Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

................................................... ■«*»*****«*^****»*v^riftfvw I K edd esti külpolitikai kommentárunk Minek használ ? I A szudáni hazafiak, kommunistáik, szakszervezeti ve- > zetők üldözése, a futószalagon hozott halálos ítéletek so- > rozata, az embervadászat méltán döbbentette meg a ha- > ladó nemzetközi közvéleményt, méltán keltett aggodalmat > és felháborodást hazánkban is. Népünk, amely rokon- > szenwel figyelte a szudáni nemzeti felszabadító mozga- | lom harcát és szívből örült sikereinek, a szudáni nép 5 őszinte barátjaként fájlalja a khartumi tragikus fejlemé- ? nyékét, amelyek végső soron csakis az arab nemzet el- ? lenségeinék kedvezhetnek. I Az ősi római joggyakorlat kérdését ma is Mtehet- | jük; kinek áll érdekében, kinek használ valamely cse- $ lekmény? Kinek használhat a legharcosabb antiimparia- i lista hazafiak, a kommunisták, a szervezett dolgozódé ve- | zetőinek üldözése, kivégzése? Sajnos, a felelet egy érted- < műén csak ez lehet: az imperializmus és a reakció mal- < mára hajtja a vizet, ha csapást mérnék a dolgozók de- | mofcratikus tömegszervezeteire, s arra a pártra, amely > mindig is élenjárt az antiimperialista küzdelemben, a | nemzeti függetlenség megszilárdításában, I Ügy tűnik, elfelejtették a khartumi vezetők azokat a < hatalmas tömegtüntetéseket, amelyeket arrnak idején a < szakszervezetek felhívására tartottak a Nimeri hirdette < antiimperialista politika támogatására az ország minden S városában — s kivégezték a Szudáni Szakszervezeti Szö- S vétség főtitkárát. A Szakszervezeti Világszövetség Lemin- s békedíjas alelnökét Ügy látszik elfelejtették, hogyan > mozgósították a kommunisták nem is egyszer a szudáni s dolgozók százezreit a fanatikus vallási reakció és az í imperialistáik által távirányított' jobboldali pártok össze- * esküvésének letörésére — s mindezt feledve most „sza­bó tőrnek” és a nemzet „első számú ellenségének” neve­zik és rögtönitek) bíróság, elé állítják a kommunista párt főtitkárát. A kommunistákat és a szakszervezeteket az­zal vádolják, hogy részt vettek abban a katonai hata­lomátvételben; amelynek sarán félreállították Nimeri J elnököt; teszik ezt anélkül, hogy figyelembe vennék a i kommunista pártnak azt a jól ismert álláspontját, amely I elveti az államcsínyek, a palotaforradalmak alkalmazá­sát a demokratikus tömegmozgalom helyett. Anélkül, hogy tekintetbe vennék az egyes személyek tényleges sze­repét. A vádat általánosítva kiterjesztik az egész pártra, s felújítják a rég lejáratott hamis kommunistaellenes jel­szavakat. Ezek a jelszavaik — amelyek az ateizmustól I kezdve a szabotázsig mindent rákennek a társadalmi át­alakulás és a valóban független nemzeti politika legkö­vetkezetesebb híveire — egész sor aifrikai és arab ország­ban lelepleződtek már, mint az imperialista és neokoio- nialista érdekeltségek és velük összefonódott burzsoázia figyelemelterelő propagandaszólamai. ^AAAAAAA^V>AAAAAAA^VS^VVWWWVWVWVWVVS/WS/VVSA/WWSAAAAA^. ' BRÜSSZEL: 1 Az európai Közös Piac ■hat országának külügymi­niszterei, — szinte már ha­gyományosan — a hajnali órákba nyúló ülésen zárták le 1970—1971-es gazdasági évüket. Zsúfolt és sokrétű programot tárgyaltak meg a befejező ülésen. Hétfőn délután hosszú vi­ta folyt a belépni nem kívá­nó, de kiváltságos kapcso­latokat igénylő európai or­szágokkal (Svédország Svájc, Ausztria, Finnország Iz- land és Portugália) szem­ben követendő r eljárásról. Ezekkel szabadkereskedelmi egyezményeket kötnek, ame­lyek módozatait a szeptem­ber 20-i ülésen vizsgálják meg Éles vita folyt arról, hogy 1972-ben mi legyen a konzultáció rendje a hat or­szág és a közösség jövendő tagjai között. A hajnali vita során a hat ország — jól értesült források szerint —, újabb lépést tett annak érdeké­ben, hogy összehangolja Ke- let-Európával és a Szovjet­unióval szemben folytatan­dó kereskedelempolitikáját. Megegyeztek abban, hogy 1975-től kezdve minden eset­ben tanácskoznak EGK- partnereikkel, mielőtt fel­szabadítanák a keleti orszá­SÁLT munkoulés Az Apollo 15. amerikai űrhajó kedden reggel fél­hétkor 136 500 kilométernyi­re távolodott ed a Földtől és 272125 kilométernyire köze­lítette meg a Holdat, amely felé 7307 kilométeres órán­kénti sebességgel közeledik. Az űrhajó három utasa tízórás pihenőre kapott en­gedélyt, s a keddi napra előrejelzett program vi­szonylag csendes volt, bár nem minden izgalom nélkül. Az Apollo 15. síma felszál­lása és pályára állása után bekövetkezett az első mű­szaki hiba, amely nem kis izgalmat okozott a földi irá­nyító központnak. Az űr­hajósak jelentették ugyanis, hogy minden előzmény nél­kül kigyulladt az egyik jel­zőfény, s ebből arra követ­keztettek, hogy rövidzárlat következett be abban a haj­tóműben, amely az űrhajó­nak a Földre való visszaté­résében játszik majd szere­pet. A földi ellenőrző központ­ban először «nem tulajdoní­tottak különösebb jelentősé­get a dolognak, később azon­ban a program igazgatója már borusabb képet festeti: az érdeklődő újságírók kér­déseire válaszolva. Mint mondotta, ha a fenti felté­telezés beigazolódik, az is előfordulhat, hogy rövidzár­lat üzemen kívül helyezi a főhajtómű üzemanyagellátá­sát biztosító gömbszelepek egy jelentős részét. Ebben az esetben a Holdra szál­lást nem lehet végrehajta­ni, s az Apollo 15. csupán keringhet a Hold körül. Az Endevaour parancsnoki ka­bint ugyanis nem lehet le­választani ■ a Falcon hold­kompról, mert ez utóbbi hajtóműveit kell majd fel­használni a visszatéréshez. Nyugati hírügynökségek magyar idő szerint 19.21 órakor gyorshírben közölték, hogy az Apollo 15. űrhajó­sai sikerrel működésbe hoz­ták az űrhajó fő hajtómű­vét és ennek következtében engedélyt kaptak arra, hogy a tervnek megfelelően foly­tassák holdraszállási előké­születeiket. Jugoszláv alktlraáiyrefonu BELGRAD: Jugoszlávia két tagköztár­saságában — Horvátország­ban és Bosznia-Hercegovi­nában — megkezdődtek az antifasiszta népfelkelés 30. évfordulójának július 27. ünnepségei. Ebből az alka­lomból több helyütt emlék­műveket lepleztek le és nagygyűléseket tartottak, amelyeken a két köztársa­ság vezetői mondtak beszé­det gok felé irányuló kereske­delmük kvóta-megkötöttsé­geit, de addig egymástól függetlenül járhatnak el eb­ben a tekintetben. Az ülés azon kívül meg­vitatta a fejlődőben levő országoknak juttatandó ked­vezmények és a kőolaj-poli­tika kérdéseit. Az utóbbiak tisztázására októberben újabb ülést hívnak össze. Jugoszláviában e héten az új kormány megalakulásá­val és a kollektív államfői testületnek: az államelnök- ségnék a megválasztásával lezárul a július 1-vel élet­be lépett alkotmányreform megvalósításának első sza­kasza. Erre az aktusra a Szkupstina (parlament) szer­da és csütörtöki napra ösz- szehívott, ünnepélyes kere­tek között megtartásra ke­rülő ülésszakán kerül sor. A parlamenti' ülésszakkal egyidőben tanácskozik a JKSZ elnöksége is, amelyet ugyancsak szerdára hívat­tak össze. A közzétett je­lentés szerint az elnökség a JKSZ második választmányi { ülésének politikai előkészü- leteivel foglalkozik. Megvi­tatják továbbá a JKSZ fej­lesztéséről és tevékenységé­ről szóló politikai állásfog­lalás elveit, az elnökségnek és szerveinek munkájúról szóló beszámoló tervezetét, j Minden bizonnyal kijelölik í a JKSZ második választaná-1 nyi ülésének időpontját, j megtárgyalnak továbbá több | időszerű eszmei-politikai j kérdést. (MTI) | A Georgina állambeli Fort McPhersonban hétfőn megkez­dődött Ernest Medina százados hadbírósági pere. Medinát — a korábban már elítélt Calley hadnagy feljebbvalóját — a vietnami My Lai-ban végrehajtott tömegmészárlásban való bűnrészességgel vádolják. (Telefoto — AP—MTI—KS) Szudán Kezdetét vette a Mahgub elleni per A szudáni fővárosban ked­den megkezdődött a kom­munista párt főtitkárának Abdellrlitalid Mahgubnak a pere. Az AP hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a bíróság mindhiába pró­bálja annak beismerésére bírni Mahgubot, hogy előre tudott a készülő puccs- ról. „Tudtam, hogy nagyfo­kú az elégedetlenség az or­szágban és a fegyveres erők körében, de nem volt elő­zetes tudomásom a puccs- ról” — mondotta egy alka­lommal. Mahgub egyébként a per kezdetén kérte a bíráság el­nökének, a közismerten kom­munistaellenes Hasszán ez­redesnek a leváltását, de kérelmét elutasították. Azzal a vádponttal kap­csolatban, hogy ő személye­sen választotta volna ki áz új kormány minisztereit, Mahgub állítólag elmondta, hogy a nyomozás során föl­fedett kormánylista valóban tőle származik, de — tette hozzá — annak idején ami­kor Nimeri hatalomra ju­tott, ő szintén kormánylis­tát állított össze, s ekkor ezért senki nem vonta fele­lősségre. Megrendít konzervatív bástyák Indiában HELSINKI. (MTI) A helsinki szovjet nagy- követségen kerlden megtar­tották a Salt-tárgyalások ötödik munkaülését. A 9ö percig tartó hivata­los tárgyalás után a szovjet küldöttség ebéden látta MOSZKVA. A TASZSZ tudósítója je­lenti a kozmikus távirányí­tó központból: A Mars 2. és a Mara 3. jelzésű szovjet automatikus űrállomások, amelyeket má­jus 19-én, illetve 28-án jut­tattak bolygóközi pályára, folytatják útjuikat. Kedden magyar idő szerint^ reggelé óráig a két űrállomás 17 580 000, illetve 16 400 000 kilométerre távolodott el a Földtől. A repülés ideje alatt a Mars 2. állomással 43, a Mars 3. állomással pe­dig 38 alkalommal létesítet­tek kapcsolatot t971. július 28„ szerda vendégül az amerikai d*1 gációt és ezen folyta II ? nemhivatalos megbeszél - - két. A helsinki tárgyalások kö­vetkező ülését pénteken tart­ják az amerikai nagyikövet­ségen. A ballisztikus mérési ada­tok tanúsága szerint a boly­góközi űrállomások pályá­jának paraméterei a meg­adott határok között mozog­nak. A telemetrikus adatok a fedélzeti rendszerek és a tudományos berendezések ki­fogástalan működéséről ta­núskodnak. A kutatási programnak megfelelően a Mars felé ve­zető úton tudományos kísér­leteket végeznek a bolygó­közi kozmikus térség és az égitestek fizikai jellemzőinek vizsgálata céljából. Egyebek között mérik a nap és a ga­laktika kozmikus sugárzásá­nak korpuszkuláris áramait. A kapott adatok összhang­ban vannak a Lunohod 1. holdjáró hasonló jellegű ku­tatásainak eredményeivel. jftSTI) Akadnak még Budapesten • :n. akik látták. Az I, év ik derekán há­zé,» .jtt a legendás mali.- ;ák közül is talán a légi v lúsabb, a kapurta- lai maharadzsa. Rajta és az ezeregyéjszaka kincseibe öl­tözött káprázatos kíséretén volt mit bámulni. Csodálatos India, mondották akkor. S valóban akadt ott egynéhány csoda, a nagyurak közül so­kan már nem is acélborítá- sú trezorokban, hanem egy­szerű üvegedényekben tartot­ták gyémántjaikat, mert a páncélszekrényekben már nem is volt hely a kincsék számára. C sodálatos India. A ki­fejezés napjainkban sem avult el, de hozzá kell fűznünk, hogy a vüág egyik legnagyobb országa most más érdekességekkel szolgál. Az állam, amelynek az élén a világviszonylatban is egyik legnépszerűbb politikus, Nehru lánya, Indira Gandhi áll, diplomáciai síkon jelem tősebb súllyal hallatja szavát Csak néhány adat az elmúlt hetek indiai diplomáciai programjából. A parlament­ben bejelentették, hogy a földművelésügyi miniszter Egyiptomba, Szíriába. Irak­ba és Libanonba látogat. Kö­zölték, hagy az egyik állam­miniszter Szudánba, Marok­kóba, Tunéziába és Algériá­ba utazik, a repülési ügyeik minisztere pedig ilyen prog­ramot bonyolított le: Hiva­talos megbeszélések Cseh­szlovákiában, az NDK-ban, Bulgáriában és Jugoszláviá­ban. A hadipari miniszter Svájcot, Svédországot, Dáni­át és Norvégiát látogatta meg. Ezek az utak nem proto­kolláris jellegűek, az indiai politikusok sorra veszik az érintett országok és hazájuk közötti legfontosabb kérdé­seket, s egyidejűleg tárgyal­nak a nagy politikai problé­mákról is. Belpolitikai és gazdasági síkon különösen a közelmúlt­ban érződött mozgás Indiá­ban. Nagy várakozás előzte meg a legutóbbi választáso­kat, amelyeken végül is In­dira Gandhi győzött. Ez meg­nyitotta az utat a miniszter­elnök-asszony gazdasági prog­ramja előtt. Ennek lényege a nagybankok államosítása, a mezőgazdasági reform és a kiút keresése a gazdasági ne­hézségekből, amelyeket a hosszú gyarmati elnyomás hagyott örökségül. Amint a Novoje Vramja is megállapí­totta, az India és Pakisztán közötti feszültség fokozása további nehézségeket okozott. Ehhez csatlakozott a mene­kültek millióinak áramlása Pakisztánból Indiába, ugyan­akkor azt sem állíthatjuk, hogy Indira Gandhi válasz­tása győzelme pontot tett a belpolitikai harcokra. A jobboldal ., •„ út vesztett ugyan. rn háború-t és megí:.-I •• .etsegesei van­nak a v i. más részein is. A.z is b orvos, hogy India leghaladóbb, erői az eddigi­nél gyorsabb és következe­tesebb fejlődést szeretnének látni. És a néprajzi és föld­“ rajzi helyi problémák tömege ... A föld e több mint félínilliárd lakosú országa 16 államra tagolódik. Ezekben az államokban az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek. A kétségkívül meglevő vallási ellentét pa­razsát pedig demagóg mód­szerekkel mindig ' lángra le­het lobbantam. A nagy angol politikus, Churchill, aki sok­szor élesen látott, de sokszor tévedett is, nyilván erre ala­pította Jóslatát, India függet­lenné válásakor: „India szét fog robbanni, szalmnabábuk- nak adjuk át a hatalmat, akiknek néhány ) esztendő múlva nyomuk sem marad”. Churchill ugyan tévedett, és tévedtek a kongresszus párt maradi tagjai is, akik nem ellenezték anak idején, hogy Sasztri halála után Nehru lánya legyen a kor­mányfő. Ügy vélekedtek, hogy a legendás népszerűsé­gé indiai vezető leszárma­zottja, apja. emlékének bázi­sán alkalmas; lesz arra, hogy a pártot a felszínen tartsa, ugyanakkor azt hitték, hogy egy asszonynak soha nem lesz ereje a konzervatív be­állítottságú struktúrák meg­változtatásához. Ennek a jóslatnak az el­ső része bevált. Indira Gand­hinak valóban nagy erőt adott, hoigy Nehru gyermeke. A második tétel azonban nem Igazolódott be. Soha egyetlen indiai politikus sem rendí­tette meg alapjaiban úgy a konzervatívok bástyáit, mint éppen Indira Gandhi. Ez persze óriási politikai viharo­kat okozott, az erők Indiá­ban polarizálódtak. A küzdelem nem egysze. rű személyi kérdés. A miniszterelnök-asszony poli­tikai tétele a bankok álla­mosítása, a korábban elvileg elhatározott reformok gya­korlati megvalósítása. Ami­kor a közelmúltban Bombay- bem jártam, megismerkedtem egy indiai költővel. Elsősor­ban gyermekverseket ír. Az angol fordítás képet nyújtott arról, hogy nemcsak ír a gye­rekeknek, hanem szereti is őket Ő is bizakodik Indiában abban, hogy az indiai gye­rekek, ha nem is holnap, de holnapután az eddigieknél sokkal többet fognak kapni. s.m Folytatja útját a Mars 2. és a Mars 3. —-1-1 ií i-.il­Medina százades *<Mísá| elüt VT — •* ftosós piaci saras Összehangolt keresletiem a Szovjetunióval Kisebb zavar — útban a Hold felé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents