahhoz az is kelletik; hogy igazságügyi szerveink is levonják a kellő konzekvenciát. kai a lazaságokkal szemben, ami a bűncselekményt elősegíti... Részlet egy beszélgetésből: „...már úgy tűnik, mintha valamiféle cigányellenesség vezetné az embert... De hát a törvény törvény, megkell büntetni azoikat, akik eltűrik, vagy elnézik, hogy tanköteles gyerekek ne járjanak rendesen iskolába. Éppen értük kell bírságolni... Éppen értük!” Miközben a szülők szégyenkeznek és nem hajtják végre a gyámhatóság határozatát B. Attila betölti a 14. évét és jogilag felelősségre vonhatóvá válik. Van is miért. Két fiatalkorú társával, akivel annak idején, alig egy évvel előbb egy bűiét tört fel, most már falbontás útján tör be egy házba. A fiatalkorú B. Attilát bíróság élé állítják és i az egri járásbíróság jogerős ítéletében egyévi próbára I engedi — határozott, bírói I ítéletben megfogalmazott j előírásokkal. Az előírások- | ban ismét ott szerepel, hogy | nem barátkozhat a két fia- [ talkorú bűntársával, hogy köteles rendszeresen iskolá- í ba , járni, képességei szerint t jól tanulni, és mivel egy sor ' esetben kerékpárral randalírozott a városban, megtilt- Hasa bíróság, hogy B. Attila Is város belterületén kerék- | pározhassék. Is Az ügy etején még megszüntetik az eljárást B. At- ‘ tila elllen. Az ügy derekán -már jogerős bírói ítélet van ■ ellene, de ez az ítélet mesz- 1 szemenően humánus és méltányos: közös összefogással B. Attila érdekében sokat, mindent lehet tenni A pártfogó intézményben országosan új intézkedés született, hogy a gyámhatóság mellett, azt segítve, hivatásos pártfogók működjenek, akik — nem véletlenül — pedagógusok. Miután az említett ítéletet ismét a gyámhatóságnak kell ellenőriznie, új pártfogót jelöl hát ki Boros Gyulámé személyében, aki hivatásának megfelelően meg is jelenik B.-ék lakásán. A sorsát azonban ő sem kerülhet* el, jelentése szerint, nem is éppen a legudvariasabb formában, kitessékeltéste a lakásból. B. Attila, akit a „szülők teljesítik a kötelezettségüket” felkiáltással átvitték az I-es iskolába, rengeteget lógva — ott is megbukott. Ekkor jelent meg az iskolában B. papa, s fütyülve a 1 jogerős bírói ítéletre, gyér-* mekénék a felmentését kéri* az iskola látogatása alól. S? az iskola igazgatója, Göm- J böcz József, annak ellené-i re, hogy S. Attila még csak| 15 éves és a törvények ér-I telmétoen 16. életévének be-j töltéséig iskolaiköteles — I megadja a felmentést B.| elvtárs bírói ítélettel isko- ^ lai látogatásra kötelezett* kiskorú gyermeke számára. | Levél az ügyészségnek O.t Istvánnétól: .,... az pedig* még ráadásul falbontásos betörést is elkövetett, még-* sem lett semmi baja, míg...” J A „míg”: O. Istvánná két| gyermeke, 14 éven aluliak,* betörtek az iskolába, smárl ezt megelőzően is volt két* kisebb stiklijük. A jól dol-| gozó, és most is tovább ta-í nuló, becsületes szülők, akik j igyekeztek két szoba ossz-« komfortos lakásukban meg- * felelő otthont biztosítani a* két gyereknek — kétségbe | vannak esve. Természetes, j Csak azt nem tartják an-]| nak, hogy az ő két gyér-« meküket nevelőotthonba vit-1 ték, míg...” az pedig még« ráadásul falbontásos betű- ] rést is elkövetett...” « B. Attilát beíratták — in- 1 nen a 16. életéven — a