Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
«*A4AÄ*AAA*jkAAAH*>AAAMA AA*aA*AAAAAAMAAA*AAAAAA/MUM*VMUMJUÚMJ» Szerda esti külpolitikai kommentárunk A Koszigin— Jaroszewicztalálkozó AMIÓTA LENGYELORSZÁG pártja és népe közös erőfeszítéssel úrrá lett a decemberi drámai eseményeken, ifién sok hír érkezik Lengyelországból. Talán több, mint korábban. A megújult vezetői stílusnak a többi között ez is jele: nyíltabban és bővebben áradnak a híradások, érkezik az információ mind a meglévő problémákról, mind a sikeres megoldásokról, mind pedig a soron lévő feladatok meghatározásáról, a körülöttük folyó építő vitákról így például —, hogy csak néhányat soroljunk fed — sűrűn foglalkozik most a lengyel sajtó, s nyomában a világsajtó is az új lengyel népgazdasági tervvel, az abban lévő arányok módosításával, avval a széles körű, és sok Oldalú vitával, amely végső formába öntését megelőzte. Érdekes volt az a hír is, amely a leghatásosabb telekommunikációs eszköz: a televízió induló új műsoráról számolt be. A varsói tévé is megkezdte a Fórum sorozatát, amely címében és jellegében is hasonlatos a Magyar Televízió azonos című műsorához. A nézők írásban és telefonon feltett különböző kérdéseire az első Fórum adásban nem kisebb személyiség, mint Szydlak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára válaszolt. MIKÉNT BELFÖLDÖN is megélénkült és mind gyümölcsözőbbé lesz a párbeszéd a vezetők és a vezetettek között, akként sűrűsödnek Lengyelország diplomáciai, külhoni kapcsolatai is. Csak a közelmúltat tekintve, emlékeztetünk például Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz budapesti látogatására, amely mindkét fél véleménye szerint igen szívélyes körülmények között zajlott le és még szorosabbra fűzte népeink barátságát. A legfrissebb lengyel diplomáciai esemény pedig: Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök látogatása Moszkvában, ahová szovjet kollégája, Alekszej Koszigin kormányfő hívta meg. Miként a lengyel és a szovjet sajtó híradásai rámutattak: a tárgyalások eredményeként az aláírt egyezmény alapján, jelentősen tovább fejlődik a két ország gazdasági együttműködése. A Trybuna Ludu rámutat: a Szovjetunió komplett ' gyárberendezéseket szállít Lengyelországnak és Ipari létesítmények építésében is részt vesz. A kereskedelmi forgalom növelésének és az elektromos számítási technikában való kooperációnak Lengyelország szempontjából különösen nagy jelentősége van. A KÉT ORSZÁG, a két párt és a két nép politikai együttműködésének és barátságának természetes következményeként állandóan tovább fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok. A bővítésnek még számtalan kiaknázható lehetősége van mindkét fél kölcsönös előnyére. Bizonyos, hogy a moszkvai Koszigin—Jaroszewicz találkozó nagy mértékben hozzájárult ezeknek a lehetőségeknek a gyakorlati továbbfejlesztéséhez. Nyugat-berlini kérdés az „aktuális óra" középpontjában Az ellenzéki CDU—CSU kedden sürgős Interpellációkat nyújtott be a Bundestagban a nyugat-berlini kérdésről. Ezekre a kérdésekre a parlament szerdai ülésén Moersch külügyi parlamenti államtitkár válaszolt. Mivel az ellenzéket a válaszok nem elégítették ki, a napirendbe úgynevezett „aktuális őrá” beiktatását kérték. Ehhez a parlamenti ügyrend módot ad minden frakciónak. Az aktuális órán Barzel, az ellenzék parlamenti csoportjának vezetője kijelentette, a kormánykoalíció részéről olyan „engedékenységet” lát a nyugat-berlini kérdésbein, amelynek nincs határa. Felsorolta a CDU— CSU követeléseit, amelyek közé tartozik az is, hogy az NSZK hivatalos képviselői bármikor jelen lehessenek Nyugat-Berlinben. Az ellenzéki vezető beszédére Brandt kancellár válaszolt. Hivatkozott a NATO lisszaboni kommünikéjére s Meir újabb fegyvereket követel A szovjet—egyiptomi szerződést ürügyül felhasználva, Meir miniszterelnök szerdán kategorikusain fegyvereket követelt az Egyesült Államoktól „Izrael további megértést vár az Egyesült Államok kormányától fegyverszállítási kérelmeire vonatkozóan, e fegyverekre a maga védelmében van szüksége, különös tekintettel a légierőre, és reméli, hogy kérését haladék nélkül teljesítik” — mondotta. Példátlanul agresszív hangú parlamenti beszédében Golda Meir azt mondotta, hogy a „fegyverszállítások elmaradása ösztönzi az agressziót és komolyan fenyegeti a békét”. „Izrael védelmi és elrettentő erejének megőrzése legfontosabb tényezője annak, hogy a tüzelés kiújulá- sa ne történjék meg; az egyetlen eszköze annak, hogy folytatódjanak a politikai erőfeszítések és előrehaladás legyein a béke irányába mindenfajta katonai vagy politikai kényszer nélkül” — folytatta. Meir azt állította, hogy a közel-keleti katonai egyensúly felborult és az ameri kai fegyverszállításoknak ezt helyre kell állítaniuk. A miniszterelnök hivatkozott arra, hogy Washington a múltban mindig megértette ennek a szükségességét Meir szerint az Egyiptom védelmét szolgáló —és korábban odaszállított — szovjet fegyverek is „megsértették” az egyensúlyt, de a szovjet—egyiptomi szerződéssel a helyzet „még súlyosabb” lett Ami a Szuezi-csatorna megnyitását illeti, a miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael álláspontja változatlan. A Ceausescu vezette román küldöttség Phenjanba érkezett A Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának és a KNDK kormányának meghívására szerdán hivataloa látogatásra érkezett Phenjanba. A repülőtéren a román küldöttséget Kim ír Szén miniszterelnök a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára és más hivatalos személyek fogadták. PQpadopulosz. a görög diktatúra főnöke, meglepő nyilatkozattal hökkentétte meg a nemzetközi közvéleményt. Személyes üzenetet intézett a török hadsereg oltalma alatt kormányzó Erim miniszterelnökhöz és „baráti együttműködést1’ javasolt a két ország közötti fontos kérdések rendezésére. Mint kiderült, a juntafőnök üzenete válasz volt Erim levelére, amely hasonló értelmű javaslatot tartalmazott „a rendezetlen kérdések megvitatására, Ciprus ügyét is be leértve”. Az üzenetváltás athéni részének volt még egy különleges és zavaró sajátossága. Az első jelenté- sekoen a különböző nyugati lapok és hírszolgálati irodák azt álították: Papadopu- losz nem egyszerűen „baráti együttműködést”, hanem „konföderációt”, azaz laza államszövetséget Javasolt Törökországnak. Később különös módon kihullott a „konföderáció” szó a javaslatból, illetve a jelentésekből. Így is nyilvánvaló, hogy a közeli jö’>K''zn nagyszabású megegyezési kísérletre számíthatunk a görög rezsim és az új török kormány között. Görögország részéről az Indítékok nyilvánvalóak. Ma már meglehetősen világos, ho'",i a onttlosz vezeté„Béfce” a szuronyok alatt ? ml június 14* csütörtök se alatt álló katonai juntának sikerült viszonylagosan konszolidálnia hatalmát. E „konszolidáció” része v<At természetesen a haladó politikai erőkre, sőt a polgári ellenzékre is nehezedő rendőrterror. Szerepe volt azonban a juntauralom megszilárdításában annak is, hogy az erőszakszervezetek és mindenekelőtt a hadsereg tisztikara óriási anyagi juttatásokat és kedvezményeket kapott. Végül, de nem utolsósorban: meghatározó szerepe volt a külpolitikai tényezőknek: az Egyesült Államok — rövid, kezdeti habozás után — kénytelen volt felismerni, hogy a Földközi-tenger medencéjének és az arab világnak jelenlegi stratégiai helyzetében egy „szilárdan antikommunista” katonai uralom alatt álló Görögország kiválóan szolgálhatja az amerikai stratégiai érdekeket. Ezeket a washingtoni katonai koncepciókat jelenleg mélységesen zavarja az a feszült viszony, amely Görögország és a NATO délkeleti szárnyának másik. amerikai bázisokkal megrakó*,* *r-*Vama. Törökőr— - fennáll. Papador: .jsz ajánlatiban ily módon az játszotta a döntő szerepet, hogy ha képes megvalósítani a közeledést — ezzel tartósan biztosította maga és a katonai rezsim számára Washington jóindulatát. Ami Törökországot illeti, a hatalmi helyzet alakulása mindinkább éretté teszi Ankarát az athéni juntával való tárgyalásra. Igaz, a katonai ultimátum nyomában hatalomra került Erini- kormány szerény gazdasági reformprogramot hirdetett és a korrupció