Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
Egy ővrt késik am átadási határidő... Mondjuk meg magyarán • # • Lőrincae professzor szelíd modorú ember — talán éppen nem kis részben ennek köszönheti népszerűségét —, s nemigen szokott beszélni a nyelvrontásról. Inkább azt magyarázza, hogyan kell szépen beszélni édes anyanyelvűnkön. És az sem az ő dolga, hogy miket beszélünk rajta. Az anyanyelvvel mindent ki lehet fejezni. Magyarul, magyarosan. Egyszerűen, érthetően. És a magyar nyelvnek külön sajátossága, hogy azt is el lehet mondani vele, amit tulajdonképpen ki sem mondunk. Például részese voltam egy beszélgetésnek a tihanyi révnél, ahol a pénztárosnál megtudakoltam: mikor indul a legközelebbi komp. Azt válaszolta — egyszerű mondatban —, hogy minden óra negyvenkor. Erre én kiszámoltam, hogy ötven perc múlva. Éppen el akartam menni, hogy valamivel agyonüssem az időt, de szerencsére közben ittam egy kávét, s így öt perc múlva meghallhattam a hangszóróból: — Menetrenden kívüli kompjárat indul azonnal Szántód-rév felé. Beszállás után a komp azonnal indul. Ezek már nem olyan egyszerű mondatok voltak, hanem kellően bővítettek. A pénztáros felvilágosítása (egy neki egyszerű mondatban) és a hangszóró bejelentése (egy nekem egyszerűbb mondatban) azonban együtt rendkívül bonyolult mondatot jelentettek. Olyasmit mondtak el nekem, amit ki sem mondtak, mert úgy látszik, féltek jogos felháborodásomtól. Tudtomra adták, hogy nem érdeklem őket, menjek a pokolba, ne háborgassam őket, vegyem tudomásul, hogy ők a komp, s szívességet tesznek, ha átvisznek. Mert ha nem így gondolkodtak volna, a pénztáros udvai'ias kérdésemre így válaszol: — Menetrend szerint csak minden óra negyvenkor indul a komp, de ha közben összegyűl egy hájóra való kocsi, indítunk egy mentesítő hajót. Valószínűleg egy negyed órán, húsz percen belül átjut. Ez a „régies” közlési forma úgy látszik kezd kimenni a divatból. Mert másutt is vannak furcsa, új „magyar nyelvtant” beszélnek. Például a boltokban. Kérdés: „Van friss kenyér?” Válasz: „Nincs!” Régies formák: „Sajnos, nincs. Elfogyott, ma már nem is kapunk!” „Sajnos, nincs. Még nem érkezett meg. Egy órán belül várjuk!” „Sajnos, nincs. Elfogyott, de utána rendeltünk, mindjárt hozzák!” A hivatalokban is egyre tömörebben beszélnek. Elmondják például, hogy elintézés előtt kivel kell láttamoztatni egy bizonyos kérelmet, de azt sokszor nem teszik hozzá, hogy az elintézéshez, mondjuk, egy húsz forintos illetékbélyeg is szükségeltetik. Ezt legközelebbi alkalommal közlik, egy újabb tőmondatban. így hát az ügyfél szaladgálhat s áldhatja azt a legújabb magyar nyelvet, vagy inkább azokat, akik ezt felhasználva, bár udvariasan mosolyognak, mégis biztosítják őt mélységes lenézésükről és megvetésükről. Nem ritkán már a sajtó is hódol — sajnos — ennek a furcsa tömörítési mozgalomnak. Nemrégiben például néhány lap közölte, hogy a Nyugdíjfolyósító Intézet egyszerre háromhavi lakbérhozzájárulást küld ki a nyugdíjasoknak. A lapok elfelejtették hozzátenni: ez azt jelenti, hogy a nyugdíi jasoktól már kérik a felemelt lakbért, de ő még csak később kapja meg a különbséget. És azt is elhallgatták, hogy egy másik, s szerencsére valóban magyarosan gondolkodó rendelet szerint addig senkitől nem lehet kérni több pénzt, amíg ő nem kapja meg a hozzájárulást. Később aztán megjelentek azok a közlemények, amelyek valóban magyarán beszéltek. Elmondván a teljes igazságot, a teljes tényállást: a nyugdíjfolyósító intézet adminisztrációja nem bírja a munkát, ezért késik majd a lakbérhozzájárulások kiküldése, de ez nem érinti a nyugdíjasokat, mert ők ráérnek akkor fizetni, amikor megkapják az erre szolgáló pénzt. Az olvasó, aki bizonyára magyar ember, ha magyar újságot olvas, maga is eldöntheti, hogy mi a magyarosabb beszédforma. Mert igaz ugyan, hogy a szabatos fogalmazás egyik fontos követelménye a tömörség, de a beszéd gondolataink közlésére szolgál. Mégpedig általában úgy, hogy kimondjuk, amit gondolunk. Nehogy mások olyasmit gondoljanak, a mi gondolkozásunkról, amit még csak nem is tőmondatokban, hanem indulatszavakkal szokás kifejezni. A nyelvet — vagy a hangulatot — tehát nemcsak nyelvtani hibákkal lehet rontani. Lehet azt fájdalom, nagyon szabatosnak és tömömek látszó mondatokkal is. Magyarul beszélni tudniillik egyebek között azt is jelenti, hogy azt mondjuk meg a másik magyar embernek, amit kérdezett, amire kíváncsi. (p. k> Mikor készül el a Heves megyei Növényvédő Állomás új épülete Egerben ? Egymillió forint értékű műszer és bútor a pincében 1967-BEN, amikor megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, határozatot hoztak a minisztérium felügyelete alá tartozó szerveik — a növényvédő állomások, állategészségügyi állomások, állattenyésztési felügyelőségek, valamint a földhivatalok —, korszerűsítésére, illetve továbbfejlesztésére. Erre azért volt szükség, mert az egyre dinamikusabban fejlődő és szakosodó élelmiszer-gazdaság modern követelményeket — tárgyi, személyi feltételeket —, támaszt a népgazdasággal szemben. É határozat szellemében hagyták jóvá a Heves megyei Növényvédő Állomás ' korszerűsítését és új központi épületkomplexum felépítését Egerben. Ezt szükségessé tette az is, hogy a jelenleg Gyöngyösön levő növényvédő állomás épületei teljesen elavultak. Sőt az egyik épületrész már életveszélyes, és ezért a falait gerendákkal kellett alátámasztani. 1968. május elején Egerben, az állategészségügyi állomás szomszédságában kijelölt területen elkezdték építeni a növényvédő állomás új épületét. A kivitelező, a Nehézipari Építő Vállalat, szerződésben vállalta, hogy a 15 millió forintos beruházást, 1970. novemberére felépíti és átadja rendeltetésének. De nem így történt... Az épület nem készült el határidőre. A Heves megyei Növényvédő Állomás vezetőjének reklamálására pedig azt válaszolták, hogy mindez kapacitáshiány miatt történt—, pedig az igazi ok a rossz szervezés volt. EZÉRT határidő-módosításra került sor, miszerint a kivitelező ez év április 30-ra átadja az épületet. Ez azonban ismét nem történt meg. Volt elegendő tégla, cement, sóder, és mész az építkezéshez, az eredmény azonban mégis semmi... A közelmúltban tehát újabb — immár a harmadik —, határidőben állapodtak meg. Ez talán már a végleges határidő lesz és szeptember 30-ig átadják az épületet. Persze felmerül a kérdés, hogy akkor esetleg milyen indokot hoznak majd fel? Az építők ígéretet tettek arra, hogy az épülethez tartozó műhelybe és a gépszínbe július 30-ig beköltözhetnek a növényvédő állomás illetékesei. Erre nagy szükség is lenne, mert eddig egymillió forint értékű műszert és bútort vásároltak már, amelyek pillanatnyilag kényszermegoldásból egy gyöngyösi pincében vannak elhelyezve... Hogy milyen lesz a Heves megye: Növényvédő Állomás új épülete — ha elkészül egykor? Erre választ kapunk a tervdokumentációból. Az egyemeletes épület harminc helyiségből áll, ahol biológiai és kémiai laboratóriumot rendeznek be, továbbá klímakamrákat. ahol a rovar- kártevők fejlődését . vizsgálják. Megfigyeléseket folytatnak a kórokozóknak és a kártevőknek a termesztett növényekre gyakorolt pusztító hatásáról és ezek megelőzési lehetőségeiről. A kémiai laboratóriumban pedig ellenőrzik a forgalomba hozott vegyszereknek az ember egészségére kifejtett hatását is. A kémiai növényvédelem fejlesztése mellett kidolgozásra kerül az integrális növényvédelem módszere is. Ez a komplex módszer, a növényi betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenhatást foglalja magában. Különféle riasztó és csalogató szerek alkalmazásával. Ezekhez kapcsolódik az új védekező szerek — hormonok, antibiotikumok és vírusok — felhasználása is. AZ INTEGRÁLIS növény- védelem kidolgozásába a Heves megyei Növényvédő Állomás szakemberei is bekapcsolódnak. Mentusz Károly Mezőgazdasági világfakor Alig akad olyan, hét, hogy a világ mezőgazdasági sajtójában ne jelenne meg valami Huszonöt éve történt: Az úttörők zászlóbontása Színes, derűs évfordulót ünnepel az ország: 25 éves az úttörőmozgalom, a Magyar Úttörők Szövetsége. A mozgalom születése, eredete visszavezethető a Tanácsköztársaság idejére, akkor a kommunista párt ifjúsági szervezetén belül, a K1MSZ mellett alakultak meg az első úttörőcsapatok, közöttük is az országban a legelső, 52 esztendővel ezelőtt, 1919. március 23-án a Rottenbiller utcai polgári főiskolában. A legelső alapítók „Marx” csapatnak nevezték magukat, Marx Károly nevét írták csapatzászlójukra. Azok a kommunista szülők, pedagógusok, ifjúkommunisták, akik a felszabadulás utáni első hónapokban újra kezdték, elkezdték a mozgalom életrehívását, arra vállalkoztak, hogy megtanítják nevetni, játszani, közösséget alkotva élni, tanulni a gyerekeket. A kommunista párt kezdeményezésére a Gyermek- barátok Országos Szervezetének keretei között vetették meg az alapjait a mai mozgalomnak, amely a haladást szimbolizálva kapta az 1.úttörő” nevet, s lett a köszönése: „Előre”. Jelképeit a szabadságharcos elődöktől nyerte a mozgalom: így született meg 1947. tavaszán a 12 pont — az úttörőélet alkotmánya; s még akkor őszszel megjelent az első úttörőpróba és a fogadalomtétel szövege. Az első csapatok a Gyermekbarátok Országos Egyesületének napközi otthonaiban szerveződtek. Az úttörőszervezet első, nyilvá- n h szereplése 1946. június ■ in volt — ez a tulajdonolni születésnap. Azon a r n — a budapesti ifjúit juniálisán — először vonultak fel szervezetten a vidám úttörőcsapatok,_ kék ingben, piros szegélyű kék nyakkendővel. Negyedszázada ennek. Az egykori kék nyakkend ósók ma már szocializmust építő jtaazánk felnőtt állampolgárai; apák és anyák. Sokan lehetnek közöttük, akik ezekben a napokban saját gyermekeik kisdobossá avatásán vesznek részt, meghatottan, vagy a jubileumi ünnepségek, események méltó megszervezésében, ünneplésében segítik úttörő gyerekeiket, gyermekeik iskoláját, ök, az alapítók, ma már veteránjai a legifjabbak mozgalmának — az úttörők több mint egy és negyed milliós szövetsé- mérnök Ma a KISZ, az egységes ifjúsági szervezet részeként, működnek az úttörőrajok, őrsök, csapatok az egész országban. Képtelenség lenne akárcsak vázlatosan is ösz- szegezni azt a sokrétű tevékenységet, amely az úttörőcsapatok keretében folyik: ’ sport, tanulás, munka, hagyományápolás, nemzeti , és mozgalmi tárgyi emlékek, személyes élmények gyűjtése, zene, tánc, modellezés, táborozás, ismerkedés az otthontól távolabbi hazai tájakkal, a béke, a barátság, a hazaszeretet és az internacionalista szellem ápolása, erősítése — mindez élő, eleven valóság az úttörőközösségek hétköznapjaiban és ünnepeiben. Bennünket, felnőtteket olykor meglep milyen nagy teljesítményekre, milyen szerteágazó érdeklődésre képesek a gyerekek. S mennyire tudnak örülni a közösen végzett, a közösségért végzett munka eredményeinek, egy-egy akció sikereinek. Egyre inkább valósággá válik a mozgalomban a 12 pont egyik szép elve: „Az úttörő, ahol tud, segít.” . . A negyedszázados jubileum különleges élményekkel, akciókkal gazdagíthatja a mozgalmat. Már országszerte lezajlott a jubileumi úttörőhét, mindenütt színes, látványos, eseménydús programja. Vetélkedőkön mérik össze képességeiket a legjobbak tudásban, zenében, néptáncban, képzőművészeti alkotásokban. Túrázó, táborozó, gyűjtő csoportok járják az országot: pedagógusok, múzeológusok segítségével összegyűjtik a 25 éves úttörő-történelem tárgyi és írásos emlékeit. Nyitva állnak az úttörőházak minden gyerek és minden felnőtt előtt, akik a helyi kiállításokon, a szövetség múltjával, mai életével kívánnak ismerkedni. A mozgalom gondjairól sem illik azonban hallgatni a jubileum alkalmából. Még mindig, minden eredmény ellenére is kevés az ifjúsági játszótér, a sportpálya; szűkösek, ósdiak, helyenként omladozók az úttörőházak, amelyeknek ugyancsak nem vagyunk bővében. Előfordulnak unalmas, formális úttö- rőíoglalkozások, s nem árt hangoztatni: a KlSZ-szerve- zeteknek jobban, életszerűbben kellene törődniük utánúttörőkkel. kis figyepótlásukkal, az Sok helyen egy lemmel, törődéssel sokat segíthetnének a pártszervek, a tanácsok is, hogy a gyerekek még több lehetőséget kapjanak a teljesebb, értelmesebb közösségi élethez. A törekvésben, hogy az úttörőélet még szebb, vonzóbb, romantikusabb, színesebb legyen, sokan jóhiszeműen csak a mozgalom ünnepélyes eseményeit tartják szem előtt; az ünnepélyek érzelmi hatóerejét igyekeznek fokozni. Talán a negyedszázados jubileum kapcsán a legjobb, a legméltóbb hangsúlyozni: ne csak a ritkább, rendkívüli alkalmakra gondoljanak, hanem mindenekelőtt az úttörők, a gyerekek ezer és ezer hétköznapjára.-\ téé gw iiMinni* Piacokon, üzletekben megjer*“ **“■ /eret a melegágyi és néhány napja a szabad földi zöldség, gyümölcs is. Még meglehetősen borsos áron, de zsenge, friss izeket ígérve kínálják. Paradicsomot, paprikát, karalábét, uborkát, nagyszemü földiepret szállítanak a gazdaságok a fogyasztóknak. A tésai Beke Tsz-beA '4b holdon termesztettek földiepret. tmi lo w — érdekesség, újdonság. Mostani vilá-gtükrünkbein néhány olyan hírről aduink számot, ami bizonyára a hazai olvasók érdeklődését is felkelti. Húsgyárak a Szovjetunióban A Zedemelec című prágai lap a Szovjetunió állattenyésztéséiről ad képet, s megemlíti, hogy az idén mintegy 5 milliárd rubelt fordítanak a nagyüzemi szarv as- marha-, sertés- és baromfi- tenyésztés céljaira. Számos létesítmény Moszkva környékén épül fel. E hatalmas húsgyárak évente több ezer szarvasmarhát, illetve több százezer sertést hizlalnak. Az első nagyüzemi hizlalda ez év őszén készül el N. Fo- min&zk városban, évi kapacitása 108 ezer vágósertés. Elkészültével az üzem naponta 45 tonna sertéshúst termel. A komplexum saját ab- raktakarmán.v-készítő bázissal is rendelkezik —, így a takanmányigényt önerőből fedezik. Traktorok — Indiába A BIKI (Moszkva) arról tudósít, hogy a szovjet Trak- torexport Vállalat a múlt év végén szerződést kötött Indiával háromezer traktor szállítására. A gépek exportja még az idén meg is kezdődik. Az elmúlt években a Szovjetunió már adott el traktorokat Indiába, s az indiai mezőgazdaságban a jelenleg dolgozó erőgépek egynegyed része szovjet gyártmányú. De nemcsak a Szovjetunió, hanem az NDK és Csehszlovákia is jelentős mennyiségben szállított traktort Indiának. Csehszlovákia például 1969-ben 4 ezer Zetor—2511 típusú erőgép szállítására kötött szerződést, melyek szállítása jelenleg is tart. A traktorokat Indiában szerelik össze. Ezzel a mennyiséggel a csehszlovák traktorok száma eléri a húszezret. Növekvő juhhúsigény Nyugat-Eur ópúban A The Financial Times londoni lap szerint egyre növekszik az iffMX. a Kozoc Piac tagországaiban a bárány- és ürühús iránt. Nyu- gat-Németországban, Olaszországban, Franciaországban is jelentősen emelkedett a fogyasztás — ebből fakadóan az igény is. A francia kormány intézkedéseket foganatosított a juhállomány növelésére, ennek tudható be, hogy az ország állománya növekedett, de emellett még mindig jelentős az import is. A bárány- és ürühús importja mir,tégy 31 ezer tonnát tett kj az elmúlt évben, de emellett még 100 ezer élő juhot is vásároltak. Az élőjuh-beho- zatal negyven százalékát Magyarország biztosította. Ugyancsak a múlt évben Olaszország 1.25 millió élő juhot importált, melynek 90 százaléka kelet-európai országokból származott. Külön érdekesség — a japán kereslet gyors növekedése 1965-ben Japán még 54 ezer tonna bárány- és ürü- húst importált, a múlt évben már 130 ezer tonnát. Angliából betondzsungel ? Ugyancsak a The Financial Times veti fel a kérdést — a szigetország 2000-re egyetlen hatalmas beton- dzsumgellé válik? A kérdés alapja az, hogy az urbanizáció hatalmas méreteket öltött, s ezzel párhuzamosan zsugorodik az ország mezőgazdasági területe. A sziget- országban évente 50 ezer acre (1 acre 0,7 kh) földterületen szűnik meg a mező- gazdasági termelés, beépítés, autóutak, repülőterek, ipari létesítmények építése miatt Ez azt jelenti, hogy az 1950- es évek elejétől számítva mintegy 1 millió acre terület „tűnt él”, s ez annyi, mint Somerset megye. Az elkövetkező tíz évben Hereford, vagy Leicester megyék területének megfelelő föld tűnik éL Hifin isi? fin A „ KWL juohb S„
