Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

KOSSUTH • 8.2U Zenekari muzsika ».00 Hainan a kürtszó! 9.35 Keleti népdalok 10.05 Magyarország felfedezése 10.2» Mozart: E-dúr trió 10.44 Kodály: Székely fonó 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.57 Törvénykönyv 14.12 Rádiójáték gyermekeknek M.35 Gyöngyszem Gyöngyi 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Ghopin-zcmgoraművek 15.35 Az élő népdal 15.45 Oktatási jegyzet 16.05 Könnyűzene 16.28 Egy lakásépítő szövetkezet naplójából 16.38 Operarészl. 17.20 Dallal, tánccal a világ körűi 17.47 Külföldi tudósoké a szó 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 15.30 Zord idő. R.-játék 20.15 Mező László zenekari gordónkaestje 21.35 Népi zene 22.20 (Ttijegyzet az EAK-ból 22.30 Hősi példa. R.-játék 0.10 Citcramuzsika PETŐFI *.05 Népdal játék 8.41 Indulók 9.05 Kamarazene 9.45 Fények és hangok a légkörben 12.00 Zenekari muzsika Randevú kettőtől — hatig . . . 18.10 Fiatalok hullámhosszán 20.28 Kompozíció. Tvardovszkij müveiből 21.26 Könnyűzene 21.46 Művek és megoldások 22.4G Dunántúli népdalok 2S.15 Egy éj Velencében. Részi. MAGYAR ».30 Hazánk és a nagyvilág 16.53 Közv. az V. országos úttörő-találkozóról 17.25 Kuckó 17.55 Hírek 10.00 Hét végi birodalom 18.25 Riportfilm 18.55 Esti mese 19.03 Parabola 19.30 Tv-hiradó 20.00 A nehézvíz csatája. Magyarul b. francia film 91.25 Telegroteszk 91.43 A szemtanú. Besaélg. 32.06 Tv-hiradó POZSONYT 0.25 Solaris. I—n. rész 10.00 és 22.20 Tv-hiradó 20.05 Nemzetközi pop-dalfesz­tivál 31.00 Bátor kisasszony, cseh filmvigjáték EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Ben Wade és a farmer Kalandos történet vadnyugatról Amerikai westemfilm. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Hajókkal a bástyák ellen Színes szovjet történelmi film EGRI KERT: Este fél 8 órakor A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl... csak fecseg Színes, szinkronizált francia filmvigjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az Angyal elrablása GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Égi bárány GYÖNGYÖSI KERT: Enyém a világ HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A hét mesterlövész (Felemelt helyárak!) HATVANI KOSSUTH: Fekete Angyalok I—II. rész Mérsékelt helyárak HEVES: Effi Briest FÜZFSABONY: írj lány a csapatban f -ITMÜI UI3Y*IET Kg'»"’ ° órától szerda rég­gé’ a Bajcsy-Zsilinszky v Jóén. (Telefon: 11-10). í!/ ermekek részére is. .-gyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- ion; 17-37.) Mit keli tudni a módosított KRESZ-ről ? KIC tóolfl OV/TI'h/í/ ^£ ország legnagyobb téglagyárában, az l\li Lt-glQ [IQ a, y i'yUTVUl Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat kisbéri iizemében megkezdték a kisméretű téglák gyártását. A 90 milliós költ­séggel épült új gyár évente 50 millió téglát ad az építőiparnak. A későbbiekben az üzem kerámia-födémet is gyárt majd. Képünkön: kemence-kocsira rakják az égetésre váró ~ téglát. (MTI foto — Matusz Károly felvétele — KS) Egzotikus növénvérdekesséoek Séta az erdőtelki arborétumban 6. A most bemutatott forgal­mi jelzőtáblát külföldén jól ismerik, nálunk még legfel­jebb a fővárosban látni be­lőle. Ez egyben azt is iga­zolja, nálunk is egyre na­gyobb gond a gépjárművek parkolása. Hová is álljon le személygépkocsijával az em­ber, ha már minden parkolás­ra alkalmas tér, széles utca foglalt? A tábla mutatja: a járdán, vagyis csak félig a járdán... Ennek megfele­lően a KRESZ 26. s-a így egészül ki: „a tábján vagy kiegészítő táblán — megfe­lelően kialakított járdasze­gély esetében — jelezhető, hogy az ábrán jelzett mó­don részben, vagy egész­ben kell várakozni.” A táb­la alapszíne kék, az ábra fe­hér. Megnyugtatásul hozzátesz- szük, hogy a hatóságok csak oda teszik ki ezeket a táb­lákat, ahol a járdaszegélyt a parkolásnak megfelelően alakították ki. Azt viszont szigorúan veszik, hogy ahol ilyen táblát helyeztek el, A téli halbőség után, most, ha nem is hiánycikk, de kevés a hal. A tógazda­ságok készlete kiapadt, a fi­lézett dán tengeri hal a nagy kereslet és a zsák­mány csökkenése miatt Vi­lágszerte, így hazánkban is, drágább lett. A hazai hiány pótlására, az ellátás javítására új be­ott csakis így szabad vára­kozni. Hol leltet megállni ? A válasz egyszerű: meg­állni a kijelölt várakozóhe­lyen és a forgalmi okból, vagy műszaki hiba folytán történő megállást kivéve — csak az úttestnek a menet­irány szerinti jobb oldalán a menetiránynak megfele­lően, szorosan az úttest szé­lén szabad úgy, hogy a jár­mű az út szélével megköze­lítően párhuzamosan álljon. A KRESZ-nek ezt az elő­írását szigorúan be kell tar­tani, mégis — mint arra egy hatvani olvasónk felhívta a figyelmet — van kivétel, egy esetben lehet bal oldalon is várakozni: olyan egyirányú utcában ugyanis, ahol a két oldalon várakozó járművek között legalább egy forgal­mi sáv szabadon marad és a jelzőtáblából, vagy útbur­kolati jelből más nem kö­vetkezik, az úttest bal olda­lán is meg szabad állni. Sajnos a gyakorlati élet nagyon sok olyan példával is szolgál, amikor kilátást, bekanyarodást. vagy a for­galmat más formában aka­dályozva állítják meg a gép­kocsivezetők járműveiket. Igaz, az ilyen helyen gyak­ran nincs „Várakozni tilos”, vagy „Megállni tilos” tábla, de különösen az áruszállító járművek a szabályokkal el­lentétben mégis leállnak a le- és felrakodás sokszor órákig tartó időtartamára is. Nagy veszélyt jelentenek a forgalomra, de sajnos en­nek ellenére az arra hiva­tott szervek nem tesznek el­lenük semmit. Pedig a köz­lekedés biztonsága, testi és vagyoni épségünk megköve­telné a szigorítást velük szemben is. szerzési forrást keresett a Halért, sikerült olcsó szov­jet és bolgár tengeri halat vásárolnia. A Szovjetunióból 45 vagonnal, Bulgáriából 27 vagonnal. Egyelőre 30 vagon import tengeri hal került forgalom­ba, (a sztavrida kilónként 16 forintért). Az arborétum, a latin ar­bor szóból képzett kifeje­zés. Jelentése élő fás kéri, fásított park, amelyre kü­lönleges értékű facsoportok és egyéb ritka növénytár­sulások jellemzők . .. Erdőtelek főutcáján, a községi tanácstól nem mesz- sze, hosszú kerítés nyújtó­zik. A kerítést középen tá­gas kapu választja ketté. Benn sárga kavicsos út ve­zet a zöldellő fákkal és cser­jékkel övezett, régi kastély- épülethez: A Mikszáth Kál­mán „Különös házasság” cí­mű regényéből ismert, külö­nös sorsú Dőry Mária kasté­lya volt az valamikor, ame­lyet néhai férje, gróf Batt­ler János ajándékozott ne­ki. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot azután a századforduló táján egy or­vos, dr. Kovács József vásá­rolta meg, ahol az első vi­lágháború alatt katonai kór­házat rendezett be és in­gyen gyógyította a betege­ket.. Az épület ma gyermek­zajtól hangos, általános is­kola van benne. Alpesi kertész kalauzol A kastélyhoz csaknem öt- holdas park tartozik. 1950- ben az Országos Természet­védelmi Hivatal védett te­rületté nyilvánította. Ez a park ma az ország legki­sebb afoorétuma, amely kü­lönleges, egzotikus növény- érdekességeinek köszönheti védetté nyilvánítását. Körül­belül nyolcszáz-ezerre tehető azoknak a különleges nö­vényfajoknak a száma, ame­lyek más, távol eső konti­nensekről „származtak” ide. A parkban vannak olyan idős fenyők, melyeket felte­hetően még gróf Buttler Já­nos ültethetett. A ma már kuriózumnak számító nö­vény sokaság nagy részét azonban dr. Kovács József telepítette, akinek fő kedv­telése a dísznövények, kü­lönleges fák és bokrok gyűj­tése volt. A kastély körüli parkot egykor ritka növé­nyekkel ültette be. Később az Országos Természetvé­delmi Hivatal a botanikát kedvelő orvos örökét to­vábbfejlesztve, a régi szom­szédságában növényekkel be­telepített újabb területekkel gazdagította. Azután Papp József nyugalmazott botani­kus professzor felmérései alapján elkészítették a park növénykataszterét is. Egy napsütéses délelőttön végigjárni az arborétumot, különös élményt jelent a lá­togatónak. Kalauzunk Dénes Kamilló, az idős alpesi ker­tész csupa érdekességeket mutat és nagy szakértelem­mel magyaráz. Amiről a Máltai Lovagrend keresztjét mintázták A kastély közelében ol­tott juharfák találhatók. Feltehetően érdekes formá­jú, szeldelt leveleiről min­tázták valamikor a díszes Máltai Lovagrend keresztjé­nek mintázatát. Beljebb Kí­nából származó örökzöld bangita és magyal bokrok díszlenek. A bulgáriai Sip­ka-szorost idézi, az onnan származó Sipka meggy. Van itt olyan tiszafa, amelynek termése sárga szí..’ Mégis talán a legérdekesebb az a gumifa, amelynek egyetlen magyarországi himvirágú példánya itt, Erdőtelken van. A női egyed viszont a Szom­bathely melletti kámoni ar­borétumban található. Külö­nös az a kocsányos tölgy, melynek hasogatott a levele. Az arborétum egyik ékes­sége az a ltoronatövis, amely szokatlan, tövis nélküli. Szép formájú mongol, mandzsu, japán és kínai hársak tár­saságában, Amerikából szár­mazó vasfa emelkedik az ég felé. Odébb kínai fenyő dísz­ük, melynek hámlik a tör­zse. Azután egy Amerikából ide került tölgyfajta látha­tó, melynek érdekessége, hogy levelei megfelelő élet­tani tulajdonságok alapján különösebb károsodás nél­kül bírják ‘ a gyártelepek füstös levegőjét. A fák kö­zött egy olasz fűfajta is ma­gasodik, nádra emlékeztet. Kalauzunk tájékoztatása szerint Nápolyban ma is .szőlőkarónak használják két- három méteres példányait. Élő „kövületek” Az arborétum közepén kü­lönös alakú fák hívják fel magukra a figyelmet. Pira­mis alakú tölgy, oszlopos an­gol borovifenyő, amerikai szürkefenyő úgynevezett sü­veges változata, valamint dél-európai kúszófenyő. Kü­lönös az a liánszerű növény, amely rendszertanilag az ecetfákhoz tartozik. Egy tölgyre felkúszva, az évek során dúsan átszőtte azt. Ecetsav tartalmú, tejszerű, mérges nedve a bőrön daga­natos elváltozást okoz. Van Szovjet és bolgár tengeri hal kerül forgalomba ,SS/S*’/fSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSfSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSfSJ!SS/SyS//SSSSSSS/SSJ*/,'SSS'SSSSS/SSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSj/./'O-/rss'*SSSSSSS/SS///SSSSfSS/SSA'SSSSSSSSSS* Kazis