Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
Júliusi interjú MIT KÉRDEZNE ÖN DR. FÜLÖP ANDORTÓL, A MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKÉTŐL? CÍMŰ FELHÍVÁSUNKRA IS TÖBB LEVEL ÉRKEZETT. OLVASÓINK AZ EGYÉNI PROBLÉMÁK MELLETT SZÁMOS, KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZAMOT TARTÓ KÉRDÉST TETTEK FEL. INTERJÚNK SORÁN ELSŐSORBAN AZ OLVASOK SZÉLES TÁBORÁT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKRE KÉRTÜNK VÁLASZT. AZ EGYÉNI JELLEGŰ KÉRDÉSEKRE LEVÉLBEN VÁLASZOL AZ EGRI MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKE. LAPUNKAT MARKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELI. felügyelő tevékenységének az elmulasztó* döntő mértékben volt előidézője a kisko bűncselekményének. Megjegyzem, hogy a gyermeket soha név büntetjük, mert velük szemben csak védő < nevelő intézkedések történnek. De a fiatalkc rúak ellen indult bűnügyek adatai ard 'r zolják, hogy a szülők, vagy a goi ozók t felsorolt kötelességeinek elmulaszt; a, . z es tek túlnyomó többségében nem h- t ató c szefüggésbe a fiatalkorú által eiköve ett bőr tettel. Ilyen esetben a szülővel sze mben cselekmény megállapítására nem k 'Y De tapasztalni lehet, hogy a szülök _ tehetetlenek, vagy képtelenek a rossz ság, vagy a mikrokömyezet hatást t e lyozni. Természetes, hogy ilyenka a karúval szemben kell levonni a szí vetkeztetéseket Minden olyan ese >ea, e kor viszont a nevelésben megnyílva <■ ver* tenni nem lehet. Nem tekinthető tehát ugyanolyan büntetett előéletűnek a „KRESZ-sza- bályszegő”, mint a „rablógyilkos”. A két elítélésnek hátrányos büntetőjogi következménye éppúgy különböző, mint ahogy társadalmi megítélésük sem lehet azonos. Meg kell említenem, hogy éppen az élet diktálta okok következtében a kérdéssel kapcsolatos jelenlegi büntetőjogi szabályozás bizonyos revíziója a Büntető Törvénykönyvünk módosítása során remélhető. — Sok szó esik minálunk a családvédelemről, ugyanakkor, mint olvasóink is panaszolják, túl sok a válás, megszatúlságosan enyhén ítélkeznek az Ilyen bűnügyekben. Mi a véleménye erről? — A kérdés valóban életszerű és társadalmilag jelentős problémát vet feL Tapasztalni lehetett ugyanis, hogy az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények országosan emelkedő tendenciát mutatnak és sajnos ez alól megyénk sem kivétel. Éppen a társadalom figyelemfelhívása, talán egyes esetekben kritikája eredményezte azt, hogy az igazságügyi kormányzat felfigyelt erre a jelenségre, és a kérdéssel kapcsolatosan már 1968. év folyamán büntetőpolitikai irányítást adott Ennek hatására, de a magunk kezdeményezése alapján is, az ilyen jellegű bűntettek szigorú, határozott megítélése ma már egyértelmű. Lehet, hogy Az olyasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: dr. Fiilöp Andor, az Egri Megyei Bíróság elnöke r — Bevezetőin kérjük, foglalja össze: mi a szerepük a bíróságoknak az állami életben? — Alkotmányunk szerint bíróságaink büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályaira. Ezeknek a feladatoknak tényleges végrehajtása a napi munka alkalmával válik valóra, hiszen, a bíróságok mindennapi működésük során, az egyedi ügyek elbírálásakor szolgálják az általános politikát, segítik a szocialista társadalom felépítését. — Hogyan érvényesfii as Ítélkezésben a bírói függetlenség? — A bíró! függetlenségnek a gyakorlati munkában való érvényesülése tapasztalataink szerint ma már nem jelent problémát Mi a burzsoázia hamis tételeivel szemben nyütam valljuk, hogy kinek az érdekében, és milyen célokat szolgálva bíráskodunk. Az alkotmánynak az a rendelkezése, hogy „a bíróságok függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve”, tényleges, olyan tartalommal tölti meg a bírói tevékenységet, amely a pártatlan, a független, a törvények és a jogalkalmazás jog- politikai elveinek megfelelő döntést minden körülmények között biztosítja. Az említett alkotmányjogi tétel biztosítja a konkrét ügy elbírálása alkalmával számára a teljes döntési szabadságot, a független, pártatlan megítélést, mert abban, hogy a bíróság az előtte fekvő ügyben milyen döntést hozzon, egyedül a törvény rendelkezései kötik meg a kezét [. ■*» Olvasóink különbözőképpen vélekednek L aa ülnöki rendszerről. Mi a véleménye E> a megyei bíróság elnökének: betölti-e E hivatását aa ülnöki rendszer? — A kérdésre véleményein szerint határozottan igennél kell válaszolni. A magam pénzéről az ülnökbíráskodás elvének fenntartását változatlanul időszerűnek, követendőnek tartom. Különösen azok a bírák a megmondhatói az ülnökbíráskodás előnyének, akik annak bevezetésétől kezdve ítélkeznek, ök a tanúi, mennyi segítséget kaptak, milyen politikai biztonságot nyújtott az intézmény ahhoz, hogy az igazság a törvényesség a mértéktartás, a nép igazságszeretete a döntéseknél ténylegesen kifejeződjék. Más kérdés természetesen az, hogy a társadalom és az államélet fejlődése, és ezen belül a jogfejlődés, az élet ritmusa, az ügyek egy részének a természeegyes esetekben a társadalom előtt enyhének tűnik még ma is az egy-egy ügyben kiszabott büntetés, azonban a helye® mérték megítéléséhez az ügy valamennyi körülményét ismerni kell, és csak ennek alapján lehet állást foglalni. Az ügyek Ismeretében állítom, hogy megyénk bíróságainak büntetéskiszabási gyakorlata határozott, kemény, mert bíróságainkat az a törekvés hatja át, hogy ítéleteikkel a közbiztonságot szilárdítsák, és az állampolgárokat az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben határozottan megvédjék. De mindig ügyelünk arra, hogy a büntetéskiszabás egyéniesített legyen, ugyanakkor azonban, szélső- ségektól is mentes. *— Nem akarunk ellentmondani a fenti kérdésnek, de az is igaz, hogy a halál- büntetés fenntartását a közvélemény egy része már nem tartja szükségszerűnek. Hogyan vélekedik erről a megyei bíróság elnöke? — Büntetőrendszerünkben a halálbüntetés egyfelől kivétele® büntetés, ami azt jelenti, hogy csupán a törvényben felsorolt bűncselekmények esetében és csak 20. életévét betöltött bűnözővel szemben alkalmazható, másfelől alternatív büntetés, tehát csak akkor lehet kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető éL Mindezekből következik, hogy a halálbüntetés kiszabására csupán él nem kerülhető esetekben kerülhet sor, de akkor a társadalom érdekében, a társadalom védelme végett kell kiszabni A halálbüntetés fenntartása, vagy megszüntetése körül élénk vita folyik. Véleményeim szerint, mai körülményeink között a szocializmust építő állam még nem nélkülözheti a büntetőjogi felelősségre vonásnak ezt a legszigorúbb eszközét Azonban magam Is vallom, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyekre nézve már ma él lehetne törölni a halálbüntetést (Társadalmi tulajdon elleni cselekményeid) — Egyik olvasónk írja: „Ha valakit a KRESZ megszegéséért elítél a bíróság, ugyanolyan büntetett előéletű lesz, mint a sikkasztó, vagy esetleg a rabló- gyilkos. A közvélemény ezt nem tartja igazságosnak, —* mi sem. Mi a véleménye erről? — Rohamosan fejlődő gépkocsiparkunk, közútjaink viszonylago® korszerűtlensége önmagában hordja a közúti balesetek objektív veszélyét Ezek a tényezők a forgalomban részt vevők fokozott figyelmét, körültekintését és felkészültségét igénylik. Rá kell mutatnom azonban arra, hogy a bíróság élé csak porodtak a felelőtlen#! létrejött házasságok. Az igazi károsultak természetesen a gyerekek. Olvasóink ezzel kapcsolatban kérdezik, miért mondják ki olyan könnyen a bíróságok a válást? — Szocialista társadalmunk alapintézménye a család, a bíróságok kötelessége tehát ennek a védelme. Meggyőződésem, hogy megyénk bíróságainak ítélkezése a családvédelmet jól szolgálja, még akkor ist ha sajnálatosan igen magas a bomtóperek száma. A szocialista jogfelfogás szerint a házasság azonban nem formális kötelék, tehát ha annak belső tartalma nem tölti be rendéltetését, akkor a házasságot fél kell bontaná. Ezt a gyakorlatot helyesnek tartam. Sajnálatos, hogy megyénkben is egyre fokozódik a házassági bontóperék száma. 1970-ben 911 per érkezett a bíróságokhoz, az utolsó három évben pedig 1748 házasságot bántottunk fél, amelyekből 1001 gyermek származott. Társadalmilag a legnagyobb veszteség a gyermekeket éri, hiszen az élőbb említett gyerekek közűi 699 egy éven aluli volt, amikor szüleik házasságát felbontottuk. De gondoljunk csak arra, hogy a gyermek szellemi, erkölcsi, sokszor fizikai fejlődését milyen súlyosan deformálja, ha naponként tanúja az iszákos apa durvaságainak, vagy a könnyelmű anya botrányos magatartásának. Az ilyen házassági együttélésnek, nincs meg a szocialista tartalma, nincs meg az együvé tartozás, a gyermekekről való közös gondoskodás érzése, minek következtében az ilyen házasságokat fel kell bontani. Válaszolhatnék azonban én ti egy kérdéssel: miért kötnek sokszor felelőtlenül, meggondolatlanul, egymás ismerete nélkül a partnerek házasságot? Hogy gyakori a felelőtlenség, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1970. évben felbontott házasságok között 105 olyan fordult élő, amelyet egy éven bélül kötöttek a félek. Meg kell mondjam őszintén, hogy a jelenlegi tendencián képtelenek változtatni a bírói ítéletek. Társadalmi összefogásra van tehát szükség, amelynek a fiatalok nevelésénél kell kezdődnie —, felelősségérzetük fokozásán, s ennek a felelősségérzetnek különösen akkor kell kidomborodnia, amikor a házasságból gyermek is származott Fel kell készíteni a fiatalokat a házasságra, az azzal járó kötelezettségek betartására és tovább kell erősíteni a házasság intézményével összefüggő társadalmi szemléletet. — Törvény van rá, hogy az a szülő, aki a nevelésére bízott gyermek erkölcsi, anyagi és szellemi fejlődését veszélynek teszi ki, ifjúság elleni bűntettet köszerű hatások sorozata, az életfelfogás su rinti gondozás, a folyamatos felügyelet és szakadatlan ellenőrzés hiányzik, a szülő, vaj a gondozó büntetőjogilag is felél — Tudjuk, hogy a bíráság ítélkezéséül nevelő, megelőző szerepe is van. Épp» ezért kérdezzük, hogyan lehetne továb fokozni, szélesíteni ezt a nevelő hatást' — Ez a kérdés elsősorban társadalmi szem pontból a bíróságnak általában, de a bíróság vezetőknek is régi problémája. Az ítélete nevelő hatását legjobban azok igazságos í törvényes volta váltja ki. De szükséges az i> hogy az ítélet agitáljon a társadalmilag éli mert és az ítéletben is megnyilvánuló hely« magatartás megszilárdítása érdekében, fi dokólása mutasson rá azokra a társadalmik kifogásolható magatartásokra, amelyek a p* eldöntése során felmerülnek, de ugyamakkc jelölje is meg a társadalmi elvárhatóság ú ját Az ítéletek szóbeli, vagy írásbeli indok viszonylag kevés ember ismeri meg. A probléma tehát az ítélkezési tapasztalatokat érveknek, szélesebb körű megismertetése. V lepényem szerint a sajtó rendkívül sokat & gíthet a nevelő hatás tokozásán azzal he társadalmilag jelentősebb eseményekről nulságos módon ad közléseket. Másfelől i künk is sok a tennivalónk az ítélkezési i pasztalatok tudatosítása terén. — Befejezésül: tndjnk, hogy alkotmány módosítására sor kerüL Ennek alap várható-e változás a bíróságok rendi rébea, munkájában. Sor kerül-e r dául a bírák választására? Itt kérd Bük meg azt is, hogy a büntető, V« mint a polgári eljárási jog módosít Igérl-e vajon a törvénykezés egya * rűsítését, gyorsítását?-4 — Az alkotmánytörvény módosításától bíróságok rendszerében változást várh tunk. A bírák választásának a bevezetésé: sor fog kerülni, de ezt már a jelenleg t vényben levő alkotmány is előírja, an» azonban csak a Legfelsőbb Bíróság bírái estében realizálódott Tájékozódásom szerint - bírák választását s nem távoli jövőben általánossá teszik. Kodiíikáciős bizottságok dolgozna tető és a polgári eljárási jogok rr , ■ „isit, sán. A tervezett módosításoknak eg rekvése az lesz, hogy mind a bűn' a polgári eljárást és ennek követk Ítélkezést egyszerűbbé tegye. Az < természetesen gyorsabb elintézést ban hord. Ilyen irányú törekvések nyilvánultak abban a jogintézmén dául amelyet a köztudat gyorsító ként ismer, amikor az ügyési lottat 3 napon belül a bír állítja. Azt azonban természete lehet ígérni, hogy minden i gyorsan, csak egyszerűen fog befeje így lehetne! te, és nem utolsósorban az a körülmény, hogy ma más politikai, gazdasági feltételek mellett Ítélkezünk, az ülnökintézmény újbóli megvizsgálását veti féL Nem a lényeget illetően, mert az ülnökbíráskodás elvi alapja, rendszere változatlanul helyes. Arról van szó, hogy egyes polgári perek és esetsnkint kisebb súlyú bűnügyek elsőfokú elbírálásában majd nem fognak részt venni az ülnökök. *— Megyénkben sokasodtak az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények. Az ^ Alvások véleménye szerint a bíróságok akkor kerülnek a közúti balesettel összefüggő bűnügyek, ha az emberek élete, testi épsége, vagy egészsége közvetlen veszélybe kerül Tehát akik — igen gyakran alkoholos állapotban —, durván megsértik a KRESZ szabályait és ezzel halálos, vagy súlyos testi sérülést okozó balesetet idéznek elő. Ha a bíróságok ilyen bűncselekmények miatt elítélnek valakit, valóban büntetett előéletűvé válik mindaddig, amíg rehabilitációja be nem következik. Azonban az ilyen bűntettért elítélt, vagy más szándékos bűntettért — például sikkasztásért, rablásért, vagy emberölésért —i elítéltek közé egyenlőségi jelet vet eL Sajnos manapság elég sok fiatalkorú kerül a bíróság elé. Olvasóink ezzel kapcsolatban azt kérdezik: miért esak a gyermekeket büntetik a bíróságok, és miért nem állapítják meg gyakrabban a szülők felelősségét? — Valóban ifjúság elleni bűntettet kővet el az a szülő, vagy gondozó, aki a kiskorú testi, szellemi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti. az ilyen szülőnek, vagy gondozónak büntetőjogi felelőssége azonban csak akkor állapítható meg, ha nevelő, gondosét A bírói eljárás természete folyt letnek a múltban lezajlott esemér rekonstruálnia, az üggyel összefüg és kötelezettségeket kell tisztáznia a szükséges bizonyítékok sajnos n hetók be mindig egyszerűen és magunk jól felfogott politikai és s deke, a társadalom igénye is az, dent elkövessünk a törvényességet íel*< __ m ii biztosító egyszerű és időszerű ügy ntézát érdekében. Köszönjük az Iniwjáá
