Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
Sép vagy kéz? A korszerűség mindennapi követelmény Napjainkban a mezőgazdaság a forradalmi változások korát éli. A kisparaszti gazdálkodás helyett meghonosodott a nagyüzemi termelés, a kitágult, perspektívát nyújtó keretek között pedig már nem lehet a régi módon gazdálkodni. A mező- gazdasággal, tágabb értelemben az élelmiszer-gazdasággal szemben támasztott követelmény egyre nagyobb: minél több, olcsóbb és jobb minőségű élelmiszert termelni a hazai és külföldi piac számára. Ennek, a nagy feladatnak egyik 3 talán a legnagyobb előfeltétele a gépesítés. Már csak azért is. mert a mező- gazdaságban dolgozók száma évről évre csökken, s a kézi munkát új, korszerű gépekkel kell helyettesíteni. Megyénkben az elmúlt években általában mintegy ezer fővel csökkent az aktív mezőgazdasági dolgozók száma s ez a tendencia továbbra is tart. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a gépesítés, a korszerűsítés napjainkban mindennapi követelmény. Az eltelt időszakban a mezőgazdasági üzemek sokat tettek azért, hogy meghonosítsák a korszerű technikát. Mégis, azt lehet megállapítani, hogy a jővő, a közeljövő feladatai cseppet sem kisebbek, mint az elmúlt évek feladatai voltak. Hiszen például — országos viszonylatban — a kukoricabetakarítás gépesítési színvonala 60 százalékos, a cukorrépa — és burgonyakiszedésé pedig csupán 50—60 százalékos. Ezek a számok gondjainkat is jelzik. Közismert például, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent az országban és megyénkben is a cukorrépa vetésterülete. Az ok: a termelőszövetkezeti tagság egyre kevésbé vállalta a nehéz, fizikai munkát igénylő cukorrépatermelést. A szövetkezetek éppen ezért olyan növények termelését helyezték előtérbe, melyek termesztése, betakarítása jobban gépesíthető és gazdaságosabb. A cukorrépára, a cukorra viszont nagy szüksége van népgaadaságunlcnak s ezért olyan országos intézkedések születtek, melyek enyhítettek, vagy enyhíteni fognak a termelők gondjain. Az állam anyagi eszközökkel segíti a speciális gépek beszerzését, egyre jobban előtérbe kerül az egycsírájú magvak termesztése — ezzel kiküszöbölődik az egyelés nehéz munkája — s maguk a cukorgyárak is jelentős anyagi és technikai segítséget nyújtanak a termelőknek. Helytelen lenne azt állítani, hogy a cukorrépa-kérdés ezzel meg is oldódott — ehhez hosszabb kifutási idő szükséges —, de megindult az a folyamat, melynek során újra polgárjogot nyerhet ez a fontos ipari növény. Bár érdemes azt is megjegyezni, hogy a termelő üzemek továbbra is kifogásolják: a vontató és szállító eszközök megvásárlásához — s ez is feltétlenül szükséges — még mindig nem kapnak kellő támogatást. Megyénk zöldségtermesztő megye s éppen ezért különösen fájó pont, hogy 1965 óta évről évre jelentősen csökken a kertészeti növények területe. A szakemberek szerint ez a csökkenés nem kevesebb, mint ötezer holdra tehető, tehát nem kis gondról van szó. Hogy miért mondanak le a gazdaságoka paprika, paradicsom, uborka és egyéb növények termeléséről? Az okokat kutatva itt is kiemelt helyen áll a gépesítés kérdése. A gazdaságok még ma is kisüzemi, évtizedek óta elavult módon termelnek, s a korszerűsítésre egyelőre nem nagy lehetőségek vannak. Egyrészt anyagi eszközeik hiánya miatt, másrészt pedig azért, mert kevés olyan speciális gép van, melyet alkalmazni tudnának. Különösen a betakarítás gépesítésére nincs lehetőség. A termelőüzemek vezetői szerint az eddiginél sokkal hatékonyabb intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a zöldségtermesztés anyagi és technikai lehetőségei bővüljenek, hiszen enél- kül a gondokat nem lehet megoldani. Tudják, hogy egy ilyen kérdés megoldása nem kis időt vesz igénybe, de úgy vélekednek, hogy határozottabb lépéseket kellene tenni. Megyénk termelőszövetkezetei a negyedik ötéves tervben mintegy 700 millió forintot költenek gépesítésre. A szakemberek számítása szerint ez az összeg kevés, leg alább 1 milliárd forint kellene erre a célra. Kellene, hiszen a szövetkezetek zö mében az erőgépállomány jelentős hányada elöregedett s nagyjából a munkagépeknél is ez a helyzet. Az új, modern gépek viszont egyre drágábban kerülnek forgalomba s ez nem csupán azzal a hátránnyal jár, hogy nehéz a megvásárlásuk, hanem azzal is, hogy drágítják a termelést. A gépesítés, a korszerűsítés gondjai tehát meglehetősen nagy terheket rónak a mezőgazdasági üzemekre. Nem túlzás, ha azt állítjuk: a terhek vállalása segítség nélkül aligha sikerül. Gép vagy kéz? A kérdést a fejlődés a maga módján már eldöntötte. A megye gazdaságaiban egyre csökken a dolgozni tudó tagok száma s az is köztudott, hogy termelőszövetkezeti dolgozók átlagéletkora rendkívül magas. A választás tehát valójában nem is választás, hanem követelmény: gépesíteni szükséges. Ehhez kell megteremteni a korszerű technikát és a szükséges forintokat. Mindenki tudja, hogy ez nem egyszerű, de nem lehet kitérni előle. Kapogl Levente Félév után — Béíap^falván ELMÜLT az év első fele, s ilyenkor hagyományos a számvetés, az érdeklődés, hiszen hat hónap sokat mondhat, sokféle tapasztalattal szolgálhat, következtetni enged a következő időszakra, ennélfogva meglehetős tökéletességgel minősítheti az illető gazdálkodót. Ez alkalommal azonban nem annyira a tradíció, mint inkább a mód feletti kíváncsiság késztetett a látogatásra, a kérdezősködésre — s csalt éppenséggel Bélapátfalvára. A Cement- és Mészművek helyi gyárában ugyanis tavaly ilyentájt emlékezetes beszélgetésben volt részem. Szokatlan kisiklásról, termelési rendellenességekről, tetemes adósságról hallottam a vezetőktől. Nos, ezek után önkéntelenül is kedvet kaphat az ember az összehasonlításra. Végleg a múlté-e már a kellemetlenség-sorozat, vagy még mindig kísért? Történt - e változás, s ha igen: kedvező-e vagy sem? Horváth Jenő főmérnöknél kerestem a válaszokat. A főmérnök előbb számadatokat szedegetett elő „mindentudó” könyvecskéjéből: — Cementből 1395, égetett mészből pedig 4504 tonnával gyártottunk többet, mint amennyi az első féléves programunkban szerepelt. Ugyanekkor jelentős a klin- ker-pluszunk is, így kellő alapanyagkészlettel rendelkezünk, a cementgyártást folyamatosabbá tehettük és tehetjük, nem érhet bennünket kínos meglepetés ... A o másznál külön is örvendetes, hogy az első osztályú termék részaránya a tervezett 93 helyett 94,9 százalék, tehát a többletünk tetemes hányada kiváló minőségű. Hangsúlyozni sem kell, hogy mit jelent ez akkor — amikor számottevő az ország mészim- portja... Szerencsére nem volt baj a cementértékesítéssel sem, hiszen kétezer-hét- száz tonnánál nagyobb meny- nyiséget szállítottunk a megrendelőknek. Mindent összevetve: — bár a hivatalos félLAPUNKBAN már többször beszámoltunk arról, hogy ez évben elkezdik Egerben, a lyeeum mögött, a Kossuth Lajos utca és a Fellner Jakab utca sarkán az új távbeszélő központ építését. Az eredeti program szerint — amely mind a megyei, mind a városi tanács ötéves tervében egyik fő fejlesztési feladatként szerepel — a hatalmas beruházás kivitelezését 1971. májusában kellett volna elkezdeni, hogy 1974-ben már e korszerű, nagy kapacitású telefon- központra kapcsolva működhessenek a megyeszékhely telefonkészülékei. Arról is beszámoltunk, hogy e 120 millió forintos postai beruházásból 40 millió körül költenek a felépítendő épületre, a többi pénzt pedig a műszaki berendezésekre, a városi telefonhálózat korszerűsítésére és bővítésére fordítják. Ugyanis az új központ induló kapacitása — a jelenlegi 2500-zal szemben! — 5200 készülék zavartalan