Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

% Ifi Cél; a tagság közös vagyonának és fogainak védelme 'r V 2* SK <* i« * je« vet b e*e t i 1 üieváaiás §zoi^ál(ató Iroda aSakuit Kgerben Javaslatok a gazdálkodás hatékonyságának tokozására A GAZDASAGIRÁNYITA- SI rendszer reformjának megvalósulása, az állami vál­lalatokon kívül a termelőszö­vetkezetekben is megkövetel­te a belső ellenőrzési rend­szer továbbfejlesztését. En­nek. alapján a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a kormány­nak a szövetkezeti belső el­lenőrzés továbbfejlesztésére vonatkozóan. A magyar for­radalmi munkás—paraszt kormány a múlt év novem­berében megtárgyalta és ha­tározatba foglalta a TOT ve­zetőinek javaslatát. A határozat többi között kimondja, hogy a termelő­szövetkezetek önálló vállala­ti gazdálkodásának megszi­lárdítása és fejlesztése érde­kében erősíteni kell a szö­vetkezetek eddig kialakult ellenőrzési formáit és gon­doskodni kell a rendszeres ellenőrzés szervezetté tételé­ről. A kormányhatározat, il­letve a TOT állásfoglalása alapján az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége irányel­veket fogadott el, a közös gazdaságok belső ellenőrzé­sének továbbfejlesztésére. Ezeket az irányelveket a He­ves megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága is megerősítette és egyben felhívta a figyel­met ennek jelentőségére. A szövetség elnöksége a múlt év végén határozatot hozott, miszerint az idén ta­vasszal a szövetséghez tarto­zó termelőszövetkezetekben a gazdálkodás hatékonysá­gának fokozására Termelő­szövetkezeti Revíziós Szol­gáltató Irodát létesít Eger­ben. Nos, ez az iroda ápri­lis 1-én meg is kezdte mű­ködését a szövetség székha­zában. HOGY MIT VIZSGÁL­NÁK az iroda munkatársai? A szövetséghez tartozó 57 kö­zös gazdaság munkáját, ahol csaknem 28 ezer termelőszö­vetkezeti tag dolgozik és mintegy kétmilliárd forint értékű közös vagyonnal ren­delkeznek. A belső ellenőrzés mindenekelőtt nagy segítsé­get nyújt a termelőszövet­kezeti ellenőrző bizottságnak és széles körű, átfogó javas­latot tesz a gazdasági fel­adatok jobb elvégzésére. Vé­delmezi a tagság közös va­gyonát és jogait a mezőgaz­dasági üzemekben, A belső ellenőrzés feladata az is, hogy a hagyományos vezetői ellenőrzésen kívül a tagság képviseletében részrehajlás nélkül végezzen vizsgálato­kat. így a vezetői ellenőrzés és a szövetkezeti tagság tu­lajdonosi joga szervesen ki­egészíti egymást. A revíziós iroda dolgozói­nak vizsgálata komplex, min­denre kiterjedő. Meghatáro­zott munkaterv alapján ez év végéig 18 termelőszövet­kezetben folytatnak vizsgá­latokat, Ebből április óta már 6 közös gazdaságban végez­tek belső ellenőrzést. Meg­vizsgálják az adott termelő- szövetkezet tevékenységi köT rét, vagyoni helyzetét, gaz­dálkodási szintjét és a gaz­dálkodás . jövedelmezőségét. Ellenőrzi a szövetkezet ügy­rendjét és munkarendjét, á háztáji és közös gazdaság kapcsolatát, a tagság jogai­nak és kötelességeinek ér­vényre juttatását. Megvizs­gálják a zárszámadásokat, a leltár, Illetve a mérleg va­lódiságát, a termelés irányí­tását, a beruházási és pénz­ügyi tervezéseket Ezen be­lül azt, hogy mennyi jut a növénytermesztés, az állat- tenyésztés fejlesztésére, illet­ve egyéb mezőgazdasági te­vékenységre, szolgáltatásra is. Az iroda munkatársai a belső ellenőrzési vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvbe foglalják és az észlelt hiá­nyosságok felszámolására azt szakértői javaslatokkal együtt megküldik a közös gazdaságok vezetőinek. A termelőszövetkezeti tagság pedig külön közgyűlésen ér­tesül a vizsgálat részletes eredményeiről. A MEGALAKULÁS ÓTA eltelt közel három hónap eredménye azt bizonyítja, hogy a közös gazdaságok ve­zetői támogatják és elősegí­tik a Termelőszövetkezeti Revíziós Szolgáltató Iroda munkáját. A feltárt hibákat, hiányosságokat pedig a szö­vetkezetek vezetői a tagság­gal összefogva korrigálják. Mentusz Károly Nyugtalanító nyugodtság Lassú mm Ütem, s tál évfgfescik «a tervek Hogyan halad megyénk üzemeiben, vállalatainál a középtávú tervek készítése? Milyen gondok, problémák nehezítik a tervkészítést? Milyen árányban szerepel­nek a tervekben a szociális, kulturális, az élet- és mun­kakörülményeket javító be­ruházások? Többek között ezekre1 a kérdésekre keresett választ az SZMT elnöksége, amikor a közelmúltban — lapunk­ban hírül adtuk — napirend­re tűzte a vállalati középtá­vú tervék készítését, a ter­vekben szereplő x beruházási programokat. A közel 30 vállalatnál készült felmérés meglehetősen tarka képet mutat. Kész a program a nagyvállalatoknál Megannyi előnye van, ha egy vállalat önálló. A szám­talan bizonyító példa közül csak a szóban forgó tervké- szítést.Megyénk önálló vál-. lalatai — Mátravldéki Fém­művek, egri Finomszerel- vénygyár, Mátrai Szénbá­nyák — gyakorlatilag máy elkészítették fejlesztési ter­Épül a Touring Hotel Augusztus havában a Vadászati Világ kiállítás megnyitására készül el a Duna­kanyar legszebb helyén épülő szálló a visegrádi Touring Hotel. A visegrádi fellegvár mel­lett épülő kétágyas fürdőszobás és turista elhelyezésű szálláshelyekkel rendelkező téli­nyári üzemeltetésre épülő szállóban 180 fős étterem, 100 fős eszpresszó-drinkbár, a legszebb dunakanyari kilátással rendelkező nyitott söröző is létesül. Az épület vasbeton szerkezete már elkészült. Már teljes erővel folynak a szakipari munkák. A kivitelezést az Esztergomi Építőipari Szövetkezet a legkorszerűbb technológiá­val, francia zsaluzó elemekkel végezte. (MTI-foto — Balassa Ferenc) M ostanában sok szó esik a vezetés színvonaláról, a vezetők felkészültségéről. Hivatalosan és az újságokban is legtöbbet — helyesen — a vezető irányító készségéről beszélünk, írunk, s ennek fényében vagy ár­nyékában vizsgáljuk az .üzem, az intézmény vagy éppen a tsz eredményeit, (persze, legalább annyiszor fordítva is áll az eset: az elért sikerekből vagy balsikerekből visszakövetkeztethetünk a vezetés színvonalára, a vezető felkészültségére is.) Így van ez rendjén. Az élet elsősorban tetteket kö­vetel a vezetőktől, mindenkitől. De arról már kevesebb szó hangzik el, hogy a falvak, a városok vezetői, a gyá­rak, az intézmények igazgatói, a termelőszövetkezetek elnökei hogyan fejlődnek emberileg. Pedig szemük előtt játszódik le, hogy a munkásvezetők nemcsak mérnökké, a tsz-elnökök nemcsak agronómussá, de emberileg is magasabbra nőttek. A tudás, az irányítókészség fejlődé­sét persze, könnyebb lemérni. •Jól mennek a dolgok a gyárban, teljesítik, sőt túlteljesítik a termelés fontos mutatóit, s ez nagyon jó. A vezetőt megdicsérik fölöttes hatóságai, esetleg, ha az idő úgy hozza, érdemeiért ki­tüntetést rtznek a mellére. A jó munkát, a hatékony ve­zetést c. dolgozók is elismerik és tudják: ha vezetőjük <wC” ':tp, annak fénye egyi kiésít rájuk is ragyog. De az rek értékmérője sokkal szélesebb skálájú énnél. C’• a vezetőkben azt is „mérik”, amit a felsőbb szerve m? — helyzetükből fakadóan — nem mindig si­kerül r n . k. ■ Az eni „rek nap nap után együtt élnek vezetőikkel. Legtöbbször a nagt ok mellett látszólag apró dolgokból alakítják véleményüket. S amit ma a )Ó szervező-, irá­nyítókészségen, a szaktudáson kívül elsősorban várnak vezetőiktől, az az őszinteség, egyenesség és a magasabb rendű kommunista humanitás. Hogy ezek mennyire nem apró, jelentéktelen dolgok, arra legtöbbször az élet adja meg a Pálaszt. Az MSZMP Központi Bizottságának helyes politikai vonala teremtett olyan helyzetet, amelyben a vezetők lába alá futóhomok helyett szilárd talaj került • ma Emberi kapcsolt is nem a „leckét” kényszerülnek felmondani, mert a szó azonos a tettekkel. Jó így élni, könnyebb' így vezetni. De hát a múlt néhol még kísért, hallani még esetekről, szerkesztőségekbe is hozza a panaszosoktól a hírt a posta. Az egyik vidéki városban az általános iskola igazga­tója tanév végén felolvasta a tantestület előtt a pedagó­gusok egyéni minősítését. A kollégák örültek, jólesett a nehéz év után az elismerés. (Az igazgató általában mindannyiuk munkájáról elismeréssel nyilatkozott.) A minősítések ezután bekerültek a városi tanács művelő­dési osztályára. Történt, hogy az említett tantestület egyik tagja a nyári szünidőben a tanács művelődési osztályán helyette­sített. Munka közben kezébe került a minősítést is, s ámulva látta, hogy azon egészen mást írt az igazgató, mint amit a szemükbe mondott. Természetesen néhány napon belül a dologról értesüli uz égisz tantcs.üiel. Az igazgatónak -bizonyos múltbeli érdem::: vannak és szak­mailag is tehetséges ember, de ki méltányolja ezt ilyen ■ kor? Hibájával olyan bizonytalan, rossz légköri terem­tett, amelyben rövidesen tarthatatlanná vált a helyzete. Felvetődik a kérdés, hogyan követhetnek el ilyen súlyos hibát. A válasz mindenképpen egy lehet: aki nem hisz, nem bízik az emberekben, az képtelen őszinte, egyenes lenni hozzájuk. S ilyen vezetőt — akár ha égig is érnek múltbeli érdemei, s ha mégoly művelt is, mert nem képes és nem akarja megérteni a párt politikáját, mely eleve az egyenes, őszinte emberségre épít, — az élet fogja félreállítani. Bízni kell az emberekben, s aki nem a beosztástól várja az emberek elismerését, de tetteivel, őszinte emberi kapcsolataival igyekszik mindennap kiérdemelni, az nem­csak magának, de üzemének, az ország, a nép ügyének tesz jó szolgálatai, . , ^ , —«—U (—fk—T) vüket. S tehették ezt többek között azért- is, mert joguk van a döntésekhez, nem kell megvárniok az iparági fel­sőbb szervek „súgásait”, elég csak az elveket, a főbb mu­tatókat egyeztetni, a többi már a vállalaton múlik. Pontosan így is történt, az említett vállalatoknál már május közepére világos, kész program volt. Nem is egy hanem több variációban is, s azóta is tart, tervszerűen halad a dolgozókkal való megvitatása, ismertetése, az álláspontok, a vélemények egyeztetése. Nincs még terv az „alegységeknél" Korántsem ilyen kedvező a kép a gyáregységek, a nem önálló vállalatok, üzemek esetében. Néhány vállalattól eltekintve, gyakorlatilag még egyiknek sincs középtávú terve, távlati fejlesztési prog­ramja. Pedig a terv elkészí­tésének, illetve elfogadásá­nak a határideje július 31. S mi az oka a késésnek, a lemaradásnak? A vállalatok központjában tapasztalható nyugodtság, ami az „alegysé­geknél” viszont már nyugta­lanító nyugodtságként je­lentkezik. Mégpedig azért, mert ezek az üzemek gya- , korlatilag semmit sem tud­nak tenni, tervezni a köz­pont tervei, döntései, adatai nélkül. így aztán hiába a sürgetés alulról, mély hall­gatás a válasz felülről. Vajon ezzel a hozzáállással, ezzel az együttműködéssel, ezzel a sebességgel hogyan lesz majd a szóbanforgó vál­lalatoknak középtávú fejlesz­tési tervük július 31-re? Lesz-e idő két vagy há­rom, esetleg több tervvariá­ciót készíteni? Hogyan jut majd idő a dolgozók véle­ményének kikérésére, meg­hallgatására? Javaslataik alapján esetleg újabb ter­vek készítésére? A kérdé­sekre megyénkben hiába ke­resnénk a vá’aizoka1. Szomo­rú, de ez az igazság. e(et- és mun'-a'-ciülrnények Ezután lapozzunk bele a már elkészült terve. ót. Min kívánnak változtatni, javí­tani üzemeink? Az egyik jelentős változás a szociális, és a jóléti beru­házások terén tapasztalható. Szinte ugrásszerű a fejlesz­tési igény, az öltözők, a für­dők, az egészségügyi léte­sítmények fejlesztése terüle tén. Tizennyolc vállalat kö­zül, 17 tervezi növelni az öl­tözők, a fürdők számát. Nem kevesebb, mint 96 százalék­kal tervezik növelni az üze­mek a vállalati lakásépítés re fordítható összegeket. Amíg a megvizsgált válla latok közül 1970-ben három, s mindössze 494 ezer forintot fordítottak az óvodai, böl csődéi férőhelyek fejleszté­sére, addig a negyedik öt­éves tervben már hét vál­lalat, s közel négymillió fo­rinttal tervezi fejleszteni az óvodai, bölcsődei hálózatot. Különösen a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysé­ge, az egri Finomszerelvény- gyár, a Mátraalji Szénbányák Vállalat, az Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat tervez je­lentős összegeket bölcsőde építés támogatására. A Mátraalji Szénbányák jelentős anyagi hozzájáru­lással Gyöngyös város taná­csával kívánja megvalósítani kultúr- és sportberuházásait a Mátravidéki Fémművek, a siroki községi tanáccsal kí­vánja kiviteleztetni a fej­lesztési tervben szereplő si­roki kuUúrcentrumot. A vál­lal?.* közel ötmillió forinttal járul hozzá a nagy beruhá­záshoz. Az egri Finomsze- relvénygyár nem kevesebb, mint 600 ezer forintos támo- £atást ígé? a szakmunkás- képző kollégium, egymillió forintot a kiállítási csarnok építéséhez. ._ Optimista, pesszimista tervele A középtávú tervekbe« szereplő munkavédelmi fej­lesztések összege mintegy 10 százalékos emelkedést mu­tat. Ez meglehetősen kevés. Az elmúlt évek baleseti sta­tisztikái, a kiesett munka­napok azt bizonyítják! a bal­esetmentes munka tárgyi feltételei meglehetősen hiá­nyosak még. ezért minden­képpen nagyobb arányú fej­lesztésre van szükség ezen a területen is. Rendkívül komoly gond továbbá a költségvetési üze­mek szociális, kulturális, egészségügyi helyzete is. Egyre rosszabb körülmények között dolgoznak, anyagi lehetőségük viszont nincs az üzemeknek a változtatáshoz. Az építőipari vállalatok feltűnően óvatosan tervez­tek. Óvatosságuk korántsem csak a gazdasági munka nö­velésében jelentkezik, ha­nem a szociális, kulturális beruházásokra, és a terve­zett bérfejlesztésekre is jel­lemző. Terveiknek „nevet” is adtak: az egyik optimis­ta, a másik pesszimista. Jó lenne mielőbb eldönteni, hogy melyiket választják, il­letve, hogy melyik felel meg legjobban az igényeknek, a lehetőségeknek, s nem utol­sósorban a vállalat dolgozói­nak. A kolleMívákra alapozni Korántsem könnyű egy jó tervet összeállítani, elkészí­teni. Számtalan objektív, szubjektív körülményt kell figyelembe venni. A jelen követelményei mellett, reáli­san számolni kell a jövő igé­nyeivel, lehetőségeivel is. Válls’n' kell a kockázatot, az irat. a több. a nagyobb fetu latok felel.*«« .gát. Mindez mégsem zárja ki a jó, a bátor, az alapos terve­ket. Igaz, nincs rá általános, „indigós recept”, de ahol az üzemi ,a vállalati kollektí­vák erejére, szorgalmára, te­hetségére építenek, ahol a mán kívül a holnappal is szán-ólnak, ahol van kellő lendület, bátorság, értelem az új, az újabbért, ahol mél­tán becsülik a szép, a jó, az érték teremtőit, ott szinte kizárt a nagy, a súlyos téve­dés! Bátran, őszintén, reálisan, a célkitűzések megvalósítói­ra alapozva lehet csak jó. okos, értelmes terveket ké­szíteni. Másféle, másfajta tervek­re nincs is szükség! Kon- inzsef Orszócos 1 cm erseny Sárospatakon Az országos borversenyt jú-ius 6. és 11. tűzött rende­zik meg Tots'-hégyalja tör­ténelmi múltú városában, Sárospatakon. A „borvetél- kedót” kulturális és szóra­koztató rendezvények egész sora kíséri. Az ÄGROKER nagyszabású gépkiállítást, valamint növényvédelmi be­mutatót tart. A Rákóczi-vár- ban szőlészeti és borászati kiállítást nyitnak, a várkas­tély Nathália termében a Hollóházai Ponjelángyár lé* <?i és új t? mákeWtí, ismer- k- •org a látogatók; Érdekesnek ígérkezik a vízügyi kiállít.is, ahol több mint négyszáz emléktár­gyat, közöttük ősi meder- tisztítókat, ls*rÄngokat, oö- löpverőket Is bemutatnak. A sáros pat.ld Ünnepi na­pokra külön autóbuszokat indítanak a kelet-szlovákiai városokból. 1911. Júaia* «. v,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents