Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

Mi történik Kínában így látta a hetet kommentál őrünk, Pálfy Józsefi A világ különböző tájain történteket nem lehet min­dig csak európai észjárással megítélni, kizárólag európai szemmel nézni. Az „ahány ház, annyi szokás” — a nem­zetközi életben is igaz... _ Rabatban a hét elején a látszatra mit sem adva, a lehető legsommásabb mó­don végezték ki a július 10-i puccskísérlet vezetőit. Tíz kivégző osztag golyóitól om­lott a földre négy tábornok és hat ezredes. A hivatalos közlés — nyilván belső hasz­nálatra, egyrészt az elret­tentést célozva, másrészt a király melletti kiállás jele­ként értékelve — sietett hí­rül adni, hogy a sortűz el­dördülte után a kivégzést végignéző tisztek odarohan­tak a hullákhoz és — leköp- dösték... Az úgynevezett „civilizált világ” elszömyed. Sok hang hallattszik a rö­vid úton történt kivégzés miatt, a széplelkek szót emel­nek az ellen, hogy Marokkó királya nem állította hadbí­róság elé a lázadókat, ha­nem csak úgy, egyszerűen végzett velük... Miért? Vájjon II. Hasszán és hír­hedt belügyminisztere, Ufkir tábornok akármilyen hadbí­rósági komédia végén nem ugyanúgy a falhoz állította volna a monarchia és a monarchia éllen támadt tá­bornokokat, főtiszteket? Marokkó az arab világ legnyugatibb csücskében — nyugatbarát politikai rend­szerben éL Washingtonban és Párizsban felszisszentek a Rabatban történtek láttá- ra-hallatáraa marokkói vé­rengzés diszkreditálja a ve­lük szövetséges rezsimet! (Nem mintha például Ufkir tábornok eddig is „félelem és gáncs nélküli lovag” hí­rében állott volna... Még mindenki emlékszik arra, hogy az ő emberei rabolták el 1965. októberében, fé­nyes nappal, Párizs szívéből, a Lipp Étteremnek szinte a küszöbéről a haladó, balol­dali politikust, II. Hasszán rendszerének demokratikus ellenfelét, Ben Barkát. A tekintélyes francia hetilap, az Express leleplezése sze­rint Ben Barkát egy Párizs környéki villába hurcolták. Itt, a titokban Párizsba sie­tő Ufkir tábornok, a ma­rokkói belügyminiszter, sa­ját kezűleg szúrta le, majd — a francia titkosszolgálat egyes embereivel összejátsz­va — a hullát Orly repülő­teréről egy marokkói gép fe­délzetén hazacsempészték... 1967-ben a párizsi bíróság Ufkir távollétében megtár­gyalta az utóbbi évtized leg­hajmeresztőbb politikai kri­mijét és a marokkói belügy­minisztert — halálra ítél­te!) De Gaulle Franciaországa még nem bocsátott meg Ufkir Marokkójának. A tá­Belga törvényjavaslat A belga képviselőház köz­vetlenül a törvényhozás nyá­ri szünete előtt elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kulturális autonómiát bizto­sít a flamand és a vallon nyelvterületnek, s ezzel el­hárultak a viharfelhők Gas­ton Eyskens kormányfő és miniszterei feje fölül. A ter­vezetet a szenátus már elő­zőleg jóváhagyta. A szavaza­tok megoszlása a képviselő- házban: 155 igen, 21 eluta­sító voks és 25 tartózkodás. A törvényjavaslat értel­mében flamand, illetve val­lon képviselőkből kulturális tanácsot állítanak majd fel mindkét nyelvterületen. A tanácsokat törvényhozási joggal ruházták fel a „kultu­rális ügyeknek” minősítése kérdésében. (MTI) © Mln július 18., vasárnap ÜTíMfi AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA? HÉTFŐ: Elutazott Budapesttől Mahmud Riad, az EAX fcOttlgy­____ minisztere K Hít iP: Rabatban kivégezték a katonai lázadás tíz vezetőjét SZERDA: Jordániában a király csapatai megtámadták a palesztin gerillákat CSÜTÖRTÖK: A párizsi Vietnam-koníerencián az amerikai küldöttség tartózkodott az állásfoglalástól a DIFK béketervével kap­csolatban PÉNTEK: Nixon elnök bejelentette, hogy 1972 tavaszán Pekingbe látogat SZOMBAT: Kirchschläger osztrák külügyminiszter befejezte római tárgyalásait bornok-elnöík halála után gyorsan feledni tudták a Ben Barka-botrányt. Marok­kó ugyanis több szempont­ból fontos Franciaországnak. A párizsi „mediterrán ér­dekövezetben” fekszik. Itt él a legtöbb francia telepes, ke­reskedő, — az egykori gyar­matosítók hátvédhada. A marokkói bányák tetemes része a francia tőkéseknek hajt hasznot S ami Párizs számára szintén létkérdés: ha nem a francia befolyás érvényesül itt, akkor meg­jelenik az amerikai! A hét másik nagy szenzá­cióját Nixon, amerikai el­nök szolgáltatta, amikor a „kaliforniai Fehér Házban”, azaz San Clemente-i nyara­lójában rövid nyilatkozatot tett, s közölte, hogy pekingi meghívást fogadott el! A kínai meghívófél gon­dolkozását csakúgy, mint az amerikai meghívott logiká­ját európai aggyal aligha tudjuk követni. Egyfelől az utolsó évtized pekingi politi­kájának sajátos elemeit kell számbavennünk, másfelől' az amerikai szokások-erköl- csök ismeretében kell vé­giggondolnunk, ami történt, történik és történni fog. Kí­nai népmesék furfangos for­dulataira, látványos lelemé­nyére éppúgy utalhatok, mint a politikai prakticiz- mus primitív elemeire, — ezek együtt adhatják a pe­kingi meghívás magyaráza­tát. A kínai vezetők várat­lan lépése szinte gyökeres szakítást jelent oddig hirde­tett elveikkel. Mindenesetre érdekes lesz annak megfi­gyelése, hogyan fogja a meg­lepetésszerű változást a kí­nai propaganda megmagya­rázni a hazai közvélemény­nek és az amerikai imperia­Sssmtts eHeo ÉüaÖo ««Efa? né— **>“ a uejelentés lényegét és következményeit illeti: az államközi kapcsolatok normalizálására irányuló törekvéseket csak üdvözölni lehet, mint a békés rende­zésre irányuló szándékot, en­nél többet mondani azonban pillanatnyilag csak jóslás lenne. A fejlemények vilá­gíthatják meg. milyen célok szolgálatába állítják majd ezt a látványos fordulatot, Peking és Washington közele­dését, és milyen függő kér­déseket old meg ez a köze­ledés és milyen áron? Min­den, kivétel nélkül, minden ettől függ! Hangsúlyozni nem szüksé­ges, hogy a bejelentésnek, a kínai—amerikai politikában bekövetkezett fordulatnak rengeteg újabb és régi vo­natkozása van. A kérdés rendkivül bonyolult és a ké­nyes problémák egész sorát veti fel. Például: mit jelent ez, az indokínai rendezés szempontjából változik-e Washington magatartása Kína ENSZ-tagságával kap­csolatban? A Washington fe­lé tett kínai lépést követi-e a szovjet kapcsolatok javí­tására irányuló pekingi tö­rekvés ,vagy továbbra is szovjet ellenes marad Kína magatartása? A kérdőjelek erdeje sora­kozik a pekingi és wa­shingtoni bejelentés mögött. Csak a jövő adhat választ azokra a kérdésekre, amit a a történtek felvetnek. képtővfrönkon érkezett A párizsi utcán. Párizsban is nagy figyelmet keltett a Nixon kínai látogatásáról szóló hír. Képünkön: a France Soir hatalmas főcímét böngészi két olvasó. (Telefoto — AP—MTI—KS) A pekingi meghívás visszhangja A szombati szófiai lapok kommentálják Nixon ameri­kai elnök pekingi meghívá­sát. A BTA kommentárja — amelyet „csupán a kapcsola­tok normalizálásáa?” — címmel közölnek a lapok — a többi között felhívja a fi­gyelmet azokra .A kamre- génybe illő” körülményekre, amelyek között Kissingemék a meghívást előkészítő pe­kingi látogatása lezajlott. S miközben az amerikai elnök tanácsadója megbeszéléseit folytatta Csou En-Lajjal, ,A kínai vezetés megtagadta a vízumot azoktól a francia kommunista képviselőktől, akik a francia parlamenti küldöttség tagjaiként láto­gattak volna Kínába”. A Nixon-látogatásról lét­rejött megegyezést minősít­ve a bolgár sajtó hangsú­lyozza, hogy az „egyrészt az Egyesült Államok céltu­datos antikommunista poli­tikájának megnyilvánulása, amelynek alapvető tartalma a szocialista közösség, s mindenekelőtt a Szovjetunió ellen irányuló agresszivitás. Másrészt ez a kínai vezetők szovjetellenességének a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, a szocia­lista országok sorait meg­osztani akaró politikájának, az antiimperialista front gyengítését célzó kísérletei­nek a megnyilvánulása”. NEW YORK: A pénteki amerikai lapok általában üdvözlök Nixon elnök elhatározását, hogy ellátogat a Kínai Népköztár­saságba. A látogatás ténye a kommentárok többségét op­timizmussal tölti él a viet­nami háború befejezését il­letően. A New York Times azt írja, hogy Nixon bejelentése „radikális javulást hozott a nemzetközi politikai légkör­ben és azt a reményt éb­resztette az emberekben, hogy a béke ügye Vietnam­ban és általában mindenütt, hamarosan nagyot lendül előre”. A lap hozzáteszi: „a leg­magasabb szinten folytatott eszmecsere a feleket kölcsö-' nősen érintő kérdésekben azt jelenti, hogy befejező­dött egy több mint két év­tizede tartó időszak, amelyet mindkét fél részéről éssze­rűtlen merevség jellemzett és a kezdetét jelenti egy olyan időszaknak, amelyre a problémák gyakorlati megközelítése a jellemző ... Mindazonáltal nagyon lé­nyeges, hogy őrizkedjünk a túlzott várakozásoktól — jegyzi meg a New York Times. A Honolulu Star című hawai-i lap megjegyzi, hogy ,A Kínához való közeledés igen megnehezítheti az Egye­sült Államoknak első számú Csendes-óceáni szövetségesé­hez, Japánhoz fűződő kap­csolatait”. A lapok általában egyet­értenek abban, hogy a láto­gatás belpolitikai szempont­ból legfontosabb következ­ménye a rá következő tízhó- napos elnökválasztási kam­pányban lesz mérhető. SAIGON: Thien Hoa, a saigoni rend­szerrel szembenálló bud­dhisták egyik vezér,-egyéni­sége, Nixon pekingi látoga­tásáról szólva hangoztatta: „amennyiben a nagyhatal­mak egyetértésre jutnak, úgy a vietnami háború ve­szíthetne intenzitásából és a helyzet világosabbá vál­hatna”. Duong Van Minh tábornok, Dél-Vietnami ellenzéki poli­tikus a kínai amerikai köze­ledéssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vietnam sorsáról magának a vietna­mi népnek kell dönteni. (MTI) Párbajtőrcsapatunk — világbajnok! Ragyogó magyar győzelemmel fejeződött be a bécsi vívó-világbajnokság. Képünkön: párbajtőrcsapatunk, a győzelmi emelvényen. Balról az ezüstérmes szovjet, jobbról a harmadik helyezett svéd válogatott. > (Telefoto — AP—MTI—KS) HÍRÜGYNÖKSÉGEK ......JELENTIK'........ M OSZKVÁS A Pravda közölte azokat a leveleket, amelyekben a Szojuz 1L űrhajó személyze­tének — Georgij Dobro- volszkijnak, Vlagyiszlav Volkovnak és Viktor Paca- jevnek — a hozzátartozói köszönetét mondanak a lap útján azoknak a szerveze­teknek, vállalati kollektí­váknak, katonai egységek­nek, barátoknak és elvtár- saknak, akik osztoztak sú­lyos gyászukban. ÜJ DELHI: Szvaran Szingh Indiai külügyminiszter a Népi Ka­marában kijelentette, hogy komoly figyelmet érdemel a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes Forradalmi Kor­mányának a vietnami prob- láma békés rendezésére vo­natkozó hétpontos javaslata. Az indiai kormány véle­ménye szerint az indokínai rendezés elengedhetetlen feltétele a külföldi csapatok teljes kivonása Vietnamból és az Egyesült Államoknak kezdeményezést kell tanúsí­tania e téren. BEIRUTS Libámon és Irán ügy dön­tött, hogy isimét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat, amelyek 1969-ben szakadtak meg miután Libanon nem volt hajlandó kiadni az irá­ni sah elleni összeesküvéssel vádolt Bahtier tábornokot. RIO DE JANEIRO: Belő Horizontében bíró­sági eljárást indítottak 34 pap ellen, amiért állítólag „felforgató tevékenységet” folytattak. A brazil törvé­nyek értelmében 30 évig terjedő börtönbüntetés is ki­szabható rájuk, amiért a rendőri önkényt leleplező nyilatkozatot tettek közzé a sajtóban. PÁRIZS: A Ványa bácsi című szov­jet film nyerte a spanyolor­szági San Sebastianban tar­tott nemzetközi filmfesztivál „Ezüst Kagyló” díját. SAPPORO*. Bányarobbanás történt Japánban, Sapporótól mint­egy 90 kilométerre észak­keletre. A mentőosztagok eddig 12 bányász holttestét találták, 18-an nem kerültek élő. KAMPALA: Az ugandai diákszövetség most véget ért kongresszu­sán hozott határozat ki­mondja, az ugandai diákif­júság „a jövőben is teljes elszántsággal harcol a szo­cializmus eszméinek győzel­méért. A kongresszus rész­vevői követetik minden bank és biztosítótársaság ál­lamosítását. RABAT: II. Hasszán király fogadta L. F. Palamarcsukot, a Szovjetunió marokkói nagy­követét, aki tolmácsolta a királynak Nyikolaj Podgor- nijnak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsi Elnöksége el­nökének mély együttérzését a Marokkóban nemrégiben történt tragikus események­ké kapcsolatban. Hasszán király köszönetét fejezte ki Podgornij üzene­téért. NEW YORK: Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága által alakí­tott szakértői csoport beszá­molója szerint az amerikai haderő az indokínai agresz- szív háború kirobbanása óta 5 556 100 tonna légibombát, rakétát és tüzérségi lövedé­ket használt fel Indokínában — kétszer annyit, mint amennyit az egész II. világ­háború alatt. STOCKHOLM: Palme svéd miniszterel­nök szombaton egy beszédé­ben ismét úgy nyilatkozott, hogy Svédország semleges­ség! politikájával összeegyez­tethetetlen a közös piaci tagság. „Szilárdan kitartunk sem- legességi politikánk mellett, amely nem ébreszthetne bi­zalmat, ha közös külpoliti­ka kialakítására töreked­nénk egy katonai szövetség tagjaival, márpedig az EGK-tagság ezzel járna” — mondotta. ___________ Í»TI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents