Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-29 / 151. szám
BALESETEK r Ämücor az özemben munHevesben és ISőgrádhan ; Patakrendezés, talajvédelem a Tárná felső vízgyűjtőjébe«» Százezer holdas terület „alakul át” a siroki szakemberek munkája nyomán ka .közbeni baleset következtében meghalt egy ember, • kivizsgálásnál a balesetért felelős gondatlan művezető csak úgy .mellékesen” megjegyezte, hogy az elhunyt cigány volt Nyilvánvalóan ezzel akarta csökkenteni a tragédia súlyát és saját bűnét gondolván, hogy ez a muríkás származása miatt csupán másodosztályú, sőt azon aluli emberi értéket képviselt. Amikor az egyik könnyűipari üzemben a gép szétroncsolta egy fiatal mun- kásnő kezét, a baleset okát vizsgáló embereknek a szintén gondatlan igazgató csak úgy „mellékesen” megjegyezte, hogy az illető erkölcstelenül él, gyaücran cseréli férfiismerőseit. Tehát nem olyan nagy kár érte. Ezek az otromba érvek volnának tehát azok az utolsó szalmaszálak, melyekbe kapaszkodva egyes felelőtlen vezetők szeretnének a hullámokból a szárazra kerülni, a felelősség alól kibújni. Megrendítő dolog a baleset, még inkább a halál. Az üzem felbolydul, az emberek letargiába, nemegyszer pánikba esnek. Sajnálják társukat, akivel azelőtt még együtt nevették; beszéltek, dolgoztak. Nem állítjuk, hogy a balesetért felelős vezetők mindegyike a példában említett -elítélendő módszerekkel védekezik. Még kevésbé, hogy minden balesetért a termelés vezetői közvetlenül felelősek. Általában a balesetek okai összetettek. De a vezetők, különösen a termelés közvetlen irányítói, az üzemben mindenért: felelnék, az emberek testi épségéért és életéért is. Viszont sokszor az adott esetben e felelőisséX gyöngyösi MÁV Kité- rőgyártó Üzem igazgatói irodájában arról beszélgettünk Koller Györggyel, milyen nehéz lakás nélkül műszaki végzettségű munkaerőt szerezni. A lakáshiány miatt vált meg tőlük több olyan dolgozójuk tavaly, akik különben el nem mentek volna sehová. A lakás mindenütt nagy gond. Bizonyos esetekben el sem lehet képzelni, hogy anélkül egy mérnök vagy közgazdász odaadja a munkakönyvét. De az is igaz, hogy az emberek nagyon odafigyelnek minden lakáskiutalásra. Tudni akarják, ki kapta a lakást és miért kapta. Hiszen sokan vannak, akik arra a bizonyos kiutalásra várnak, de jóval kevesebben azok, akik a kiutalást kézhez is kapják. Ebből tehát világosan következik, hogy a lakáselosztást csak a legteljesebb nyilvánosság mellett érdemes, szabad és kell csinálni. A kitérőgyártó üzem igazgatója az említett beszélgetés során elmondta, hogyan alakítottak ki egy bizottságot, amely az igénylők helyzetét megvizsgálva és mérlegelve hozta meg a döntését, ebben a bizottságban hogyan képviseltette magát minden olyan szerv, amely jelentős szerepet játszik az üzem életében, tehát az eljárás mennyire épült a kollektív ítélőkészségre, a sokoldalú véleményezésre. Ennek következtében hogyan sikerült a szubjektivitást és ami még ennél is fontosabb: a protekciózás lehetőségét eleve kizárni. Vagyis: minden annak rendje és módja szerint zajlott le, még a legkukacosabb természetű ember sem találhatott kifogásolni valót a végső szóban. m azonban tneg;~1s- áHMs* . get elkenik, s a felelősségre vonás nagyon „humánus”, vagy esetleg el is marad. Az utóbbi években sokat javult ipari és mezőgazdasági üzemeinkben a munkásvédelem, csökkent a balesetek száma. De az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. Nem is olyan régen lezuhant az állványról egy tizenhét éves építőipari tanuló, aki éppen vizsgamunkáján dolgozott. A fiú élete legszebb percében meghalt. Vezetői szerették, sajnálták. Koszorúra gyűjtöttek, a temetésen mindannyian megjelentek. Sokan könnyeztek. De ez már késő bánat. Elejét kell venni a bajnak. Nem érzelgős álhumanitásra van szükség, de arra, hogy a vezetők a terv teljesítésénél számoljanak az emberek teherbíró képességével és testi épségével is. A balesetek megelőzésére tehát a vezetők mindenekelőtt akkor tesznek a legtöbbet, ha üzemükben a termelési rendet, a technológiát és a munka szervezettségét a lehetőségeken belül a legtökéletesebbre fejlesztik. A vizsgálatok során gyakran hallottuk a termelés parancsnokaitól: a dolgozók nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. Sajnos, ez is igaz. A dolgozók figyelmetlensége és felelőtlensége is sokszor okoz balesetet. Az egyik állami mezőgazda- sági üzemben, játék közben, egy dolgozó elbotlott és nyitott bicskájába esett. Sebébe belehalt. Talán ez kirívó példa, de a fegyelmezetlenség és a munka közbeni ittasság (különösen a mező- gazdasági üzemekben) sok halálos baleset előidézője. De ez nem változtat azon a sajnálatos tényen, hogy a Árra már nem gondoltak, hogy a bizottság elhatározását az üzem nyilvánossága elé tárják. Ügy is megtudják az emberek a bizottság tagjain keresztül, hogy ki kapta meg a két vagy három lakást. Utóvégre nem titok az! Gondolták. Mennyivel rövidebbé lehetett volna tenni az informálódás útját, ha a bizottság egyszerűen kifüggeszti a határozatát a faliújságra, az üzemi híradóra, ismerteti a döntést a brigádgyűléseken, a termelési tanácskozásokon, a párt-, vagy a szakszervezet megbeszélésein. Minden fórumon, amely a demokratikus jogok eszközét adja. Nem mástól, magától az üzem vezetőségétől tudják meg a munkások, hogy a rendelkezésre álló két vagy három lakást miért adták X mérnöknek és Y közgazdásznak. Sok sugdolódzásnak lehet így elejét venni. Sokféle találgatásnak és rosszindulatú pletykálkodásnak is. Másfelől viszont: az üzemi közvéleménynek joga van az ilyen tájékoztatást az első kézből megkapnia. Mert ha az üzem vezetői tudnak szólni az embereknek olyankor, amikor szorít a határidő, vagy a nyakukon a vállalt kötelezettség teljesítése, akkor legyen „partner” az üzemi kollektíva olyankor is, amikor a juttatások megítéléséről van szó. Az üzemi demokrácia ezt követeli. Erre a kitérőgyáriak nem gondoltak. Feledékenység- ből nem gondoltak a közvélemény ilyen módon való tájékoztatására. Látszólag apróság, külsőség az egész. Valójában sokkal több: társadalmi rendünk vívmányainak eleven bizonyítéka. A lakásügy különben is kényes ügy. Ebből kell krrnckilrri. munkavédelmi oktatás gyakran formális, elmulasztják a visszakérdezést. Tehát nem győződnek meg arról, mit és mennyit értett meg a munkás az előadásból. Így történhet, hogy a gépek kezelésének előírt szabályait azért nem tartják be, mert nem is ismerik a lapuló veszélyeket. A balesetek kivizsgálása külön párbaj a vezetők, valamint a sérült és az őt védő társadalmi szervek között. Most ennek általános hatására, következményeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Miután gyakran nem az igazi okot (és felelőst) állapítják meg, nem is tesznek semmit a valódi ok megszüntetésére. Emiatt sok a visszatérő, azonos baleset. Persze, az abból is származik, hogy a társadalmi aktívákat gyakran lehetetlen helyzetbe hozzák az üzem vezetői. Gáncsot vetnek nekik, nem mindig engedik meg, hogy részt vegyenek a kivizsgálásban. Ha pedig megengedi1!!, az erre fordított időt levonják a keresetükből. És ha nagyon „harcos” a társadalmi munkavédelmi felügyelő, akkor amolyan csendes bosszú áldozata lesz. Elfelejtik előléptetni, kihagyják a jutalmazások és prémiumok osztásából. Akad persze, jó példa is. Az egyik igazgató fegyelmi elé állította azt a művezetőt, aki a munkavédelmi felügyelő intézkedéseit keresztül akarta húzni. A munkakörülmények javításával foglalkozó tervekben sok biztatót olvasunk. Mindez azonban egymagában kevés. A balesetek számát csak akkor tudjuk a minimumra szorítani, ha a termelésben részt vevő minden ember rangjának és beosztásának megfelelő hozzáértéssel végzi feladatát. És ehhez is hozzáad még egy kis puszt: figyel, törődik, vigyáz magára és társaiba. (suha) Az országot 90 000 kilométernyi elektromos vezeték hálózza be és hárommillió áramfogyasztót tartanak nyilván. Az áramtermelők, szolgáltatók és a felhasználók közötti kapcsolatot rendezi a nehézipari miniszter most megjelent rendelete a villamos energia közszolgáltatási szabályzatról. Ha Magyarország domborzati és vízrajzi térképén Heves megye területét kinagyítjuk, akkor több függőleges elhelyezkedésű vonalrendszer rajzolódik ki élesen, a többi színárnyalat közül. Ezek a kacskaringós, olykor többfelé is elágazó vonalak, valósággal átszelik a megye hegyeit, dombjait, és erek módjára végigfutnak a sík területeken is. A kékkel meghúzott vékonyabb és vastagabb vonalak a folyók útját jelölik. A megye középső részein, széles ívben kanyarodik a Tárná. Ennek felső vízgyűjtő területén, mintegy 33 kilométeres szakaszon, valósággal átformálódik a táj. Ter- pestől egészen a szomszédos Nógrád megye északi csücskében húzódó csehszlovák határig dózerek, kotrógépek és földmunkagépek dolgoznak. A Tama vízgyűjtőjét tápláló patakok medreit tisztítják, s kövekkel „bélelik” ki azokat. A patakok mentén elhelyezkedő területekről levezetik a káros belvizeket, a „megbúvó” csapadékvizet. A környező részeken pedig komplex talajjavítással ismét termővé varázsolják a korábban mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket. Mindezt a sokoldalú munkát a Felső-Tama-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat szakemberei végzik. A társulás siroki központjában, rajzasztalokon kiterített térképek fekszenek. Szabó János mezőgazdasági mérnökkel, a társulás elnökével ezeket a térképeket szemléljük. 12 termelőszövetkezetet, két állami gazdaságot — a recski és a Mátraalji Állami Gazdaság A szabályzat értelmében az áramszolgáltató vállalat a kéréstől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni az új áramfogyasztót arról, hogy milyen körülmények között tudja a kérést teljesíteni. A gyakorlatban azonban lehetőleg 7 napon belül bekapcsolják az áramzabari területet —, valamint a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak szinte a Mátra teljes gerincvonalát magába foglaló részét ábrázolják. Ezek a térképek lényegében kicsinyített másai a felmért területeknek. Egymás mellé helyezve azonban így is több méter hosszúak es csaknem százezer holdnyi területet tartanak nyilván. Ezen a hatalmas területen 50 siroki szakember tart „állandó „felügyeletet”. Terveznek, műszakilag ellenőriznek és kiviteleznek. A társulás tervező csoportja meliorációs, illetve vízfolyásrende- zési terveket, továbbá az ezek kivitelezéséhez szükséges költségvetéseket készíti. A Tárná felső vízgyűjtőjét, tápláló patakok csaknem 230 kilométer hosszúságban hálózzák be Heves és Nógrád ezen részét. Ezek nagy része mind szabályozásra kerül. Természetesen nemcsak az idén, hanem a kövekező években is. Az elkészített térképek, tusmetszetek az idei feladatokat szemléltetik. Szabályozzák a Heves megye északi részén átfolyó Ivádi patak medrét. Sírokban a helyi Váralja Termelőszövetkezet földjeit átszelő Szalókma és Június utolsó napjaiban megyeszerte kezdetét veszi a nyári munkák dandárja, az aratás. Az időjárás segíti a gabonafélék érését, a kalászba szökkent őszi árpa és a búza szépen sárgul. A Tama szolgáltatásba a kisfogyasztókat, illetőleg a háztartásokat, ha különösebb vezetéképítésre nincs szükség. Lakásváltoztatás esetién, aki elköltözik, felmondhatja a szerződést és kérheti a név átírását és az áramszolgáltatás folyamatos marad. A lakosságot érintő pontja a szabályzatnak az is, hogy az áramszolgáltató, ameny- nyiben arra külön nem kérik fel, nem ellenőrzi az újonnan bekapcsolt készüléket, vagy annak vezetékét, de a bekapcsolás előtt a hálózat szerelését végző vállalat vagy személy köteles nyilatkozatot adni arról, hogy a vezeték megfelel-e a műszaki előírásoknak, szabványoknak. Ha azonban az áramszolgáltató tudomására jut, hogy a vezeték, vagy a készülék életveszélyes, köteles megtagadni a szolgáltatást. A vezetékek javítása vagy újabb fogyasztó bekapcsolása és egyéb hasonló okok miatt bekövetkező áramszünetről a fogyasztókat hat nappal előbb értesíteni kell. A fogyasztásmérő-cseréről 8 nappal előbb értesíteni kell a lakosokat, illetve a vállalatokat. Jukva patakot. Ezek a patakok a község határában om- lenek a Tárnába, ahol a jövőben a kiöntései! elkerülésére torkolati műveket is építenek. Kotrógépek és dózerek tisztítják Bükkszenler- zsébet határában a Uarazs patakot, fölé pedig betonhi- dat építenek. Rendezik a hevesaranyosi Ecser patak folyását, Boclonyban a Papberki, Erdőkövesden a Sütő patakot. Száj ián pedig « Dolina patakot. A sürokiak a szomszédos Nógrád megyében kitisztítják a Szitás patak medrét is. A szajlai Búzakalász Tsz megrendelésére már készítik annak a víztárolónál! a terveit, amelyet jövőre kezdenek el építeni, Recsk ésSzai- ia között. A Búzás (Mtak völgyében felépülő 2000 köbméteres víztároló biztosítja majd e nagy hegyvidéki közös gazdaság vízigényét. A siroki vízügyiek év végéig ötmillió forint értékű munka elvégzését tervezik. Tevékenységük nyomán újabb területek válnak a mezőgazdaság számára ismét művelhetővé, és több káros vízfolyást szüntetnek meg a Tárná felső gyűjtőjében. Mentusz Károly menti kis községben, Tar- nabodon már előre járnák az aratással. A Tarnagyön- gye Termelőszövetkezet földjein befejezték az őszi árpa betakarítását. Hajnal Mihály központi agronómus tájékoztatása szerint száz holdról átlagosan 14 mázsa terményt hordtak be a gépek. Az idei termés mintegy másfél mázsával jobb a tavalyinál. Az árpa betakarítása után befejezéséhez közeledik Tar- nabodon a borsó aratása is. Kedden estig harminc holdról vágják le ezt a hüvelyes veteményt, amely szintén jobb mint a tavalyi, 15 mázsa holdanként. Kiskörén, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben, kedden reggel kezdik meg az aratást. Agócs József főag- ronómus elmondta, hogy 105 holdról vágják le az őszi árpát. Ezt a területet tavaly árvíz sújtotta, az idén viszont megváltozott a helyzet. A szépen kalászoló árpa 18 mázsás termésátlagot ígér. A főagronómus biztatóan beszélt arról is, hogy a hét végén már búzát is aratnak. A hatszáz holdas Rannájá-tábla már elérte azt az érési fokot, hogy aratni lehessen. A búza Kiskörén 17 mázsás átlaggal kecsegtet, ami jónak mondható ezen a vidéken. Az aratásra készülnek a Füzesabonyi Állami Gazdaságban is. Szerdán reggel 10 kombájn kezdi meg a munkát. Kelemen Béla főagronómus korántsem optimista, ugyanis a háromszáz holdas őszi árpa területen a múlt héten a szél pusztított. Az állatállomány takarmányozására másodszor kaszálják a lucernát az állami gazdaságban. Közel ki- lencszáz holdról vágják le a gépek a termést. A nyolc mázsa holdankénti átlag lucernából itt jó közepes hozamnak mondható. Új székhazat kapott a kömlői takarékszövetkezet Á jubileumi ünnepséggel egybekötött székházavatást tartott a kömlői takarékszövetkezet. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a falusi bank, melynek már több mint 1300 tagja van, és a betétben elhelyezett pénzösszeg meghaladja a 13 millió forintot. A lakosságnak közel 4 millió forint összegben nyújtottak kölcsönt. A régi irodahelyiség már nem volt alkalmas a nagy forgalom lebonyolítására, ezért mintegy 460 ezer forintos költséggel a falu központjában új székházat építettek. A kivitelező Hevesi Lakásépítő Ktsz munkáját dicséri, hogy az új székházat három és fél hónap alatt építették fel és adták át a forgalommá. (Foto: Szabó Lajos) (MTI) Ifjúsági vasútépítő-tábor Ifjúsági vasútépítő-tábor nyílt Balatonedericsen. A tábor lakói — középiskolás diákok — nyolc héten át a Tapolca—Balatonederics közötti vasútépítésnél dolgoznak. A diákok ezalatt az idő alatt négyszer váltják egymást, s egy-egy turnusban 200-an dolgoznak nyi díjas vasúti műszaki sz: emberek irányításával. rNmüsm G% 1971. június ‘£9., Titok nélkül - ki kap lakást ? Egyszerű módszer a falmenti suttogás megelőzésére Miniszteri rendelet a villamosenergia-szolgáltatásról Aratás a füzesabonyi és a hevesi homokon
