Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
Gép vagy kéz? A válasz: 1 milliárd forint A címben szereplő 1 milliárd forint hatalmas összeg. Mégis azt mondhatjuk, hogy nem is olyan sok, ha a fejlődésről, megyénk mezőgazdaságának jövőjéről van szó. Erről beszélgettünk Kocsis Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyeleti csoportvezetőjével. V — A gép vagy kéz gondolatának félvetése nagyon indokolt, ha a mezőgazdaságról, ezen belül megyénk mezőgazdaságáról van szó. Hiszen az elmúlt öt esztendőben évenként nem kevesebb, mint ezer fővel csökkent megyénkben az aktív mezőgazdasági dolgozók száma s a következő öt évben valószínűleg továbbra is érvényesül ez a tendencia. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt a csökkenés tízezerre tehető. Ez már önmagában is alapvetően indokolja, hogy a gépesítés rohamos léptekkel fejlődjön. Emellett azonban a jövőben erőteljesen növelni szükséges az élelmiszerek mennyiségét, minőségüket pedig javítani kell. Mindez erőteljesen sürgeti a gépesítést, akár a növénytermesztésben, akár a zöldségtermesztésben, de bármelyik más ágazatot is nyugodtan említhetnék. Talán egyetlen példa: csupán egészségügyi okokból Is indokolt, hogy az egy főre Jutó zöldség-gyümölcs fogyasztás 30—10 százalékkal emelkedjen a következő években. — El lehet-e érni Open emelkedést? — Ehhez nagy tömegben és olcsón szükséges árut termelni. A jelenlegi technológia azon ban nem alkalmas erre. — Megyénk, mezőgazdaságában jelenleg milyennek mondható a gépesítés helyzete? — A kalászos gabonafélék teljes gépesítése nagyjából megoldott Legfeljebb a szalmabetakarításhoz szükséges még kézi munka. A hegyvidéki gazdaságokban, a kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt rosszabb a helyzet, de a meredek lejtésű területek termelésszerkezetének átalakítása folyamatban van — ez azt jelenti, hogy a meredek lejtőkön erdősítésre, esetleg gyümölcstelepítésre kerül sor. A kapásnövényeknél a kukorica, a cukorrépa, a burgonya gépsítése az utóbbi években jelentősen előre haladt, bár a cukorrépánál nem a kívánt mértékben. Ennél a növénynél már több éve várható volt, hogy a terület csökken, hiszen a termelőszövetkezetekben a tagság nem szívesen vállalta a nehéz kézi munkát. Ma már elmondhatjuk, hogy adva vannak, azok a komplex termelési módszerek — ennek egyik eleme a gépesítés —, amelyek korszerűsíthetik a termelést. Sajnos az elmúlt évi kedvezőtlen terméseredmények miatt a gazdaságok nem rendelkeznek olyan anyagi eszközökkel, amivel ezt a korszerűsítést meg tudnák oldani. — A cukorrépa mellett komoly gondot jelent évek óta a zöldségtermesztés is. — Igen. Megyénkben is több ezer holddal csökkent a terület. Ennek egyik oka szintén a gépesítés. A zöldségtermesztésben a vegyszeres gyomirtás, a palántaki- ültetés gépesítése megoldott, azonban korántsem mondhatjuk el ezt a betakarításról. Egyelőre csupán a paradicsomtermesztés komplex gépesítésével folynak bíztató kísérletek, megyénkben például a Csányi Állami Gazdaságban. Azonban ez a kísérlet is több évet igényel. — Megyénk egyik fő profilja a szőlőtermesztés, hiba lenne, ha erről megfeledkeznénk. Azért is, mert megyénkben az elsők között alakultak ki azok a széles sortávolságú, nagyüzemi szőlőfelületek, melyek kedvező lehetőséget nyújtottak a gépesítéshez. A talaj művelés, a növényápolás, az öntözés, a növényvédelem és a talajerő visszapótlás jelentősen fejlődött. Az idén például a helikopteres növény- védelem is polgárjogot nyert, amely napjainkban az egyik legkorszerűbb módszer. A szőlőtermesztésben a szüret gépesítése vár megoldásra a következő évtizedben. Bíztató kísérletek folynak ez- irányban a Szovjetunióban és az USA-ban is, reméljük, hogy megyénkben is szemtanúi lehetünk majd Ilyen kísérletnek. — Milyen nehézségeket lát a gépesítésben a következő években? — A technikai fejlődés iránya biztató, egyre korszerűbb gépek kerülnek a termelésbe. Olyan gépek, amelyek nem csupán növelik a termelést, hanem jobban kímélik a rajta dolgozó emberek egészségét is. Ugyanekkor ez a fejlettebb technika magasabb áron kerül a termelő üzemekhez, növeli a beruházási költségeket. A negyedik ötéves terv során megyénkben a termelőszövetkezeték 700 millió forintot terveztek gépvásárlásra. A szakemberek véleménye szerint ez az összeg kevés, legalább 1 milliárd forint kellene az ütemes fejlesztéshez. A kővetkező években ezért feltétlenül szükséges az állam megkülönböztetett támogatása, hiszen enélkül az üzemek nem boldogulhatnak. A gép vagy kéz? — kérdés a mezőgazdaságban égető kérdés. Nem azért mintha a logika nem a gépet helyemé előtérbe. De a fejlődéshez egyrészt korszerű gépek s nem utolsó sorban forintok kellenek. Kaposi Levente Tízmilliók sorsa és célja Gyöngyösön Amikor pénzről van szó, a téma mindenkit érdekel. Különösen olyankor, ha a közvagyon forintjainak útját tudhatják meg azok, akik életének alakulását ezek a forintok jelentősen befolyásolják. Ezért vázoljuk fel most legfőbb tételeinek alapján Gyöngyös múlt évi egységes városfejlesztési tervének megvalósítását, illetve: az idei célok legkiemelkedőbb részeit. Á tavalyi 156 millió Városfejlesztésre tavaly több mint százötvenmillió állt rendelkezésre. Ebből százmilliót eleve meghatározott célra kellett fordítani, mint amilyen a 8/a lakótömbben az építkezések végső szakaszának befejezése, a Mérges utcai új lakótelep megkezdése, a szennyvíztisztító újabb egységeinek kialakítása, víz- és csatorna-építkezés, végül a szakközépiskola teljes befejezése. A többi pénz a kisebb értékű beruházások között oszlott meg. Járdaépítésre 700 ezer, szanálásra nyolcmillió, i'-műfejlesztésre hatmillió, tea szennyvíz-csatomázá- i*a másfél millió, utasellátó rímem és büfé megépítésének támogatására félmillió, gyógyszertár építésére kétszázezer, az új művelődési központ elkészítéséhez tízmillió, a Sástónál üzlet építésére háromszázezer óvoda bővítésére 140 ezer forint állt rendelkezésre. Ezeknek a pénzeknek azonban csak mintegy húsz százalékát lehetett felhasználni. Vagy azért, mert a megvalósításuk áthúzódik több évre, vagy azért, mert a megépítésüket nem vállalták, de a műszaki előkészítés hiánya is a;: okok között található. Egy személygépkocsi a kór- r '.znak, egy utcaseprőgép, így Dutra traktor és különböző műszerek szerepelnek a beszerzésekre szánt 1 200 000 forintos keretben. Négy és fél milliót lehetett a felújításokra fordítani. így az Orbán templomra, a Far- kasmályí út korszerűsítésére, az Energia sporttelep, a városi sporttelep, a mátrafüre- di idegenforgalmi létesítmény és a piactér korszerűsítésére. Egymillió azonban ebből a keretből megmaradt, mert a munkák elhúzódnak. Az egyéb kiadások között szerepel a Mérges utcai szanálások öt és fél milliója, a különböző intézmények, egyesületek, vállalkozáisok támogatása. hozzájárulás mások építkezéséhez, mivel azok városi közös célokat szolgálnak. A tizenkétmillióból azonban csak ötmilliót lehetett felhasználni. A többi még a folyó munkák költségeinek kifizetéséhez szükséges. És még kilencszázmillió Alig hihető az összeg, de igaz. Ha felsoroljuk azokat a forintokat is, amelyek a tanács alá nem rendelt különböző gazdaságok fejlesztési terveiben szerepeltek az elmúlt évben, akkor az ösz- szeg túlhaladja a kilencszázmilliót. A Mátraalji Szénbányák ötszázmilliója, az Izzó százhatvanmilliója. a Volán tizenhétmilliója, a vízművállalat tízmilliója mellett már szinte eivész az építőipari ktsz Ötmilliója. De még ettől kisebb Összegek is szerepelnek az összesítésekben. Hiszen a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat csak nyolcvanezret, a Mátra Ruhaipari Szövetkezet pedig csupán 37 ezret tudott fejlesztésre előirányozni tavaly. Az elcsodálkozásra is okot adó hatalmas összeg azonban mindjárt reálisabb megvilágításba kerül, ha kiderül, hogy nem minden alkotórésze gyarapította a várost magát. De közvetve mégiscsak hatnak ezek a százmilliók Gyöngyös arculatának formálására, lakóinak sorsára. Az idén mór 177 millió Ebben az évben már mintegy tíz százalékkal nagyobb összeget lehetett városfejlesztési célokra megtervezni, mint amennyi jutott egy évvel korábban. A bevételek végösszege tehát most 177 millió forint. Ebben már benne szerepel a korábbi évből megmaradt 54 millió, a negyvenhatmilliós állami támogatás, a más szervektől meghatározott célokra átvett pénz, ami szintén negyvenhat millió, valamint az OTP-től a szövetkezeti lakásokhoz és a banktól a szakközépiskola építéséhez felveendő, összesen tizenhat millió hitel is. A kiadásoknál a legnagyobb tétel most is a lakás- építkezés. Át kell adni a 8/A tömbből még hiányzó óvodát, bölcsődét és a kazánházat. A Mérges utcai lakótelepen az idén 295 lakáson dolgoznak, amelyek közül azonban csak 210 átadására lehet számítani. Ebből nyolcvan a Nehézipari Minisztérium beruházása, negyven a már lebontott házak volt tulajdonosainak a részére készül, más vállalatok befizetéseiből épül meg 33, tanácsi rendelkezésű húsz, ami még tavalyi adósságnak számít, és még mintegy negyven lakás várható olyan, amit bérbe adhat, vagy értékesíthet a tanács. Folytatják a szennyvíz- tisztító telep építkezését, megkezdik a Kálvária dombi lakótelep nagyobb ütemű közművesítését, és a kisajátítások lebonyolításával előkészítik az új művelődési központ építkezését a Ne- mecz tér keleti oldalán. Hozzákezdenek a középiskolai kollégium és a máiraLakások - alagútzsaluzással 4 Korszerű építési technológiával, az új francia licensz alapján alagút zsaluzással építenek lakásokat a Vas megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. Ez a módszer komoly anyagi megtakarítást eredményez, — mert az előregyártott fémzsaluk használata kiküszöböli a drága faanyagigényes ácsmunkát Képeinken: 1. Szerelik (fent). 2. Helyére emelik a lakáselemeket (balra). Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek MEGJELENT a hír, hogy ősszel összeül a magyar ipari szövetkezetek VI. kongresszusa. Bejelentését az országban 1123 szövetkezet 2fl területi és ágazati szövetségben készítették, s készítik elő. Az elmúlt esztendőkben az ipari szövetkezeti kollektívák megalkották, újrafogalmazták a korszerű elveknek megfelelő alapszabályaikat valamennyi szövetkezetben újjáválasztották a vezetőségeket és a nemrégen lezajlott szövetségi külfüredi általános iskola és diákotthon munkálatainak előkészítéséhez is. Diákok, szülők és nevelők egyaránt örülnek majd annak, hogy a IV. sz. általános iskolát másfél milliós költséggel újjávarázsolják még az idén a tervek szerint. Hég a vállalatok is Már csak néhány nagyobb beruházás megemlítését hagytuk befejezésül azok közül, amiket az állami vállalatok, illetve: a szövetkezetek folytatnak az idén. Húszmilliót fordít az állami építőipar az új telephelyének a kialakítására és gépek beszerzésére. Ennek a felét használja fel ugyanilyen célra az építőipari ktsz. A húsipariak hatmilliót szántak a hűtőtér bővítésére és telephelyi létesítményekre. Négymilliót fizetett a fóliacsomagoló gépért a tejipar. ötmilliót költ az ÁFOR a nagyrédei Szőlőskert kisvendéglő mellett létesítendő töltőálomás megépítésére. Az ÉMÁSZ két és fél milliót használ fel kábelhálózat bővítésére. A Kálvária-dombon ABC- áruház, a Sástónál élelmiszerüzlet, a Fő téri OTPöröklakásoknál presszó, a Kékestetőhöz kötélpálya épül. A GYÖNGYSZÖV bútoráruházát, húsfeldolgozó üzemet, szállodát tervez. Megkezdik a 24-es út Mérges utcai szakaszának a munkálatait, elkészítik a kékesi út korrekcióját a gyógyintézet kapujától a hegycsúcsig. Bővíti, korszerűsíti meglevő telephelyét a TÜZÉP, a Volán és MÉK. ★ Gyöngyös dinamikus fejlődése az idén is folytatódik. _ - G, Molnár Féfcíre ■ döttStíözgyffiésefcem beiktatták az érdekvédelmi és képviseleti szervek választott tisztségviselőit Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa alkalmas fórum lesz ahhoz, hogy a megyékből és az ágazatokból érkező küldöttek újból áttekintsék két évtized eredményeit. Az 1950-es évek elején, az ipari szövetkezeti mozgalom megerősödésekor mintegy 80 ezer dolgozó tömörült — többnyire 20—30 fős kollektívákba —, hogy kiragadja a kisiparosokat a létbizonytalanságból, s számukra biztos jövőt teremtsen. Jellemző adat a fejlődésről: ma a 30-nál kisebb létszámú szövetkezetek száma mindössze 2 százalék, jellemzővé vált a mind korszerűbb eszközökkel dolgozó árutermelő és szolgáltató, 100—200 fős szövetkezet. Népgazdaságunknak ma nélkülözhetetlen és dinamikus része a szövetkezeti Ipar, amely az elmúlt esztendőben már csaknem 30 milliárd forintos árbevételt mutatott fel. E kollektívákban él a szocialista ipar dolgozóinak 13 százaléka, az építőiparénak 12 százaléka. A háziipari termelés kétharmadát, a bútor és textiltermékek egyharmadát, a cipőipari készítmények egynegyedét az ipari szövetkezetek állítják elő. Az országban évente 6—8 ezer lakást húznak fel a szövetkezeti építők. Az elért fejlődést pártdokumentumok és kormányhatározatok ismertékel, kifejezve, hogy az ipari szövetkezetek jelentős mértékben hozzájárulnak az állami ipar kiegészítéséhez, a korszerűsödő kis és középüzemek rugalmasan alkalmazkodnak a piac igényeihez, a lakossági szükségletek kielégítéséhez. Becsülendő és a társadalmi érdekek szolgálatában áll az a törekvés, hogy mintegy 80 ezer arra rászoruló embert (rokkantat, bedolgozót) lássanak el rendszeres munkával. A gazdaságirányítás reformjának 3 esztendeje alatt különösen nagyarányú volt az ipari szövetkezetek előrehaladása. A korábban valóban kisipari keretek között működő kollektívák jórészt saját erőből több mint 2 milliárd forint értékű beruházással gazdagodtak, az országban mindenütt új üzemházak, szolgáltatófiókok jelzik a gyarapodás mértékét. Három esztendő alatt kétszeresére nőtt a szövetkezetek vagyona, amely az elmúlt esztendő végén elérte a 7 milliárd forintot. Kedvezően alakult a szövetkezeti tagság száméivá» me It. A MAGYAR IPARI szövetkezetek évente több milliárd forint befizetéssel gyarapítják az állami költség- vetést. Ezek az eredmények is megerősítik azt a megállapítást, hogy a szocialista szövetkezeti vállalat egyenjogú társa az állami vállalatoknak, tevékenységük nélkülözhetetlen a népgazdaság számára. * Mindez mégsem jelenti azt, hogy az Ipari szövetkezetek vezetőivél és tagjaival szemben' a társadalom ne állítana fokozott igényeket. Ilyen igény és követelmény az, amit a párt X. kongresz- szusának határozata így fogalmaz meg: a szövetkezeti ipar tevékenységének középpontjába a szolgáltatások növelése kerüljön. Az országban ma közel 12 ezer szövetkezeti szolgáltatófiók működik, tevékenységük egy évtized alatt 59 százalékkal nőtt, de az mégis elmarad a társadalmi igények s a lehetőségek mögött. Az élet- színvonal növekedése, a tartós fogyasztási cikkek elterjedése, a lakosság ellátottságának emelkedése azt kívánja az ipari szövetkezetektől, hogy az eddigieknél gyorsabb ütemben emeljék szolgáltatásaik színvonalát és mennyiségét. A IV. ötéves terv végé'« a szövetkezeti ipar — terveik szerint — mintegy 45 milliárd forint értékű árutermeléssel és szolgáltatással veszi ki részét az országos erőfeszítésekből. Ez a célkitűzés 65—70 százalékos termelésnövelést kíván. Az országban 50—60 ezer lakást építenek öt év alatt a szövetkezeti kollektívák, immár nem csupán a hagyományos módszerekkel, hanem korszerű (alagút-zsaluzásos, középblokkos stb.) módszerek fel- használásával. AZ OKISZ választmányának felhívása alapján augusztus 15-ig minden ipari szövetkezetben küldöttválasztó gyűléseket tartanak, ahol a tagság megválasztja képviselőit az ipari szövetkezetek október 11—13. között összeülő VI. kongresz- szusára. A tagság ezeken az értekezleteken megvitatja azokat az irányelveiket, amelyek áttekintik az 1966! óta eltelt időszakot, értékélilr a jelen feladatait és irányt mutatnak 300 ezer ipari szövetkezőnek a népgazdaság ötéves tervéneik teljesítéséhez. 3. L. 1971. jűllufi 14, sitnli
