Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
A győri műbőrgyár rekonstrukciója iSm,“S‘miben kezdték el. A rekonstrukció során már elkészült egy IS ezer négyzetméteres csarnok, ahol modern, zárt rendszerű öntőgépeket állítottak fel. A több mint egymilliárd forint értékű bővítést 1972. december 31-ig fejezik be. A teljes felújítás után 13 ezer négyzetméter jó minőségű műbőrrel gyártanak töbet mint 1968-ban. (MTI foto — Kovács Sándor) A zseblámpa- és rádióelemek tárolásáról • & KAT/n GÁBORI A Kellő-legendától a Beszéné-ügyis'... Egy-két évved ezelőtt még sok bosszúságba és szaladgálásba került a vásáriaknak, amíg zseblámpájukba, kisrá- diójükba elemet szerezhet- i tek. A szárazelemek most már lekerültek a hiánycikk- listáról, s inkább a tárolási és szavatossági problémák kerültek előtérbe. Ezt jelzi, j hogy a Belkereskedelmi Minisztérium iparcikk-keres- kedeLmi főosztályának közleményt kellett kiadnia a Kereskedelmi Értesítőben, hogy a vásárlók érdekeinek védelme és az egységes kereskedelmi gyakorlat érvényesítése céljából felhívja a figyelmet a különféle szárazelemek szavatossági idejére, és a tárolási követelmények - se. A köziemen yben felsorolt kilencféle zseblámpa- és rá- dideiem szavatossági ideje a szabványok szerint általában 3—8 hónap. A tárolási utasítások szerint* a szárazelemeket és telepeket mínusz 5 és plusz 25 Celsius fok kö- ! aötti hőmérsékletű. száraz helyen, álló helyzetben kell tartani, hogy a kiöntőanyag felül és vízszintes legyen. Óvnf kétl az elemeket a A KÖZPONTI Statisztikai Hivatal 1970. decemberi felmérése szerint az ország közös gazdaságaiban 46 202 a kettes fogatok száma. Sokak számára talán, meglepően nagy ez a szám, hiszen köztudott, hogy a gépesítés korát éljük, s ez a körülmény a termelőszövetkezetekben is gyökeres változásokat hozott. A traktorvezetők száma 55 544. Mellettük, körülöttük pedig ott munkálkodik a 46 ezer fogatos. Akkor is így van ez, ha a napi munka folyamatában, főként és elsősorban a traktorvezetőkről beszélnek, s a fogatosokról alig esik szó. Hát igen: a fogathoz kevesebb pótalkatrész kell, mint a traktorhoz, akik pedig a lovakat hajtják, amúgy is megszokják a csöndet maguk körül. Ráadásul inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak ők. 46 ezren, s régen megbarátkoztak már a gondolattal, hogy a főútvonalakról egyre másra kitiltják őket, marad számukra a dűlőutak végenincs-kanyar- gása, egyik majortól a másikig, egyik őszből a másik őszbe míg csak a szekér egyszer végleg meg nem áll. Tudjuk, hogy a fiatalok világa inkább a gépek, a technika világa. Ez a természetes. Épp ezért csodálatos és némiképp elgondolkoztató: mégis miért van az, hogy egy megürült fogatosi állásra mindig akad jelentkező, sőt, bizonyos értelemben, kedvező beosztásnak számít. Tálán a szemlélődés lyugalközvetlen napfénytől, más hősugárzástól és a mechanikai sérülésektől is. A megfelelő körülmények között tárolt szárazelemeket a szabványban előírt szavatossági időn belül lehet forgalomba hozni. A raktározhatósági idő lejárta után a szabványban előírt módszerrel szúrópróbaszerűen meg kell vizsgálni az elemeiket, de kielégítő minősítés esetén is csak engedményes fogyasztói áron szabad forgalomba hozni. Ha viszont a meghatározott szavatossági időn túl három hónap eltelt, akkor ki kell selejtezni, kivéve, ha a tárolás hűtőházban történt. A tapasztalatok szerint ugyanis az alacsony hőmérséklet sokáig „fiatalon” tartja az elemet. A közlemény hangsúlyozza, hogy az üzletek, kereskedelmi szervek rendszeresen vizsgálják felül elemkészleteiket és selejtezzék ki a meg nem felelő tételeket A belföldi és az import szárazelem megrendelésekor meg kell követelni a termelőtől, a szállítótól, hogy minden élemen tüntesse fel a szavatosság idejét. ma miatt? Vagy mert any- nyian ég olyan szenvedéllyel szeretik még nálunk faluhelyen a lovaikat? Bizonyos, hogy ezek komoly érzelmi indokok. IRIGYELNI azonban már, nem írígyli őket senki. Mert a munkájuk nehéz, sok törődéssel jár. Kezdődik mindjárt azzal, hogy a lovakat úgy kell ápolni, gondozni, etetni, „karbantartani”, hogy abban hiba ne legyen. (Bár sikerülne átvinni valahogy a gondoskodásnak ezt a mindenre kiterjedő alaposságát a gépekre is.) A fogatos egyben állattenyésztő is a szó legjobb értelmében. Vállalja a lováért az örökös korán kelést, a néha késhegyig menő harcot egészen az irodai „szentélyekig”, a több és jobb összetételű takarmányért. Aminthogy korábban kel, úgy későbben is tér pihenni a fogatos. A napi terheket nem akkor teszi le, amikor beáll a színbe, hiszen csak ezután következik az etetés, az itatás, sok helyen az al- mozás elvégzése. Amikor pedig mindez megtörtént, s hazafelé készül, vagy talán otthon is van már, sokszor hívja sürgős elnöki, brigádvezetői üzenet: fuvarba kell menni, mert a traktorosokat már nehéz elérni, de nem is érdemes, mert megitták a maguk sörét, borát, féldecijét, ilyenformán traktorra nem ülhetnek. A külső szemlélő előtt munkakörük fölöttébb egy. „Nyugdíjazzák” a gőzgépeket a Tiszán A Közép-Tisza vidék érés belvízrendszerének nagy részén kiépítették az elektromos hálózatot, a villamos energiát a védekezés szolgálatába állították. Ahogy a korszerű, új villamos üzemelésű szivattyúbázisok kiépülnek, úgy szüntetik meg, „nyugdíjazzák” az ősi gőzgépeket, amelyek közül nem egy már száz esztendőnél is hosszabb ideig teljesített szolgálatot. A dohai gőzszivattyútelepet már korábban leállították, s az építményt és berendezését vízügyi műemlékké nyilvánították. Az idén sor kerül a századforduló tájától üzemelő milléri gőzmeghajtású szivattyútelep leállítására is. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1971-ben mintegy negyvenmillió forintot fordít az új, elektromos szivattyútelepék építésére. Épül az örvény-abádi belvízöblözet, amely a kiskörei vízlépcső közelében, Tiszaszöllős—Abádszalók térségében 260 négyzetkilométernyi terület belvízmentesítését látja majd el. hangúnak tűnhet. Pedig a fogatos munkakörön belül rendkívül változatos tevékenységet folytatnak, annyifélét, amennyi a szállítam- való. Telenként sűrű hóesésben, hófúvásoktól betemetett utakon különösen nehéz például a tejeskocsisok munkája. Napjában kétszer járják végig körzetüket, hajnalban és este, úttalan utakon jutnak el a legtávolabbi tanyákig, a teljesen magukra maradt tsz-majorokig, úgy, hogy amikor a vállalati teherautó a községbe megérkezik, a teli tejeskannák már megtették a legnehezebb szakaszt a fogyasztóig vezető úton. BESZÉLTEM idős fogato- sokkal, akik téli útjaik során naponként 1500—2000 liter tejet s/.ednek össze, némelyik több tucat helyről. Nem könnyű a lakarmá- nyosok feladata sem. Tisztségük szerint arról kell gondoskodniuk, hogy kellő időben az állattenyésztők rendelkezésére álljon a szükséges takarmánymennyiség és a szalma (ha van). Nem túloznak azok, akik vallják, hogy a takarmányosok munkakörülményei talán a leginkább kedvezőtlenek a termelőszövetkezetekben. Rendszerint a majoron belül dolgoznak. Örökös útvonaluk az istállóépülettől a szalma- és takarmánykazlakig, vagy a silógödörig terjed és onnan vissza, ősztől tavaszig különösen nehéz a dolguk. Ha nagy a hó, aaerfc ha sár vau, Az ügy készen állt: fő- és mellékszereplők — ugyanis tizenhárom más vádlott is akadt, akiket többnyire orgazdaság miatt (a lopott lovakkal kapcsolatban) vádolt az ügyész — készültek a tárgyalásra. Illetve... Nem mindenki készült! Szeptember 6-án (1946) az egri törvényszéki fogház szakácsa szórakozottan kipillantott az ablakon a börtönudvarra, és elhűlt benne a vér... Két alak lapult lent, s ez bármelyik börtönudvaron feltűnő! Riasztotta a fogházőrmestert, aki előkapva pisztolyát, rohant az udvarra. A két ember felegyenesedett, és hatalmas iramban rohant a kerítés felé. És — hiába riadóztatták azonnal az őrséget, mielőtt megakadályozhatták volna, átvetették magúkat a majd háromméteres falon, és eltűntek. Az egyik szökevény Rehó András volt, a másik egy Potomai nevű rabló, Rehó cellatársa. Felnémet közelében az egyik rendőr többször rájuk lőtt, de eredménytelenül. Ahogy később konstatálták az esetet, megállapították, hogy a szökevények ágyúk egy vasalkatrészével kibontották emeleti cellájuk falát, és összecsavart pokrócon leereszkedtek az udvarra. „Láttuk a lyukat a falon — írja az Igazság című esti újság — és még ma sem értjük, hogy tudta magát azon egy ember ke resztül préselni.. Rehó András neve decemberben újra közszájra kerüli): géppisztolyé« rablóbanda garázdálkodott Özd környékén, s vezetőjük feltehetőleg Rehó András volt. Ezt nem tudták bizonyítani: lehet, hogy á banda csupán „misztifikált” az Országos körözés alatt álló veszedelmes bűnöző nevével, ugyanis egy-egy rablás alkalmával papírt hagytak maguk után: „Elvitte Rehó András”. Csupán egyetlen bizonyíték szolgálhatott, megerősítendő Rehó „kapitányi” minőségét, amikor 1946. december 19- én — megtámadták az egri fogházat! A rövid tűzharc, a rendőrség riasztása azonban még inkább. Amíg egy fuvart behoznak, annyi időbe kerül, mint a Budapest—Párizs közötti légiút. Nagy a szerepe ennek a 46 ezer embernek a tekintetben, hogy a háztáji fuvaroknak minden időben eleget tudjon tenni a termelőszövetkezet. Bizonyos időszakokban és főként betakarítás táján rengeteg a dolguk, különösen olyan vidékeken, ahol nagy a tanyavilág. Munkaidejük ilyenkor napi 13—15 óra, ha mégannyi volna a fogatok száma, az is kevés lenne, hiszen köztudott, hogy a mezőgazdasági üzemekben a szállítás, az anyagmozgatás adja a legtöbb tennivalót, s emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a tagság részéről bejelentett igényeket: a természetbeni részesedés hazaszállításától a betegszállításig. Természetes, hogy van már elegendő traktor a szántáshoz, a vetéshez, a nagyobb távolságra szállításhoz. De ugyanolyan természetes és indokolt a kettes fogatok jelenléte. És ugyanolyan nélkülözhetetlen is. Mindenki tudja. állítja ezt, aki látott már sárba ragadt traktort, amelynek rakományát apródonként szekéren jutatják el ahová kellett, vagy aki látta mozogni a tavaszi földeken azokat a bizonyos kettes fogatokat, mivel hogy a sáros föld még nem bírta el a taktort. MINDEZÉRT és még nagyon sok másért illesse tisztelet és megbecsülés a foga- tosok táborát. A korszert faluképben ott az ő helyük is, s hozzátehetjük; még sokáig ott is marad. Kova«» bare elkergette a támadókat, akik minden valószínűség szerint Rehó Istvánt akarták kiszabadítani. Erre utalt egy kotyogó látogató a támadás előtt, amikor ezt mondta Rehó Istvánnak: — Szabadulásod már közel van... A bandát azonban hamarosan felszámolta a borsodi rendőrség. Rehó András át- szökött Szlovákiába, és 1947 márciusában már megtudták a magyar hatóságok, hogy letartóztatták —, Kukó Lajos álnéven. (A felzaklatott kedélyekből szárnyrakelt mendemonda úgy tudta, hogy tizenhat álneve volt Andrásnak.) Egy elkapott levél, melyet Özdön élő feleségének írt, megerősítette a magyar hatóságokat, hogy valóban Rehó András rejtezik a Kukó álnév alatt, és azért fogták el, mert agyonütött egy nőt. Nem is adta ki Csehszlovákia. A megmaradt két fővádlott ügye aztán már símán folyt az igazságszolgáltatás szigorú medrében. Az egri törvényszék Rehó Istvánt halálra, Blaszkovszkit pedig életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélte 1947. novemberében. Ez volt az első halálos ítélet, amelyet az egri törvényszék a felszabadulás óta ■ rendes — tehát nem rögtönítélő — bírósági tárgyalás után hozott. Rehó András bűnösségét egyébként, egyik gyilkosságban sem állapították meg! Egy évműlAz utóbbi esztendőkben általános tapasztalat volt, hogy romlott a postahivatalok munkája, a szolgáltatások minősége. Különböző jelzések nyomán hosszas vizsgálatot folytatott ez ügyben a 'Központi Népi Ellenőrző Bizottság, s megállapította, hogy a színvonal csökkenése létszámhiányra vezethető vissza. Nagyon sok régi tisztviselő a nehéz munkakörülmények miatt más munkaterületre vándorolt, a helyükre lépők pedig nem tekintették igazán hivatásuknak a postai munkát. Különösen a kis falvak postahivatalai küzdöttek sok problémával. Az egyetlen postatisztviselőnek heti 48 órai munka után minden vasárnap délelőtt is szolgálatot kellett tartania reggel 8 órától 10-ig. A KNEB munkatársai megvizsgálták az ilyen kis hivatalok vasárnap délelőtti tevékenységét, s miután beigazolódott, hogy számottevő forgalmat ebben az időpontban a tisztviselők nem bonyolítottak le, felmerült az a gondolat, hogy a vasárnapi szolgálat megszüntetésével javítanák meg a falusi postások munkakörülményeit. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium e felmérések nyomán nemrégiben értekezletet hívott össze miniszterhelyettesi szinten. A tanácskozás foglalkozott a posta tisztviselők helyzetével, a kis postahivatalok tevékenységével, s úgy foglalt állást, hogy 1971. augusztus elsejevei javasolja a falusi postahivatalok vasárnapi nyitva tartásának megszüntetését. Az erre vonatkozó miniszterhelyettesi utasítás már meg is jelent, s dr. Balogh János, a miskolci postaigazgatóság osztályvezetője a következőkben tájékoztatta róla a Népújságot: — Az új postai rend augusztus elsejével lép hatályba, s Heves megyében ösz- szésen 102 kishivatalt érint. Eger főpostán változatlanul les* ssaJsiíJat vasarnaponva a budapesti ítélőtábla megerősítette az egri ítéletet. A papír 1949. március végén érkezeit: „A budapesti ítélőtábla Rehó Istvánnal szemben az ítéletet jogerősnek és végrehajthatónak nyilvánítja, és Rehó István elítéltet az ítélet végrehajtása végett az államügyészségnek átadja” ... Rehó István papot kért, majd utolsó óráit levélírással töltötte. Március 30-án, néhány perccel 18 óra előtt, kikísérték a böriönudvarra. Amikor felállt a bitó alá, a jelenlevők felé fordult: — Erről a helyről kérek bocsánatot mindenkitől, akit — ,soha nem. fejezte be. 18 óra 8 perckor jelentés hangzott el: — Az ítéletet végrehajtottam ... És Rehó András? Egészen 1950-ig szerepelt a körözőlevélen. Ekkor — amnesztia révén — megszüntették a körözést... És 1959-ben derült ki, hogy gyilkosság miatt 1949. április 31-én Csehszlovákiában kivégezték. Mindössze egy hónappal élte túl az öccsét. így tett v.égre pontot az igazságszolgáltatás az eltelt negyedszázad egyik legnagyobb bűnügyének végére. (Következik: BŰNJELEK AT, ÁRVERÉSEN.) ként reggel 8-tól este 9-ig- A járási székhelyek postahivatalai is nyitva ltartanak vasárnaponként reggel 8-tól déli 1 óráig. S lesz további kiemelt hat község, ahol minden vasárnap reggel 8- tól 10-ig rendes postai szolgálatot bonyolít le a hivatal. Ezek: Lőrinci, Pétervására, Poroszló, Recsk, Selyp es Verpelét. A nyári három hónap alatt, . augusztus 31-ig bezárólag, vasárnap délelőttönként 8-tól 10-ig nyitva lesznek a következő üdülőposták is: Galyatető, Kékestető, Mátraháza, Mátrafüred, Mátraszentimre, Parádfür- dő, Szilvásvárad és Bükkszék. Elmondotta a postaigazgatóság osztályvezetője, hogy ez az intézkedés nem jelent visszalépést a postai munkában, mert minden fontos küldemény vasárnapi továbbítása biztosított lesz Heves megye valamennyi falujában. A kézbesítők kihordják az újságokat, táviratokat, távbeszélő meghívásokat, az ex- presszleveleket és csomagokat. Továbbá sürgős esetben az is lehetséges lesz továbbra is, hogy a kis falvakból telefonhívást eszközöljenek a polgárok. Minden községben van ugyanis 3—4 olyan távbeszélő állomás, amely éjjel-nappal igénybe vehető vasárnap, mivel be van kötve közvetlenül valamelyik szolgálati időn túl is működő távbeszélő központba. Természetesen csak sürgős, indokolt esetben vehetők igénybe ezek a vasárnapi telefonállomások, amelyek rendszerint kisebb helységben a tanácsnál, a rendőrség körzeti megbízottjánál, a termelőszövetkezeti irodán, esetleg az orvos lakásán találhatók meg. Bízunk benne, hogy az új rend valóban elősegíti Heves megyében a postahivatalok munkájának hatékonyságát. s megnyugvásként szolgál azoknak a tisztviselőknek. akik eddig túlzott terhet hordoztak vállukon. gy ? FOGATOSOK A MÍehó~99 legenda” 3. Vasárnap zárva lesznek a falusi posták Heves megyében 102 hivatalt érint az új intézkedés r