dől- gozók általános iskolája--, —, mart elment dolgozni.!] Egyik helyen egy-faét hó-< •napig dolgozott, a másik he-] lyen reméljük, toyáb*> teszi ! ezt. A „másik helyre” egyébként, KRESZ-vizsga nélkül, mopeddal járt rendszeresen. A papa vette! Amikor a törvény szerint még kerékpároznia sem szabadna... Nem lenne szabad, ha a papa nem lenne! S úgy tűnhet, hogyha nem lenne egy nagy egri és neves vállalat személyzeti osztályának vezetője, akinek — úgy véli —, mindent szabad. És az a baj, hogy mások ezt el is hiszik. Részlet egy ifjúságvédelmi szakember — mert ez is szakma! — megjegyzéséből: „Ha az orvos a beteg gyerek számára gyógyszert rendel, a szülőnek ellenőriznie kell, hogy a gyermek beveszi-e, vagy be kell adnia a gyógyszert Ha ezt nem teszi, s a gyermek állapota amiatt rosszabbodna, kétség sem férhet hozzá, hogy ifjúság elleni bűntettel állnánk szemben...” Ém&ií nyár '71 Czóbel-kiállítás Egerben Nem nagy ügy. Ügynek nem nagy. De egy gyermek: sorsa, egy majdani felnőtt sorsa szempontjából már egymagában ez sem kicsi ügy. S ha figyelembe veseszűk: a körülményeket _l Nos, akikor feltétlenül olya» ügy, amely a sajtó hasábjaira, a közvfiemény ítélkezésére tartozik. B. Attila, egy neves egrit: vállalat személyzeti osztá- \ Íjra -vezetőjének kiskorúé gyermeke, két máeSc ldsko- J ni társával együtt feUöregyri büfét Egerben. Mintán a három „vádlott” közül egyik’ sincs még 14 éves, a rendőri szervek az idevágó tör-., vényes és humánus oandel--* kezesek értelmében meg- 5 szüntetik az eljárást —r a 1 gyermekek kora miatt. S ; ahogyan rendelet írja élő i ilyen esetben az eljárás meg- J szüntetését, ugyanígy előírja egy másik rendelet azt is, hogy a gyámhatóság a maga eszközeivel gyakoroljon felügyeletet a kiskorú feiett. Ez a döntés 1968. május 16-án születik, s a gyámhatóság B. Attila nagybátyját jelöli ki „pártfogónak”, hogy az, a szülőkkel karöltve, azoknak segítve biztosítsa a gyámhatóság • rendelkezésednek betartását, ■ mely szerint: B. Attila két kiskorú társával nem barátkozhat, iskola után köteles egyenesen hazamenni, s köteles tanulmányait a tőle telhető legjobban végezni. A gyámhatóság ezt a* egyébként teljesen normál® határozatát, illetőleg e határozatának ellenőrzését egy évre írta élő megtartani. Közben azonban B. kávéssá az iskolában, ^megbukott” gyermekét és elviszi egy másik iskolába. Talán még érthető is ez: úgy vélik, új környezet, új lehetőség a gyermek egészséges szellemi“ és jellemi fejlődésére. Csakhogy erről a .kirendelt” pártfogó, a nagybácsi éppen úgy elfelejt szólni a szülőkkel oly szívesen együttdolgozni akaró gyámhatóságnak, mint ahogyan a szülők is elfelejtik ezt megtenni. A határozat ellenére! Ekkor bízza meg a gyámhatóság, saját határozata végrehajtásának ellenőrzésére Hórvölgyi István pedagógust, akit azonban rövid úton kitessékelnek a szülők az ellenőrző látogatása alkalmából. Még talán ez is érthető. Szégyenkezés, hogy felelős poszton helytállni tudó ember pont saját családján belül kerül szembe olyan problémával, amiben S2ánte tehetetlen. Mondom: érthető, ha nem is menthető. Idézet egy ügyészi tésből: „Az elmúlt év bűnügyeinek vizsgálatából megállapítottam, hogy Heves megyében a fiatalkorú bűnelkövetők száma lényegesen emelkedett. Ennek az emelkedésnek többek között egyik jelentős oka volt a laza szülői felügyelet. Megállapítható volt az is, hogy az iskolák igazgatói nem léptek fel kellő eréllyel, a törvény által biztosított jogukkal azokOSMim LL július 30., péntek Van tehát egy jogerős bírósági ítélet, amit nem hajtottak végre. Pontosabban: aminek végrehajtását meg akadályozta a szülő, s valami oknál fogva az általános iskola igazgatója is. Van egy fiatal ember, akit talán — ilyen esetben a „talán.” van olyan veszélyes, mint a „bizonyos” — félrevezethet és félrenevelhet az a vélt hiedelem, hogy neki mindent lehet, mert a papa. Még akkor is ezt hiheti, ha a papa ezt egyébként nem vallja, talán nem is hiszik, csak úgy cselekszik, mintha maga is így hinné..! Ügy vélem, a konzekvenciák levonása nemcsak e sorok írójának a feladata. Meg kell ezt tennie B. élvtárs pártszervezetének is (minden bizonnyal magukra ismernek!); meg kell tennie az erre illetékes oktatási szerveknek, s le kell vonnia a kellő konzekvenciát az egri járásbíróságnak is... És természetesen magának B. elvtársnak! Neki elsősorban... Mert tessék tudomásul venni, hogy ebben az országban sem kis, sem nagy ügyekben nincs más igazság, mint a dolgozó nép igazsága. A szocialista állam, mindenkire egyformán érvényes törvényei által kifejezett igazság. Egyébként is ilyen ügyekben nincs kis vagy nagy ügy, csak ügy vön: erkölcsi ügy. S ennek a történetnek ez a legfőbb tanulsága. I t Gynrkó Géza Czóbel Béla Kossuth-dl- jas öreg mesterünknek gyűjteményes kiállítása ebben az évben, áprilisban a budapesti Műcsarnokban nagy eseménye volt a mai magyar művészi életnek. A inűvósz- világ, pályatársak, műértők, és műgyűjtők tisztelegtek ezzel a sok helyről összehozott, sok gyűjteményt megmozgató kiállítással a hét évtizedes művészi pálya előtt. A 184 festmény és 20 grafika valóban méltóan mutatta be a nagy festő munkásságát, azt a világot, amelyben alkotásai megszülettek. A budapesti gazdag anyaghoz képest Egerben jóval szerényebbek a kiállítás arányai: mindössze 21 mű jutott el hozzánk, hogy az egri közönség és a nyári turisták Egerben is élvezhessék Czóbel színeit és pikturáját. A kiállításon kapható az áprilisi budapesti tárlat katalógusa: az abban található életrajzi és művészi adatok, a kor- és pályatársak találó kritikái, üdvözlő sorai, riportfotók a mesterről más nagyok társaságában, Picas- sóval és Barcsayval, felmentik az egri kiállítás látogatóját a kötelesség alól, hogy az érett művészet immár históriailag is kellőképpen méltatott és látható anyagáról akár méltató sorokat is írjon. Mit lehet még újat mondani a mai közönségnek arról a művészről, aki Georges Braque állítása szerint „1906 óta, amikor együtt állítottunk ki az In- dépendants „Fauves” termében, maga járta ez útját, amely nem volt mindig a legkönnyebb.”, S tegyük hozzá azonnal, hogy a képek láttán e! kell hinnünk, hogy Georges Braque igazat írt Czóbel Béláról. Élt ő Párizsban' a nagybányai kezdetek után, az első világháború éveiben Hollandiában dolgozott, majd Berlinben aratta sikereit. 1927-ben a New York-i Brummer Gale- ryben rendezték meg gyűjteményes kiállítását, majd újból párizsi kiállítások következtek, Velence, újra New York, majd Budapest, Szentendre, Genf, Chicago, London, Tokió — és sorolhatnánk az állomásokat sorra. Kitüntetésekre, sikerekre tekinthet vissza a művész, aki egy ideig Hatvanban is alkotott: a kiállításon látható a Hatvani cigánysor című, a zsúfolt formákkal és mély tónusú színekkel ható műve is. Ennek a kamarajellegű kiállításnak az anyagát szem- ügyre véve és a művek keletkezési évszámait tekintve is joggal állapíthatjuk/ meg, hogy Czóbel Bélát érhették hatások, foroghattak körülötte nagynevű barátok, világhírességek, izmusok, teóriák és gyakorlatok, az ő piktúráján ezek az átlengő hatások talán kimutathatók, de rögtön megállapítható az is, bogy egyik sem tudott eluralkodni a művészen ezek közül Mindvégig ugyanaz a szemlélet, ugyanaz a látás, a színeknek az az egymásra rálicitáló bájos hevessége, anaely a lányportrék és csendéletek líráját megkapóvá és vonzóvá teszi. A formák csaknem mindenütt csorbát szenvednek a színek elsődlegessége miatt. Akár Kernstockné portréját, akár Harleqin-jót vagy a lényportrékat vesszük szemügy- re, valahol mindig az ismerős formálási láz: úgy állítani a néző elé a látványt, hogy az ne tudjon elmenni a színek hatása nélkül. Fiatalkori önarcképe a szerény környezet és az őszinteség összetevőiből áll. Külön fel kell figyelnünk természetszeretetére, s ha ezen a kiállításon inkább csali a virágok és a csendéletek vallanak erről a vonzalomról, a művész életútja és sok-sok alkotása bizonyítja: nemcsak ragaszkodott a lírai tájak szépségeihez, de meg is értette azok lelkét. Nem véletlen, hogy ma is az Egerhez oly sokban hasonló Szentendrén dolgozik. A festő számára a női arc és a női test kiváló alkalom arra, hogy érzelmeit, hangulatait, szenvedélyéi • kifejezhesse. Czóbel művészetében, függetlenül korszakaitól, mindig is vezető szerepet játszottak a női arcok és formák: ez a kiállítás talán túlzott mértékben is hangsúlyozza ezt a lírai formát, és szenvedélyt, de mindenképpen őszintén reprezentálja Czóbel művészetét Az idei egri nyár egyik kimagasló művészi élménye a magyar művészet nagy öregjének, Czóbel Bélának a tárlata a Gárdonyi Színház előcsarnokában. (farkas) Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából Lengyel zenei est Egerben Lengyelország nemzett ünnepe alkalmából a Budapesti Lengyel Kultúra éa a megyei művelődési központ szombaton este — a Gárdonyi Géza Színházán ünnepi hangversenyt rendez; melynek keretéiben két kiváló lengyel művésznő mutatkozik be az egri közön11 f «.i ifi— ScfeTlCIKl, Helena JÖCfcBOfSfefll, a Sri»- ssai Operaház szoprán- énekesnője. az 1966-ban rendezett varsói Mozart-verse- nyen első díjat nyert A francia kormány ösztöndf- jasatoént Párizsiján végezte tanulmányait, majd hangversenyeket adott valameny- nyi szocialista országban, ezenkívül Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Ausztriában és az NSZK- ban. Kritikusai sokra értékelik zenei kultúráját és muzikalitását Bogna Halacz zongoraművésznő a krakkói zeneművészed főiskolán kezdte tanulmányait, majd Olaszországján, Belgiumban éa Nyugat-Németországban folytatta. Több rangos nem! zetköeá zenei fesztiválon szerepelt eredményesen, s három külföldi filmben mutatkozott be Chopin műveinek értő előadójaként. Rendszeresen fellép a Zelazowa Wolában, Chopin szülőházában tartott hangversenyeken. A kél művésznő egri műsorában Chopin-, 1. Paderewski—Liszt-művek, valamint L Paderewski- és Liszt-dalok szerepelnek. | Fordítottal Ferenc* CfCtS — ön üres kézzel várt minket! — szólt metsző hangon Jerger. — Maga tehát itt marad. — Engem agyonlőnek! —! könyörgött a másik. — Nem tudtam megszerezni a dokumentumokat, a széf a munkások kezén van.« De nem folytathatta tovább. Jerger pisztolyával fejbe verte. Az hangosan felnyögött és arccal a nedves fűbe bukott. Ezért az akcióért Jergc megkapta a második dic...- retet. Mikor visszatért hazájé u, Jergert újra se orosz újságok mellé ültették. Lelkiismeretesen bújta a lapokat és várta, mikor jön el az ideje... S az idő nem késlekedett: Jergert Noble hivatta.« Maga Josef Noble; a mindentudó, nagyhatalmú Noble. Titokban azt suttogták róla, hogy még as elnök is tart tőle. Ügy lehet, az még jó is volt, hogy ilyen nagy hatalom összpontosult ennek a t szimpatikus és „jóleik 1” pntlemannek a kezében! Nyájas és közvetlen em- b„r. min i-riója legjele..- téktelenebb munkatársaival te jó kapcsolatokat tartott fenn. Készségesen felfigyelt a különböző elméletekre, bár a szerzők nem érdekelték. Némely munkatársa pénzzavarával is hozzá fordult, és' ha Noble véleménye szerint állhatatos, szilárd ember volt az illető; megkapta a kért összeget Tehát elérkezett az az idő, amikor Mister Nobiénak szüksége lett Robot Jergerre. ó, távolról sem adatott meg mindenkinek, hogy szolgálati feladatot kapjon közvetlenül magától Noble- tóL Gyakran fordulópontot jelentett a munkatárs további sorsában, ha magáhoa •hivatta. ’ — Jöjjön; csak jöjjön; Mist« Jerger — mondta a fiatalembernek a titkárnő, s fel sem nézett a munkájából. Jerger óvatosan belépett Noble nem az íróasztala mellett ült hanem egy öblös, zöld károsszékben, melyhez lábtartó zsámoly is tartozott A fotd a csupasz fal mellett terpeszkedett A falon csak egy ősi néger maszk függött, amelyet kifestett vízilóbőrrel fedtek be. — A, Robbyl — üdvözölte Jergert, mintha közeli rokona lenne. — Örülök, hogy Iá- to«»n, , . — Maga egészen ügyes volt Magyarországon — em lékezéU vissza Noble Ez négy éve volt, ugye? —■ Három éve és két hónapja — helyesbített Jerger. — München, Graz, Szombathely és vissza. — Nos, ezúttal nagyon felelősségteljes megbízatást adunk, Robby — mondta sokat jelentőén Noble. — A sikertől függ egész karrierje. Meg kell szereznie az oroszok egy fontos felfedezését — közölte keményen Noble: — Maga Moszkvába utazik. Titokban dobjuk át Oroszországba. Teljesen önállóan kell tevékenykednie. Ha sikerül, előléptetem. Nos, hogy tetszik ez magár oak, Robby? Jerger tartózkodóan elmosolyodott. — Nem túlságosan, Mister Noble. Mit kell majd tennem Moszkvában? — Egy aranyhalacskáért küldjük magát <— Pontosan? >— Glazunov akadémikus intézetében egy olyan felfedezés született, amely megváltoztatta az akusztikáról alkotott felfogásunkat. Ez a felfedezés egy új fizikai törvény. Oroszországban ennek alapján olyan berendezések készülnek, amelyek mellett jelenlegi rádiólokációs hálózatunk — ahogyan az oroszok mondják — nem ér egy fabatkát sam. De minket most nem azok a technikai újdonságok érdekelnek, amelyeket ennek az elméleti újdonságnak alapján készítette'- az oroszok. (Fajtatjain