működését teszi majd lehetővé, s e kapacitás 15 ezerre bővíthető lesz, évről évre az igények és szükségletek Szerint. A beruházás előkészítése hosszú évek óta végre eljutott addig, hogy már kiköltöztek a lakók az érintett terület szanálandó épületeiből, elkészültek a kiviteli tervek, biztosított a Miskolci Postaigazgatóság fejlesztési alapjában a szükséges feszég, van generálkivitelező, sőt alvállalkozói szerződéseket is kötöttek a különböző gépészeti, speciális műszaki berendezések elkészítésére, de — nincs építési 4engedély!.., Nincs építési engedély, mert az Országos Műemléki Felügyelőség a kiviteli tervek bemutatásakor azokat csak olyan lényeges változtatásokkal hagyja jóvá, amelyek a tervek teljes átdolgozását teszik szükségessé. A megtervezett formában — 02 OMF álláspontja szerint Miért nem épül az új egri telefonközpont ? — a lapostetős, modem épület nem illeszkedik bele harmonikusan a műemléki környezetbe. Ezért — olvasható a szakvéleményükben — a műszaki blokkot körülvevő, előre gyártott traktusok fölé műemléki palafedésű, ferde tetősíkokat kell elhelyezni. Továbbá a homlokzatok kiképzésénél kívánatos a leegyszerűsített megoldás : a faragott kőburkolat elhagyása, valamint ne bontsák le a már kiürített Kossuth Lajos u. 3. számú műemlék jellegű épületet, hanem toldalék épületrésszel csatlakozzanak ahhoz és az épület Kossuth Lajos utcai homlokzata kövesse az utca beépítési vonalát... AZ, HOGY ezek az Igények helytállóak-e, vagy sem, szakkérdés. Lehetséges, hogy teljesen helytállóak, de a jelenleg kialakult helyzet megítélése szempontjából teljesen közömbösek. Ugyanis e beruházás előkészítésébe, amely 1968. február 13-án kezdődött, mindvégig bevonták az Országos Műemléki Felügyelőséget is- Az első, már jelzett alkalommal megállapodtak a létesítmény helyében, s abban, hogy a postaigazgatóság a tervezővel három variációban tanulmánytervet készíttet, s az illetékes szervek és hatóságok képviselői közöttük az Országos Műemléki Felügyelőségé is — ezekből választja ki a legmegfelelőbbet, illetve ezek alapján határozzák meg azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek alapján a kiviteli tervek készülhetnek. 1969. szeptember 5-én került sor erre a megbeszélésre, s a felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az összes érintettek <U 1-es számú alternatíva mellett döntöttek, de az Országos Műemléki Felügyelőség ezt elvetette, s a maga részéről a 3-as számú tervezetet fogadta el. A megyei tanács és a városi tanács illetékes elnökhelyettesei — amint ez a jegyzőkönyvből is kiolvasható — rögzítették a megbeszélésen: ha a 3-as számú alternatíva mellett történik a döntés, úgy az kifejezetten az OMF állásfoglalásának lesz az eredménye. Emellett döntöttek, s eszerint kezdte a tervező vállalat a kivitelezési terv dokumentáció elkészítését ... Közben összehívtak még néhány értekezletet egyes, fontosabb részkérdések tisztázására. Így 1969. november 21-én amellett döntöttek, hogy az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak déli, Kossuth Lajos utcai homlokzata pontosan illeszkedjék a Kossuth Lajos utca beépítési vonalához. Ezt az Országos Műemléki Felügyelőség úgy módosíttatta, hogy ne a Kossuth Lajos utca beépítési vonalát kövesse, hanem álljon merőlegesen a leendő postaépület a Fellner Jakáö utcára. A posta, az építési hatóságok és a tervező egyaránt elfogadta ezt a kívánságot is, s eszerint készült el a kivitelezési tervdokumentáció, amelyben egyebek között — amint erre már utaltunk is — azt kifogásolja az Országos Műemléki Felügyelőség, hogy miért a Fellner Jakab utcára néz merőlegesen az épület, s miért nem követi inkább a Kossuth Lajos utca beépítési vonalát!?... A TERVEZŐ szerint az OMF által kért módosítások az egész tervdokumentáció teljes átdolgozását ifiméit szükségessé, ami időben messze eltolja a kezdési határidőt. A postaigazgatóságot pedig kötik a már megkötött kapacitásszerződések, amelyek be nem tartásáért hatalmas összegű kötbéreket kellene fizetni. Arról nem is beszélve, hogy a generálkivitelező Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnak is alvállalkozóival együtt gyorsan más, nagy volumenű munka után kellene néznie, ha ez a nagy munka nem kezdődhet meg ez évben. Ugyanakkor a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár már megkezdte a szükséges műszaki berendezések legyártását, s ha az épület 1973-ban nem lesz olyan állapotban, hogy azokat beépíthessék végleges helyükre, a posta- igazgatóságnak költséges áron gondoskodnia kell azok raktározásáról, megóvásáról. Nehéz lenne pontosan kiszámítani előre, hogy kinek mennyibe kerülhet ez a programcsúszás, s teljesen mindegy is, hogy mennyibe kerül a postának, mennyibe másnak, mert végső soron így is, úgy Is a népgazdaság, következésképpen mindnyájunk zsebére megy a játék. Drága játék, hiszen a becslések szerint legalább 15—20 millió forintba kerül, ha c fellebbviteli hatóságok helyt adnak az Országos Műemléki Felügyelőség igényeinek. amelyeknek — a tények alapján — aligha van alapjuk! ... Vagy talán azért a huzavona, hogy a jelenlegi, sok bosszúságot okozó egri telefonközpont elérje azt a „kort”, hogy „műemlékké” lehessen nyilvánítani?... — Ha így „haladunk” — bizony odajutunk... Faludi Sándor éves mérleg csak a következő napokban készül el — közel nyolcmilló forinttal magasabb a termelési értékünk a tervezettnél, s mintegy tizenöt százalékkal több a nyereségünk a vártnál. Természetesen: fixáras termékek mellett! Ugyanekkor azonban azt is el kell mondanom, hogy van egy kis béralaptúllépésünk ... No. de talán ez most megbocsátható ... AZ ELSOROLTAK — még kíváncsiabbá tettek. A főmérnök készségesen próbálta ezután alaposan elemezni is az eredményeket. Avval kezdte, hogy időközben — egyebek mellett — az élet több régi emberüket más belátásra bírta: tavaly augusztus óta harmincnyolcán jöttek vissza a korábban elpártolt törzsgárdistákból. Az „öregek” segítségével kétségtelenül jobban ment a munka, kedvezőbben sikerült például a nagykarbantartás Is. Ez utóbbit igazolja, hogy az idén több beütemezett havi tmk-t is elhagyhattak a tökéletes javítások miatt, s ezeket az időket is a termelésre fordíthatták. Különösein eredményesnek bizonyult a május hónap, de talán a június sem lett volna rosszabb, ha történetesen nem okoz még mindig annyi gondot, zavart az NDK-tól vásárolt új cementmalom, amely az óránként 50 helyett, több minte-* ' - ■ "a tás, ! .. alán, a hl: végére is legfeljebb 40 tonnát őröl óránként... Az idei hétszázalékos béremelés érthetően fokozta a dolgozók kedvét, s az eddiginél jobban odakötötte vala- mennyiüket munkaterületükhöz. Csökkent, sőt elméletileg megszűnt a fluktuáció: a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában ma lényegében nincsen létszámhiány! Természetesen szó sincs arról — hangoztatta a főmérnök —, hogy a tapasztalatokkal, az eddigi eredményekkel tökéletesen elégedettek. Van még jócskán tartalék az emberekben, a brigádvezetők,. csoportvezetők vagy éppenséggel művezetők sokat tehetnek a még nagyobb sikerekért. Aztán — nyilvánvalóan — változhatnának még a „kinti” körülmények is. Ha időnként nem lenne például akkora zökkenő a szénellátásban, mint januárban vagy legutóbb május végén, vagy történetesen jobbam hozzá lehetne jutni egyes szükséges kohászati anyagokhoz, fogaskerekekhez — észrevehetően javulna a termelés... MINDENESETRE: a tavalyinál sokkal jobb most a kedvük, a közérezetük a bél- apátfalviaknak, jóval derűsebb a számvetésük mint esztendeje. S remélhetően ígv lesz ez már a továbbiak. ' ti VIRÁGOK (Foto: Kiss B4
