Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

Pillantás az első félévre Kedvezően áfákul a termelékenység A termelékenység kedve­zőbb fejlődésének okait ke­resve, mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi közszellem kedvező átalaku­lását. Az MSZMP legutóbbi kongresszusán, a közelmúlt­ban lezajlott szakszervezeti kongresszuson, több ország- gyűlési ülésszakon nagy in­tenzitással vizsgálták a ter­melékenység problémáját. Az üzemi gyűlésektől felsőbb szintű gazdasági vezetők ál­tal tartott aktívákig, a fon­tos teendők meghatározása­kor rendszeresen szóba ke­rült a termelékenység gyor­sabb növelésének szinte va­lamennyi tényezője, ezek eredményeként a társadalmi környezet kedvezőbbé vált a termelékenység emelését szol­gáló intézkedések számára. Ismeretes módon megválto­zott a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszere. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vál­lalati eredmény érzékenyeb­bé vált az élő munkával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a vál­lalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mérték­ben részesülhessenek az úgy­nevezett kedvezményezett bérszínvonal-emelésben, en­nek viszont feltétele az egy fóré Jutó nyereség gyors nö­velése. Távolról sem állít: hatjuk, hogy a Jövedelem­szabályozás egésze hibátlan és a gazdálkodási modell­ben megfelelő arányok ala­kultak ki az élő munka igénybevétele és a technika iránti érdeklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változását a káros munkaerő-vándorlás mérséklődése. Bizonyos mér­tékű munkaerő mozgása az egészségesen fejlődő gazda­ság szükségszerű velejárója. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló, úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősorban. A munkahely- változások száma az elmúlt 2—3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben ta­pasztalt mérséklődés össze­függ a vállalati munkaerő- szükséglet enyhülésével és különféle gazdasági és jogi intézkedéseikkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazdasági kategória, alakulását számta­lan gazdasági és társadalmi tényező motiválja. Ha a ter­melékenység tartósan kedve­zően alakul, ez segítséget nyújt a népgazdaság legfon­tosabb időszerű problémái­nak megoldásához is, így többek között a beruházási piac feszültségeinek csökken­téséhez és az ország külke­reskedelmi mérlegének javí­tásához. Dr. Rózsa JŐraet, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője Az üdültetés mérlege: több mint 1200 üdülő gyünk az év végén — Igen Akiknek „tanterme” a Zsiguli ző években <i leggyakoribb autótípus a Zsiguli lesz. Ennek megfelelően az Autóközlekedési Tanintézet dicséretes gyor­sasággal beszerezte a tankocsikat és a jövendő autótulajdonosok, akik Zsigulit szándé­koznak vásárolni, már ezen a típuson tanulhatják meg az autóvezetés tudományát. A „mozgó tantermet” felszerelték biztonsági berendezésekkel és a jól ismert „T” betűvet láthatjuk majd az utcákon. (MTI-Foto — Szebellédy Géza) 1973-ban nyolcezer hízó Mégis elkészül időre sí hatvani sertéskomhinát ? A közeljövőben várható, hogy megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos értékelése & népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről. Egyebek között a munka ter­melékenységének alakulásá­ról. Az év első öt hónapjá­nak végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszony­lag megfelelő képet adha­tunk a termelékenység fél­éves fejlődéséről. Az elmúlt félévben a ter­melékenység gyorsabban nö­vekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi terme­lése kib. 4.3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben, a fog­lalkoztatottak létszáma csök­kent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számí­tott termelékenység az ipar­ban mintegy 5 százalékkal emelkedett, féléves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel a sok év át­lagának, feltűnő viszont a létszámcsökkenés. Erre hoez- szú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növeke­dése teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származott, Igen kedvező, ugyanakkor a termelés nö­vekedésének ütemérvel nem lehetünk elégedettek. Az 197L évi népgazdasági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével számolt, en­nek teljesítéséhez a IL fél­évben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 százalékos terme­lésnövekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy az 1968— 69-es években az ipari mun­ka termelékenysége stagnált, sőt, bizonyos Időszakokban csökkent 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, az Idei évben Is kielégítő a ter­melékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelé­kenység kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen jelenség, hanem a központi és vállalati intéz­kedések szükségszerű ered­ménye. Kétségtelen tény, hegy az eddigiekhez hasonló •erőfeszítésekre van szükség m tendencia tartóssá tételé­hez, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelésnö- «wekedés döntő többségét a termelékenység emelkedése (Tóth Lajos tudósítónktól)5 A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál sokat tesznek an­nak érdekében, hogy a dol­gozók különböző üdülőhe­lyeken tölthessék el a jól megérdemelt nyári pihenőt. Az elmúlt évben a vállalat üzemeiből több mint fél szá­zan töltötték pihenőjüket Hajdúszoboszlón, vagy a Ba­laton mellett Az idén az üdülők száma növekedett A vállalat a haj- dúszoboszlói üdülő után Ba- latonvilágoson is építtetett egy üdülőt Az idei üdülési mérleg — bár még nem va­jának mondható. A szak- szervezeti bizottság 554 SZOT-beutalót biztosított a dolgozóknak, s ezen felül 118 gyermek nyaralt a SZOT különböző vidékeken levő üdülőiben, 55 dolgozó kapott beutalót külföldi üdüléshez. A vállalat üdülőiben 479 fel­nőtt és 229 gyermek üdült Évről érvre egyre többen •Jutnak hozzá a kedvezmé­nyes üdüléshez és ez jó, mert a cél az, hogy az egész évi munka után felfrissülve dolgozzanak tovább az em­bereik. SOG HŐBB, otnt egy éve született meg a gondolat: a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet, néhány más Ibiözös gazdasággal közösen, mo­dem sertésíkombtnátot épít. Nem kis dologról volt szó, hiszen az elképzelések sze­rint évente mintegy tízezer sertés hizlalása és értékesí­tése volt a cél — mindez je­lentés jövedelemmel. Az elképzeléseket hama­rosan tett követte, az érin­tett gazdaságok: megalakí­tották a SERKÖV-öt, aser- téshizlaló közös vállalko­zást Ezután felkérték a megyei MEZÖBER-t a kom­binát tanulmánytervének el­készítésére. A tanulmány­tervet elfogadták, s ezután már meg is kezdődhetett az érdemi munka. S nem is akármilyen tempóban, hiszen a közös vállalkozás azzal a feltétellel kapta meg a be­ruházásihoz a 30 százalékos állami támogatást, ha a kombinát 1973-ban már üze­mel, s nyolcezer hízott ser­tést bocsát kt Mindezt vállalták az érin­tett gazdaságok. Az utóbbi időben azonban olyan hírek terjedtek él, hogy a sertés- kombinát építése nem halad megfelelő ütemben s aligha tudja 1973-ban a nyolcezer hízót kibocsátani. ERRŐL BESZÉLGETTÜNK Kovács Istvánnal, a közös vállalkozás igazgatójávaL — Annyi bizonyos, hogy voltak és vannak gondjaink. A beruházás összege 46 mil­lió forint, az építkezés ha­tárideje pedig meglehetősen rövid. A kombinátnak a jö­vő év december 31-re elkeli készülnie, enélkül nem le­het a termelést megindíta­ni. A kivitelezés az idén februárban kezdődött; Kez­detben gondot jelentett, hogy miután a végleges ter­vek nem készültek el, net« tudtunk szerződést kötni egyetlen építőipari vállalat­tal sem, így a munkát a hatvani Lenin Tsz építőbri­gádja kezdte meg. Az építő- brigád létszáma azonban ke­vés volt a nagy munkához. Ezen a téren lényeges előre­haladást jelentett, hogy a brigád félfejlődött, sőt a közelmúltban olyan elkép­zelés is napvilágot látott, hogy néhány szövetkezet egy építő közös vállalkozást alakít, s vagy a TÖVÁLL, vagy pedig a hatvani tsa építőbrigádja lesz a gene­rálkivitelező. — Hogyan állnak jelenleg a munkákkal? — Májusban — vélemé­nyem szerint — nem volt kellő a munkatempó, volt némi lemaradás, de azóta változott a helyzet. A ser- téskombJnát meglehetősen sok létesítményből áll, nem „Javasolja az országgyűlésen...” — Ma itt kas a fcé&rvJaa- Stek — HoT? f — A tanáoslfózán fiogfrJő- «apot tart, — Oda megy Lajos tries! «s? — oda::: Ä választókerület ország­gyűlési képviselője, Sas Kál­mán, délután kettőtől hirdet- tette ki a fogadónapot Há­romnegyed kettő után pár perccel kanyarodott vele a hivatali személygépkocsi a noszvaji tanácsháza elé, áhöl már várták a község vezetői is a képviselőt — Mi újság 'a faluban? — érdeklődik, amint a tanács­elnök hivatali szobájában el­foglalja a helyét. — örülünk ennek a régen várt esőnek, képviselő élv- társ, már nagyon kellett — válaszéi Rátkai Sándor, a községi tanács elnöke. — Ez bizony kellett — erő­síti meg a tsz párttitkára is —, sőt már hamarabb kellett volna. Nehéz gazdasági év­nek nézünk elébe. Bizonyta­lan sikerrel kecsegtet az uj szőlőtelepítés is... És máris — szinte észre­vétlenül — a témánál va­gyunk: megkezdődik a foga­dónap. — Javasolja az országgyű­lésen, képviselő elvtárs... — kezdik előbb a község, a ter­melőszövetkezet vezetői és so­rolják a gondjaikat, majd jönnek a község lakói, a vá­lasztópolgárok is többen a képviselőhöz. „Vigyázzanak a jó légkörre . . ." Én a tsz-építőbrigádra - frWii i - rlri]iT) — monrija Kő­»ári DessS pedagógus,' aki nemrégen került a községbe, s a községi tanács a tsz-épí- tőbrigáddal építtet a számá­ra egy nevelői lakást — Sajnos, már több mint egy éve épül ez a ház. Tavaly év végére ígérték a befejezését s még tető sem került a té­len rá... A képviselő gondosan jegy­ző a hallottakat tájékozódik a községi tanács elnökétől és titkárától, akik megnyug­tatják, hogy meghívták a fo­gadónapra a termelőszövet­kezet elnökét is, s tisztázható gyorsan a panasz. — Javasolja az országgyű­lésen, képviselő elvtárs, hogy szigorítsák meg a vezető ál­lásban dolgozók felelősségét, ha visszaélnek a -rájuk ruhá­zott hatalommal —, kezdi Tankó Andor, & hosszan, so­rolja panaszait a volt tanács­elnök önkényaskedéseirőL Szabó Lajos bácsi méltá­nyossági alapon szociális se­gély folyósítása végett jöttél a fogadónapra. Az orvosi vizsgálatok szerint 100 szá­zalékosan emwKtet&e a liáió- kéoeswégét. A nyugdíja teán csekély, dolgozni nem tud, ezért kéri a segélyt — Most jelent meg egy kormányrendelet — mondja Sas Kálmán —, eszerint ez év október 1-től minden olyan 18 éven felüli állam­polgár, alti ilyen szomorú helyzetbe került, mint Lajos bácsi, jövedelmi viszonyaitól függetlenül 500 forint szociár las segélyben részesül. Októ^ bér 1-ig legyen türelem-; mei■ - ■ .........■ - ■* ■ —i,r— U gyancsak szociális segély­ért folyamodott özv. Makó Sándomé is, aki 190 forint nyugdíjat kap a háborúban elesett férje után. Sápadtan, remegő hangon kezdi mom- dókáját, s meg-megigazít ja az álla alatt a fekete fejkendő csüskét. — Mondja csak nyugodtan, nénikém — biztatja a képvi­selő, akinek jelenlétében a község vezetői ígéretet tesz­nek, hogy megvizsgálják az ügyet, s minden bizonnyal rövidesen tudnak is segíteni. Kakukk Sándor tsz-tag közérdekű bejelentéssel kezd­te a mondanivalóját, aggódik a közös gazdaság jövőjéért, amely mereghiánnyal zárta az elmúlt gazdasági évet. — Most tiszta lappal, s jelentős állami segítséggel, új vezetőkkel, új lehetőségek előtt áll a közös gazdaság. Vigyázzanak a jó légkörre, amely a vezetők és beosztot­tak között az egyik legfőbb biztosítéka aimak, hogy kilá­baljanak az elmúlt évék ba­jaiból —. mondja figyelmez­tetően az országgyűlési kép­viselő. Amin a képviselő sem segíthet... Két idős asszony is felke­reste a fogadónapon olyan ügyben a képviselőt, aminbi- aony aligha segíthet: — Tessék már megmonda­ni, hogy mit tegyek az uram­mal? — kezdi az egyikük, s élőadja, hogy 74 éves férje íj ések óta nem ad a nyugdíjá­ból egy fiEért sem, mert más asszonyokra költi... A másik idős néni pedig arról beszélt, hogy ők 70 éves lé­tükre még a bíróságot is meg­járták. El akartak válni. Hosszabb ideig külön is él­ték, ezért az ő részére járó nyugdíjkiegészítést nem fo­lyósítják. Hogyan lehetne ezt elintézni ? — A hitves hűség helyre- állításában aligha tudok se­gíteni — válaszolt mindket­tőjüknek Sas Kálmán. — Azt viszont, hogy a feleség számára járó nyugdíjrészt megkapják, központi intézke­désre szorul. Beszélek a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság vezetőivel, hogy az ilyen vitás esetekben postázzák kü­lön a férjnek és a feleség­nek. járó nyugdíjrészt Petrus Lajos bácsi nagy iratcsomóval érkezett a fo­gadónapra, s élpanaszolta, hogy az ÁFÉSZ helyi felvá­sárlója igen komoly zűrza­vart keltett a múlt évben. Felvásárolt — mint ígérte , 10 forintos kilogrammonkénti áron sok lekvárt a községiben, s csak hosszadalmas kivizs­gálások után fizették ki a lakosok egy részének 10 más részének pedig 6 forint javai a lekvár kilóját. „mégsem hallgattak eddig meg ...” — Azt sérelmezem legjob­ban, kedves képviselő elv­társ, hogy bár és a feljelentő ebben az ügyben, mégsem hallgattak eddig meg sehol... A képviselő hajtogatja, né­zegeti a különböző szervek­től és hatóságoktól .lekvár- ügyben” írt leveleket, ame­lyekből megállapítható, hogy a felvásárló éllen büntetőel­járás indult, majd végül munkahelyén fegyelmi bün­tetést kapott a „felvásárlás­ért”. — Ennek az ügynek majd alaposabban utána nézek. Addig nyugodjon meg, ked­ves bátyám... A termelőszövetkezet elnö­ke később valóban megér­kezett, s Sas Kálmán dél­után fél hatkor, a fogadó­nap végén tőle kérdezett: — Mikor épül fel a peda­góguslakás, elnök elvtárs? — Hát az bizony aligha ha­marabb az év végénél. Kevés a szakemberünk, sok a mun­kánk. — Akkor miiért vállalták? — Még az előző vezetőség vállalta... Végül kedvező megállapo­dás született: a képviselő vállalta, hogy közbenjár a tanácsi építőipari vállalatnál, hogy vállalják el az épület hátralevő szakipari munkála­tait alvállalkozásban, a ter- melőszö vetkezet pedig hoz­zá tárul ehhez a megoldáshoz, s így szeptemberre, a tanév keltéiére beköltözhet Kővári Dezső. Végül is b atárszemlén, ol­dottabb hangulatban fejező­dött. be a képviselői fogadó­nap, még közelebb került egymáshoz a választó és a vajasztott... híj,.. Faludi Sándor akarom külön-feülön ele­mezni a részmunkákat, de azt elmondhatom, hogy ösz- szességében kedvező a hely­zet. Örvendetes, hogy a nyéfldádiháaai MEZÖPANELL közös vállalat kellő időben leszállítja a szükséges pa­nelleket, először ugyanis a hat állattartó épületből csak háromnak a panel lieit ígér­ték meg. A technológiai be­rendezést egy dán cég szál­lítja, az első felét a közel­jövőben, a másik felét pe­dig a jövő év első felében. Reméljük, hogy ők is tart» ják majd a határidőt. — Mit tart most a legfon­tosabbnak? — Döntőnek tartom, hogy saját szaporulatból az idén decemberben kétszáz süldőt el tudjunk helyezni. Ez a feltétele annak, hogy jövőre meg lehessen kezdeni a ro­tációt, biztosítani lehessen a kétszeri szaporulatot. Ha nem lesz meg a kétszeri szaporulat, akikor veszély­ben az 1973. évi termelés. •— Az idén milyen össze­gű munkát szükséges elvé­gezni? —• Az idei beépítési terv húszmillió forint. Vélemé­nyem szerint ez meg is lesz. A VALASZ BIZTATÓ. Aa újságíró nem építőipari, nem beruházási szakember, így csak azt tudja kívánni, hogy ez sikerüljön. Annyi azon­ban tény, hogy a feladat nem kicsi, az is bizonyos, hogy több cég érdekelt az építésben, éppen ezért na­gyon összehangolt, pontos és jó iramú munkára van szük­ség ahhoz, hogy 1973-ban megkezdődjön az iparszerül sertéstermelés. Kapós! Levente.

Next

/
Thumbnails
Contents