Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

„Egri nyár 1971" Négynapos vendégség a szombati Rigolettóról Szép és hálás feladatra vállalkozott az Egri nyár szeivező bizottsága, amikor műsorra tűzte a Rigoletto kettős keresztmetszetét. Az ismert, világszerte játszott Verdi-operát. valamint Vic­tor Hugo drámáját, amelyet „A király mulat” címmel ma már inkább az iroda­lomtörténet tart számon, an­nak megjelölésével, hogy szövegkönyvi alapanyagát képezi a dalműnek. A mű­sor szerkesztői láthatóan a drámai konfliktusokra, for­dulópontokra ügyeltek, ami­kor a színpadi és operai változat vágásait egymás mellé illesztették, remeklési lehetőséghez juttatva a jó nevű, széphangú fővárosi énekeseket, a dr. Vasadi- Balogh Lajos vezényelte Egri Szimfonikus Zenekart és a Megyei Színpad játé­kosait, akiket Szívós József készített fel a bemutatóra. Amikor a szombati elő­adást értékeljük, elsőiként róluk kell megemlékeznünk. Mint akik a szövegmondás tisztasága, az alkotói hevü­let és megértés dolgában egyaránt felnőttiek a hiva­tásos művészekhez, valamint a Farkas István által előké­szített egri zenekarhoz, amely szintén remekelt. Eb­ben persze jelentős része van a dirigensnek, aki évtizedek óta fáradhatatlan vezetője a koncertszerű operaelőadások­nak. remekül alkalmazkodik a kedvezőtlen körülmények­hez, s nagy rutinja, szug- gesztivitása révén mindig tiszta előadással lepi meg hallgatóságát. A vendégónekesek sze­replését vizsgálva Lehoczky Éváról szólunk első helyen, aki technikával és erővel egyaránt bírta Gilda nehéz szólamát. Tökéletesen jelle­mez hanggal, s díszítései oly üde-frissen rajzosak, csillogóak, mint tavaszi ve­rőfény. Radnai György tőle megszokott robusztussággal, dinamikával építette fel Ri- goletto zenei szérepét. Hiá­nyosságot csupán ott érez­tünk, ahol érzelmesebb, lá- gyabb hangokat kellett vol­na megütnie. A mantuai her­ceget megszólaltató Albert Miklós kevésbé ismert név vidéken. Amit nyújtott, mégis tökéletes illúzió volt. noha magasságai nem oly fényesek, mint ahogyan a középregiszterekben bánik hangjával. Felejthetetlen volt azonban a záró kvartett, amelyben negyedikként a rangos Eszenyi Irma ■ veti részt Maddalena szólamá­val. Egy dolgot szeretnénk vé­gül szóvá tenni, mégpedig inkább jövendő has.onló produkciókra tekintettel! Igaz: gördülékeny, jól szer­kesztett volt az egri Rigó-, A.z alsó fokú oktatási in­tézmények oktató-nevelő munkája személyi feltételei­nek javítása, a képesítés nél­küliek számának csökkenté­se érdekében a Művelődés­ügyi Minisztérium intézke­dést adott ki, amely hang­súlyozza: a nyugdíjkorhatárt elért, de egészséges és dol­gozni akaró pedagógust (ta­nárt. tanítót, óvónőt), ne kényszerítsenek a kinevező szervek nyugdíjba, az ilyen pedagógust ösztönözzék to­vábbi szolgálatra. Ha szük­séges. elsősorban a már nyugdíjazott, egészséges és- még dolgozni akaró peda­gógusokat alkalmazzák új­bóli kinevezéssel. illetve szerződéses munkaviszony­ban. A további igények ki­elégítésére óraiadási lehető­ség biztosítható olyan peda­gógus végzettségű szemé­lyeknek is, akik nem az ok­tatásügy területén dolgoz­nak. Ha a felsorolt lehetőségek sem oldják meg a pedagó­gusellátás problémáit, a te­rületileg illetékes pedagó­gusképző intézmények utol­só évfolyamos hallgatói kö­letto. Minden hasonló elő­adás ismeretterjesztő szere­pet is betölt azonban, tehát némi szűkszavú, csak az utalásokra építő összekötő szöveg elkelt volna a bemu­tatón. Különösen érvényes igényünk az Hugo-műre. amelynek körvonalai csu­pán azok számára voltak ér­zékletesek. akik ismerői az operaváltozatnak. Márpedig ezen az előadáson ilyenek' felerészben voltak. Érettük, s következő produkciók tel­jesebb hatása végett szól kifogásunk. (m — y—) zül gondoskodjanak pótlás­ról. Az ilyen hallgatók ta­nulmányaikat levelező úton fejezhetik be. Oktató-nevelő munkára képesítés nélkül csak abban az esetben lehet valakit al­kalmazni, ha a pedagógus- állást képesítettel, vagy a tanárképző főiskolák ne­gyedéves, a tanítóképző in­tézetek harmadéves, az óvó­nőképző intézetek másod­éves halgatóival semmikép­pen nem tudják betölteni. Ilyen esetben csak azokat a középiskolai érettségivel rendelkezőket szabad alkal­mazni, akik valamelyik pe­dagógusképző intézetben tel-' vételi vizsgán megfeleltek, de hely hiányában nem vet­ték fel őket. Az érintettek a felvételi vizsga megismét­lése alól mentesülnek. A minisztériumi intézke­dés utal arra is: fontos, hogy a már működő képesítés nél­küli nevelők, bizonyos ha­táridőn belül minél nagyobb számban szerezzék meg az oktató-nevelő munkához szükséges szakképesítést. (MTI) Minisztériumi intézkedés a képesítés nélkül dolgozó nevelők számának csökkentésére XXX. A sport Giuliettát vezető har­madik cinkostárs Totót egy magánszanatóriumba szállí­totta, amely feltehetően a maffia érdekeltségébe tarto­zik, mert mire a rendőrség Totót itt megtalálta és ki­hallgathatta volna, a sebe­sült műtét közben — meg­halt. Torreta elmenekült ha­zulról, s a rendőrség kere­si... A lap ezuán milánói tudó­sítója jelentésére hivatkozva közli, hogy Torreta főnökét az ifjabb Barbara fivért, Angelot, ma délben, miköz­ben gépkocsijába szállt, ugyancsak megtámadták. Géppisztolyból lőttek rá és négy golyó súlyosan megse­besítette. Az egyik támadót, a 28 éves Antonio Liggio milánói taxisofőrt, aki a tá­madásnál maga is megsé­rült, a rendőrség elfogta ... QMmsm K*. 1971. janim 8., kedd Társa szökésben van. A nyomozás folyik. Berti felszisszent. A tele­fon megcsörrent. Remegő kézzel nyúlt az asztalkán előtte csilingelő készülék fe­lé. Mozdulata félúton této­ván elakadt. Nem! Megviselt idegeinek ez már túlsók volt a jóból. Don Paolino képét látta maga előtt. Azt az ide­ges összerezzenést, ahogyan Bonta három nappal ezelőtt, egy este. a telefön csengésé­re reagált. „Külföldre uta­zom. Ne is keressen” — hal­lotta zsibongó agyában Pa­lermo egyik legelőkelőbb családja fejének. Paolo Bon­tanak kísértethangját. A megszokás azonban erősebb volt. A telefonban van vala­mi türelmetlen, kényszerítő erő. A távolság és az isme­retlen fel nem derített má­giája az, ami képes félbe­szakítani két ember legmeg- hittebb személyes beszélge­tését is. A telefon csengésé­nek a legnehezebb ellenállni. — Pronto — emelte fülé­hez Berti a kagylót. „Don dottore” — suttogta egy izgatott férfihang — ..segítenie kell. Most érkez­tem Milánóból... A repülő­téren vagyok. Azt hiszem, gyanús alakok követnek.” — Liggio, maga az?... Halló... Halló!.. — halló, zott Berti, de már választ nem kapott, A készülék kat­togott, mintha távoli dulako. dás, vagy autók zaja, vagy csak a megszakadt áramkö­rök sercegése hallatszana, de váratlanul az is megszűnt és süketen hallgatózott a pará­nyi mikrofon. Berti kis ideig, mint valami fekete banánt bámulta a kagylót. És egy­szer csak szinte visszadobta a villára Kezét riadtan kap­ta el, mintha ujjait áram ütötte volna meg. Torka ki­száradt. A gondolatok két­ségbeesett fogócskába kezd­tek fejében. Az újságcikk, az Angelo la Barbera elleni me. lénylet. Milano. Liggio... A hang ... s ha mégsem ő volt az? Ha a rendőrség a soro­zatos gyilkosságok miatt már elkapott valakit és a nyomá­ra bukkantak.. Rájöttek valahogy, hogy találkozott a palermói maffia vezetőivel... Bonta bizonyára azért távo­zott külföldre olyan sürgő­sen, mert esetleg a polgár­mestertől értesült, mi min­dent tud már a rendőrség ... És Don Calo, aki el tudná simítani a hatóságoknál a legrögösebb ügyet is, már nem él Menekülnie kell! Ha Lig­gio telefonált, az is rossz ómen. Ha nem ő volt, az még rosszabb. Lehetséges, hogy a rendőrség követte Lig- giót és az az őrült most ki­fecsegte. hogy kinek telefo­nált. Esetleg le is hallgathat­ták a beszélgetést. Talán rö­videsen elkezdik faggatni: ön honnan ismerte Liggiót? Mit akart öntői ez a corleonei gyilkos? Mit keres ön Szicí­liában, ahonnan Bartolomeo Matrangának. mert ugye, ez a „vörös nvakkendős" fovarochnn Heves megyei „sziget” a 30 ezer úttörő Heves megye 135 úttörő­csapatának egy-egy küldöt­te és az úttörővezetők egy csoportja is részt vesz az úttörőszövetség 25. születés­napját köszöntő budapesti jubileumi ünnepségsoroza­ton, amely napokig a gyer­mekekre irányítja a nagy­város és az ország figyelmét. Nem is lehetne nem odafi­gyelni. hiszen nem keve­sebb mint egymilió úttörő és. kisdobos nagv ünnepének kiemelkedő eseménysorozata zajlik a főváros különböző pontjain. Szépvölgyi Zoltán. a fővárosi tanács elnöke is ..megosztja gondjait” a paj­tásokkal, mert négy napon keresztül a jubileumi úttö­rőtanács tagjaira bízta Bu­dapest kulcsát. Ez a jelké­pes kulcsátadás is és a ren­dezvények rangját emelő személyiségek részvétele, a sajtó- és tv-nyilvánosság ugyanakkor azt is igazolja, a társadalom nemcsak oda­figyel. hanem nagyra érté­keli a jubiláló gyermekszer­vezet, eddigi eredményeit es szerepét az egyéniség for­málásában, a képességek ki­bontakoztatásában. Jubileumi megbízólevéllel és a budapesti vendéglátó pajtások címeivel a zsebük­ben szombaton küiönvonat- lal utaztak a Borsod és Nógrád megyei pajtásokkal együtt. Budapestre megyénk úttörőcsapatainak küldöttei. Népes csapatunkat a József­városi pályaudvaron ünne­pélyesen fogadták a vendég­látók és különjáratú autó­buszokkal szállították őket Üjpestre és kisebb részüket, volt az ön korábbi neve, 1948-ban nyomtalanul el kel­lett tűnnie . Hogy ön nem 1 Matranga? ön nem a vil-• lalbai maffiajegyző. Don Ca- j lo bizalmasa, aki ellen öt- » szőrös gyilkosság és többszö- J rös gyilkosságra való felbúj- i tás, valamint kábítószeresem- J pészés miatt már eljárás in- « dúlt Palermóban, de eltűné-} se miatt az ügyek függőben maradtak. „Lehet, hogy er­ről beszélt Genco Russo is Mussomelliben.” És a feltéte­lezés fájdalmas érgörcsként szúrt agyába — Nem! — nyögött fel hangosan. Nem adja meg magát. Ez idáig minden a leg­nagyobb rendben ment. Vég­re jómódú lett. Végre van pénze, annyi pénze, hogy nyugodtan élvezhesse az éle. tét, amiért annyit küszkö­dött, Végre megszabadulnat- na Lucianótól, az egész ban­dától. Svájcban félmillió dol­lárt sikerült feltűnés nélkül elhelyeznie a különböző-ban­koknál. Végre megszökhetne Maria Bellonival.. És most mindennek vége? — Nem! — mondta újra és száját olyan dühödt erőszak, kai zárta össze, hogy bele- csikordultak fogai. Kopogtattak. Rémülten ugrott fel. Az ajtóval szemközt az ablakig hátrált. Újra kopogtattak. Ezúttal hangosabban Berti kezében remegett a revolver. „Don Dottore" — hallatszott kint­ről — „a vacsora ...’ „A vacsora” — jutott el Berti felzaklatott tudatáig a hang. Hát persze. A vacsora. Üres képzelődés minden. Hogy is veszíthette el eny- nyire hagyományos higgadt­ságát. Bosszankodva korholta magát a nehézkes, fáradt léptekkel elindult az ajtó fe­lé. (Folytatjuk) — Mi lesz a mai programunk? — Ez foglalkoztatja az erki Balogh Annát és a vendéglátó újpesti Vadnai Annát a gyöngyösi járás küldötteit a XV. kerületbe. Itt talál­koztak először a vendég es vendéglátó pajtások, akiket azután semmilyen erővel szétválasztani nem leheteti Már a hivatalos program, a vasárnapi szinpompás felvo­nulás előtt a vendéglátó pajtások, szüleik segédleté­vel ..maszek" városnézést tartottak. Nagyon sok szülő szabadságot vett ki, és saját csemetéje mailé beülteti autójába a vidékről érke­zettet és felcsapott idegen- vezetőnek. Sok ilyen gépko­csit látni ezekben a napok­ban a főváros utcáin, tere­in, a Duna környékén, mú­zeumok előtt és a főváros valamennyi nevezetessége táján. A megérkezés napján He­ves megyéből többen is részt vettek a Parlamentben ösz- szehívott úttörővezetők jubi­leumi ülésén, az azt követő fogadáson és a Hotel Ifjú­ság különtermében sorra került ünnepi megemlékezé­sen. ahol az Elnöki Tanács és a különböző minisztériu­mok. társadalmi szervezetek kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A kitüntetettek között is volt Heves me­gyei: Fekete János, a gyön­gyösi 5. számú általános is­kola úttörőcsapatának veze­tője a Munka Érdemrend ezüst fokozata és Nemes Péter, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, a me­gyei úttörőelnök KlSZ-ér- demérem kitüntetésben ré­szesült. Vasárnap délelőtt ragyogó napsütés fogadta a Felvo­nulás téren az V. országos úttörőtalálkozó és díszszem­le részvevőit. Heves megye úttörőküldöttei a négy napig elválaszthatatlan barátaik­kal, pesti pajtásaikkal együtt sorakoztak feel a díszemel­vény előtt, hogy fogadal­mukat megerősítsék és fel­vonuljanak velük. Tíz óra élőtt néhány perccel foglal­ták el helyüket a díszemel­vényen a találkozó védnö­kei, élükön Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével, a tribünökön pedig ott vol­tak 11 külföldi úttörő- és pionír testvérszervezet kül­döttei, volt úttörővezetők: és más meghívottak. (Foto: Pilisy) Tízezer úttörő — köztük négyezer vidéki — népesí­tette be a hatalmas levet es ünnepélyes .. zászlóiéi vonás után hangzott el az úttörő- fogadalom szövege. S'.a »> Ferenc, a Magvar -Úttörők Országos Szövetségének fő­titkára szólt a negyedszáza­dos úttörőmozgalom törté­netéről, harcairól, sikereiről, majd a jubileum 25 évét jelképező ágyúlövés és. a majd húszezer úttörő szín­pompás felvonulása követke­zett. Az újpestiek táborában találkoztam az erki Balogh Annával, aki 135 Heves me­gyei pajtásával együtt ven­dégeskedik a fővárosban. Mellette volt az újpesti ba­rátnő, Vadnai Arina, aki ezen a találkozón gondjait viseli. — Hogy érzed magad? — Nagyon kedvesen fo­gadtak bennünket és szinte valamennyien ismerősként köszöntöttük egymást, mert előtte levelet váltottunk ven­déglátóinkkal. Annak igyek­szik mindent megmutatni és én ebből a sok látnivalóból és élményből minél többet próbálok megjegyezni, hogy otthon mindezt elmesélhes­sem. — Mi a további program? — Délután elmegyünk a szigetre, ahol megtekintjük a vízi- és honvédelmi pará­dét, azután az Állami Népi Együttes ajándékműsorát. Hétfőn a Vidám Parkba megyünk Annával, azután üzemlátogatás lesz. Kedden külön hajóval visszük egy hosszabb útra a hevesieket. Ez a hivatalos, de ezen kí­vül anyuék is szeretnének velünk tartani egy városné­ző Sétán... Mind a hatezer vidéki út­törő és hatszáz űttörővezető „jól bírja” az eddigi meg­erőltető programot, különö­sen jól érzik magukat a He­ves megyeiek, akik a test­vérkerület, újpestiek ven­dégszeretetét élvezik. Az bi­zonyos, hogy négy nap után lesz mesélnivaló itthon, ha a különvonat hazaröpíti őket erről a nem mindennapi úttö­rőtalálkozóról; hiszen övék volt a főváros, amely ünne­pi külsőbe öltözött, vörös nyakkendőt öltött.

Next

/
Thumbnails
Contents