Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

I Ha június, akkor az Luxemburg-. így JŐt/o a hetet kommentátorunk, Pálfy József: ’ mostanában egy FURCSA című filmet vetí­tene^ a magyar mozikban: „Ka kedd van, akkor ez Bel­gium”. A cím csekély meg­változtatásához az adta az ötletet, hogy a múlt hét egyik legérdekesebb esemé­nyének Luxemburg — ép­pen Belgium kis szomszédja — volt a színhelye, no meg az is, hogy egyfajta előírás diktálta a luxemburgi szín­helyet A Közös Piac hat országának miniszterei min- I den esztendőben június hó- i napban, csakis Luxemburg- i J>an ülésezhetnek — ezt az ! ftgyrendi szabályt fogadták 1 el magukra nézve kötelező­nek. Ezért lett a „hatok” az Európai Gazdasági Közösség hat országa közül éppen a legkisebb, a luxemburgi nagyhercegség a Közös Piac kibővítése szempontjából sorsdöntő tárgyalások ven­déglátója. SZERDÁN HAJNALBAN fél 5 volt a luxemburgi Kir- chber óráin, amikor meg­született a megállapodás a hat ország külügyminiszte­rei és az őfelsége kormá­nyát képviselő „Mister Eu­rope”, Geoffrey Rippon mi­niszter között. Tizennégy Órán át vitáztak egymással, míg végül elhárult az utol­só akadály is Nagy-Britan- nia közös piaci belépése elől. Franciaország küldötte a vé­gén engedményt tett a leg­tovább vitatott kérdésben, az Angliába irányuló új-zé- lartdi vaj- és más tejtermék- export dolgában. A párizsi delegáció beleegyezett abba, hogy Nagy-Britannia a Kö­zös Piacba történő belépé­se után öt évvel a jelenlegi új-zélandi tejtermékmeny- nyiségnek 71 százalékát vá­sárolhassa meg — a tár­gyalások kezdetén „a fran­ciák utolsó szava” még az volt, hogy ezt az arányt 66 százalékra kell szorítani... TÁLÁN MEGLEPŐ, hogy ilyen részletekbe menően vi­AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Addlsz Abebában megkezdődött az afrikai csúcsértekez­let — Anvar Saadat beszéde a Szuezi-csatoma megnyitásáról KEDD: Rendkívüli állapot Bolíviában — A Chicago Sun Times Is közöl titkos amerikai dokumentumokat SZERDA: Az amerikai szenátus javaslatot fogadott e! az indokínai csapatkivonás határidejének meghatározásáról — A Közös Piac és Anglia között megállapodás született a sziget- ország csatlakozásáról CSÜTÖRTÖK: Szovjet kormányjavaslat az öthatalmi nukleáris tárgyalá­sokra — Ceausescu távol-keleti útjáról hazatérőben, rövid időre megállt Moszkvában PÉNTEK: Üjabb négyhatalmi tárgyalás Nyugat-Berlin ügyében — Málta távozásra szólította fel a NATO egyik parancs­nokát. SZOMBAT: Harcok az indokínai hadszíntereken tatkoznak közgazdasági, kül­kereskedelmi kérdésekről a külügyminiszterek, de gon­doljuk csak meg, hogy Űj- Zéland a világ legnagyobb vajexportőr országa, amely­nek szállításainál egyetlen százalék ezer tonnákat je­lent! A francia engedmény a számok nyelvére lefordít­va úgy alakul, hogy — _ a francia gazdák egynéhány ezer tonnával kevesebbet ad­hatnak el az általuk készí­tett vajból, a szomszédos szigetországnak, mert az még öt év múlva is a távo­li Üj-Zélandból, a nemzet- közösségi országból szerzi be szükségletét... Azt már pénzben, még­hozzá évente dollárban és százmilliókban lehet kifejez­ni, ami a Közös Piac kont­ra Anglia vitának másik fő témája volt: milyen mér­tékben járuljon hozzá Nagy- Britannia a kibővülő közös­ség költségvetéséhez? Ma kö­rülbelül 3 milliárd dollár a hat ország közös gazdasági szervezetének büdzséje. A londoni kormány kezdetben 8,64 százalékot fizet, azaz 220—280 millió dollárt, öt év múlva a részesedés ará­nya a közös költségvetés 18,9 százalékáig fog emelkedni! A költségvetés növekedésé­re számítva az első angol befizetések háromszorosára is felmehet. NYUGAT-EURÖPÁBAN az európai tőkés integráció gondolatának hívei most ün­nepelnék. Ügy érzik, tízéves hercehurca végére sikerült pontot tenniük. Igaz ugyan, hogy még néhány hónapra szükség van, míg a teljes megállapodást sikerül meg­szövegezni. Ugyanis még sok technikai részletkérdést kell tisztázni, és még a londoni parlamentnek is nyi­latkoznia kell. A figyelem A népi erők sikerei A* AFP saigoni jelentése szerint a „Fuller” dél-viet­nami'tüzérségi támaszpontért vívott harcokban elért sike­reik után a népi erők fokoz­ták nyomásukat és akcióikat kiterjesztették a Quang Tri tartomány egész nyugati ré­szére. A volt fegyvermentes övezettől délre levő támasz- pontrendszer egy másik je­lentős báziást „Camp Car- rolT’-t a népi erők tüzérsége a szombatra virradó éjszaka 122 milliméteres rakétákkal lőtte. A „Fuller”-támaszpont kör­nyékén újabb összecsapás volt a kormánycsapatok első hadosztálya és a népi erők között. Ettől keletre, a part­vidék közelében a szabad­ságharcosok elaknásították a terepet két amerikai meg­erősített állás körül, amelye­ket a hadvezetőség a közel­jövőben'ki szándékozik ürí­teni. Egy páncélozott gépko­csi aknára futott, egy ame­rikai katona életét vesztette, hat megsebesült i P ORTJEltNTi5UMC Egri Dózsa—Bp. Spartacus 3:2 (0:0.0:0'2:2 1:0) Eger, 500 néző. V.: dr. Salamon. Eger: -Rüll — Pócsik, Ka­tón^,-— Lutter — Bolya, Re­gős, .Krajcsovics. Edző: Pó­csik Dénes. Bp. Spartacus: Molnár — Ottó, Brindza — Kemény — Albrecht, Szalkay, Le- hóczky. Csere: Kardos. Ed­ző: Kemény Ferenc, Bolvá- ry Antal. Góllövők: Kato­na, Bolya, Regős, illetve Le- hóczky, Ottó. Kiállítás: Eg­ri Dózsa: 2, Bp. Spartacus 2. Hatalmas iramban kezdett • hazai csapat, de Molnár rendre a helyen volt, több biztosba}« látszó gólhelyzet­ből is hárított Különösen nagy lövőerejü Pécsik e Lutter ' lőtt gyakran a ka púra. A másik oldalon Rüli remekéit Szalkay 4 m-esét Védte ki. A harmadik me- 'T.r^'őcziky leíoiwiít térijéről, majd 4 hálóba ívelt. Nem sokkal később Katona emberelőnyből egyen­lített. A következő percben újabb két emberelőnyt vál­tottak gólra a csapatok. Kü­lönösen az Egri Dózsa ját­szotta ki szépen az előnyt: villámgyors Pócsik—Kraj­csovics—Bolya összjáték után az apró termetű csatár biztosan lőtt a bal felső sa­rokba. Az utolsó játékrész drámai küzdelmet hozott. Az egri fiúk hatalmas aka­rással harcoltak a győzel­met jelentő gólért. Az ered­mény nem maradt el. 30 má­sodperccel a befejezés előtt Re'1 ős Katona teret átszelő á’-adá’át lőtte kapásból a jobb felső sarokba. A megfiatalított egri csa­pat megc iemelten győzte le ellenfelét. Jók: Pócsik, Katona, Lutter. Rüll, illet­ve Molnár, Brindza, Le- hóczky. (Gyárfás Tamás) disz Abebába, az etióp fő­városba szólította a konti­nens államfőit, kormányfő­it. A napirenden elsősorban az szerepelt, hogy egyes Nyugat-barát afrikai politi­kusok, dr. Houphouet-Boig- ni elefántcsontparti köztár­sasági elnök javaslata sze­rint „párbeszédet” kezdje­nek-e a fajüldöző dél-afri­kai kormánnyal? A Dél-af­rikai Köztársaság, amely a világ rosszallását maga el­len kihívta, az ENSZ meg' bélyegző határozatai ellené­re, továbbra is a faji meg­különböztetés, az „apartheid” politikáját alkalmazza, a maga ritka ,és értékes ásvá­nyi kincseinek (aranytól an- timónig, gyémánttól krómig) birtokában elég gazdagnak tartja magát ahhoz, hogy le­szerelje a vele szemben ál­ló afrikai országokat, ma­gyarán: meg akarja őket vásárolni... Nos, az Addisz Abeba-i csúcsértekezlet rész­vevőinek többsége egyelőre nemet mondott a Dél­afrikai Köztársaságból érkező szirénhangokra. De elgondol­koztató, hogy hatan a „párbe­széd” megkezdésére szavaz­tak, öt állam képviselőjepe­dig tartózkodott az állásfog­lalástól. Afrika egynegyede megingott. . / LAT1N-AMERIKÄBAN