Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Miért kemény n kon%ervborsó ? Csak comb és karaj kapható ? Fogyasztói ankét Füzesabonyban r a hét füzesabonyi kulturális keretében a Hazafias Népfront Heves megyei nő­bizottsága a helyi körzeti ÁFÉSZ nőbizottságával fo­gyasztói ankétot rendezett, amelyen a Szabványügyi Hivatal mellett működő Fogyasztók Tanácsa Heves megyei levelezői is részt vettek. Dr. Gyönös Károly egyetemi tanár, a Fogyasz­tói Tanács élelmiszeripari bizottságának vezetője, va­lamint Pataki György, a Szabványügyi Hivatal mun­katársa tartott bevezető elő­adást. Pataki György elmon- I dotta, hogy a hivatal mel­lett működő, széles körű ^tángdalmi alapokon nyugvó fogyasztok Tanácsa 1967- ben alakult meg a Gazdasá­gi Bizottság határozata alap­ján- a fogyasztók társadalmi érdekképviseleteként. Közel ezer tagja, illetve vidéki levelezője van e társadalmi tanácsnak, akik az élelmi­szeripar termékeiről, a tar­tós fogyasztási cikkek, a kozmetikai és vegyi, vala­mint az építőipari anyagok és lakberendezési cikkek minőségéről rendszeresen az ország különböző részéről küldenek észrevételeket, s töltenek ki célirányos kér­dőíveket. Ezek az informá­ciók — megfelelő elemzés és ellenőrzés alapján — hű ké­pet nyújtanak a több százez­res fogyasztói réteg árucik­kekkel kapcsolatos vélemé­nyéről. Dr. Gyönös Károly professzor elsősorban az élelmiszercikkekkel kapcso­latos minőségi panaszokról, illetve az azok alapján ed­dig lefolytatott vizsgálatok tapasztalatairól szólott refe­rátumában. Elmondotta, hogy •nemrégen vizsgálták a ke- syv'gr .. helyzetét,, amelynek minőségével kapcsolatban az ország minden részén szá­mos panasz hangzott el az utóbbi években. Megállapí­tották hogy nemcsak a sütőipar munkájában van a hiba, hartem, az alapanyag- ■ ban is. Érdekes összefüggés­re derült fény: a sütőipar különböző üzemeiben kü­lönböző technológiákkal dol­goznak, amely technológiák­nak más-más lisztminősé­gek felelnek meg. Arról van ; ugyanis szó, hogy o külön­böző malomipari üzemek is különböző minőségű lisztet 5 kínálnak a sütőiparnak. A sütőipari üzemek vezetőinek tjabb vas-műszaki rikkekel hoznak forgalomba — A lakosság részére az ' idén 10 százalékkal növelik a vas-műszaki cikkek gyár- , tását, s egész sor korszerű, új terméket hoznak forga­lomba — mondotta csütör- ' tökön délelőtt az újságíró szövetségben tartott sajtótá­jékoztatóján Kiss Ernő ko- , hó- és gépipiari miniszter- helyettes. A gyártás fokozá­sának üteme most kisebb mint tavaly, amikor a nö­vekedés 25 százalékos volt. Most már a termelési szint kisebb mérvű növelése is elegendő ahhoz, hogy a bel­kereskedelem rendeléseinek eleget tegyenek, sőt néhány cikkből, például televízióból, magnóból az ellátási gondo­kat egyre inkább az értéke­sítés nehézségei váltják fel. Ezen a vállalatok egyrészt az export fokozásával, más- .. részt kelendő, új cikkek ki­bocsátásával segítenek. Az idén aéldául forgalomba hoznak minden eddiginél korszerűbb kazettás magne­tofonokat. táskarádiókat, tv- készülékeket. Megjelenik a boltokban a mélyhűtő re­kesszel felszerelt, 140 lite­res hűtőszekrény, a _ Meka- lor nevű olajtüzelésű kis­kazán, a teljesen biztonsá­gos, tellát a paneles és ne­hezen szellőztethető kony­hákban is jól használható gáz.tűzhely és sok egyéb új termék. Az idén az eddigi megállapodások szerint 12,8 milliárd forint értékű köz­szükségleti cikket szállíta­nak a belkereskedelemnek • kohó- és gépipari ága- ■aghoz tartozó vállalatok. nem kell sajnálniuk a fá­radságot, hogy megtalálják a saját üzemük technológiá­jának leginkább megfelelő alapanyagot előállító ma­lomipari üzemet. Ezt még akkor is meg kell tenniük, ha eddig a jó kapcsolatok és a földrajzi távolság hosz- szú évek óta ugyanahhoz a malomipari üzemhez kötöt­ték őket. Szóba került az is, hogy miért „öregszik” olyan gyorsan a kenyér, hogy a harmadik napon már meg­romlik? Ezzel kapcsolatban a professzor elmondotta, hogy vizsgálataik közben ki­derült: kevés az élesztő és a rozsliszt az alapanyagban... (Mellesleg később, a referá­tumot követő vitában Je- zoviczki Vincéné egri lakos tréfásan megjegyezte: a sü­tőipar szakemberei megkér­dezhetnék azokat a házi­asszonyokat, akik régen, s néhányan még ma is házi kenyeret sütnek, hogyan kell az alapanyagot elkészí­teni? Ugyanis közismert, hogy a háznál sült kenyér két hét után is élvezhető...) A referátumból tanulságos érvelést hallottunk: a ma­gyar nép zöme egyoldalúan táplálkozik, csak a túl zsíros ételeket fogyasztja. Ezen változtatni kell, mert a túl- tápláltság számos közismert hátrányán kívül az is bebi­zonyosodott, hogy a rákos megbetegedések oka első­sorban a természetes enzi­mek hiányára vezethető vissza. Ezt a nagy jelentősé­gű felfedezést a világhírű magyar származású, Ameri­kában élő dr. Szent-Györgyi Albert professzor kísérletei mutatták ki. A nagy tudós kifejtette, hogy folyamato­san, megfelelő arányban fo­gyasszunk állati és növényi eredetű fehérjéket tartal­mazó ételeket. Elhangzott az is, hogy a különböző konzerveket elő­állító termelők (vállalatok, szövetkezetek) nem mellé­kelnek a felhasználással kapcsolatban közérdekű in­formációkat a fogyasztók számára. Ennek tudható be például az is, hogy hosszú időn keresztül a legtöbb fo­gyasztó — jó néhányan még ma is — fogyasztás előtt újra megfőzi a zöldborsó- konzervet, amely természe­tesen a kétszeri főzés hatá­sára megkeményedik. (A konzerválás ugyanis egysze­ri főzést jelent...) Hiányos­ság az is, hogy o sajtfélék­hez sem mellékelnek recep­teket, pedig — a legtöbben ezt sem tudják — a legkü­lönbözőbb ételek formájá­ban fogyaszthatok a sajtfé­lék, nemcsak nyers állapot­ban. A referátum titán többen hozzászóltak. Barta Rezsőné füzesabonyi vásárló elmond­ta, hogy baj van a konfek­cióméretekkel. Az ipar szakemberei nem gondolnak a molettebb alákúakra. Eh­hez kapcsolódik részben Józsa Károlyné egri vásárló véleménye is, alti elmon­dotta, hogy úgy tűnik, mint­ha a konfekcióipar szakem­bereit immár soha sem le­het kizökkenteni abból a meggyőződésükből, hogy azoknak az embereknek, akiknek a derékbőségük nagyobb, egyúttal a lábuk is hosszabb... Kovács Istvánná füzesabo­nyi vásárló pedig arról be­szélt, hogy drágák a gyer­mekcipők és rossz a minő­ségük, s ugyanakkor általá­ban gyenge a választék a gyermekruházati cikkekből. Ugyancsak ő szólott arról is, hogy káosz van az élel­miszercikkek szavatossági ideje körül is: igen gyakori, hogy az értékcsökkent, le­járt szavatossági idejű áru­kat változatlanul az eredeti áron árusítják. Farkas And­rásáé ugyancsak füzesabo­nyi vásárló a nylonharis­nyák minőségét tette szóvá. Elmondotta azt is, hogy gyártsanak korszerűbb, ké­nyelmesebb gyermekcipőket, mert a legtöbb hazai gyer­mekcipőnek túl vastag, ne­hezen hajlítható a talpa, s ez nagymértékben nehezíti a járást. Ö beszélt arról az érthetetlen jelenségről is, hogy nincs összhang a ke­reskedelmi kínálat és a rek­lám között. Például hetek óta reklámozzák rádióban, újságban a fekete tulipán és az oroszlán védjegyű férfi­ingeket — de nincs... Ezeken kívül még számos hozzászólás hangzott el, amelyek között az egyik vá­sárló arról panaszkodott, hogy amióta differenciálták a húsárakat, azóta a legtöbb hentesüzletben minden csu­pa comb és karaj. Jó lenne, ha a hivatásos és társadal­mi ellenőrök egyaránt gyakrabban ellenőriznék a minőséget és az árakat, mert ha a vásárló szól, esetleg legközelebb csak gyenge mi­nőségű hússal szolgálják ki... A fogyasztói ankét árube­mutatóval, helyszíni szakta­nácsadással fejeződött be, amely után a fogyasztók és szakemberek gazdagabbak lettek néhány fontos ta­nulsággal. Faludi Sándor Zátfigttióhan a KEV1TERV egri ínrendeltségén, Víztárolók, öntözőfürtök, automata szivattyúházak tusrajzokon Különböző alakú és nagy­ságú vonalzók, parányi rajz- szögekkel erősített zöld színű rácspapírok, egymás mellé helyezett fehér kartonok és pauzpapirok sorakoznak a finomra gyalult asztallapo­kon. Fiatal mérnökök, tech­nikusok dolgoznak: számol­nak, rajzolnak, papírra va­rázsolják elképzeléseiket. A KEV1TERV — Kelet- magyarországi Vízügyi Ter­vező Vállalat egri kirendelt­ségén járunk. Üj vállalat a megyeszékhelyen, amely ideális helyen, a Technika Háza mögötti irodaépület második és negyedik eme­letén kapott helyet. Ez év január 1-én alakultak az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére. A válla­latnak Szolnokon van a központja, két kirendeltsége pedig Egerben és Debrecen­ben működik. Földeák Miklós, az egri kirendeltség vezetője nagy kört ír le kezével a szobája falán elhelyezett Magyaror- szág-térképen. A Duna vo­nalától keletre eső területet mutatja, amely összesen 10 megyét foglal magába: Bács- Kiskuntól Szabolcs-Szatmá- rig, illetve Hajdú-Bihartól Nogjrád megyéig. Természe­tesen Heves megyét is bele­értve. A vállalat feladatkö­rét vaskos jegyzőkönyv rög­zíti, eszerint négy szakosz­tályban dolgoznak. Az álta­lános tervezési szakosztály elsősorban geodéziai felada­tokat lát el. Térképezési, te­repfelvételezés i és földmé­rési munkát végeznek. A munkák legnagyobb részét azonban a mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakosztály végzi. Az ott dolgozó mér­nökök és technikusok öntö­zőberendezéseket, öntöző te­lepeket, völgyzáró gátakat terveznek. Munkájukhoz tar­tozik továbbá a különféle vízrendezési, árvízvédelmi tervek, öntözőfürtök rajzai­nak és dokumentációinak elkészítése is. A mérnökök munkáját a geodétákon kí­vül talaj mechanikusok is segítik, akik adatokkal és tanácsokkal látják e! a ter­vezőket. Rajtuk kívül épí­tészek és gépészek is dol­goznak a kirendeltségen. Ezek főként automata, szi­vattyúházakat és víznyomás- szabályozó központokat ter­veznek. A szakosztályok egyébként állandó kapcsola­ttól; tartanak fenn a Buda­pesti Műszaiki Egyetem szá- mítógépcsoportjával, ahon­nan folyamatosan feldolgo­zott számadat-sorozatot kap­nak a tanulmánytervekhez. A negyedik emeleti ter­mekben különös „térképe­ket” rajzolnak. Négyzet és téglalap alakú épületeket, hosszú, egymásba nyúló csa­tornákat ábrázolnak. Váradi Tibor tervezőmérnök aszta­lán például a Szilvásváradi Állami Gazdaság csipkés­kúti méntelepének vízellátá­si terve készül. A szom­szédságában dolgozó Kan- csár Ágnes vízügyi techni­kus a bocoinádi Béke Ter­melőszövetkezet belvízrende­zéséhez szükséges rajzokat és felmeréseket készíti. Mun­kája nyomán S70 hold válik majd ismét mezőgazdasági­lag hasznosítható vá. Ko- csonái Csabáné, tervezőmér­nök és több társa a Tisza II. vízlépcső egyik tartozé­kán, a poroszlói öntözőfürt tervein dolgozik. A megraj­zolt képen máris látni a le­endő csatornák és műtár­gyak elhelyezkedését. Ter­mészetesen még sok időbe telik maid, amíg elkészül ez a komplex tervtanulmány. A poroszlói öntözőfürt érde­kessége az lesz. hogy négy termelőszövetkezet — a po­roszlói, borsodivánkai. szent - istváni és újlőrincfalvi szö­vetkezet — területén közel 9000 katasztrális holdat lát majd el vízzel. Ezeken kívül még szám­talan terv készül az egri kirendeltségen. A mérnökök és technikusok tervezőmun­kája nyomán építik majd fel a gyöngyös—nagyrédei öntözőfürtöt, amely hazánk egyik legnagyobb hegyvidéki öntözőműve lesz, a Csányi Állami Gazdaság víztároló­ját és öntözőtelepét, amely több szomszédos mezőgaz­dasági üzem öntözési gond­jait szünteti meg. Sok munka, szorgalom kell e nagy jelentőségű terv­dokumentációk elkészítésé­hez, Az egri szakemberek által papírra rajzolt vona­lakból azonban sorra meg- elevenedik a valóság: egy- egv öntözőmű, avagy víztá­roló szerte a Tiszántúlon Mentusz Károly A fő ok a híd Egy gyöngyösi utca, amely van, de hosszú idők óta még sincs Több mint egy éve be­szédtéma már Gyöngyösön a Vachott Sándor utca, amelyet mind a két végén korlát zár le, rajta a tábla: útfelújítás, a forgalom szü­netel. Terelő út Gyöngyös­pata felé a Puskin utcán át. Az emberek egy része ér­r Épül a szegedi húsgyár Szeged határában gyorsított ütemben épül az új házgyár, amely Csongrád megyén kívül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemekkel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön az épülő hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas silók. (MTI- totó r= Tóth- Béla- Mwifete — KS) tétlenkedik, a vérmesebbek hangosan teszik meg a nem egészen dicsérő megjegyzé­seiket az útépítőkre és a város szakigazgatási szervé­nek dolgozóira, de emlege­tik a KPM-et és annak me­gyei igazgatóságát is. Ez az utca szinte mindén tanács­ülésen napirendre került a maga lezártságával. Kezdetben arról volt szó, hogy az utcában levő régi híd sorsát nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Folyt a vita a hídról: vajon műemléknek tekintendő-e vagy csak műemlék jellegű építmény? Sokain a harma­dik lehetőségre szavaztak: semmi más, mint egy régi. elavult híd. ami gátolja a forgalmat, tehát mielőbb le kell bontanig és a helyére egy modern," a célnak meg­felelő hidat kell állítani. Az utóbbi csoportnak lett igaza, de ehhez nagyon sok hónapnak kellett elmúlnia. Közben megkezdték a Va­chott Sándor utcában a köz­művesítést, a szomszédságá­ban épülő többemeletes társasházhoz vezető csator­nák kialakítását. Aztán fel­bontották az úttestet az ut­ca alsó részén, felszedték a régi burkolatot és kicserélték. De az aszfaltréteget csak most, tavasszal terítették rá. A legújabb fejlemény pe­dig: megkezdték a híd bon­tását. — Az egyik legjobb bri­gádunk dolgozik most ott Varga István irányításával — mondta lványi Oszkár, az Egri Közúti Építő Vállalat II. sz. gyöngyösi építésveze­tőségének vezetője. — Ha semmi meglepetés nem éri a munkásokat, akkor a bon­tással elkészülnek még a hónap végére. De az új hi­dat is még ebben az évben át alkarjuk adni. A híd elég sok gondot okozott mostanában m • tervezésnél. Kiderült, hogy a két hídfőt csak negyvennégy darab 12 méteres vasbeton cölöpre lehet építeni. Ki kellett kísérletezni azt is, vajon fúrással vagy verés­sel lehet-e a cölöpöket a földbe süllyeszteni. A pró­bák alapján úgy döntöttek, hogy hatalmas cölöpverővel végeztetik el ezt a munkát. A környékbeliek egyáltalán nem fognak örülni a zajos gépnek. Az új híd tíz és fél méte­res úttestet és annak széle­in két és fél méteres járdát ível át a patakon. Szemre sima, modern vasbeton szer­kezet lesz. Hossza megköze­líti majd a tizenegy métert. Marad még ar. utca felső szakasza, aminek felújítása azonban alig vesz majd időt igénybe. Amikor a felújítás befe­jezésének időpontjáról ér­deklődtem lványi Oszkár építésvezetőtől, azt mondta, az utca még ebben az évben ismét megnyílhat a forga­lom számára. Mint kiderült: az előké­szítése a munkának sokkal több időt igényelt, mint amennyit maga a munka fel­ölel. Mindez csak azért tűnt fel a gyöngyösieknek, mivel az utcát már nagyon régen lezárták, és ez az utca je­lentős forgalmat bonyolított le. A forgalom elterelése pedig az egyébként is zsú­folt közlekedést még bonyo­lultabbá tette. Ez pedig egyaránt érint gyalogost és járművezetőt a különben is évek óta tartó útfelújítási nehézségek idegborzoló ké­nyelmetlenségei közepette. (gmf) 1371. június H., pcnteS

Next

/
Thumbnails
Contents