Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
Akik szólnak - és hallanak is r Középvezetők. Egy-egy vállalat, üzem, gyár munkájának közvetlen szervezői, akik az általuk irányított munkások részére konkrét feladatokká változtatják a terveket. Szervezői egy gépezet munkájának és az emberi közösségekének. Utasítanak és nevelnék. Sokszor végeznek népszerű feladatokat. Egyéni fejlődésüknek igazodnia kell a szakmai korszerűség fokozódó követelményeihez — s mindenekelőtt: teljesíteni a tervet. A ikattogó gépek zajától hangos üzemrésztől leválasztott, szűk, egy asztallal és székkel már a zsúfoltság hatását éreztető iroda a „tanyája” Fazekas Gyula művezetőnek. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10-es, egri gyáregységében a présüzem irányítója, keze alá mintegy nyolcvan ember — túlnyomórészt nődolgozó — tartozik. — En azt hiszem, egy dolog nagyon fontos, és itt ezt a legnehezebb is megvalósítani: a munkások szívesen dolgozzanak a munkaterületükön. Közhelynek hangzik első hallásra, de igaz. Az üzemen belüli munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a legmesszebbmenőkig figyelembe vegyük az „én ezt szeretném”, „ez nekem nehéz”, „nem bírom vállalni”, sokszor valóban indokolt kívánságokat, a munka, a teljesítmény sikerét jelentheti. S itt kell jönnie a pedagógiai készségnek, szervezőképességnek és egyebeknek. — A présüzemlben tavaly igen nagy volt az elvándorlás, 140 dolgozóból nyolcvan cserélődött ki. Gondolhatja, mit jelent ez egy tömegcikk jellegű üzemnél, ahol régi, kipróbált, jól begyakorlott munkafolyamatokat kell végezni, s a norma is ezt a Borsócséplőgépek I\DK-licenc alapján A Makói Mezőgazdasági Gépgyárban NDK-licenc alapján új típusú zöldborsó- cséplőgépeket gyártanak. A berendezés óránként 10 mázsa borsót fejt ki a héjábóL Nagy előnye a régi, betonalapra rögzített gépekkel szemben, hogy gumikerekeken, traktorvontatással tetszés szerinti helyre telepíthető. Az üzem kollektívája a borsóbetakarítás idejére, az év első félének végére 120 borsócséplőgépet készíttet. Butaságról szó sincs. Szellemességről sem, mert ez a jelző simogató, becézgető lenne. Mindössze arról van szó, hogy az emberi rossz- indulat két csoportra oszlik: passzív és aktiv rossz- indulatra. Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy egy sajnálatos halálesetet kommentálva — „én csak hallottam” ... stb. —, a legvadabb hírek jártak szájról szájra. Csupán azért, mert néhányan nem tudják elviselni „krimi” nélkül az életet, vagy éppen a halálesetet. Ezek a passzív rosszindulatú emberek. Nem tesznek semmit, csupán továbbítják a felnagyított tündérmesét, s esetleg vitába- szállnak azzal, aki cáfolja őket... Az aktívak? Napi — és egyre sűrűsödő példával szolgálhatunk. Ök elébe mennek, esetleg elő is idézik az eseményeket; aztán boldog izgalommal dörzsölik össze a kezüket... A telefonbetyárokról van szó. Talán még veszélyesebbek az előbb említetteknél. Feltárcsázzák € szfrmot — van, amikor gyakorlatot veszi figyelembe. Egy új dolgozót, mire teljes értékű lesz, öt-hat helyen is ki kell próbálni és hat hónap telik el, mire utoléri a normáját. Nehezen jönnek, sok a hiányzó munkaerő most is. Nekem pedig a fejem fölött ott a tervteljesítés Damoklész-kardja. Fazekas Gyula 1954 óta művezető. Nagy gyakorlata van a szakmában, az emberekkel való bánásban is. Technikumot végzett, ősztől marxista egyetemre jár. Az ő ötlete nyomán újfajta, mosószeres oldattal tisztítják a kész csatokat, kapcsokat az asszonyok — nem marja ki a kézen a bőrt. — Hogy mennyi gond, meg probléma van? Amikor jól megy a munka, akkor én is úgy érzem, senkivel és semmivel nincs itt probléma! Amikor meg van... hát azért vagyunk ideállítva. Tóth Sándor ugyanebben a gyáregységben éppen két évtizede művezető. Munkájában. állítom meg; szemeiben, úgy tűnik, még akkor is valami mosolyféle bujkál, amikor utasításokat ad. Középvezetőt keresek, amikor megszólítom — ő azt mondja magáról: mwnkás. — Harminchat ember feladatait irányítom, s most, hogy új gyáregység épül Egerben, naponta többször oda is ki kell szaladnom, s a munka más része azalatt itt vár. Nálunk, a lakatosoknál szinte egyáltalán nincs kicserélődés, legtöbben törzs- gárdatagok vagyunk. Az a jó, hogy nem szériamunkát kell végezni, s a dolgozók szeretik a változó, mindig új feladatokat. Két most szabadult fiatal szakmunkás jön jelentkezési lapját aláíratni. Kedvesen fogadja, útbaigazítja őket. — Nagyon ügyes gyerekek. Látja, ezeknek szívesen ajánlottam fel magasabb órabért. Persze, vigyázni is kell ilyenkor, nehogy valamelyik más vállalat elcsalja a jókat!... Többek között ez is a mi feladatunk, az úgynevezett középvezetőké A Vörös Csillag Traktorgyár egri gyárában Antal Tenk a megye Ins községei közé tartozik. Mindösz- sze ezeregynéhányan. laknak itt. Ám ez a falu nem tartozik az egyre csökkenő lélekrászállnaik egy számra, egy vállalatra, egy személyre —, és öcsmány szavaikkal, ellenőrizhetetlen bejelentéseikkel néha válságot képesek okozni — szerencsére csak rövid időre —, családok, családtagok között, kétségbeesésbe hajszolnak embereket, amíg az áldozat meg nem győződik, hogy „csak” a telefonáló gazemberségéről van szó. A postai tudakozótól elmondhatatlan szemtelenségeket kérdeznek, feleséget, férjet tesznek gyanakvóvá, anyát kétségbeesetté gyermeke miatt... Ök — állítólag —, viccnek szánják, s biztos vagyok benne, hogy ha egy ilyen telefonbetyárt elkapnának, ezzel védekezne: vicc. Különös, hogy felnőtt, nem gyermekhang közli a beléfojtandó mondanivalót. Nem tudom, miképpen lehetne elejét venni, megakadályozni ezt a jelenséget, tettenérni, és megbüntetni — méghozzá alaposan —, e betyárokat. Betyár? Túl enyhe kifejezés ... (hátai) József üzemvezetővel és helyettesével, Alexái Emil művezetővel beszégletürik. Korszerű üzemben, jobb feltételek közt parancsnokai itt ők a termelésnek, és irányítói több mint kétszáz munkásnak. A téma önmagukról mindig másfelé csúszik el: a forgácsolók gondjairól, a korszerűségről, a technológiai problémákról beszélnek inkább. Mikor ezt szóvá teszem, szinte egyszerre mondják: „Ezek részei a mi munkánknak is!”... A forgácsolóüzem dolgozóinak 80 százaléka harminc éven aluli. Fiatalok, s a vezetők jól tudják, ehhez kell igazodni: társas összejövetelek, sport, klub, szórakozás a nagy téma, amely néha a munka szervezésével is ütközik. Indítottak „szakma ifjú mestere” mozgalmat, s panaszkodnak, hogy nincs egy helyiségük a városban, ahol a fiatalok össze j ehetnének. — Jó volt az az akció, hogy megszervezték a középvezetők továbbképzését — mondja Alexái Emil. — Ebből a gyárból is sokan voltunk ott. A GTE most klubszerű foglalkozásokat is tervez, felmérést készítenek az igényekről. Meghallgatják javaslatainkat és így indul el egy új előadássorozat. — Ebben a korszerű üzemiben is vannak nagy gondjaink. Az esztergályosok fele elmegy a munkahelyéről divatosabb szakmába, vagy pedig elszipkázzák a tsz-mellóküzemágak, amelyek minden esetben többet ígérnek. A munkafegyelembe ez is belejátszik, s mi nem filozofálhatunk hosszan, nekünk termelni kell. Bármi mást teszünk, minket ezután értékelnek! KI régebben, ki korábban, de mindegyikünk a termelésből emelkedett a vezetői szdntret, rátermettsége, szakmai gyakorlata alapján. Az iskolák évei közben peregtek. Hogy melyik, a korábbi, vagy mostani munkakör jobb-e, arra azt mondják, ez fejlődés. De nem ellentmondások nélkül. Hekeli Sándor számú települések közé, sőt az utóbbi pár éviben tíznél több új ház nő majd ki a földből. Az ezernél alig több tenki lakos ügyes-bajos problémáit, gondjait négy ember fogja össze, s ugyanaz a négy formálja elképzeléseiket tervvé, majd pedig valósággá. A kis tanácsi apparátust társadalmi elnök, Korózs István irányítja. Aki pedig mindenre ügyel, felfigyel, mindent számon tart és elintéz, az Molnár Sándor vb-titkár. Véle beszélgettünk megnöve- kedett, megváltozott munkájáról, s a község terveiről, gondjairól. — Társadalmi elnökünk élénken reagál a község életének minden kisebb-na- gyobb rezdülésére, mozzanatára. Nem tudja azonban a másik munkája mellett — bárhogy is szeretné —, egyedül elvégezni mindazt a feladatot, amit e tisztség megkíván. S ez lényegében érthető is. Ezért az új tanács- .törvény bevezetése után jelentősen megváltozott a vb- titkárok munkája. Bővült, sokrétűbb lett. Ezzel felelőssége is megnövekedett... — mondja Molnár Sándor, s már példát is hoz. — Némely hatáskör leadása nyomán nekünk kell dönteni a tanácsi intézmények vezetőinek kinevezéséről, természetesen a felettes szakigazgatási szerv véleményét kikérve. Így az iskola, az óvoda, a művelődési intézmények jó vezetése rajtunk is múlik. Ezenkívül a kisegítő állomány, kinevesseHíd negyven perc alatt A polgári védelem sajtóbemutatója Hatvanban — Az első esztendők eredményei minden várakozást felülmúltak polgári védelmünk megszervezésében — kezdte sajtótájékoztatóját pén taken délelőtt Tomay József ezredes, az országos törzsparancsnok első helyettese. — Hadászati tényezővé vált a polgári védelem, erők és eszközök irányítására képes törzsek alakultak ki a feladatok ismertetése nyomán néhány év alatt, s az elért sikerek nyomán megtörténhetett erőink átszervezése. A kitelepítéssel kapcsolatos szak- szolgálat különösen az 1970- es tiszai árvíz során vizsgázott jelesre, s itt elég legyen Szeged, vagy Makó sorsát példának hoznunk. A központi riasztási rendszer megteremtését, gyorsaságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a gyakorlat, melynek során Budapestről másodpercek alatt sikerült riadóztatnunk Hódmezővásárhely lakosságát... Szólott később a törzspaA vízszűrő állomáson. se is a mi feladatunk, önállóbbak lettünk pénzügyi, tervezési téren is, tehát igen gondos, jó gazdái kod ónak kell lennünk. — Okozott-e gondot az új feladatkörbe való beilleszkedés? — Saját munkám növekedése szakmai gondot különösebben nem okozott. Inkább a helyi tanácsi apparátus kialakítása, hiszen több személycsere volt a közelmúltban. Sok időt vesz igénybe, mire az újonnan kezdők elsajátítják a tanácsi munkát. Ez pedig most, az átállás idején, többletmunkát, gondot jelent. Mi egyébként nem kaptunk — mivel kis község vagyunk —, nagyobb hatáskört, mellyel eddig a járás rendelkezett, például az építési engedélyek kiadására gondolok. Így több idő jut a választások idején felvetődött problémák, kérések megoldására. — Szeretnénk egy három kilométeres járdaszakaszt megépíteni, felújítani a tanácsház épületét, parkosítani, s kialakítani a nagyon kért és várt 25 férőhelyes óvodát, amelyre már 117 ezer forintunk van. — Nem biztosított a község vízellátása. Tartalékolnunk kellene erre a feladatra is. Űj iskolát szeretnénk, de kis település lévén, kevés a remény erre. Nagyobb a lehetősége anak. hogy valamelyik községhez csatolnak bennünket oktatási téren, pedig ez a falu is a gyarapodás, a fejlődés útjára lépett. ífistkssf) Betyár: túl enyhe kif... Beszélgetés a vb-titkárral.« Tervek, gondok Tenken Munkában a híd rakó gépjármű. rancsnak-helyettes arról is, hogy a sugárfigyelő és, jelzőrendszer kialakításának részeként létrejött hazánkban a polgári védelem figyelő rendszere is, mégpedig oly tökéletességgel, hogy egy-egy járási1 törzs mintegy 150—200 kilométeres körzetben képes nukleáris támadás esetén megvédeni a lakosságot. Az elért sikerek arra ösztönözték mind állami, mind pedig politikai életünk vezetőit, hogy a megkezdettét tovább folytatását szorgalmazzák. Ennek eredménye a Politikai Bizottság 1969.au- gusztusában hozott határozata, mely előírja a következő esztendőikre a kötelező polgári védelmi oktatást, hogy ezáltal hazánk minden erővel bíró polgára képes legyen azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek esetleges háborús veszély esetén reá hárulnak. Ilyen falusi viszonylatban, az önbiztonságon felül, a paraszti üzemek vagyonának, állatállományának megmentése, vagy az a mód, ahogyan városi viszonylatban képesek lennénk a kitelepítések zökkenőmentes . végrehajtására, létfenntartásunk szükségleteinek megóvására. ★ Ezt követően a polgári védelem előtt álló legújabb feladatokról szólott Tomay József ezredes, leszögezve, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően jövőben megszűnik a polgári védelem erőinek, tar- laléluiinak végnélküli kiképzése. Előtérbe kerülnek viszont a komplex gyakorlatok, a falutól a megyei szintig. Továbbá lehetőség nyílik arra, hogy a szakszolgálati alakulatokat ellássák a szükséges védelmi eszközökkel, álarccal, védőruhával. — A jövőben a korábbiSugármentesítés talpig védőruhában. nál fokozottabban támaszkodhat a polgári védelem a KISZ-fiatalok munkájára, a Magyar Honvédelmi Szövetségre, mely eddig is a dolgok dandárját végezte. Az 1975-ig tartó kiképzésben további fontos szerepet töltenek be a különböző munkahelyek, amelyeknek vezetői egy szeptemberben megtartandó munkaértekezleten majd, amelyek több milliós példányszámban jutnak el a lakossághoz — mondotta tájékoztatójának befejező részében a polgári védelem törzsparancsnokságának helyettes vezetője. ★ Már kezdetben általános elismerést váltott ki az újságírók, riporterek körében az a magyar szabadalom, mely epiméter néven fogalommá vált polgári védelmi berkekben. A lakosság védelmében nagy szerepet játszó műszer kiválóan alkalmas arra, hogy másodpercek alatt megállapítsa, hol robbant, s milyen nagyságú az a nukleáris töltet,, mellyel kapcsolatban meg kell szervezni a küzdelmet. Országos rendszerben való telepítése lényegesen megköny- nyíti a mentesítő munkát. Működés közben figyelhették meg a sajtó munlta- társai a polgári védelem többi fontos eszközét is, ide sorolva a vegyvédelem és egészségügyi szolgáltatás legkorszerűbb változatait. Vezényszóra pillanatok alatt működésbe lépett például a vízszűrő kocsiegység, amely egyetlen óra alatt 18 ezer liter fertőzött vizet szűr illatává. Hatalmas monstrumok, gyors járású lánctalpas bulldózerek futamodtaik a terep dombjainak, hogy a nézők szeme láttára bizonyítsák milyen sikerrel alkalmazhatók háborús veszély idején műszáki mentőmunkákra. > Később 6 tonnás teherbírású darus gépkocsik kúsztak elő, megforgatva horgos fejüket. S kisvártatva működésbe lépett a polgári védelmi egység légsűrítő központja, mely arra alkalmas, hogy romok alá szorult emberékhez juttasson életet jelentő levegőt. Hatékonyságát olyan fúrófej segíti, amely 5 méter vastag vasbetonon áthatolva is képes megfelelni hivatásának. Külön terep jutott azoknak az állomásoknak, amelyek a személyek, tárgyak, mentőeszközök sugárszeny- nyeződését oldják fel vegyi úton. S igen látványos, érdekes volt a négy gépjárműből álló egység, amely forró levegő, illetve gőz felhasználásával ismét használhatóvá teszi az öltözékeket, munkaeszközöket, megyéket a védelmi alakulat tagjai mentő munka közben használtak. Kitűnően felszerelt rádió- központ, akkumulátor töltő állomás, továbbá 60—80 műtét elvégzésére s 600 köny- nyebb sebesült kezelésére alkalmas tábori kórház tartozott még a sajtótájékoztató látványosságai közé. A gépmonstrumok között pedig annak a hídrakó járműnek jutott a pálma, amely vízen, vagy romos terepen átal 35 méteres átjárót tud verni alig félóra alatt. ★ Néhány órát töltöttek csupán a magyar sajtó tudósítói a hatvani polgári védelmi alakulatnál. Ez az idő kapnak oktatást a dolgozók védelmi kiképzése dolgában. Módosul azonban a polgári védelem oktatási anyaga. mert idők múltával új vonások tűntek fel a hadviselésben, és szükséges a hozzájuk igazodó védelmi stratégia hatékonyságának fokozása, változatossá tétele. Feladataink népszerűsítését, módszereink terjesztését kiadva!«'okkal támogatjuk azonban elegendő volt arra, hogy bizonyságot szerezzenek a szervezet korszerűségéről, hatékonyságáról. Szöveg: MOLDVAY GYŐZŐ Kép: TÓTH GIZELLA 1931. július 3» swatím*