letörését ígérte. Ez azonban egyáltalában nem zavarja sem Athén, sem Washington álmait. A reformok belül maradnak a bur- zsoá kereteken, a korrupció esetleges letörése pedig még meg is erősítheti a katonai rendszer tömegbázisát. Ugyanakkor viszont — és mind Athén, mind Washington számára ez a döntő — a katonai rendszer megkezdte a baloldali és haladó mozgalmak letörését! Felesleges most azon elmélkedni, hogy ebben milyen szerepe van az olyan provok dónak is beillő „ultrabal” akcióknak, mint legutóbb az izraeli konzul meggyilkolása. Tény marad, hogy az anarchista- trockista akciókat a katonai rezsim az egész baloldal ösz- szezúzására használja fel: az anarchista akciókat élesen elítélő Török Munkáspárt Központi Bizottságának több mint felét már letartóztatták, szakszervezeti veretik. tucatjait hurcolják börtönbe és az április 26-1, egy hónapra meghirdetett ostromállapotot újabb két hónappal meghosszabbították. Nem lehet csodálni, hogy a két rendszer vezetői között baráti szálak szövődnek. A „konföderáció” gondolatának felvetése persze aligha tartozik a realitások közé. Az viszont már nem lehetetlen, hogy rövidesen magas szintű tárgyalások kezdődnek Athén és Ankara között. A dolog jellegénél fogva minden megegyezés, vagy akár közeledés is, veszélyeztetheti a független Ciprusi Köztársaság jelenlegi státuszát és nemzeti érdekeit1 Ismeretes, hogy a sziget görög többsége és a török kisebbség között évek óta húzódó konfliktus mérgezi a légkört. A ciprusi Ma- kariosz-kormány álláspontja az, hogy ezt az ellentétet a független Ciprusi Köztársaság nemzeti keretei között kell megoldani. A Pentagon stratégái számára természetesen az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha Ciprus szilárd NAT O-támaszponttá válnék. Ezért Washingtonnak feltétlen érdeke olyan típusú Athén—Ankara kiegyezés, amelynek hatása egyrészt a NATO délkeleteurópai szárnyának megszilárdulása, másrészt az, hogy Ciprus afféle „úszó anyaha- jókénf’ is a NATO vizeire sodródik. Ez a gondolat húzódik meg Papadopulosz kézfogási ajánlata mögött. í- i óvott attól a hiedelemtől, amely szerint, a négyhatalmi tárgyalások célja valamiféle új nyugat-berlini státus kidolgozása lenne. A kancellár hangoztatta, a bonni parlamentnek nem lehet feladata, hogy a NATO egységét megbontsa és „konstruált ellentétekkel” zavarja a négyhatalmi tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások — mondotta — döntő szakaszba léptek, anélkül, hogy meg lehetne mondani, meddig fognak tartani. Bizonyos azonban — fűzte hozzá —, hogy a moszkvai szerződés aláírása nélkül nem lehetne remény a megegyezésre. Az aktuális óra mindösz- sze 20 percig tartott. Jónás beiktatása Szerdán az osztrák törvényhozás két házának együttes ülésén ünnepélyesen beiktatták hivatalába az április 25-ér. újra megválasztott köztársasági elnököt, Franz Jónást. Mint ismeretes, az elnökválasztáson a szocialista párt jelöltjeként indult Jonas — aki 1965-tŐl tölti be az államfői tisztséget — megszerezte a szavazatok többségét, s így újabb hat esztendőre köztársasági elnök lett. Az ünnepélyes beiktatáson ott voltak a kormány tagjai, élükön Kreisky kancellárral. Megjelentek továbbá a diplomáciai testület képviselői, köztük Kurtán Sándor, bécsi magyar nagykövet. kéotdvírónkon érkezett Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke (jobb oldalt) szemlét tart a frontvonalon. Képünkön egy egyiptomi őrmester beszámolóját hallgatja. Kétkilométeres körzetben szóródtak szét a holttestek, annak a repúlőszerencsétlenségnek következtében, amely a kaliforniai Azusa város közelében történt. Egy utasszállító repülőgép összeütközött egy katonai géppel, ötven halálos áldozatról érkezett jelentés. Képünkön: Elszállítják az áldozatokat. Fegyveres terroristák Santiago egyik külvárosában meggyé kották Perez Zujovic volt chilei kereszténydemokrata küItifO» minisztert. Salvador Allende köztársasági elnök rendkívtB állapotot rendelt el Santiago tartomány területére. Képűid kön: a rendőrség vizsgálja Zujovic gépkocsiját a merénylet után. (TeOeteto —AP-,MTI—Kg*