Bogdanavicius*: Finom ember — Nem lehet — sóhajtott szomorúan. — Szigorúan ti­los. — Vigyen el — kérleltem reménykedve. — Szerzek magának borjúmájat... Szerencsém volt: a kapu közvetlen közelében szabad taxi állt. — Hová? — érdeklődött készségesen a sofőr. — Az Alma utcába. — Hm... — tűnődött. — Okvetlenül szükséges? — Okvetlenül — válaszol­tam. — Nagyon sietek. — Trolival nem mehet? — Nem. Arrafelé nem jár trolibusz. — Hát busszal? Mindössze öt kopejka, és hipp-hopp, már ott is van. Ha nincs aprója, szívesen váltok. — De autóbusz sem megy oda. Zsákutca. — Micsoda nemtörődöm­ség! — jött méregbe. — Szeretném tudni, mit csinál­nak az autóbusz-igazgatósá­gon?! — Terveznek — moso- lyodtam el. — Jövőre állító­lag arra is lesz járat. — A nagy tervezők,! — köpött ki az ablakon. — Csak tudnám, miért húzzálc a fizetésüket? — Nem tudom. Beszállha­tok? — Hm... Beszállni, . . Nem tudna gyalogszerrel elsétálni? — Messze van egy ki­csit... sóhajtottam. — Es ráadásul még az eső is zu­hog. — A séta nagyon egész­séges. Meglátja, sokkal to­vább fog élni; A japánok tízezer lépést tesznek na­ponta. — Jól van. csak indul­junk. Cserébe lemosom a szélvédő üveget. — Hm. .. Borjúmáj.. . Nem szeretem — gondolko­dott hangosan. — A vissza- utat kifizeti? — Nincs nálam elég pénz. — Na, hála istennek! — élénkült fel. — Azt mond­ta, siet? — Nagyon. Beteg a nővé­rem. — Mi baja? — kérdezte. — Rák? Infarktus? — Isten ments! — ijed­tem meg. — Vakbélgyulla­dás. — Akkor meg minek siet? — csodálkozott. — Egy va­cak kis vakbélgyulladás miatt? Manapság három másodperc alatt kioperál­ják! — Ügy gondolja? — Persze. Menjen csak gyalog, kényelmesen, léle­gezzen mélyeket. Nagyon ózondús a levegő. — Tényleg, mennyi ózon mindenütt! — mondtam én is. — No, viszlát! — Be­gyújtotta a motort. — De ugye nem fog idegeskedni? — Nagyon hálás vagyok önnek — rebegtem, miköz­ben a kocsi ablakán át ke­zet nyújtottam. — Meg­nyugtatott. — Ugyan, semmiség! — mosolygott udvariasan. — Végtére is f igyelmesnek kell lennünk embertársaink iránt! A taxi, zöld lámpaszemé­vel hunyorítva, eltűnt a ka­nyarban. „Hogy nekem mi­csoda szerencsém van — gondoltam, amint útnak indultam. — Ritkaság az ilyen érző szívű, finom em­ber.!” Fordította: Zahemszky László *Litván humorista itt egy Görögországból szár­mazó fa is. amelynek a ter­mését hazájában fűszerként használják. Sétánk során két élő ..kö­vülettel’’ is találkoztak::. Az egyik állítólag lS4S-boi szár­mazó vastag törzsű vad­gesztenye, a másik pedig egy kínai fenyő, melyet a kínai botanikusok hajdan egy kö­vület ben találtak meg. Üjra elkezdték szaporítani, s en­nek köszönhető, hogy az egész világon elterjedt. A védett park szomszédságá­ban található az Alföld egyetlen, enyves-éger fákkal beültetett erdeje. ★ Az erdőtelki arborétumnál vannak ugyan házéi ' han nagyobbak és szebbék is. Viszont megyénkben ez az egyetlen arborétum, ami rendkívül ritka fákkal és cserjékkel büszkélkedhet. Mégis kevesek ’Hal ismert és nem is sol. ' 'ugatják. Pedig érdemes bban felfigyelni rá. H uyei szemet gyönyör! ’út­ványt és a színek it nyújtják a szemlélő,. u- ber számára. . Mentusz Károly 1971. június 8., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents