Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
Forró éjszakában Amerikai film John Ball sikeres és sikerült regénye most átvándorolt a filmszalagra és az alkotásnak olyan művészi és szakmai szenzációja kerekedett, hogy öt Oscar-dí- jat szereztek vele az alkotók. Azért mondjuk, hogy az alkotást díjazták és az alkotókat, mert ez a film valóban nagyszerű és megrázó képsorokat ad az amerikaiaknak arról a különbe- járatú pokláról, amelyet mi itt, Európában egyszerűen csak négerkérdésként tartunk nyilván. A képlet látszólag egyszerű : a fehér a négert nem szereti, nem tartja önmagával egyenrangúnak, gyűlöli, kikerüli, a néger meg látszólag nem tehet mást, mint kisebbségében — sokirányú ez a kisebbség! — védekezik, rosszabbilt esetben gyűlöletre gyűlölettel válaszol. De mi van akkor, ha az a néger, aki akaratlanul védelmi harcba keveredik, műveltebb, okosabb, mint a fehérek s ráadásul minden kétséget kizáróan igaza is van? Nemcsak hogy igaza van, de az amerikai államgépezetnek tiszti fokozatú tagja, akinek jogi helyzetén még azok sem vitatkozhatnak, akik nem akarnak vele egy helyiségben tartózkodni a színe miatt? Mindezek tetejébe azt merészeli, hogy a fehér ember gyilkosát a fehér emberek között keresi? A film és krimi végén a játék a fehérek és feketék között eldöntetlen marad, a fehérek nem ölik meg a fekete rendőrtisztet, a gyilkosság is kiderül, mert végül is mindenki szabályosan és minden kétséget kizáróan megállapíthatja a gyilkos valódi személyét és a gyilkosság, valódi okát. De a nézőben felmerül a kérdés: lehet-e így, ilyen szörnyű gyűlölködés, jogi és társadalmi, leki és gazdasági, erkölcsi és emberi feszültségben élni ? A film rendezője, Norman Jewison nemcsak a regényben megírt történetet adaptálta, bár véleményünk szerint azzal a sztorival is sikerre számíthatott volna, ö ennél töbet adott a filmben, valami nagyon lényegessel: az arcokból, a fel- hevült drámai összetűzések kapcsán mindazt, amit lélektanilag szükségesnek tartott feltárni a néző előtt. A néger Tibbs és a fehér seriff összecsapnak. Indítékaik ismeretesek, nem szeretik egymást. A heves kitörések mondatokat löknék mindkettő szájára, már- már úgy érezzük, hogy a szájalást a karok lendülete hosszabbítja meg és ezzel kisül a feszültség, megnyugszanak a kedélyek, lezáródik a vita. Ehelyett mindkét arc pattanásig felhúzott idegekkel tovább mondja a magáét, egy-egy rebbenés mögött olvasni lehet szinte a szidalmak jelzőit és állítmányait a 'szem körüli ráncok ábráiból, a szem nézési irányának változásából, a nyak merevségének engedéséből és abból, hogy a két szemben álló hős mikor és hogyan mozdul meg, amikor ki akar kapcsolódni a neki is kellemetlen feszültségből. Nagy pillanatoknak vagyunk itt tanúi, hiszen a fehér is, a fekete is azt az önmagát játssza, éli itt a drámai környezetben, amely kétszázmillió fehér és húszmillió néger sokaságában érvényes. A rendező, Haskell Wearier operatőrrel olyan képeket örökített meg, amelyekre a néző sokáig emlékezni fog. A hatalom, a rendőr, a polgármester jellemzése, ahogyan az igazság kiderítése körül forgolódnak, képi telitalálat, Sam Wood arcának feltárása, vagy ahogyan a pofonok elcsattannak a gyapotkirálynál, csak kitűnő lépcsőfokok ahhoz a találkozási leíráshoz, ahogyan az állomáson a seriff visszacsábítja a nyomozás folytatására Tibbs-et, ezt a jóindulatú, de szándékában hajthatatlan fekete rendőrtisztet. Sideny Poitier nagy művész. Ahogyan a seriffet alakító Rod Steigerrel együtt végigküzdi ezt a történetet, a néző elé tárja azt a világot, amelyben nemcsak forró éjszakák vannak, hanem forró nyarak is, amikor a nyomor és a hőség még a nehezebben gyúlladó anyagokat is robbanásig tudja hevíteni. Wrren Oates, Lee Grant, Qentin Dean, James Patterson és Larry Gates játéka sokban hozzájárul a drámai hatású krimi sikeréhez. Ray Charles dalai és Quinay Jones zenéje említést érdemelnek, mert színes hangulati elemeket kevernek az egyébként komor mondanivaló közé. Farkas András Augusztus 20-tól: Hetente egy alkalommal második műsort is sugároz a televízió Augusztus 20-án kezdődik a televízióban a második csatorna kísérleti adása — jelentették be a televízió péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. Az első „második adást” követően hetente egy alkalommal sugároznak kísérleti programot. A kezdeti cél az, hogy a műsorszerkesztőség megkeresse a nézők igényeinek leginkább megfeleld optimális műsorpárhuzamokat, a két csatorna egyidejű adásának leghatásosabb változatait. A harmadik negyedév tervei között számos érdekes politikai, gazdasági, sport, szórakoztató, drámai műsor szerepel. Négyrészes — eredeti dokumentumok alapján forgatott — filmet mutatnak be a magyar antifasiszták harcáról. 15 adásból álló sorozat indul „Az opera története” címmel, s új tv- játókok is képernyőre kerülnek. A sportműsorok sokaságából kiemelkedik a bécsi vívó-világbajnokság, amelyről 8 alkalommal ad közvetítést a televízió. Balaton-parti koncertek Júliusban és augusztusban ismét rendszeressé teszik a szabadtéri koncerteket a Balaton partján. A északi part nagyobb helyein július első napjaiban kezdik meg programjukat a zenekarok, a déli parton pedig a hónap közepétől térzenével szórakoztatják a vendégeket. Lógok — Szervusz. Hú de régen láttalak! Elvesztél talán1 Egy picit tűnődnöm kell, hogy hová tegyem az arcot. Megvan! — Te vagy az. Tuskó? A rittyentyüjét, vagy húsz éve, hogy nem találkoztunk. Beszélgetünk. Tuskóval együtt jártuk az elemi iskolát valaha, és együtt mondtuk karban félórákon át a beszédér- telem-gyakorlatot. Az egész osztály tudta, hogy a tanító úr udvarol a postáskisasszonynak és ilyenkor nekünk nem volt más dolgunk, mint a vigyázó felügyeletével karban mondani a beszédértclem-gyakorlatot, meg a katekizmust. Emlékszem, egyszer büntetésből ezerszer kellett „elénekelni’’: mi a mezőcsátl járásban lakunk ... — Mi van, pajtás, hogy megy sorod? Mivel foglalkozol? A rég ismerős mosolyával rám sandít: — Lógok, pajtás. — Jó, jó. de ... ■' — Semmi de. Logok és kész. Méghozzá pénzért, kisapám. Természetesen, ezt nem mint górénak mondom, hanem ... Azután lassan-lassan meggyőződöm arról, hogy Tuskó foglalkozása valóban az, hogy lóg. — Van egy irtó frankó orvosunk. Tudod, olyan magunk korabeli. Bemegy hozzá az ember, és azt mondja: — Drága doktor úr. Ügy viszketek mostanában... Es máris kész a papír. Persze, te nem érted ezt, mert elszakadtál a faludtól, de... Tudod, micsoda ultipartik mennek szombantonként a kastélykertben, amíg nem jön a felülvizsgáló orvos? Nagy nyári melók idején szép számmal összeverődünk. Szombaton nyolckor már a bokrok alatt verjük a blattot. Az is előfordul, hogy délután kettőkor jön az öreg felülvizsgálni. — Panasza? — Viszketek, doktor úr. Majd megőrülök. A másik a gyomrára, a harmadik a szívére panaszkodik. — Mennyi táppénzt kapsz? — Elég szépen. Három hónapig az állattenyésztőknél helyettesítettem, úgyhogy most több a táppénz, mint a növénytermesztőknél a fizetés. Elnézem Tuskó arcát. Egy pillanatra felelevenedik bennem a régi gyerekarc. Hatan voltak testvérek, úgyszólván egy kecske volt minden vagyonuk. Helyes, gömbölyű fejű lurkó volt. — Képzeld! A múlt szombaton mfyr megúntuk a kártyázást, nem és nem jött a felülvizsgálat. Kiállítottunk a sarokra egy „beteget” és vertük egy órán át a seggrepacsit... Mint a gyerekek. Meghív egy korsó sörre. — Nem szégyellsz talán bejönni velem egy falusi csehóba? Mutatom a fejemen, hogy „gipszes” éj indulok. Ahogy leülök, megkérdi. — Te mikor voltál táppénzen? — Huszonöt év alatt egyszer sem. Szerencsém volt Rám néz, fenékig issza a korsót, és azt mondja: — Hülyéi Szalay István tCPtifefciKt V/ATERLOO (Kedd, 20.00) Magyarul beszélő csehszlovák film. A filmet Jiri Sotola írta és Jiri Belka rendezte. A Waterlooi csata előestéjén játszódik. Napoleon körül megjelennek mindazok, akik példátlan emelkedésének is részesei voltak, s akik közül sokan bukását is elősegítették. Napóleont Rudolf Hrusinski alakítja. Szerelem a ládában (Szombat, 20.05) Ludvik Askenazy kisregényéből készült a tv-film. Gyermekszereplők játsszák a gyerekekről szóló, de a felnőttekhez beszélő történetet, amelynek középpontja egy láda. A ládát egy festő krétával rajzolja tele a gyerekek számára. A gyerekek beköltöznek a hatalmas ládába és utánozni kezdik a felnőtteket. Végső soron lejá tsz- szá‘k az esküvőtől a halálig a felnőtt világot. A drama- tizálás Szántó Erika munkája. A lírával és humorral átszőtt történet két gyerek- szereplője Kiss Gabriella és Korga György. Sebastian és a Mary Morgan (Vasárnap, 18.10) Magyarul beszélő francia kisjátéikfilm-sorozat első része. A Sebastian-sorozatból már láthattuk a Bell és Sebastian, valamint a Sebastian az emberek között címűt. Ezúttal új történettel ismerkedhetünk meg Sebastian most Észak-Francia- ország tengerpartjának- egy — a térképen nem található — településére látogat, nagybátyjához, Maréchal kapitányhoz. A kapitány a második világháború során embereket vitt hajóján AngliáűíMmmm t U71. július 3., szombat ba, s később elveszti feleségét és gyermekét is. Sebastian olyan világba kerül, f amelyben csak az emlékek- ► nek él. * Különleges ügyosztályi (Vasárnap, 20.15) $ * Magyarul beszélő angol * bűnügyi film. A sorozat ej részének címe: A trójai tar-* tálykocsi. Philip Broadley J írásából rendezte Ray Aus-1 tin. Ismét egy olyan esettél} áll szemben a rendőrség, j amelyet a hagyományos j rendőri módszerekkel nem j tud megoldani. Egy hatal-* más tartálykocsi karambolo- »- zik, s ennek során vezetője j, életét veszti. A tartálykocsi- j, ban azonban nem a szállító- S1 levélben feltüntetett petró- J leumot találják, hanem egy.» eszméletlen lányt. Mire j azonban a különleges ügy-j osztály nyomozói a hely-j színre érkeznek a lány már» nincs ott, s az egyetlen nyom j amin el lehet indulni, egy,» a helyszínen felejtett ön-i^ gyújtó. | A. Gy. * Bervsi reílvénvfeftők $ BalassagYSKtnstan Első ízben rendeztek or-j szágos szintű versenyt egy* komoly hobby, a rejtvény- fejtés hódolói számára. Ti-* zennégy. egyenként négyj versenyzőből álló csapat uta-* zott el Balassagyarmatra, azj ottani klub felhívására, hogy * összemérje tudását; köztük! az egri Finomszerelvény-* gyár reitvényfejtő klubjának j válogatottja. A színvonalas* versenyen, amelynek zsűri-j jében ott volt Tiszai László,» a Füles főszerkesztője is, aj bervaiak ötödik helyezéstér-* tek el, ami nagy eredrriényj az alig pár hónapja működő* klub éleidben. A verseny-j zők könyveket, vásárlási* utalványokat nyertek, smeg-j hívást kaptak Pécsre, Szék-* szárdra hasonló jellegű ver- j senyekxa. 4 Már megemlítettük azt az 1981-es bécsi nemzetközi értekezletet, amelyet az ENSZ, néhány specialis ENSZ-szervezet és a hágai nemzetközi bíróság tagállamai hívtak össze és ahol egy olyan szerződést írtak alá (az aláírás óta történt csatlakozásokkal együtt 91 ország fogadta el a paragrafusokat), amely megállapítja, hogy a diplomáciai képviseletek vezetőit és beosztottait a határátlépés időpontjától a végleges távozásig diplomáciai mentesség illeti meg. Sőt, ez a mentesség a velük együtt lakó családtagokra is vonatkozik. Ami a mentességet illeti, annak legfontosabb eleme az, hogy „a diplomáciai képviselőnek és a képviselet diplomáciai funkciót végző tisztviselőinek személye sérthetetlen". Más szóval: a diplomatával szemben az őt fogadó állam hatóságai semmiféle kényszerintézkedést nem hozhatnak, nem lehet őket letartóztatni. őrizetbe venni, vagy elővezetni. És ennek a mentességnek egyik lényeges kiegészítő eleme lett a bécsi szerződésben az a minden fogadó államra érvényes kötelezettség, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a diplomaták személyes szabadságát és méltóságát sérelem ne érje”. Persze Bécs előtt már számos hasonló paragrafus került be a nemzetközi jogba és a különböző országok törvénykönyveibe,; már a római jog is „szentnek és sérthetetlennek” minősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múltból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923-ban Svájcban meggyilkolták Vorovszkijt, a Szovjetunió képviselőjét, aki a lausanne-i konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy revolveres merénylő meggyilkolta Vojko- vot, a Szovjetunió ottani követét. 1968-ban kubai emigránsok az Egyesült Államokban levő angol nagy- követség és tpbb angol konzulátus és kereskedelmi képviselete ellen szerveztek pokolgépes merényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal „indokolták” bűntetteiket, hogy „az angol Leyland-autóbuszgyár több kocsit szállított a havannai autóbusz-társaság számára.”) 1945 óta több mint száz alkalommal történt például revolveres vagy pokolgépes merénylet a legkülönbözőbb országokban szolgálatot teljesítő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik első, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó ilyen eset 1966. augusztus 30-án történt, amikor egy horvát fasiszta szervezet tagja Stuttgartban agyonlőtte Száva Milovano- vicsot, a müncheni jugoszláv főkonzulátus vezetőjét. A felháborodás nemcsak a barbár merénylet miatt lángolt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonnba — ebben a jegyzékben a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását követelő felszólítás mellett felvetették a nyugatnémet hatóságok rendkívül súlyos felelősségét is, hiszen közismert tény, hogy az NSZK-ban teljes szabadságot, sőt, pénzügyi támogatást is élveznek a legkülönbözőbb jugoszláviai emigráns fasiszta szervezetek — a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyszerűen visszautasította a Belgrádból érkezett jegyzék átvételét. 1971. áprilisában két horvát fasiszta, az egykori usz- tasa szervezet nemrég beszervezett új tagjai, Stockholmban megkötözte, majd több revolverlövéssel meggyilkolta Rolovics svédországi jugoszláv nagykövetet. Palme svéd miniszterelnök a bűntény után bejelentette: országa intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista bandák szervezkedése és svédországi tevékenysége ellen. Az igazság az, hogy a diplomaták elleni merényletek kalandorok, nemegyszer bűnözők, egyes ritka esetekben talán félrevezetett és politikailag éretlen emberek cselekedetei. Emlékezni kell arra, hogy 1918-ban, amikor a fiatal szovjet állam élethalálharcát vívta az intervenciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézségeket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt „megbüntetni” a német kormányzatot, hogy meggyilkolták Mirbach gróf moszkvai német követet. A gyilkosság elkövetői így akarták kifejezni tiltakozásukat a bresü béke megkötés^ ellen, azaz szembehelyezkedésüket Lenin. politikájával. A gyilkosság utfcn az Izvesztyija munkatársa felkereste Lenint és megkérte, mondja el véleményét az ügyről .Lenin kijelentette: „Ez a bűnös, terrorista lépés és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyitotta a néptömegek szemét, amelyek most meglátták, milyen feneketlen szakadékba taszítaná a népi Szovjetoroszor- szágot a baloldali eszer kalandorok bűnös taktikája”. Persze a német kormány igyekezett a maga politikájának támogatására is felhasználni a követgyilkosságot és azt követelte, hogy a szovjet kormány egyezzen bele egy német vadászzászlóalj állomásozásába a követség szomszédságában, „hogy megvédelmezzék a diplomatákat”. Lenin természetesen elutasította ezt a követelést, de a szovjet kormány a maga megfelelő fegyveres alakulataival megerősítette az összes diplomáciai képviseletek védelmét Mindez persze ma már történelem. Ami napjaink történetét illeti, kezdjük a diplomaták elleni merényletek sorát egy kudacrot vallott kisérlettel. A történet időpontja: 1970. március 29-e, színhelye Buenos Aires, főszereplője pedig Ju- rij Pivovarov, a Buenos Ai- res-i szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetője. (Következik: Húsvétkoe Buenos Aires-ben) 13. Revolveriövések Stockholmban
