Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
A TULAJDONOSOK FÓRUMAI A termelési tanácskozásokon a dolgozók renásze• * rint a napi apró fogyatékosságait: a szerszám- és anyagellátás, a szervezés, a munkaruhaélosztás, a melegvíz-szolgáltatás hiányosságait teszik szóvá. Nagy horderejű, átfogó javaslatok, a gazdálkodás lényeges összefüggéseit elemző-feltáró felszólalások csupán elvétve hangzanak el. Mindebből a gazdasági vezetők egy része gyakran arra következtet, hogy a munkások nem osztozhatnak szakmailag bonyolult gondjaikban, s mint „részvényesek", legfeljebb csak formálisan vehetnek részt az ügyek intézésében, a vállalat irányításában. Az üzemi demokrácia formális jellege különösen szembetűnő olyan átfogó téma vitájánál2 amilyen például jelenleg a vállalatok IV. ötéves tervének összeállítása. Kétségtelen tény: bármely fórumon, mindenki csak ahhoz szól hozzá, amihez ért, ami öt személy szerint érdekli. A buzdítás, a lelkesítés, a tulajdonosi felelősség- érzet hangsúlyozása vajmi keveset változtat ezen. Célravezetőbb tehát a realitásokkal számolva olyan beszámolókat terjeszteni a dolgozók különböző fórumai elé, amelyek népszerű, közérthető módon, az adott réteghez szólva növelik a résztvevők tájékozottságát, bővítik ismereteiket, érdeklődési körüket. A kérdés tehát az, hogy képesek-e a vállalat, a gyáregység, az üzem vezetői partnereikkel kapcsolatot találni, lefordítva az egyre bonyolultabb szakmai és gazdálkodási feladatokat a műhelyek, az osztályok dolgozóinak nyelvezetére. Nagy hozzáértést, felkészülést, sok energiát igényel az összetett, sokrétű tennivalók számbavétele, rendszerezése, megértése, s talán még inkább azok megértetése. Senki nem számíthat azonban a kollektíva aktív támogatására, ha nem vonja be a dolgozókat a feladatok meghatározásába, a döntések előkészítésébe, a közös gondolkodás folyamatába. Vagyis az üzemi demokrácia fejlesztése nélkül nem lehet elég eredményes és hatékony a vezetés. Ahol nem jutnak szóhoz a dolgozók, ahol a beosztottak nem ismerik, segítik a feladatok megoldását, ott nem lehet eredményes a gazdasági munka. A dolgozók munkakedve, termelési aktivitása, szorgalma, fegyelme a vezetés és egyben az üzemi demokrácia színvonalának fokmérője. Az üzemi demokrácia fejlesztése mégsem egyszerűen gazdasági feladat, hanem a munkáshatalom erősítésének fontos eszköze. Így az üzemi demokrácia fórumai politikai fórumok is egyben. A dolgozók a termelési tanács- kozásokon, a munkaértekezleteken, a különböző szak- szervezeti tanácskozásokon, a társadalmi bíráskodásban, a vállalati munkaügyi döntőbizottságokban, az újítók, a fiatal műszakiak, a törzsgárdatagok, a brigádvezetők alkalmi megbeszélésein a gazdát, a tulajdonost is képviselik. Mégis, hány olyan tanácskozás, összejövetel van üzemeinkben, amely nem erősíti, Hanem elhomályosítja a munkások tulajdonosi felelősségérzetét! A formális, a demokratizmus látszatát keltő megbeszélések többet ártanak, mint használnak. Minden ismétlődő ténykedésben ott rejlik a rutin, a formatUtás veszélye. Az üzemi demokrácia közvetlen és képviselesti, jogilag szabályozott és nem szabályozott formái éppen azt a célt szolgálják, hogy újból és újból felkeltsék és ébren tartsák a vezetőkben a dolgozókkal, a beosztottakkal szembeni felelősséget. Az olyan gyakran hangsúlyozott szocialista társadalmi viszonyok konkrét emberi kapcsolatok formájában jelennek meg az üzemekben. Így a vezetők óhatatlanul az államot, a rendszert és annak szocialista jellegét is megtestesítik a kisebb közösségekben. Az a vezető, aki felkészületlenül szónokol, vagy vélt tekintélyét z>édi-félti a kollektívától, alca- raüanul is a „bérmunkás” szellemet, a vállalattal váló szembenállást erősíti a dolgozókban. A vezetői magatartás nem lehet arisztokratikus, nem tükrözhet olyan felfogást, hogy ,jaz állam én vagyok’’, vagy „a gyár az enyém”. De engedékenységet, liberalizmust sem. Sőt, a demokratizmus feltételezi a szigort, a Iceménységet a haszonlesőkkel, a lógósokkal, a közösség megkárosítóival szemben. ''Legyen tehát rangja, becsülete a lelkiismeretes jó munkának, az áldozatvállalásnak, a kezdeményezésnek. Ezen az alapon, a közösség erejével visszautasítható a szabadosság, a kötelesség- mulasztás, a jogok egyoldalú számonkérése. S így érti meg egyre több dolgozó saját érdekét, helyzetét, s e felismeréssel erősödik osztályöntudata, tulajdonosi felelősségérzete, növekszik munkakedve, termelési és társadalmi aktivitása. A reform, a nagyobb vállalati önállóság jő lehetőséget kínál a vezetők és a beosztottak kapcsalatainak fejlesztésére. Különösen kedvező az alkalom erre napjainkban, amikor a vállalatok első ízben ötéves terveiket és ugyancsak öt esztendőre szóló kollektív szerződéseiket megvitatják a dolgozókkal. Legyenek ezek a viták a felelősségteljes, közös gondolkodás politikus fórumai, a nagy feladatokra felkészülés, az együttes cselekvés kiinduló pontjai. Kovács József Elutaznak ma Egerből a csuvas szakszervezeti delegáció tagjai VILÁG EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam 168. szám ARA: 1,— FORINT 1971 július 18., vasárnap Együttműködés az építőanyag frontján Aláírták a magyar—szovjet építőanyagipari tárgyalások jegyzőkönyvét A Heves megyében vendégeskedő csuvas szakszervezeti delegáció három tagja szombaton Egerben tartózkodott. ahol fogadta őket Oláh György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A fogadáson Oláh György tájékoztatta a Csuvas ASZSZK- ból érkezett küldöttség tagjait megyénk politikai szerveinek munkájáról, politikánk lényegéről, s átadta Heves megye dolgozóinak üdvözletét. A vendégek részéről Ny. Viktorov, a Csuvas ASZSZK Szakszervezeti Tanácsának elnöke meleg, baráti szavakkal köszönte meg azt a szívélyes vendéglátást, amellyel itt-tartözko- dásuk idején az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek mtaeáás, dbäsßjm iugacHak őket. Egyben tolmácsolta a csuvas nép baráti üdvözletét, valamint azt a szándékát, hogy tovább kívánják mélyíteni a két nép közötti barátságot, Ezt követően a vendégek sétát tettek a város történelmi nevezetességei között, majd a szépasssony-völgyi csárdában ismerkedtek a finom magyar ételekkel, italokkal. Este a Szakszervezetek megyei Tanácsa vezetői búcsúesten látták vendégül a küldöttség tagjait. Ny. Viktorov, D. Nisztrov, valamint A. Zujeva ma délelőtt rövid városnéző program után elbúcsúzik vendéglátóitól, s Budapestre utazik, ahonnan kedden térnek vissza a Csuvas ASZSZK fwátoeába, Ceebokamriba» A magyar—szovjet építő- anyagipari állandó munka- csoport július 12-től 17-ig Budapesten tartotta 3. ülését, s a tárgyalások befejeztével szombaton délelőtt Zombor József építésügyi és városfejlesztési miniszter fogadta V. Anyikejevet, a Szovjetunió építőanyag-ipari miniszterhelyettesét, a küldöttség vezetőjét, s megbeszéléseket folytattak a cement- és üvegipari együttműködés gyorsabb fejlesztésének lehetőségeiről. Az ülésszak jegyzőkönyvét szombaton délután írta alá dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese és V. Anyikejev miniszterhelyettes. Megállapodtak, hogy a Moszkvában sorrakerülő „Építőanyagok "11." nemzetközi kiállítás tapasztalaFrancia döntés Van-e jog fellebbezésre ? Rendkívül fontos — az V. Köztársaság történetében talán példa nélkül álló — döntést hozott pénteken á Francia Alkotmánytanács. Az alkotmánnyal ellentétben állónak minősítette —, s ezzel érvénytelenítette — a társadalmi szervezetek, egyesületek alakításáról a nemzetgyűlésben júniusban megszavazott törvény legfontosabb cikkelyét. A Pleven igazságügy-miniszter és Marcellin belügyminiszter által szorgalmazott új törvény célja az volt, hogy — amint a miniszterek hangoztatták — „eredményesebbé tegye a kormány harcát a felforgatás és az erkölcstelenség ellen”. Ezt elérendő, a törvény gyökeresen megváltoztatta a társadalmi szervezetek, egyesületek alakítását hetven éve szabályozó jogszabályt: az új törvény értelmében a társadalmi szervezetek alakítását a jövőben nem elegendő egyszerűen bejelenteni a pre- fektúrán, az engedélyhez bizonyos esetekben szükség lett volna bírói jóváhagyó döntésre is. — Marcellin és Pleven akciója elsősorban a baloldali (és szélsőbaloldali) szervezetek ellen irányult — ez köztudott Párizsban, ám sértette a polgári gondolkodású franciák jó részének jogi önérzetét is. Az trtolső Parlaments Ülésen egyébként a szenátus nem volt hajlandó megvitatni az említett törvényt. Ez azonban nem volt akadálya elfogadásának, mert az 1958- as gaulleista alkotmány értelmében a parlament két háza közötti vita esetén a nemzetgyűlés mondja ki az utolsó szót, Alain Poher; a szenátus elnöke (aki Pompidou ve- télytársa volt a két évvel ezelőtti elnökválasztáskor) terjesztette most az alkotmánytanács elé az ügyet. A tanács érvénytelenítő döntése ellen nincs mód fellebbe zésre: a törvényt tehát ne• lehet hatályba léptetni. A kormány ha akarja. mcVösí- tott fogalmazásban isméi a nemzetgyűlés elé terjes, he- -Ü, ... tait is figyelembe veszik az együttműködési munkaterv bővítésében. A tárgyalások alapján lehetőséget látnak a licencvásárlások kiterjesztésére. Magyar kérésre szovjet fél vállalta, hogy felméri a Magyarország részére szállított szovjet cement- és Londonban szombaton délelőtt több mint ötven éve első ízben az angol Munkáspárt renkívüli kangresz- szusa összeült, hogy megvitassa a konzervatív kormány Anglia közös piaci belépéséről szóló Fehér könyvet. A végrehajtó bizottság — élén Wilson pártvezérrel, aki még mindig nem vallott szint az EGK-kérdésben — nyilatkozatban azt javasolta az egynapos kongresszusnak, hogy ne szavazzon a belépésről, hanem bízza az erről szóló részletes okmány kidolgozását a vb. július 28-i ülésére, s végül a párt október elején összeülő rendes évi kongresszusán, Brigton- ban hozzák meg a döntést. egyéb építőanyagtételek növelésének, s a határmenti építőanyag-forgalom kiter- • jesztésének lehetőségeit. ★ V. Anyikejev miniszterhelyettes vezetésével a szovjet küldöttség ma utazik vissza 'Moszkvába. Alf Morris észak-angliai parlamenti képviselő beszédében szembeszállt ezzel a halogató javaslattal és több szakszervezet, valamint helyi pártszervezet nevében indítványozta, hogy a kongresszus vesse el a Heath- kormány Fehér könyvét és követelje új, országos választások azonnali kiírását. A tömbszavazásban 3 millió 185 000 szavazattal, 2 millió 624 000 ellenében elfogadták a vb javaslatát. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli kongresszus csupán ártalmatlan vitafórum lehet, s a Wilson féle vezetőség továbbra is fenntarthatja a kivárás és halogatás kétértelmű álláspontját. Jómódé falu, roskadó kultúrház Márkáz kulturális életébe enged bepillantást riportunk a lap 4. oldalán, ■ keresve a■ kibontakozás lehetőségeit. ÜRelfó- 1 : legendáié! a Beszélté- ügyig.., ■ Folytatásos bűnügyi’ sorozatunk lapunk 5.' oldalán olvasható. 1 i Kis csibe nagy gond A baromfihús és tojás ' csaknem minden háziasz- szony konyhájában megtalálható. Ahhoz, hogy a keresett cikkek olcsón álljanak a vásárlók rendelkezésére olcsón is kell termelni. A termelés gazdasági háterében lezajló folyamatot vizsgálja munkatársunk lapunk 6, oldalán. Lelkesedéssel nem lehet a rendszeres munkát pitéin) Ez a címe annak ■ az anyagnak, amelyben az Egri Dózsa OB I-es ■. vízilabda-csapataitok a tavaszi fordulóban nyújtott játékát és teljesítményét értékeli Fazekas István lapunk 10. oldalán. f,Bár még kicsit ’drága, de megjelent a »BtfKZIrVtíV «"■ 9? •* *"» '• I mit1^9 piacokon a görög- és a sárgadinnye is. Horváth Sándor csányi diniiyés ez évben is a kápolnai Alkotmány Termelőszövetkezet. hez szerződött, hogy 17 holdon termeljen jóféle görög- és sárgadinnyét. Az ismert cukorbébi mellett első ízben szüreteli a korai kincr H, amey korábban érik és zamatais Ízletes. Jó termésre számit, mint mondja, a 17 holdon közel ezer mázsányit vár. ■ , tffetes Kús Sitaj Angol „kivárás és halogatás” a közös piaci csatlakozásban A Munkáspárt kongresszusáról
