Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

■ywsWäüte. Olvasóink kérdésiek i Miért kell az egrieknek néhány árucikkért máshová utazniuk ? Az első pillanatban megle­pően hangzik a címben sze­replő kérdés: miért is men­nének el máshová, hiszen Egerben szinte egymást érik az üzletek, boltok!? Ha azon­ban jobban utánanézünk, ha­marosan rá kell jönnünk,'- hogy mennyire jogos volt felvetni ezt a kérdést. Mert Egerből valóban el­utaznak az emberek, hogy néhány árucikket meg tudja­nak vásárolná. Csak néhányat emltísünk ezek közül példa­ként: nincs elegendő ruháza­ti cikk, nehéz camping-fel- szerelést vásárolni, kicsi a KERAVILL-áruk választéka, nem is szólva a lakberende­zési tárgyakéról. „ Hová is járunk tehát vásárolni ? Egyszerű, magától érthető a válasz —- oda, ahol mind­ezek megvásárolhatók, ahol tart belőlük elegendő meny- my iséget a kereskedelem. Itt van például alig húsz kilo­méterre Füzesabony, ahol egy fővárosi áruházat is meg­szégyenítően bő áruválaszté­kot talál a vásárló. Kissé távo~; Labb, de hasonlóan jól eHá-^ tett áruházát mondhat magá­énak Mezőkövesd. S végeze­tül, de nem utolsósorlbain Kápolnát kell megemlíte­nünk, a minden igényt kielé­gítő bútor-, és lakberendezé­si választékával Füzesabony,' Mezőköveisd,' Kápolna — jól isimert nevek ezek Egerben­— Az áruházunkban szé­lesebb körű • áruválasztékot talál a vásárló, mint Eger bánmelyik üzletében —, mondta Prutz Sándor, a fü­zesabonyi nagyáruház veze­tőhelyettese. — Ezt úgy sike­rült elérnünk, hogy Buda- ' pest és Észak-Magyaronszág minden mgyfcereskedéLmi vállalatával szoros üzleti kapcsolatot építettünk ki. Tudjuk, hogy mikor hová le­het fordulni, ha valamire szükségünk van. A cipőosz­tályunk például valameny- nyi ktsz-sael, illetve cipő­gyárral felvette a kapcsola­tot, így aztán állandóan olyan áruféleségekkel jelent­kezünk a piacon, amire ép­pen szükség van. Az igaz, hogy a cipőosztály vezetője munkaidejének ötven száza­lékát utazással, árubeszer­zéssel tölti, de megéri. Hogy mit keresnek itt legtöbbször az egriek ? Főleg műszaki cikkeket, csillárokat, tv-t, gyerekkocsit, sőt camping- árukat. S ami részünkre megnyugtató, igien kevesen mennek el üres kézzel. Ez meg is látszik a forgalmun­kon, mert havonta 4,5 millió forint értékű áru talál itt ve­vőre ..„ — Azt mondják a vásárlók, hogy nincs Egerben válasz­ték, nem találnak olyan bú­tort, amilyet elképzeltek, s szeretnének venni! — mond­ta Gál Ferencné, a füzesabo­nyi bútoráruház helyette® ve­zetője. — Talán, ezért is jön­nek le ide konyhabútorért, szobagamitúráért. Itt látják, hogy mi minden van, mert csak a kiállítóriészban tizen- nyolcféle garnitúrát tartunk. Most még bővítjük a raktár- helyiséget is, ami lehetővé teszi újabb bútorok beszer­zését —i És mi a helyzet Egerben ? Ha valaki délelőtt tízkor bemegy a Napsugár Áruház­ba, csak úgy fér a pulthoz, ha vár, amíg valaki hosszas keresgélés után távozik on­nan áruval, vagy-— anél­kül . E. A KERAVILL hasonló he­lyiséggel rendelkezik, rakta* ra szűk, tárolásra alig hasz­nálható . „ A bútor- és lakberendezési boltban ha három-négy garni­túra elfér egymás mellett, akkor már a vevők nem tudnak bemenni. Ráadásul legalább tízféle helyen — raktározásra egyáltalán nem alkalmas teremben, öreg épületekben —, tárolják az értékes bútorokat. Ezekből a vevő nem lát semmit, tehát azt sem tudja, van-e ilyen itt egyáltalán, vagy sem.. . A mostani Centrumról sem mondhatunk el semmi jót, hiszen a vezetői is éppen ilyen és hasonló gondokkal küszködnek... Summázva: a város keres­kedelmi hálózata rendkívül rossz, elavult, nem méltó a város fejlettségéhez! — Eger üzlethálózata nem fejlődött olyan mértékben, mint az igények. A vidéki hálózat fejlesztése az elmúlt ötéves terv idején sokkal na­gyobb arányú volt, mint a városé. S ezzel az örökölt boltrendszerrel, apró helyi­ségekkel nem lehet az igé­nyeket kielégíteni. Nem min­denre vonatkozik ez, de né­hány fontos kereskedelmi cikkre valóiban elmondha­tó... — vélekedett a kérdés­ről Bágyi Imre, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője. — Várható-e a közeljövő­ben változás, javulás? — Féltéttenül! Most formá­lódik végfegessé az a terv, amelynek megvalósítása so­rán 12—13 ezer négyzetmé­ternyi üzleti térrel bővül az egri hálózatunk. — Mit jelent ez pontosab­ban? — Egy sor új áruházat, üzletet, A negyedik ötéves terv időszákában készül el a Dobó téri Centrum Áruház, az új lakberendezési szaküz­let, gyorskiszolgáló étterem. Ezekben az években kezdik él építeni a modern, több­szintes műszaki áruházát is. S ami a legközelebbi ezek közül: már építik a piactér mellett az ÁFÉSZ iparcikk áruházát is. Amint ezek a ke­reskedelmi egységek belép­nek az ellátásba, végleg megoldódik az egriek által felvetett — ma még égető —, probléma.-2 Szilvás István tr Csuras-rtiagyar űttörő-találkozó Szilvásváradon A KISZ Heves megyei Bi­zottságának vendégeiként hazánkban tartózkodó csu- vas pionírdelegáció Vjacsesz- lav Szergejevics Bükov ke­rületi Komszomol-titkár ve­zetésével vasárnap bükki autóbusz-kiránduláson vett részt. A lipicai ménes, a fes­tői szépségű Szalajka-völgy megtekintése után — egy korábbi meghívásnak eleget téve — látogatást tettek a füzesabonyi járási úttörőel­nökség táborában. A talál­kozó a zászlófelvonási ün­nepséggel kezdődött, ma jd a kölcsönös ajándékozások után közös játékokra és iz­galmas vetélkedőkre került sor. Mind a csuvas, mind a magyar pajtások nagy izga- . lommal készültek erre a ta- ' lálikozóra, amelyen a két nép dalait adták elő a mind­két csoport számára szokat­lan nyelven. Kedves megle­petésként a vendégségbe ér­kezett csuvas pajtások nem­zeti viseletét öltöttek és ősi táncot mutattak be a hálás közönséggé szerveződött tá­bor lakóinak. Első felvételünk egy ilyen epizódról készült. Egyaránt próbára tette a pajtások ügyességét, lelemé­nyességét a sok játékos, iz­galmas vetélkedő. Vajon ki­nek sikerül hamarabb el- durrantani a léggömböt, vagy megborotválni az ér­zékeny „fejet”? (Második képünk) A győztes és vesz­tes is jutalomban részesült, a díj: egy-egy tábla csoko­ládé volt. A csuvas pajtások hétfőn Eger nevezetességeivel is­merkedtek, kellemes órákat töltöttek a strandon, majd megkoszorúzták a Felszaba­dulási emlékművet. A dele­gáció vezetőit fogadta Kó­nya Lajos, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára. Ma búcsúznak He­ves megyétől a csuvas gye­rekek, autóbusszal a magyar tenger partjára utaznak, ahol újabb változatos prog­ram. kellemes pihenés vár rátok. (Foto: Pilisy) Másfél perc alatt két mozaiklap Két évve] ezelőtt a zagy­vaszántói Aranykalász Ter­melőszövetkezet vezetősége- úgy döntött, hogy a mező- gazdasági termelés kiegészí­tésére segédüzemágat léte­sítenek. Sokáig tanakodtak, hogy mi lenne a legjobb, a legalkalmasabb, mi lenne az a jövedelmező tevékenység, amelyet eredményesen foly­tathatnának. Elhatározták, hogy olyan gépesített üze­mét létesítenek, ahol télen- nyáron mozaiklapokat, be­tonszegélyeket, kút.gyűrűket, áte reszcsöveket gyártanak. A terv meg is valósult, s az üzem megkezdte működését. A termelőszövetkezet köz­ben fokozatosan megerősö­dött és a szántóföldi nö­vénytermesztést teljes egé­szében gépesítették, így a - korábbi kézi munkaerőt- a mechanikus gépi erő váltot­ta fel. Ez lehetővé tette, hogy az addig szántóföldön dolgozó asszonyok a terme­lőszövetkezet központjában felépített betonüzemben kap­janak munkalehetőséget. Az Kombájnok „orvosai Reggel hat óra. A szobá­ban megesörren a telefon. — Halló! MEZÖGÉP- ügyelet, Eger — hangzik az érces hang —, s Tóth József raktáros máris jegyzi vaskos füzetébe a bejelentést. — Az egyik kombájnunk kuplungjával van valami ko­molyabb baj — jelzi a vonal túlsó végéről az egyik Eger környéki termelőszövetke­zet gépcsoportvezetője. — Így megy ez napról napra, óráról órára, egészen addig, amíg a megyében be nem fejeződik az aratás — mondja az idős raktáros. — Közben ismét felemeli a te­lefont, amelynek túlsó végé­ről újabb bejelentés érke- zik. Azután a füzetet össze­hajtja a feljegyzett adatok­kal, s átadja a szomszédos helyiségben Forgó Jánosnak, a garanciális részleg vezető­jének. A raktártól nem messze levő helyiségben For­gó Jánost íróasztala fölé ha­jolva találjuk. A bejelenté­sekről ad számot a már ké­szenlétben levő kombájnsze­relőknek, hogy hová menje­nek, hogyan osszák be az útvonalat. — Gyorsan Imii intézked­nünk, mert a meghibásodott gépek késleltetik az aratást. Augusztus 20-ig reggel hat­tól este hétig tartunk ügye­letet, szabad szombaton reg­gel hattól délután ötig, va­sárnap pedig reggel hattól délután egyig. Természete­sen sürgős bejelentésre ezen túl is a helyszínre mennek szerelőink. A meghibásodott gépekhez naponta szerezzük ve az alkatrészeket az AG - ÜOKER-töl. Amit pedig az AGROKER nem tud rendel­kezésünkre bocsátani, azo­kat az alkatrészeket a MA- GÉV-től kapjuk meg. Alkat­részhiány esetén azonnal kapcsolatba lépünk gyáregy­ségeinkkel, ahol soron kívül legyártják és szállítják a kért árut. — Itt a központban gyár­tanak-e alkatrészeket? — Csak néhányat, kom­bájnokhoz szalmarázót és ferde felvonót. A munkák zömét azonban szerelőink, géplakatosok és villanysze­relők, összesen heten, kinn a határban, a helyszínen végzik el. Részlegünk az egri és a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteinek vé­gez javításokat. Az idén például harminc új kombájn dolgozik a két járásban, ezek mind garanciálisak, amelyeket folyamatosan, el­lenőrzünk. A bejelentések alapján a régebbi gépeket is kijavítjuk. Nyolc óra után Molnár Dániel szerelő társaságában elindulunk a határba. A ZSUK kocsi felkapaszkodik az ostorosa partra. Szőlőso­rok és gabonatáblák mellett vezet utunk, a szerelőt a no- vaji Egyetértés Tsz-ben vár- jáJc A gépműhely udvarán Polgári László, a szövetke­zet gépcsoportvezetője szé­les mozdulattal mutatja a meghibásodott homlokra ­ködöt a MEZŐGÉP, szerelő­jének. — Eltörött ä ésSfengeíy a felfüggesztő részén, pedig ez a gép mindössze egy hóna­pos. Szalmakazlazásra hasz­náljuk, de a törés miatt át kellett-csoportosítani a gépe­Molnár Dániel, a MEZŐGÉP szerelője, az egyik kombájn erőátviteli tárcsáját ellenőrzi. két; hogy a- munka meg ne álljon. Molnár Dániel azt taná­csolja, hogy ideiglenesen he­gesszék meg a törött részt, addig, amíg a MAGÉV-től meg nem rendelik és meg nem érkezik a legalább 24 ezer forint értékű új csőtem- gely­Elbűcsúzunfi, s Silány1 a makiári határ. A borongós időjárás nem befolyásolja a Lenin Tsz tagságát, nagy igyekezettel gyűjtik a levá­gott kenyérgabona-szalmát Távolabb új kombájn dohog. Kísérőnk meséli, hogy a gép vezetője Peíró Béla, refor­mátus lelkész itt Makiáron, s július közepe óta ő irá­nyítja ezt a kombájnt. Barnára sült fiatalember mutatkozik be, s a kuplung gyenge működésére panasz­kodik. — Civilben géplakatos va­gyok, — magyarázza —, de nem könnyű itt a táblában megállni és hozzáfogni a szereléshez, mert minden perc drága' és kiesést jelent. Bizony, jókor érkezett az ügyeletes szerelő, mert már a "leállás veszélye fenyege­tett. — Mióta kombájnol? Mosolyogva válaszok — Hosszú évek óta) Mi­előtt a teológiára kerültem, mint géplakatos, minden nyáron kombájnoltam az Ongai Állami G 'zdaságban. Két éve kerülter§ ide Mak­iárra lelkésznek,' s most az idén a szövetkezet vezetői kérésemre rám bízták az új kombájnt. Sok a szabad időm, tíagyon jó kikapcsoló­dást jelent nekem ez a munka, no meg a pénz sem jön «rosszul, amit kapok ér­te. Molnár Dániel közben ki­javítja a meghibásodott kup­lungot, s a kombájn ismét útjára indul. * .. Délre jár az íflo, amikor visszaérkezünk Egerbe. Kí­sérőnket már újabb és újabb bejelentések várják az ü-- ' létén. így megy ez a késő esti órákig. Menlusz Károly üzem bevált és nemrég kor­szerűsítették. Liska Sándor üzemvezető büszkén beszélt arról, hogy a napokban fe­jezi éli be a szentendrei Be- tonárugyártól vásárolt olasz félautomata mozaiklapgyár- tó gépek beszerelését. Az olasz CHESA-cég gépsorai egyszerre több művelet el­végzésére alkalmasak. A nagy teljesítményű csiszoló­korongokkal és présvibrato- rokkal Írét műszakban mim­egy 8 ezer szép kivitelű mo­zaiklapot gyártanak a szö­vetkezeti asszonyok. Közel 20 asszony dolgozik itt, mindegyikük betanított mun­kás. Többségük alapító tag­ja a termelőszövetkezetnek. Valamennyien elégedettek, hisz átlagosan havonta 2200 —2600 forintot keresnek. Az üzem szomszédságában levő raktárban tötí'b színű — szürke, fekete, sárga és vö­rös — mozaiklapok várják a csomagolást és a szállítást. Többféle méretben készül­nék műkőzúzalék, sóder, ce­ment és víz keverékéből. A gyártáshoz előkészített alap­anyagot a gépsoron elhelye­zett ikerformákba öntik, az­után préselik, majd csiszol­ják. Rövid másfél perc alatt két mozaiklap készül így el. A Kapuszta Mihály né ve­zette Dobó Katalin brigád nemrég új termékkel jelent­kezett. Római recés, csú­szásgátló mozadklapot készí­tenek, amelyet a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat megrendelésére szállí­tanak majd. Ezekkel a mo- zaiklapokkal rakják ki az .épülő új lakások fürdőszo­báit, valamint az üzemi für­dő falát A zagyvaszántói beton­üzem termékei — a mozaik­lapok, kútgyűrűk, áteresz- csövek, betonszegélyek — többnyire a környékbeli épí­tőipari szövetkezetekbe és néhány TÜZÉP-telepre ke­rülnek. Év Típgéig előrelát­hatóan több mint négymil­lió forint értékű terméket gyártanak! a zagyvaszán- tóiak; 1971. július 27., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents