Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

Az igények és a szolgáltatás Hz életszínvonal növekedésével összhangban...! Interjú Berecz Istvánnál, a megyei tanács szolgáltatási és koordinációs bizottságának elnökével Sok szó esik manapság a lakosság életkörülményei­nél, életszínvonalával kap­csolatban a lakossági szol­gáltatásokról. Érthető ez, hiszen a jövedelmek növe­kedése, a fogyasztás növe­kedését vonja maga után, s nemcsak a fogyasztás volu­menének növekedését, ha­nem struktúrájának, szer­kezetének változását is. Ki­adásaink között például Heves megyébe% mintegy 49 százalékot tesz ki az éle­lemre, 14 százalékot a ru­házkodásra, 20—21 százalé­kot a lakással kapcsolatos, v . s mintegy 16 százalékot a kultúrára és a szolgáltatás •egyéb területére fordított összeg. , Ez a tendencia várleat&ét negyedik ötéves tervben is, f, s éppen ezért helyez nagy súlyt az egész népgazdasági terv a szolgáltatások bőví­tésére. **—* S9f ét BHV h gyeinkben a szolgáltatások körül? Melyek a legfőbb gondok, célkitűzések?-— kérdeztük Berecz István­tól, a megyei tanács szwlgáü- tetásS és koordinációs táj énttságának etoäaätäL Városi igény *•*> falvakon r mé 3Be9emHSs eseöményáöeá Äfcönk el a szolgálltaitás tej nüietén is az elmúlt éveidben; 'de a fejlődés ellenére sem tudtuk kielégíteni a lakossá­gi igényekei. A fogyasztás gyorsabba® nőtt, minit aszót- .gáltatási igény kielégítése. Megyénkben példáiul a pa­rasztság jövedelme elérte a munkások jövedelmének szintjét, ami azt jelenti, hogy egy sajátos, vámoson kívüli urbánus igény jelentkezik a falvakban is —mondotta bevezetőül Berecz István. — A negyedik ötéves terv élet- smnwonál-politiká j ával, a központi intézikedések azonos káhatásáival számolhatunk mind a két nagy dolgozó osz­tálynál Központi intézkedé­sekkel szabályozott, intézmé­nyes szolgáltatásfejlesztésről 1361. óta beszélhetünk megyénkben 58. A második és a harmadik ötéves terv­ben szervezeti és anyagi alapjait kellett létrehozni a szolgáltatásoknak. A telje­sítmény azonban a szolgálta­tó szervezetek részéről nem volt kiegyensúlyozott. Kiug­rások és visszaesések voltak tapasztalhatók, s így Heves megye lakosságának ellátott­sága alatta maradt az orszá­gos vidéki átlagnak. A folya­matosan fejlődő, de nem ki­elégítő szolgáltatási rendszer egyik nagy eredménye vi­szont, hogy megyénkben is kifejlődtek az olyan szolgál­tatási szervezetek, mint a GELKA, az AFIT és a szö­vetkezetek szolgáltatásai. Szolgáltatási alap — árutermelésre ? — Ismeretes, hogy a kormány 1969-ben új fel­tételeket teremtett a szol­gáltatások fejlesztésére: külön szolgáltatásfejlesz­tési-alapot hozott létre. Hogyan éltek ezzel a le­hetőséggel az érintett vál­lalatok és szövetkezetek megyénkben? — A szolgáltatást minisz­tériumi, tanácsi, szövetke­zeti ipar és magánkisipar végzi a megyében. A har ma­dik ötéves tervben mintegy 28 millió forintot ruháztak be, amelyből 13 millió fo­rint volt az állami támoga­tás, s évente mintegy 7—8 millió forint kedvezményes hitel állt rendelkezésre a vál 1 álatoknak a szolgáltatás fej lesztéséh 'vz. Mégis azt kell mondani ' - áruterme­lési l. __..enységhez viszo v yítva nem volt kelh vállal kozási kedv a szolgál.tusok­ra. Az. említett korma lyro.n- rs'ÜÉilet valóban jelentős válto­zást hozott, de azt kell mon­dani, hogy csak elvileg és a lehetőségek vonatkozásában. A szolgáltatásfejlesztési-ala­pot ugyanis a lakossági javí­tó-szolgáltató tevékenységgel foglalkozó vállalatok és szö­vetkezetek a legtöbb helyen nem a szolgáltatás, hanem az árutermelés fejlesztésére használták. Itt keld tisztázni egy félreértést is: az eszköz­lekötési járulék közvetlenül a fejlesztési alap növelésére fordítható, s az eszközlekö­tési alap növelése éppen a szolgáltatások érdekében tör­tént. Tehát a szolgáltatások fejlesztésére szolgáló alapnö- vekedést abból kell biztosí­taná. I —» Milyen szolgáltatást ágazatok fejlesztése a leg­indokoltabb? — Általaiban a saolgálita­tás fejlődése együtt kell, hogy alakuljon a fogyasztás fejlő­désével, s a fogyasztási szer­kezetváltozás igényeit is ki kell elégíteni. Az összes szol­gáltatásiból különösen négy tevékenységeit kell az átla­gosnál nagyobb ütemben fej­leszteni a kormányrendelet szerint: textiltisztítást, az elektromos háztartási készü­lékek javítását, a gépkocsi-, motorkerékpár-szervizt és a takóházjapOási tevékenység ye%, Ismerjük a szolgál­tatási igényeket ? mm Szolgáltatási igények­ről csak általánosságban beszélni kevés. Van-e olyan szerv, hatóság, intézmény, amely hitelesen felmérte, illetve felméri * konkrét Igényeket? — A kérdés jogos. Sajnos nincs, de van olyan hiba, hogy a szolgáltatást végző szerve­zetek a pillanatnyi jelensé­gekből ítélnek, s ez gyakran félrevezető. Kanos olyan szempontból is, hogy a ku­darcból — amely a megala­pozatlan, nem tudatos igényfelmérés következmé­nye — általános, negatív kör vetkeztebésit vonnak le. Egy másik probléma a munka­bér. A bérszabályozás terü­letén a szabályozók alkalma­zásával el kell érni, hogy a javítást végző dolgozók jöve­delme azonos legyen az áru termelést végző dolgozók jö­vedelmével. — Hogyan jellemezhe­tők megyénkben a szol­gáltatásfejlesztési célkitű­zések? — Gyakran szerepelt a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága előtt és a helyi taná­csok is sokat foglalkoztak a szolgáltatással. Jelentős ered­mények mutathatók ki a ke reskedelmi szolgáltatások te rületén. Különösen a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat fogyasztói ér­deket képviselő szolgáltatási intézkedéseit kell megemlí­teni. A fejlesztési célkitűzé­sek között első helyen sze­repel a falusi igények telje­sebb kielégítése, valamint a megbízható felméréseken ala­puló igénykutatás. 1975-ig egyébként mintegy 160 mil­lió forint beruházással bő­vül megyénk szolgáltatási há­lózata, amelyhez az állam mintegy 51 miHió forintos tá­mogatást biztosít. Ha e fej­lesztések megvalósulnák, a szolgáltatások megduplázód­nak Heves megyében is. Ezen faeluL az elektromos háztartá­si javítás megkétszereződik, a gépkocsijavítás pedig a há­romszorosára fejlődik. A le­hetőségek tehát adva vannak, hogy a szolgáltatások terüle­tén alapvető változást érjünk él: jól kell élni a kormány - határozat adta lehetőséggel. A szolgáltatás fejlődésének kiegyensúlyozottnak kell len­nie: az új szabályozók célja, hogy élénkítsék a vállalko­zói kedvet, hiszen mindnyá­junk életkörülményeinek ja­vításáról, saját magunk ellá­tásáról van szó —, mondot­ta befejezésül Berecz Ist­Faiudi Sándor Saját erőből Sokasodnak a híradások, tudatják: összefog a gyár és tanács, termelőszövetkezet és állami gazdaság, települések keresik az erők ésszerű kon­centrációjának módjait, ter­melőüzemek vágnak neki fej­lesztési beruházásoknak sa­ját pénforrásaikra támasz­kodva... Sokasodnak a hír­adások, bizonyítván, a saját erő, a helyi kezdeményezés előtérbe került, szerepe, fon­tossága növekszik egy-egy terület fejlődésében. A gaz­dasági reform természetes következménye e folyamat kibontakozása, s ahogy tel­nek a hetek, hónapok, úgy bizonyosodik be, hogy áldá­sos következmény is. Soka­kat megtanít jól sáfárkodni az adott lehetőségekkel, erő­forrást teremt arra is, amire az ország nagy bukszájából már nem futotta. A példa mindig jó lámpás, öt község küzdött az egész­séges ivóvíz előteremtésének gondjával. Valamennyi pén­ze mind az ötnek volt, de csak annyira futotta volna, hogy egy-két mélyfúrású kút elkészüljön, s némi vezeté­ket kapcsoljanak rá. Az egyik település tanácsülésén hangzott el a kissé bátorta­lan javaslat: mi lenne, ha... Persze, akadtak tamáskod ók, akik legyintettek. Ugyan. Azokkal, meg amazokkal? Ne nyújtsuk a dolgot. Ha viták­kal, ha megtorpanásokkal is, de eljutották végül oda, hogy az öt község regionális víz­müvet épít, bővizű kutakkal, gerincvezetékkel, leágazások­kal. S az okos tervet hallva megmozdultak mások is, köz­ponti forrásokból is jutott támogatás; a vízmű épül. Ahogy — szerencsére —, gazdag a példatár- másféle esetekkel is. Van, ahol a ta­nyai iskolák villamosítása te­remt összefogást, másutt a termelőszövetkezetek építe­nek közösen tejfeldolgozót, kisebb vágóhidat, a vállalat ad csinos summát a tanács lakásépítési terveinek meg­valósításához ... Beigazoló­dik, hogy sokféle mód, lehe­tőség, erő rejlik „odalent”, csak olykor biztatás, bátorí­tás kell, éljenek is velük. No, meg az esetleges akadályo­kat elhárító rendelkezések, jogszabályok, gazdasági teje­lők, s nem utolsósorban: az önállóságot tisztelő, támogató felsőbb vezetés. Lehet-e társítani a köz­ponti akaratot és a helyi szándékokat? Volt idő — nem is rövid —, amikor szükségszerűen és szinte ki­zárólagosan a központi aka­rat diktált, még abban is, amiben bizony a helybeliek okosabhak, jobban tájékozot­tak, a realitáshoz közelebb állók voltak. Mostanában kezdünk eljutni oda, hogy ami központi kérdés, azt el­döntik a központi szervek, ami helyi kérdés: abban meg azok mondanák igent meg nemet, akik a legilletékeseb­bek: a helybeliek. A demok­ratizmusnak újabb, s nem is alacsony lépcsőfoka ez, ami­re manapság már sok he­lyen örömmel fellepnek. A saját erő nemcsak gazdasá­gi forrásokat nyit meg, ha­nem politikai, társadalmi ha­tása, befolyása is kedvező. Mert igaz, jó dolog, nagy do­log, hogy a gyár, a vállalat hozzájárul a lakásépítési ter­vek megvalósításához. Ahogy jó a szövetkezeti közös vál­lalkozásként létrehozott sü­töde, tejüzem, csirkegyár. lendít az ügyön, ha műiden helybeli termelőüzem is ré­szese a csatornázásnak, s így tovább. Az e forrásból szár­mazó százezer és millió fo­rintok annak mai létejöttét szavatolják, amire a Ko.-.ös pénztárból csak holnap vagy holnapután jutott vol­na. Mondják: utólag könnyű okosnak lenni. Nos, cáfol­junk rá a szólásra. A saját erő, a helyi kezdeményezés friss, új hajtás, gazdasági és társadalmi értelemben egya­ránt. A drága idő vesztege­tése nélkül legyenek oko­sak mindenütt most, s ne utólag. Vizsgálják, kutassák módját, útját — fellapozva a választások időszakában készült jegyzetfüzeteket is —, hol kínálkozik alkalom az összefogásra, az erők egyesítésére, a külön gyen­gék, az együtt erősek —mint ezt egy tanácselnök megfo­galmazta —, szövetkezésre. M. O. Az érdeklődés központjában a mátrafüredi kísérleti állomás Bemutatókkal és szaktanácsokkal segítik a tsz-ek szakembereit (Gyenes István tudósító­tól.) Az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomá­sának kísérleti területed most szinte az ország-világ erdő- é$ mezőgazdasági szakembe­reinek érdeklődési központ­jában állnak. A lejtős terü­letek gépesítéséről, illetve a nemzetközi lucfenyő-szárma­zási kísérletekről van szó. A bemutatók első napijai­ban húsz ország szakembe­Egy kezdeményezés nyomában Több péni a jelvény mellé A kezdeményezés zz ÉMÁSZ egri üzemigazgató­ságán született s a vállalat­nál már régóta dolgozó törzsgárdatagok eddiginél sokkalta nagyobb megbecsü­lését ígéri. Egy tanácskozá­son hangzottak el a követ­kezők: felemelik az arany, ezüst, illetve bronz jelvény- nyél együtt járó jutalma­kat 1000, 1500 és 2000 fo­rintra. Emellett évenként a besorolásnak megfelelően még további 600, 1000 és 2000 forintot utalnak ki a ‘régi dolgozóknak, akik be­csületes munkával jogosultak a jelvény viselésére. Ketten már negyven évet töltöttek el a vállalatnál; nekik éven­te 3000 forint jár. A pénz mellett a törzsgárdisták, több nap jutalomszabadság­ban is részesülnek, ♦ — Talán azért született meg először nálunk ez a kezdeményezés, mert a vál­lalat üzemigazgatóságai kö­zül itt dolgozik a legtöbb törzsgárdatag. A létszámnak legalább a felét azok teszik ki, akik már tíz évnél töb­bet leszolgáltak — mondotta Simon Antal üzemigazgató. — így aztán egyéb juttatá­saink mellett gondolnunk kellett a tapasztalt, jó mun­kaerők nagyobb anyagi el­ismerésére is. Persze, hogy ezt megvalósíthassuk, meg kell őriznünk eddigi stabili­tásunkat, s a nyereségesség ép­pen a gyakorlott, régi gene­ráció munkáján múlik el­sősorban. — Az az igazság, hogy másutt, a „fiatalabb” üzem- igazgatóságoknál a kevesebb törzsgárdista jobb megbecsülésére könnyebben adódott lehetőség, mint ná­lunk. Ezért volt szükség er­re a túl bátornak tűnő in­tézkedésre, ami természete­sen reális. — egészítette ki Mosoni Tibor párttitkár. Megkérdeztük a dolgozók véleményét is: — Időszerű volt már az „összejövetel”, ahol a törzs­gárdának megígérték ezt a juttatást. Szerintem feltét­len ösztönző a hatása a dol­gozók teljesítményére — mondta Czibere Jenőné, aki adminisztratív munkakörben már tizenhárom éve dol­gozik itt. — Bár nem egy olyan emberről tudok, aki már elérte volna a törzsgár- da fokozatot és elment a vállalattól magasabb fizeté­sért, nálunk már sokkal erősebben hat az, hogy hoz­zászoktunk, „hozzámeleged­tünk” egy begyakorlott munkakörhöz. Nehezebben vándorolunk, de ezzel nem lehet visszaélni, mert az ak­kor meglátszik a vállalat tervteljesítésénél. Ez az új intézkedés mindenképpen hasznosnak mutatkozik, még az emberek hangulatában is. Egy „vándor” szerelőbri­gád tagjaival munkaterüle­tükön találkoztunk. Füzes­abonyban a MÁV kapcsoló- állomásán egy megszakító berendezést javítottak. Fon­tos, percnyi pontosságra ki­számított munka; amiről tudnia kell az országos te­herelosztó központnak is Szerencsről jöttek ide; ott i hasonló volt a feladatuk. — A kedvezmények, szo­ciális juttatások valóban igen előnyösek a vállalat­nál, , csak az alapfizetésünk kevés az egyéb munkahe­lyekhez viszonyítva. A ta­nulóidőt is beleszámítva ti­zenegy éve vagyok itt, s az idén talán én is megkapom a bronzot. Ambrus József, a brigád megbízott vezetője, egészen fiatalon került a törzsgár- dába. Nőtlen, most épít há­zat, ehhez 150 ezer forint kamatmentes kölcsönt kapott a vállalattól. Óriási segítség, mely viszont köti a munka­helyéhez, hiszen ha elhagy­ja, kamatostul kell vissza­fizetnie. — A nagy gyakorlat ebben a munkakörben létkérdés — ez volt a véleménye Krucz Ferencnek, a brigád legrégibb tagjának. — Ha ezt a brigádot „újakra” cse­rélnék fel, hosszú ideig nagy bajok lennének a javítások­kal. Ezt tudják a vezetőink is, ezért igyekeznek jobban megbecsülni a régi dolgozó­kat. A „nagy gyakorlat létkér­dés”, „a nyereségesség a ré­gi dolgozókon múlik első­sorban”. Vezetők és dolgo­zók egyöntetű véleménye egy olyan probléma megol­dásának kisérletéről, amely napjainkban sok üzemben, vállalatnál okozott *nár ki- sebb-nagyobb feszültséget. Program lett a fiatalok se­gítése a munkakörükbe va­ló beilleszkedésnél; de program lett — amire itt tó példát láttunk — a n- ’■> megbecsülés is. A ■!°t megbecsülése. Hekeli Sándor reit látták vendégül. Voltak itt Indiából, Thaiföldről, Mexikóiból, Kubából, Dél- Amerikából, Törökországból, Olaszországból, Jugoszláviá­ból, Romániából, a Szov­jetunióból és más helyekről is. Vücsek Jánosnak, az állo­más igazgatójának kutatási témáját illetően Bükkszéken és Isaszegen van a bemu­tató terület. Itt a gyakorlat­ban tó láthatják a lejtős te­rületek talajművelésének új, gazdaságos, gépesített mun­katechnológiáját. Látható a 120 centiméter koronaszéles­ségű padkás terület, amit TL—45 .Bolgár’ kistraktor- ra szerelt és a kísérleti ál­lomáson készített hidrauli­kus padkakészítő géppel ké­szítenek. Ezt a gépet a mun­katechnológiáknak megfele­lően ugyancsak itt készített gépsor egészíti ki; altalajla­zító, váltvaforgató eke, tár­csás borona, fogasborona, egysoros ültetőgép, perme­tező, műtrágyaszóró és po­rozó. A külföldi vendégeken kí- vül nagyon sok esetben ma­gyar vendégek is érkeznek.- Ellátogatnak. hozzájuk a tsz- ek szakemberei, akiknek a szaktanácsokon kívül, a megrendeléseiknek megfele­lően leszállítják a gépsoro­kat is. Szeretnék ha az in­tézetükben kidolgozott gépe­sített munkatechnológiák a termelőszövetkezetekben is elterjednének. A gépesített munkatech­nológiával telepített 20—30 cm nagyságú másodéves er­dősítés is elismerően szép bizonyítéka a gépi múhkála- toknak. Az állomás nemzetközi luc­fenyő-származási kísérlete a Mátrában, az ÉRTI nyirjesi területén ad érdekes élményt. Újvári Ferenc és Újvári Ferenc né kutatók területén 1100 lucfenyő-származást te­kinthetnek meg a vendégek. Ezek Európa legváltozato­sabb termőhelyeiről, mintegy húsz országból kerültek a kí­sérleti területre. fi aolinbánya A Hegyaljai Ásványbánya Vál­lalat a Szerencs melletti Bá- '--völgyben új kaolinbányát nyit közös vállalkozásban a - ...irnherámiaipari Művekkel. A majdani külfejtésen most két nagy teljesítményű földgép dolgozik, hogy a több mé­teres agyagréteg eltávolítása után hozzáférhetővé váljék az értékes fehér ásvány. ' - í&EEf. foto Kunkpvacs tóafsatö felvétele —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents