Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
Csak nők részére A NŐK HELYZETÉRŐL feoió párt- es .kormányhatározat többek között azt is leszögezi, hogy meg kell szüntetni a férfiak, és nők bére közötti aránytalansá- gott. Azokon a helyeken, ahol azonos képzettséggel, azonos beosztásban dolgoznak, a megoldás kézenfekvő. A nehézségek ott kezdődnek, hogy az iparban dolgozó nótalek mintegy 80—85 százaléka betnított, szakképzetlen. Ámbár itt is beosztása válogatja, mert előfordul, hogy a nőkkel egyformán szakképzetlen férfi órabére már kezdettől magasabb, mint azoké a nőké, akik esetleg már évtizedes gyakorlattal dolgoznak. Mégis a szakképzettség hiányával, a fizikai igénybevétellel már magyarázni lehet a különbséget. Éppen azért, mert a nők szakképzetlensége oka elsősorban a férfiak és nők bére közötti különbségnek, jó úton indultak el a Mátravi- déki Fémműveknél, amikor a bérkorrekciók mellett megpróbálták egy kicsit távolabbra nézni, s felmérték, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a szakképzettség növelésére. Kidolgozták hozzá a tervet is. Ez a terv sokat elárul abból, valóban komolyan vették a feladatot. ELSŐNEK AZT SZÖGEZTÉK le, hogy a változtatást a fiataloknál kell megkezdeni, azzal, hogy a jövő szakmunkásai között nőjön a lányok aránya. Már az 1970 —71-es tanévnél is gondoltak erre, amikor az új szak- munkásjelöltek 24,6 százaléka lány lett. Azokban a szakmákban, amelyekben nők is megállják a helyüket, elsősorban lányokat iskoláztak be. Számukat a jövő tanévben növelik, s hogy a lányok szívesen jelentkezzenek szakmunkásnak, megkeresik a végzős nyolcadikosokat, ismertetik velük a különböző szakmákat, gyárlátogatásokat terveznek. Ennek a hatása, természetesen csak a fiataloknál és csak két-három esztendő múlva jelentkezik. Azokkal is törődni kell, akik már kinőttek a nappali tagozatú iskolákból. Regények, memoár-könyvek, ismeretterjesztő kötetek Félszáz szovjet mű jelenik meg a második félévben „A muezzin fia” című könyvben. Ismeretterjeszt» irodalomban ígér sokféle könyvet a következő hónapokra a Kossuth Kiadó. Az Universum könyvtárban olvashatunk majd arról, mi volt „A maláj papok titka”. Ugyancsak ebben a sorozatban kapjuk kézhez azt a természettudományos kötetet, amelyet Par- novtól, az egyik legnépszerűbb szovjet ismeretterjesztő írótól fordíttattak le — „A végtelenség keresztútján” címmel. A Népszerű történelem sorozatban jelenik meg Bezimenszkij könyve, amely a valóságot tárja fel Hiteler haláláról, eloszlatva a különféle mendemondákat. Ám a tervben nemcsak a gép mellett állók szakmai továbbképzése szerepel. Üjabb tanfolyam lesz a me- ósoknak, és megfelelő kiválasztás alapján tanulmányi szerződéseket is kötnek felsőbb fokú iskolák elvégzésére. A TERV MOST MÉG CSAK terv. De kezdetnek mindenesetre bíztató ahhoz, hogy a nők bére is növekedjék, végül is nagyobb számban kapjanak helyet a vezetésben. Amit a tervből eddig is valóra váltottak, egy kicsit ígéret ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítik is. jómódú falu, roskadozó kultúrház — deák Nemrégiben hírek szállingóztak Markazról. hogy veszélyben a könyvtár, mert beázott a teteje, s nincs aki megcsináltassa. Később már olyan hangok érkeztek, hogy az egész művelődési otthoni be kell zárni, összeomlással fenyeget. Ebből következik, hogy Markazon fuccs a mozinak, a szépen összekovácso- lódott ifjúsági klubnak is. Tehát a kétezer lelkes község teljesen művelődési lehetőség nélkül marad. Hol a bajok gyökere? Milyenek a lehetőségek? Tanács és szövetkezet valóban elhanyagolná ezt a fontos kérdést? — Kérem, a markazi termelőszövetkezetről rosszat nemigen mondhatok. Szőlőtermesztéssel, borgazdálkodással foglalkozik. Nagyon szép az oltványtelepe, s az elmúlt gazdasági évet a rossz idő ellenére a tagság megelégedésére zárta. A faluban egyik ház épül a másik után. Vezetik be a vizet a fürdőszobákba a szövetkezetiek. Szóval, nincs abban a helyzetben a Matravölgye, hogy meg kellene tagadnia a népművelési munka támogatását ... A Heves megyei Termelőszövetkezeti Szövetség munkatársától való az idézet. ♦ Márkáz. Júliusi hétköznap délután. Főutcára szolgáló épület a művelődési otthon, melynek falán rossz mozi- plakátot lenget a szék Nehezen kerül elő a kulcs hozzá, de aztán Anna néni, az épület gondnoka csak végigjárja velünk a termeket. Mint Dante pokla. Egy szoba, egy lépcső a mélybe. A könyvtárban például sarokba halmozva állnak a kötetek. A felsőket omladék, vakolatpor fedi. A földön vödör, lavór. — Ha érik. s becsurog a tető, ezeket rakjuk a lyukak alá. Legalább a padozat ne rohadjon — mondja Kovács Anna, s egy ócska edényt félrerúg az útból. Fojtogató dohosság, rogy- gyant színpadmennyezet, ropogó gerendázat fogad a nagyteremben, s ugyanez a helyzet a klubban. ♦ Szeréna és Katalin. Frissek, szépek, napsugarasan fiatalok. Gimnazisták. — Kevés történik itt mi- érettünk. Hová menjünk, ha szórakozni akarunk? Marad a tánc ma gr. ózonéra és idehaza, szülői felügyelet mellett. Ez Katalin hangja. — Pedig Keszthelyi, a falusi ifjúsági szervezet titkára utóbb egészen jól fölrázott bennünket, összejártak a fiatalok a művelődési házban. Még előadásokat is hallgattak, meg a filmekről beszélgettek, amit a mozi vetített. , így beszél Szerénke. ♦ A művelődési otthon igazgatónője elénk teszi munkatervét és költségvetését. Klubdélutánok, táncestek, irodalmi szakkör, meg társadalmi ünnepek. De nagyon úgy néz ki. hogy ez a kevés sem valósulhat meg most már. Olykor az iskola segíti teremmel a művelődési intézményt. — Próbáltunk a Mozi üzemi Vállalattal szót érteni. Vennék át az otthont, s pofoznák ki. De hát nem éri meg nekik. Erre kár költeni... Ha megússzák bezárás nélkül, akkor talán ifjúsági klubot rendez be az épület jobbik felében a járás. A nagytermet fallal kettéválasztanánk. Új otthon kellene—. ♦ Társadalmi tanácselnök a faluban Nagyváradi István. — Nem túlzás, amit az emberek mondanak. Mégsem tehetünk érdemlegeset. Belátható időn belül nem lesz pénzünk kulturális beruházásra. A bajokon azonban rövidesen csökkentünk. Kétszintes tanácsháza épül közel egymillióból. Emeletére tervezzük az irodákat, földszintjén pedig a könyvtár és csecsemőgondozó kapna helyet. Aztán ott a termelőszövetkezet új hajtatóháza. Akkora helyiség van benne, hogy bálteremnek beülik, Á vezetőség úgy nyilatkozott. nagyobb események alkalmával használhatjuk, Majd rálesünk! Egyelőre azonban a tavalyi terem- bér: se fizették meg a művelődési otthonnak. Pedig kifutotta volna néhány szakkör működtetését. ❖ Halasi János, a Mátravöl- gye elnöke számba vesz előbb önmagában mindent, s csak úgy válaszol a felvetett problémákra. — Először is: nem állunk mi olyan jól, mint a szövetségnél vélik. Ettől függetlenül magunkra vállaltuk hat szakmai ismeretterjesztő előadás költségeit, s legrövidebb időn belül rendezzük a művelődési otthonnal szemben fennálló adósságunkat Ezt már most ígérem. Utána pedig megvizsgáljuk, mit tehetnénk még a faluért Tudja, valójában az a helyzet. hogy nemrégen vettem át a vezetést, s ’rengeteg volt mindjárt a gondom. De olyanok, amelyek egzisztenciálisan érintették a lakosságot. Visonta. az erőmű kisajátított például 120 hold szőlőnket. Igaz. rendesen kártalanított, de nekünk áldoznunk kellett az újratelepítésre. Másik nagy baj, hogy a falu kútjainak nyolcvan százaléka coli-fertőzött. Égető szükség az egészséges vízellátás biztosítása, amiből mi is részt vállaltunk. S még nem mondtam: Gyöngyösön, a Mátrakincsével közösen szakosított sertéstelepet létesítünk több mint 40 milliós költséggel! Persze a kultúra szintén a jobb, szebb élethez tartozik. Ismétlem, nem teszünk le róla. Még ebben az évben megvizsgáljuk, mit tehetnénk a művelődési otthonért. Jó példa előttünk Detk. Nagyréde. Csak egy kis türelmet... ♦ Éjszakába fordul a nap, mire felbúg gépkocsink, s fényességet árasztva tovasuhanunk a markazi főutcán. Vajha ez a fényesség állandósulna a kultúra háza táján! Moldvay Győző í Az atomhalál filmjei Gazdag termest. ígérnek, szeles témaskálón sorakozó mintegy ötven művet jelere- teltnek meg szovjet szerzőktől a magyar kiadok a má- södik félévben. A szépirodalmi műfajban á Magvető Kadó gondozásában ukrán lírai antológia folytatja a szovjet köztársaságok nemzeti irodalmáról hírt adó gyűjteményeik sorsát. Két regény lát napvilágot a Világkönyvtár-sorozatban: Jevdokiro övtől „Az emlékezés törvényei” és An- tonovtól „A szökött galamb”. A népszerű Albatrosz-könyvek között publikálják Med- vegyev regényét, amely egy thajdani felderítő háborús emlékeit idézi fel, s itt jelenik meg két izgalmas olvasmány, a „Bokszer és tölgyfa-,] levél” Karaszenkovtól és* „A Stirlitz-dosszié” Szemjo-j] novtól. Háborús visszaemlé-ii kezés-kötet a Zrínyi Kiadónál megjelen „Kék dosszié’’,' szerzője Briancev. A lélektani hadviselés rejtelmeibe enged bepillantást Komankin könyve, a két kisregényt tartalmazó „Kísérletek iskolája”. A kirgizek múltjába] nyúl vissza történetével a „Lázadás” írója, Furmanov.* Az Európa Kiadó program-*, jában szerepel a nálunk is* népszerű kirgiz író, Ajtma-'l tov két írása, a „Fehér hajó”* és „A versenyló halála”,* amely egy kötetben jelenik | meg az Európa-zsebkönyvek sorozatban. Modem könyv-1 tár sorozatban Bikovtól „A* halottaknak nem fáj”- címűj, kisregénye jelenik meg. J Pausztovszkij életmű-soroza-* tá ki sregény-gyűj teménnyel, * az „Északi történet”-tel gaz-} dagodik. Elbeszéléseket tar-* talmaz Asztafjev könyve, azj j,Nagyanyó ünnepe”. 1942. i decemberének háborús ese- * ményeiről ír az egykori j, résztvevő. Bondarev „Égő* fió” című kötetében. Kiasz- szikusok közül Gogol írásai-* ból két kötetre valót jelen-1 tetnek meg. Újból kiadja az Európa Solohov „Emberi J' Sors”-át, Tolsztojtól pedig a |> „Feltámadás”-t. Ugyancsak* nagy érdeklődésre tarthat * számot Ginsburg könyve, a * ^Külvilagi találkozás” és j, .Bulgakov írása, a „Mester* es Margarita”. * Az ifjúsági irodalom gaz-I dája, a Móra Könyvkiadó ki-! lene könyvet juttat el aj. szovjet szerzők magyar ol-¥ vasótáborához. Közöttük van az „Egy fiatalember napló-* ja’”. Szimonov visszaemlé-'j kezés-kötete. Naszreddin* Hodzsa alakjának megterem- j tőjétől, Szolovjovtól olvasha-i tünk majd saját ifjúkoráról! Augusztus 6-án lesz Hirosima atomkatasztrófájának és három nappal később hasonló tragikus sorsú testvérvárosa, Nagaszaki pusztulásának 26. évfordulója. Sokat írtunk már e két nap előzményeiről, az első atombombák hatásáról, a rádióaktív sugárzások következményeiről. Felbecsülhetetlen értékű minden törekvés, amely harcba száll az emberi felcdékenység- gel, legyen az újságcikk, tudományos előadás, vagy játékfilm. Mi az utóbbival, a filmmel kívánunk emlékeztetni egy értelmetlen, hadászalilag indokolatlan atomtámadás következményeire. A megrendülés és megren- dítés élménye hatja át ezeket az alkotásokat, mert minden kockájuk tiltakozás: Soha többé Hirosimát! I. Bikini* az atomsziget A kettős tragédia után már néhány héttel nyilvánvalóvá vált, hogy hadászat' szempontból erre az akcióra nem volt szükség. Japán sorsa 1945. augusztus elején már megpecsételődött, különösen. miután a Szovjetunió kötelezettséget vállalt a japánok elleni hadbalépésre. A „Hirosima gyermekei” című — a cannes-i fesztiválon díjat nyert — japán film főszereplője Takako tanítónő. Szülővárosába, Hirosimáiba csak 1952-ben, a nyári szünidő alatt térhet vissza. Hét esztendő telt él azóta, hogy utoljára látta otthonát. A város gy ermekei azóta már felnőttek. Látszólag az élet is a régi medrében foJjgkUjL íMÉiS’ város épült a régi. a romváros hélyén. Az első ember, akivel találkozik, egy vak koldus, akinek arcat borzalmas égési sebek borítják. Takako szamára Iszonyatos látvány, hiszen, ezt az embert ó jól ismerte, amikor még egészséges, ép szemekkel nézte a világot. A nyomorék, vak ember nemcsak önnön sorsában szenvedte végig a háború tragédiáját. Fia elesett, leányát a bombázáskor vesztette el, egyedül kis unokája maradt életben. Megrázó Takako következő találkozása is. Egykori osztálytársa, a fiatalasszony Mo- rikawa már sohasem lehet anya! Az atombombából su- .garsse- ‘Trhnftkttf huUnmok sterilizálták! Aztán Taikako volt tanítványának keresésére indul. Mindössze hárman vannak életben. Közülük az egyik kislány halálos betegséget szerzett az atomtáma- dás során. A háború, az atombomba nyomai mindenütt fellelhetők Hirosimában. Hét évvel a támadás után is. Kaneto Shindo, a film írója és rendezője megrendítő körképet fest erről a szomorú városról. Nem titkol el semmit és művészi alkotása éppen ezáltal válik szenvedélyes emberi vádirattá. Ha nem is mondja ki közvetlenül, újra meg újra, de filmjének minden jelenete, minden egyes kockája erről beszél : Soha többé háborút, soha többé atombombát! Ez az eszmei mondanivaló pedig nemcsak eg}’ film mondanivalója, hanem minden egyes emberé, lakjék a föld bármelyik részén, beszélje a világ bármelyik nyelvét. Ez a film művészi eszközökkel tolmácsolja a japán nép többségének háborúellenes hangulatát és ezért a japán filmművészet egyik legjobb alkotásának tekinthető. Azt, hogy a németek atombombát állítsanak elő és vessenek be a háborúban, néhány elszánt hazafi, s elsősorban a háború kimenetele szerencsére, meg tudta akadályozni. A vén Európa 1945. május 9-én fellélegzett. Azt hittük, v€§st est « öorsaimas, öt évig tartó második világháború. De a Távol-Keleten, három hónappal később a győztes amerikaiak mégis elkövették az emberiség elleni legnagyobb gaztettet. Amerikai repülőgépről ledobták az atombombát. Nem volt élég az öt év követelte véráldozat, pusztulás, tragédia. A két atom támadás százezerrel növelte a halottak és sok ezerrel az életre ítélt halálos sebesültek számát. 1945-ben még csak két atombombával rendelkeztek az amerikaiak, később egyre többet kezdtek gyártani. Az 1946-ban beindított atombomba-kísérleteik ellen már megmozdult a világ népe. Ez az alig tízperces amerikai propagandafilm igyekszik meggyőzni a nézőket a kísérleti atomrobbantások szükségességéről és a kormány emberségességéről. Ám az elmúlt évek folyamán készültek másfajta „propagan- da”-filmek is. Ilyen a már említett „Hirosima gyermekei” című alkotáson kívül a szintén Kaneto Shindo rendezte „Az ötödik vidám sárkány” című filmdráma. Ez egy halászhajó sorsát mondja el. A hajó legénysége áldozatul esett a bikini-i hidrogénbomba fel- robbantása következtében keletkezett radióaktív sugárzásnak. Ugyancsak az atomrobbantás ellen tiltakozik Leírhatatlan a szenvedés és az iszonyat, melyet a gyilkos robbanás az életbenmaradottak arcára, tekintetére írt. EA tükröződik a vak koldus arcáról is, A csendes-óceáni Bikini sziget neve 1946. júliusában vált világszerte hírhedetté éppen e kísérletek által. A robbantások céljára feláldozott sziget 167 lakosát az amerikaiak minden tétovázás nélkül kitelepítették. Erről „Bikini, az atomsziget” címmel riportfilmet is készítettek és azt a világ szinte valamennyi országában bemutatták. HazánkUaa m. ______ A kire Kurasowa 1955-bess forgatott „Félelem élni” című japán filmje. Ennek egy hetvenéves acélmunkás a főhőse, aki feleségével együtt tragikus körülmények között veszti életét, mert tudtán kívül egy atombombától megfertőzött területre építette öreg korának egyetlen boldogságát, az új házát. Murai János „___ i N emrégiben panaszolta az egyik gépnél dolgozó asz- szonyka, félig komolyan, félig tréfásan: nézze meg a beállító lakatosomat. Kettő- ötvennel magasabb az órabére az egyéninél, pedig ő sem szakmunkás. Amikor idekerült, annyit sem tudott mint én. Magam is segítettem betanítani. Higgye el, sokszor én mutattam meg neki, hogyan csinálja... EBBŐL, A GYAKORLATBÓL indultak el, amikor megszervezték az egyik üzemben a lakatosképző tanfolyamot, csak nőknek. Kiválogatták azokat, akiknek jó érzékük volt a géphez, megfelelő fakorláttal rendelkeztek és nem utolsósorban kedvet is éreztek az új szakma iránt. Az első tanfolyam hallgatói sikerrel vizsgáztak, s egy kivételével ma mint betanított lakatosok, gyakorlati munkán vannak. 90 óra elméleti és 180 óra gyakorlati munka után a férfiakéval azonos bérért dolgoznak. A tapasztalatokon felbátorodva, újabb két üzemben szerveznek női lakatos tanfolyamot. Azok az asszonyok, akik eredményesen elvégezve a tanfolyamot, beállító lakatosként dolgoznak, három év után jelentkezhetnek a szakmunkásvizsgára. Ez a másik módja annak, hogy növeljék a szakképzettséggel rendelkező nők számat a gyárban.