sem tétlen a reakció. Chilé­ben tovább tart a küzdelem a népi egység fenntartásá­ért, az United Popular mel­lé állott kereszténydemok­rata tömegek megtartásáért. Emlékszünk arra, hogy pro­vokációs gyilkosságok hatá­sára éppen őket akarták szembefordítani a santiagói baloldali kormmnyal Ha­sonló események történtek a szomszédos Bolíviában is, ahol Juan Jósé Torres tá­bornok katonai kormánya az utóbbi időben a népre tá­maszkodva — a kommunis­ták támogatását is élvezve hajtott végre államosításo­kat. Itt csakúgy, mint Chilé­ben, egyfelől a jobboldal szervezkedik és próbálkozik újra meg újra államcsíny végrehajtásával, másfelől po- ■ litikai gyilkosságok ódiu­mát akarják a baloldal és a kormány vállára rakni, fi­gyelemre méltó, hogy Tor­res tábornok — miközben meghirdette a rendkívüli ál­lapotot — kész a munkás­ságot felfegyverezni és a La Paz-i parlament falai közé hívta a dolgozók, a baloldali pártok küldötteit, hogy a népi gyűlésnek mind nagyobb beleszólást enged­jen az ország ügyeibe. Todor Zsivkor beszéde SZŐFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária miniszterelnöke, akit a szófiai Dimitrov kerü­let dolgozói jelöltek képvise­lőjüknek a vasárnap megvá­lasztandó nemzetgyűlésbe, beszédet mondott választói előtt A szónok kifejezte meg­győződését, hogy a június 27-i parlamenti választáso­kon a bolgár nép a haza­fias front jelöltjeire adja szavazatát. A bolgár párt és állam pedig a maga részé­ről újabb lépésekkel bizo­nyítja be, hogy az emberről, az ember jólétéről való gon­doskodás egész politikájának értelme és tartalma. Ezzel kapcsolatban Todor Zsivkov elmondotta, hogy hamarosan hat hónapról nyolcra emelik a dolgozó nők fizetett szülési szabadságát, 15 leváról 20-ra emelik a második gyerek után járó családi pótlékot, amelyet 16 év helyett 18 éves korig fi­zetnek a jövőben. Emelni fogják a nyugdíjakat, az ösz­töndíjakat és más intézkedé­sekkel is gondoskodnak az életszínvonal további javítá­sáról 1975-ig a városokban 250 000 új lakást építenek, ami kétszerese az 5. ötéves terv Időszakában felépített lakásoknak. A Bolgár Népköztársaság külpolitikájáról szólva Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy az békepolitika volt és ma­rad, amely «ikereket hesett az országnak, SMSgnövelte Bulgária nemzetközi tekinté­lyét. A továbbiakban állást fog­lalt a leszerelés mellett és támogatásáról biztosította mindazokat a szovjet javas­latokat, amelyek az utóbbi időben'az európai és a világ- béke erősítése céljából el­hangzottak. Zsivkov létfon­tosságúnak nevezte az euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívását. Erisül kapcsolattá ' Vozári Edit az MTI diplomáciai munkatársa írja: LOSONCAI PAL, Franz Jónásnak, a múlt év júniu­sában, Magyarországon tett látogatását viszonozza. Uta­zásának külön ' jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy az Osztrák Szövetségi Köztár­saság szomszédaink között az egyetlen tőkés rendszerű ál­lam, amely az örökös sem­legesség kinyilvánításával Igen fontos nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt ma­gára. így a magyar—osztrák kapcsolatok alakulása gya­korlati példát szolgáltat a különböző társadalmi és gaz­dasági rendszerű országok békés egymás mellett élés elvének gyakorlati megvaló­sítására. A Jorfas elnök magyaror­szági látogatása alkalmával lezajlott legfelsőbb szintű megbeszélések elmélyítették a két ország között kialakult együttműködést és megerősí­tették a további fejlődés alapjait. A tárgyalásokon vi­lágosan kitűnt az, hogy a magyar—osztrák gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kiszélesítésére még bőséges lehetőségek vannak. A tavalyi eszmecse­re során a nemzetközi hely­zet időszerű fontos kérdései, az európai béke és bizton­ság ügye, az európai bizton­sági értekezlet állt a tárgya­lások előterében. Ezekről a kérdésekről múlt év decemberének dere­kán Péter János külügymi­niszter Kirschlager osztrák külügyminiszterrel Eisen- stadtban és Sopronban létre­jött nem hivatalos találko­zóján további megbeszélése­ket tartott A magyar közvélemény Losonezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének most sor- rakerülő látogatását és meg­beszéléseit úgy ítéli meg, mint az évszázados magyár —osztrák kapcsolatok új sza­kaszát jelentő jószomszédság további megerősödését: AZ UTÓBBI IDŐBEN mind gyakoribbá váló ma­gas szintű hivatalos látoga­tások alkalmával mindkét fél részéről többször elhang­zott a megállapítás, hogy hasznos és szükséges a ma­gyar—osztrák gazdasági együttműködés további fej­lesztése. Ehhez kedvező fel­tételeket biztosít a földrajzi közelség és a most már évdk óta fennálló jószomszédi kapcsolat. A kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolatok bővítésének és elmélyítésé­nek egyik fontos állomása volt az ipari kooperáció to­vábbfejlesztését előirányzó 1968-as egyezmény, amely­nek alapján megalakult a vegyesbizottság, tavaly no­vemberben, Bécsben. Auszt­ria egyébként erősen érde­kelt a szocialista országokkal való kereskedelem növel' ;6- ben; az osztrák kivitel i?,9 százaléka az elmúlt eszten­dőben is az említett őrs- - gokba irányult. G-azdasc 3- irányítási rendszerünk ked­vező tapasztalatai, a magyar népgazdaságot jellemző egyensúly, s a negyedik öt­éves terv céljai — amelyek az eddiginél szélesebb ala­pot biztosítanak az együtt­működés fejlesztésére — nö- k velte Ausztria érdeklődését Magyarország, mint gazdasá­gi partner iránt. AZ AUSZTRIÁVAL, szom­szédos határmenti vidékek — Vas és Győr-Sopron megye — kapcsolatai is új vonások­kal gazdagodtak az elmúlt hónapokban. A hagyományos turistaforgalmat, a művész- együttesek gyakori kölcsönös vendégszerepléseit, a közös sportrendezvényeket a ma­gyar megyék vezetői, illetve az osztrák tartományi főnö­kök személyes találkozásai, kölcsönös látogatásai emel­ték magasabb szintre. Ez év májusában például Theodor Kéry tartományi főnök veze­tésével, burgenlandi tarto­mányi kormánydelegáció járt Győr-Sopron megyében, s folytatott tárgyalásokat a ve­zetőkkel a Fertő-tó környé­kének regionális rendezési tervéről. Az idén tavasszal dr. Gonda György tanácsel­nök vezetésével látogatott delegáció Grazba és kötött megállapodást arra, hogy a hagyományos grazi nemzet­közi vásáron Vas megye na­gyobb üzemei is felvonultat­ják termékeiket. A vasiak a helytörténeti lexikon anya­gának összegyűjtéséhez kap­nak segítséget a szomszédos burgenlandi állami és ma­gánlevéltáraktól. A Pannon­tájak szokásos képzőművé­szeti tárlatain rendszerint láthatók osztrák alkotómű­vészek munkái is. A kulturális kapcsolatok bővülését jelzi, hogy soka­sodnak a magyar és osztrák művészegyüttesek kölcsönös vendégjátékai. A Collégium Hungaricum, mint a múltban, napjaink­ban is a magyar kultúra egyik igen fontos központja az osztrák fővárosban. Vál­tozatos, színvonalas prog­ramjából a bécsiek ízelítőt kapnak a szocialista Ma­gyarország gazdag kulturális életéről. Hasonló osztrák in­tézet létrehozására kerül majd sor Budapesten is. A bécsi tv-ben június 1-én megrendezett kétórás magyar est is bepillantást adott ha­zánk életébe. Évről évre nö­vekszik a két ország között az idegenforgalom is. JOGOS TEHÄT A BIZA­KODÁS, hogy a magyar és osztrák államfő mostani ta­lálkozása tovább erősíti é6 mélyíti a két ország kapcso­latait. A máltai események Máltára évszázadokon át úgy tekintettek, mint „el nem süllyeszthető földkö­zi-tengeri angol hadihajói­ra”. A 318 000 lakost szám­láló szigetország a Földkö- zi-tamger középső részén, Szicíliától délre fekszik, 316 (négyzetkilométeres terüle­ten. Hozzátartozik Gozo és Comino sziget is. A nemzeti felszabadító mozgalom eredményeként 1921-ben korlátozott alkot­mányt, 1947-ben pedig úgynevezett . korlátozott ön­állóságot kapott. A sziget tényleges ellenőrzése az angolok kezében maradt. 1958-ban a brit kormányzó, az angol-ellenes mozgalom megfékezése céljából hatá­lyon kívül helyezte a kor­látozott alkotmányt is, azonban az egyre erősödő nemzeti gyarmatosítás elle­ni mozgalmat már nem tudta megíéksstt. 1961-ben új alkotmány jött létre és a választások után a nacionalista párti dr. Borg Olivier alakított kormányt. Az 1963-as londoni érte­kezlet eredményéként Mál-r ta, a brit nemzetközösség tagjaként formailag függet­len állam lett és belső au­tonómiát kapott, majd a következő évben felvették az ENSZ-be és az Európa Tanácsba. Dr. Borg Olivier kormá­nya 1967-ben írta alá Nagy- Britamniával azt a megál­lapodást, amelynek értel­mében öt év alatt fokoza­tosan csökkentik az ott ál­lomásozó brit csapatok lét­számát. Málta, földrajzi fekvése miatt a brit és a NATO katonai rendszer stratégiai fontosságú láncszeme. Málta jelenlegi alkotmá-. nya „kikényszerített komp­romisszum”, amely távolról s=m elésíti ki a munkapárt iéa veineik követeléseit. Anglia gondoskodott arról, hogy katonai és pénzügyi ímegáliapodások kévén biz­tosítsa a maga édekeit, va­gyis katonai és gazdasági jelenlétét a szigeten —, ismerte be a londoni times 1964-ben. A Szovjetunió 1967-ben létesített diplomáciai kap­csolatot Máltával. A máltai államban az 1971-es júniusi választások a munkáspártot ■'juttatták hatalomra. Jövendő politi­káját vázolva, Dominique Mintoff, az új miniszterel­nök, a munkáspárt vezető­je a máltai brit katonai tá­maszpontokkal kapcsolatos szerződések megváltoztatá­sáért szállt síkra, és hozzá­fűzte: bármelyik hatalom­nak, amennyiben támasz­pontként l^ívánja használni a szigetet, nem az angol, hanem a máltai kormány­nyal k©U tárgyaid, tehát most már London fe­lé irányul, de azért fél szem­mel Párizst is figyelik, hi­szen a nemzetközi politika bennfentesei szinte gyanús­nak tartják a francia kor­mány készségét az angol be­lépés elősegítésére. POMPIDOU FRANCIA köztársasági elnök csütörtökön este egy hosszú tv-interjúban Jean Ferniot, a legnagyobb példányszámú újság, a bulvár France-Soir ismert publicistájának kér­déseire válaszolva szintén örömét fejezte ki a luxem­burgi alku létrejöttén._ (Az Euróvízió jóvoltából már jó­val azelőtt, hogy a francia televízió közvetítette volna, \ egy részt e sorok írója is látott Pompidou megnyilat­kozásából. A köztársasági elnök az Elysée-paiota XVIII. századi bútorai közé egy térképtartót helyeztetett, rá pedig a világ térképét. Ezen mutogatta — pálcával és ta- nárosan — a francia tv-né- zőknék, hogy mi lehet a vi­lággazdaságban és a világ- politikában az Angliával meggyarapodó .Közös Piac szerepe.) De ismételjük: sokan fel­vetik a kérdést, vajon Pá­rizs valóban kirnondta-e az utolsó szót? Hiszen a pilla­natnyi francia álláspont eléggé különbözik De Gaulle tábornokétól, aki oly heve­sen ellenállt az angol belé­pésnek, KÉT TÁVOLI KONTI­NENS eseményeire hívom fel még a figyelmet e hét végén. Afrikában az egység- szeryezet ülése jelezte, hogy a fekete földrész fiatal, füg­getlen államai ellen táma­dásba lendülnek az impe­rialista, neokolonialista erők Latin-Amerikában a chilei és a bolíviai politikai küz­delem ugyanezt mutatja. Az Afrikai Egységszervezet ez a nyolc esztendeje ala­kult politikai szervezet Ad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents